Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-27 / 30. szám
1940. július 27. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. ■ A nagy gyógyhatású kénes' fürdő hőfoka 26 C. ■ A tavaly épült fürdőszállodában teljes kényelem ! ■ Az elő- és utóidényben teljes £ napi penzió 5 P, a főidényben 5-50 P. ■ Árnyas park! Gyönyörű séta- és kirándulóhelyek! Vizisportok a Dunán A címkórság ellen Az Országos Magyar Sajtókamara a címek ellen Az Országos Magyar Sajtókamara, az újságírók és lapkiadók hivatalos szerve, hirdetőtábláján és irodahelyiségeiben a következő hirdetményt tette közzé: A Sajtókamara elnöksége felkéri tagjait, hogy a felesleges címzéseket a hivatalos érintkezés során mellőzzék. Szóbeli érintkezésnél a Kamara tisztviselőinek megszólítása: Elnök úr, Főtitkár úr, Főügyész úr, Titkár úr, stb. A hölgyek megszólítása: Uraszszonyom, Kisasszony. írásbeli érintkezésnél, levelekben, beadványokban: a) címzés az alábbi példa szerint: Gáspár Jenő főtitkár úrnak, Budapest. b) Megszólítás levelekben, beadványokban: Elnök úr, Főtitkár úr, stb. c) A levelek és beadványok szövegében, aláírásoknál, kérjük teljesen mellőzni a »van szerencsém, méltóztassék, kegyeskedjék, alázatos szolgája, alázatos tiszteletem« és más hasonló kifejezéseket. Budapest, 1940. június 15-én. ' Vitéz Kolozsváry-Rorcsa Mihály s. k. az Orsz. Magyar Sajtókamara elnöke. Gáspár Jenő s. k. az Orsz. Magyar Sajtókamara főtitkára. Az Országos Magyar Sajtókamara elnöksége ezúton is kéri a kamara tagjait, hogy a jövőben a fenti hirdetmény szellemében járjanak el. Csak úgy mellékesen említjük meg, hogy a Sajtókamara elnökét és főtitkárát is méltőságos cím illeti meg. Ámde ők önmaguktól tiltakoznak eme cím ellen. Ezért az eljárásukért őszinte elismerés jár nekik. Ők a bátor, nyilvános úttörői a címkórság elleni küzdelemnek. Megérdemlik, hogy majd a kialakuló szebb magyar élet megörökítse nevüket. — 1940. évi Lipcsei őszi Vásár. A németországi beutazáshoz most is vízumra van szükség, amelyet azonban a Lipcsei őszi Vásár látogatói díjmentesen kapnak. Ennek előfeltétele, hogy az augusztus 25. és 29. között megtartandó 1940. évi Lipcsei Őszi Vásár meglátogatásához szükséges vizűm megadását — 3 útlevélfénykép mel-i léklésével — a 'Lipcsei Vásáriroda illetékes képviselője javasolja. A Lipcsei Vásáriroda vállalja a magyarországi kiutazási engedélyek megszérzését is. Jelentkezés 1949. augusztus 3-ig a Lipcsei Vásáriroda illetékes képviseleténél. Ugyanott kaphatók a kitöltendő kérdőívek is. Bővebb felvilágosítást nyújt: a Leipzigi Vásár magyarországi kirendeltsége, Budapest IV., Váci u. 1—3. Tel.: 380-540. E őleg külső munkákra alkalmas, középiskolát végzett fiatalember alkalmazást nyer-FRIED KÁLM-.N ES FIA (355) Komárom. Mikor jön a drágasági pótlék? A Hivatásszervezel akciója Július 5-én volt egy hónapja, hogy komolyhangú emlékirattal fordult a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete a Magyar Kir. Kormányhoz. hogy a megnehezült megélhetési viszonyok következtében általános drágasági pótlékot állapítsanak meg! Adatszerűén mutatta be a Hivatásszervezet a magyar ipar, bánya és kereskedelem munkásságának nehéz helyzetét, amit a legutóbbi hónapok drágulásai még súlyosbítottak. A statisztikai hivatalnak a kiskereskedelmi árak és létfentartási költségek indexszámai tekintetében kiadott havi jelentéseire mutatott rá. Eszerint az idei év áprilisában 8.6 százalékos drágulás mutatkozott élelmezés terén, a tavalyi év áprilisához képest, azonban ez a szám a magasabb kalória tartalmú és u. n. népélelmezési cikkeknél a 15—20, sőt 30 százalékot is túl haladta. A Hivatásszervezet központjában arra mutatnak most rá, hogy azóta sem javult a helyzet, aminek következtében) égető szükségük van az alacsony keresetű, nagycsaládos munkásrétegeknek országos viszonylatban általános bérkiegészítésre. Az élelmezés költségei tavaly májushoz képest az idén 11.5 százalékkal emelkedtek és bár a tavaly júniusi árakhoz képest, idén júniusban csak 10.6 százalékos emelkedésről ad számot a hivatalos statiszka, ami lényegtelen változás, a ruházati cikkek árai annál határozottabban emelkednek. A multhavi kimutatások csak a harisnyafélék és a cipő számottevő (18—25 százalékig terjedő) áremelkedésről szólnak. A most megjelent hivatalos jelentés már közli, hogy a férfi-, női-, gyermekruhák és fehérneműfélék érezhetően drágultak. A fentiekhez hasonlóan számolva a tavalyihoz képest májusban még csak 6 százalékkal, júniusban már 7.6 százalékkal drágább a ruházkodás, lábbeli beszerzése a fogyasztóknak. Drágult a tűzifa is, több, mint 5 százalékkal. Mindent összevetve: az alacsony keresetű rétegeknek húsukba vágnak ezek a viszonyok. Minél nagyobb számú családról van szó, annál kirívóbbak a kövelkezmények! A Hivatásszervezet Központjában hangoztatják, hogy ma fokozott nyugat lommal kell elviselni a terheket, azonban legalább enyhíteni kell a nehéz sorbán élő munkásság háztartási gondjain, ugyanakkor pedig továbbra is erős kézzel, sőt még szigorúbban kell őrködni az áralakulások felelt, hiszen a gr ágasági pótlék megállapítása nem emeli, hanem csak visszaállítaná a régi fogyasztóközönségst. Ennek megvalósítása pedig kétséget kizárólag indokolt a munkásság életében. Fegyelmezett öntudattal és bizalommal várják a konkrét intézkedést, amelynek nyélbeütése — hihetőleg — most már küszöbön áll! MEGNYÍLT a ..Turul' étterein erthelyisége. 1185 ahol esténként FÁTYOL MISI és zenekara muzsikál TALÁLKOZÁS VARI-BARIVAL. Az alföldi város plakátoszlopain nagybetűs hirdetések: »Vari-Bari a bűvészfenomén és illuzionista!« A betűk igen ismerősek, a színezés, a reklám rendkívül emlékezetet egy hirverési hadjáratra, amelyet téten láttunk Komáromban. Mintha megboldogult Hendy-Bendyt hirdetnék. A sejtés nem csal. A kávéházban, félóra múlva összehoz a sors Hendy- Bendy impresszáriójával, egy kedves úriemberrel, aki az elhunyt egyiptomi bűvészt menedzselte Komáromban. Ezt mondja, a reggeli kávé után: — Igen, Hendy-Bendy, szegény, megbetegedett Komáromban halálosan. Komárom volt az utolsó állomása. Nekem jónéhányszáz pengőm feküdt az elmaradt üzletben. Az egyiptomi mágus elhalt, most mi legyen a teendő? Először azt gondoltam, h ogv az özvegyével s a lányával folytatni tudjuk a mutatványokat. Az özvegy vállalta volna, — nagyszerű alkalom kínálkozott: »egyedüli női bűvész Európában!« Aztán kiderült, hogy az özvegy mégsem tudja pótolni a mágust. Itt volt az autójuk, a felszerelés, minden. Most a felszerelés benn van a pesti vámházban. Én meg új bűvész után kutattam. Az arlistacgyesület segített. Találtunk egy ügyes pozsonyi fiatalembert, aki foglalkozás nélkül volt. Meghívtam. Kiváltottuk neki a munkavállalási engedélyt. És elkezdtünk próbálni. Pesten a vasúti és hajózási klubban. Két hétig próbáltuk a számokat. Nagyon belefáradtunk, de a dolognak mennie kellett, jó üzletnek Ígérkezett. Két hét múlva állt« a szám, megvolt az új Hendy-Bendynk. Nevet adtam neki: Vari-Bari. A polgári életben: Yanek Béla. Nagy sikere van. A műsora azonban másfél ófás volt. Kellett egv zenés szám is tehát. Azt is találtam: tangóharmonikaművészleány. Amatőr. Pesti tisztviselő, leánya. íme, megszületett a kétórás műsor. Sikerünk van, szerkesztő úr, Vari- Bari megindult, — így »kreál« az ember országoshírű számot. Egy kis munka, utánajárás, ügyesség, jó reklám. Nem panaszkodom, elég jól megy, köszönöm. A KOMÁROMI PECSÉT. Abba a szobába nyitok be, ahol hajdan Móra Ferenc dolgozott: a szegedi kultúrpalota igazgatói szobája. Az új igazgató igen kedves fiatalember, kiváló értője a népvándorlási kornak, C s o 11 á n y Dezső dr. szegről-végről csallóközi fi. Ott ülünk az asztal körül, amikor mosolyogva felemel egy gummibélyegzőt. — Jól nézd meg, mi ez! Közelhajolok, megnézem a pecsétet, a pecsét lenyomatát egy papíroson s el lehet képzelni az ámulatomat, amikor ezt látom: MESTO KOMÄRNO VÁROS. Komárom pecsétje a vigasztalan korból, a szegedi kultúrpalotában! — Hogy kerül ez hozzátok? — Nemcsak ez van itt, hanem nézd, MILUS FOGALOM Anyarozsot, kőrisbogarat, mindenféle gyógynövényt magvakat, szárított borseprőí, borkövet állandóan legmagasabb áron vásárol DR- MIKLÓS gyógynövénynagykereskedés Budapes, V. Vilmos császár-ut 6. (282) mennyi csehszlovák emlék! Nyomtatvány, pecsét, katonai jelzés, csupa apróság, amely Komáromot érdekli s nem Szegedet. Mosolyog Csollány Dezső s csak annyit árul el, hogy ismerősei küldték neki, felajánlották a múzeumnak. Bizonyosan a komáromi városháza asztaláról csenték ezek az ismerősök a pecsétet, a zűrzavaros, forró papokban. így került Szegedre. Nem marad Szegeden a város pecsétje. Nincs is szükségük rá. Rögtön visszaadták, kedvesen, hiszen az is volt a tervük. A komáromi múzeumot illeti az, minden tartozékával együtt. (thyvi) Az oláhországi magyarság száma hamis beállításban A Deutsche Arbeitsfront »Németország! Délkclet-Európa« címen rendkívül érdekes tanulmányt adott ki. Különösen érdekes és bennünket, magyarokat közelebbről érintő az a része a tanulmánynak, mely a világháború utáni Oláhprszág szociális és népességi viszonyaival foglalkozik. Az 1938. évi országos népszámlálás szerint »Nagyrománia« kisebbségeinek száma a következő: Magyarok 1,426.000 (7.8<>/o), németek 745.900 (4.1%), zsidók 725.000 (4.0%), ukrának 528.000 (3.2%), oroszok 407.(XX) (2.3%), bulgárok 365.<XX) /2.O0/0), cigányok 240.000 (1.5%), míg a többiek törökökből, szerbekből, cseliekből, görögökből, örményekből, tatárokból, stb. adódnak. (A román statisztika adatai annál kevésbé helytállóak, mert ismeretes, hogy a híres Argentoieniu-féle névelemzés szerint több olyan romániai állampolgárt, aki magyar anyanyelvűnek vallotta magát, idegenhangzású neve miatt erőszakosan más népcsoportba osztottak be csak azért, hogy a magyarság számát csökkentsék.) A tanulmány kiemeli azt a tényt, hogy a székelyek három vármegyében 85 százalékos többségben vannak, míg a többi magyar kisebbség a határvidékeken található. Ugyanakkor megemlíti azt is, hogy a székelyek igen nagy számban vándoroltak az Ókirályságba, különösen Bukarestbe s lényegesen hozzájárultak számukkal ahhoz, hogy a román főváros lakossága a háború után 348.000-ről 631.000-re duzzadt fel. Megállapítja ezenkívül, hogy a Romániában élő német kisebbség száma a hivatalos adatoktól eltérően mintegy 800.000-re tehető s ezek legnagyobb része Erdély területén él. Ez az a réteg, amely a magyar kisebbséggel együtt összehasonlíthatatlanul magasabb kultúrszinvonalával a műveletlen román tömegek fölé emelkedik. vegylisztitása és festése Komárom, Nádor-utca 3, 48. Va s a o 1 n ö k felvétetnek! Telefon 292.
