Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-20 / 29. szám

2. oldal.

KOMÁROMI LAPOK

1940. július 20.

Komárom vármegye székházának átalakítási munkálatai

iSmándi keseriiuiz. bői

... 3 ujjnyi

Jó ezt tudni minden

vakbélgyulladásra hajlam ásnák!

Ne beszéljünk feleslegesen

sokat eseményekről és intézkedésekről, mert minden csoda három napig tart és úgyis új csodák következnek a már megtörténlek után. Kár tehát hosszasan elméláznunk egy-egy futó jelenség vagy átmeneti epizód felett, mikor a történelem méhe nagy események terhét, jövő fejlemények és cselekvések magvát hordozza magában. Nyugodjunk meg abban, hogy nálunk Magyarországon bölcs és komoly kormányférfiak kezében van az ország gyeplője és nem mehetünk a saját fejünk, egyéni elgondolásunk után, hanem arra kell irányítanunk minden törekvésünket, amerre a higgadt és megfontolt vezetők lépteinket, cselekvéseinkét beállítják. Jaj lenne nekünk, ha inalonnalafli megbeszélések, kávéházi felelőtlen stratégák fejtegetései szabnának irányt a magyar akcióknak. Ma és abban a szituációban, amelyet a História Istenasszonya is csak ritkán juttat még a kiválasztott nemzeteknek is, egyedül azoknak az akaratához lehet igazodnunk, akik nálunk jobban tájékozottak, akik magasabb pozíciójukból messzebbre ellátnak és a világhelyzet áttekintésére hivatollahbak. Beszéd és fecsegés helyett különben is ma cselekvésre van szükség. Ennek az időpontját és mikéntjét is bízzuk rá nyu« godtan felelős államférfiainkra és ne akarjunk okosabbak lenni a bölcsen hallgató okosoknál.

MILUS

FOGALOM

Vas a Ló nö k felvétetnek!

Melyik vállalkozó

A rohanó kor és fejlődés azt eredményezte, hogy a komáromi megyeház szűknek bizonyult. Eddig ott voltak elhelyezve a főispáni, alispáni, főjegyzői, árvaszéki elnöki lakások. Ezek már nem férnek el a hivatalos helyiségek miatt és új épületbe kerülnek.

Ezért szükségessé vált a megyeháza átalakítása és új épületek emelése. Ezek a nagyarányú munkálatok sok munkaalkalmat adnak, a munkanélküliséget csökkentik.

A vármegye hivatalos lapja most közli azon vállalkozók neveit, akik a belső berendezési munkálatokat megkapták és pedig:

1. A közgyűlési terem bútorberendezését Papp Gábor ajánlattevőnek 3.470 P ajánlati végösszeggel;

2. Az alispáni hivatali helyiség berendezését B e 1 c s á k Zoltán ajánlattevőnek 5.328 P ajánlati végösszeggel és

3. A főispáni hivatali helyiség berendezését Szén ft József ajánlattevőnek 5.415 P ajánlati végösszeggel.

Papp Gábor komáromi cég, a másik kettő budapesti. Komáromból több pályázó nem is versengett.

A helyiségek bebútorozására és egyéb berendezésekre 60 ezer pengőt szavazott meg a vármegye és ebből az idei költségvetés terhére 40 ezer pengőt vettek föl, mint olyan összevegytisztitása és festése

Komárom, Nádor-utca

3, 48.

Telefon 292.

kapott megbízást?

get, amelyet a belügyminiszter engedélyezett. Ez az összeg azonban nem elégséges és a vármegye újabb ezer pengőt szavazott meg a háztartási alap jövő évi költségvetésének terhére.

A főispáni és ahspáni lakások építésénél a következő cégek kaptak megrendelést:

1. Komáromi Kálmán, komáromi lakos, építőmestert: a) földmunka

2.464.50 P, b) kőműves munka 44 ezer 408.95 P, c) elhelyező munka 834.30 P, d) vasbeton munka 24.206.70 pengő; vízszigetelő munka 2. 834.50 pengő, ácsmunka 14.140.80 P, tetőfedő munka 2.600 P, bádogos munka 1.799.90 műkő munka 4.337.50 P, asztalos, lakatos, mázoló és üvegesmunka 21.406.80 P, vászonredőny munka 461 P, összesen 119.494.95 P végöszszeggel.

Budisteanu kultuszminiszter csütörtökön este rádióbeszédet tartott, amelyikben a zsidókérdéssel foglalkozott. .Nagyon érdekes, hogy a beszédet a lapok nem vették át. A kultuszminiszter bejelentette, hogy a jövőben nem engedik meg a zsidók megkcresztelkedését, valamint, hogy az állam által eddig folyósított egymillió lei hitközségi szubvenciót törlik a költségvetésből. A kultuszminisztériumban pedig most állítják össze a zsidó tanerők és altisztek névsorát, hogy azonnali hatállyal elbocsássák őket. A román sajtóoenzura tíz, zsidók által kiadott hetilap megjelenését tiltotta be. Ezenkívül még tizennyolc folyóiratot szüntettek meg, amelyek engedélye nem volt rendben. Ezek közül is a legtöbb zsidó lap volt.

Hír szerint a,romániai zsidótörvény már elkészült és a közeli napokban nyilvánosságra kerül, llgy tudják, hogy a törvény szigorúbb lesz a magyarországi zsidótörvénynél.

2. Baráth Béni, somorjai lakos; asztalosmestert a berendezési munkával, összesen 2.460 pengős végöszszeggel.

3. Uglár Islván, budapesti lakos, burkolómestert a burkoló munkával összesen 4.850 pengős végösszeggel.

4. Vály Lajos, komáromi lakos; szobafestő mestert a szobafestő munkával összesen 714.30 pengős végöszszeggel.

5. N y u 1 á s s i József, budapesti lakos, asztalosmestert a parketta munkával, összesen 6.840 pengős végösszeggel.

6. Fancsali Ferenc, budapesti lakos, vállalkozót a központi fűtési munkákkal 18.273.59 P, vízvezetéki munkákkal 10.111.26 P, gázberend-ezési munkákkal 2.341.27 P, összesen 30.726.12 P végösszeggel.

7. Mórocz Péter, komáromi lakos, villanyszerelő mestert a villanyszerelő munkával, összesen 3.598.45 pengős végösszeggel.

Az összes most odaítélt munkák végösszege tehát: 168.683.82 P.

A Porunca Vremii megállapítja, hogy a békeszerződések a nyugati események következtében tulajdonképien már nincsenek is a világon és így megdőltnek tekinthető az a Romániára 'rákényszerített kötelezettség is, hogy állampolgárságot adjon — amit meg is tett — a zsidóknak. Mii sem akadályozhatja meg most Romániát abban, hogy felmondja ezt á kötelezettségét és megfossza a zsidókat román állampolgárságuktól.

— Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában, a vármegye közigazg. bizottságának üléséről közölt beszá- Inolónkban azt írtuk, hogy a vármegye területén az elmúlt félév alatt 3540 gyermek született házasságon kívül. Ez téves közlemény. A valóság az, hogy a vármegyei árvaszék 3540 házasságon kívül született gyermeket tart nyilván összesen.

Elkészült a romániai zsidótörvény

A Dunakanyar

Irta: Szombathy Viktor.

... Most jöjj velünk az annyiszor megénekelt, méltóságteljes folyású, szőke Duna partjára s gyönyörködj a magyar Wachau szépségében, örvendj, hogy van olyan tájunk, amelyet elragadtatott utasok Hellespontushoz, vagy Bosporushoz is hasonlítottak.

Ez a táj: a Dunakanyar. Másfélszázkilométeres, hosszú folyamkönyök ez, s a Csallóköznél kezdődik már s a Csepelszigetnél ér véget. Kezdetben síkság övezi, a szelíd Kisalföld. Középső részén, a könyöknél zöldelő hegyek szökkennek a magasba, hogy Buda és Pest ismét sík vidéke között kanyarogjon a folyam.

A Csallóköznél vízöntéses, madárdalos nádasok fogadnak, tanyavilág, pásztor, halász, az ősi magyar életforma. Visegrád vidékén erdőrengeteg. Almásfüzitőtől Óbudáig, a jobbpart a magyar Buhr-vidék: gyárak és bányák, tüzes kazánok, füstölgő gyárkémények.

Járhatod vasúton: Jobbpartján Győr, Komárom, Almásfüzitő balpartján, Érsekújvár, Párkány, Szob, Vác a fontosabb állomások.

Elérheted autóbuszon Szentendre, Visegrád, Esztergom felé. Autóútjai pompások: jobbpartján Becstől Budapestig aszfaltút vezet, balpartján hengerelt, köves út. A bécs—budapesti országúból Dorognál, vagy Tát községnél kell Esztergom felé letérni.

Nézheted hajóról: nyáron pompás hajójáratok visznek Budapest s Gönyű között, kényelmesek, léleküdítők.

Ringhatsz a hullámokon csónakkal: nincsen szebb nyaralás, mint Győrtől »csurogni« a Dunán, a Római fürdőig. Csónakodat a gőzhajó felviszi Győrig, Gönyüig, vagy Komáromig, ott megpihensz, aztán hajrá, ereszkedel a széles folyamon. Sátrat viszel: kiköthetsz, táborozhatsz végig a part mentén, bárhol. Sok a falu, a tanya, a halász-* csárda a Dunamentén: közeledő vihar, vagy kínzó éhség nem zavarhat. Győrött, Komáromban, Dunaalmáson, Esztergomban, Visegrád on, Vácott csónakházak várnak, csónakot javíthatsz, vagy oldalmotorosodba benzint vásárolhatsz. A klubházakban meg is alhatsz: szívesen fogadnak.

Magyarország egyik legszebb táját látod.

Méla csallóközi táj... Szigetek s zátonyok, apró, mádfödeles falvak, hoszszan nyúló erdők, bennük őzek és szarvasok. Nádasok: ezernyi vizimadár. Olykor túzokfalkát látsz rohanni. A dunai halász, ha kunyhója mellett jó kedvében találod, halászlét főz azonnal. Jusson eszedbe, hogy Jókait ilyen kis sziget ihlette az »Aranyember« megírására. Az ácsi erdőben) negyvennyolcas honvédek küzdöttek, Klapka honvédéi, Komárom öregvárának csúcsa egyszersmind a Csallóköz keleti csúcsa is. Komárom és Ószőny vidékén már a kelták építettek várost, ezt később a rómaiak vették birtokukba, a neve Brigetio volt. A komáromi Kultúrpalota múzeuma őrzi emlékét. Komáromban született Jakjai s itt írta első regényét. A városháza előtt Klapka szobra áll, a kéttornyú Szent András templom előtt Jókai szobra. A Csallóköz: Mátyás király Aranykertje volt s az Aranykert fővárosa Komárom. Vára olyan idős, mint maga az ország: ezeréves. És itt ömlik egybe a Vágduna s az Öregduna. Itt folyik a Vágdunába a Nyitra s a Zsitva. Végig a Duna jobbpartján római katonák állottak őrt, ez volt a római limes. Izsón és Martoson régi, szép népviseletet találunk. Ógyallán a csillagvizsgáló és meteorológiai intézet, Konkoly-Thege Miklós alapítása, érdemes a megtekintésre. Almásfüzitőn kőolajfinomító telep van, Dunaalmáson kénes fürdő, gyógyszálló. Dunaalmásra járt udvarolni Csokonai Vitéz Mihály az ő Lillájának. Lilla sírjához

ma is sokan zarándokolnak az almási temetőben. S itt van N eszméig, a híres bortermő hely. A környező hegyekből bányászták a rómaiak azokat a hatalmas köveket, amelyek ma a múzeu-> mokban egy eltűnt, magasrendű kultúra emlékeit hirdetik. Almásfüzitőtől vasúti szárnyvonal visz Esztergomba. Esztergom és Szentendre között azonban nincsen vonat, itt csak autón, autóbuszon, vagy gyalog járhatjuk a Duna partját. Kisebb-hagyobb szigetek zöldéinek a Duna közepén, erősebb áradás hamar ellepi őket, hogy aztán annál vidámabban zöldeljen rajtuk a fű, ha a Duna megnyugszik s levonul a homokos szigetekről. A Duna jobbpartján sok a falu, a tanya: Síit lő, Piszke, Nyerges'újfalu, Tát, balpartján azonban Kurvától kezdve Párkányig legfeljebb halásztanyák, vagy kisebb pusztai házak vannak. A jobbparti falvak az országútmenti települések sajátos példái: hosszan nyúlnak el a nagyszerű országút mellett. Lábatlanon cementgyár van. Tát és Nyerges'újfalu között, a nyílegyenes országúton autóversenyeket szoktak tartani.

A Dunakanyart Esztergomnál kezdik övezni a hegyek, a zöldelő erdők. Csodálatos látvány: a magas domb tetején épült esztergomi Bazilika: meszszire tekintve uralkodik a tájon hatalmas kupolájával, széles oszlopaival. Igéző panoráma: a hegyek közé szorított Duna, a partig lefutó erdők, megbújó falvak, kicsiny patakok, amelyek a Dunába sietnek, a Garam, amely Esztergommal szemben ömlik a Dunába, a népviseletéről nevezetes Garamkövesd határában. Esztergom az

Árpádok alatt Magyarország fővárosa is volt, ilt ringott Szent István királyi nak s a magyar kereszténységnek a bölcsője. Esztergom a »Magyar Sion«. Ma a hercegprímás székvárosa: a prí-» mási palota a Duna pariján, a Bazilika-domb alatt van. Az első székesegyházat Esztergomban még Szent István emelte. Az Árpádok temploma s vára a török háborúk alatt beomlott, eltűnt. A mull években ásták ki s az ásatások után az árpádkor! román építészet csodálatos műemlékei kerültek elő. Az ásatások bejárata a Bazilika mellett van. A Bazilikát Rudnay Sándor hercegprímás építtette, de terveit már elődje, Barkóczy hercegprímás készíttette el Hillebrandt építésszel. 1822- ben tették le a főszékesegyház alapkövét, de csak 1869-ben tehette le zárókövét Simor János hercegprímás. Négy hercegprímás építtette — hatmillió aranykorona költséggel. Csodálatos a Bazilika kincsestára s rendkívül gazdag a prímási képtár.

Aki nem szédül: menjen fel a harangtoronyba, csodálatos körképben lesz része: a lágyan kanyargó Duna csillan meg előtte, hegyek koszorúja zöldet, dombok s messzi falvak mosolyognak.

Esztergom tele van templomokkal, műemlékekkel. Aki kánikulában vetődik a városba, ne kerülje el a nagyszerű, látogatott medencefürdőt, vagy a dunai strandfürdőt. Gyönyörű barokképületci közül legszebb a városháza, amely valamikor Vak Bottyánnak, a kuruc generálisnak háza volt.

(Folytatjuk.)

BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a

PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uí 5.) éttermeire.

Konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közöuség kedvelt szórakozó helye. Téli kertjében a rádióból is közismert BURA SnNDOR hírneves cigányzenekara muzsikál. Esküvők, társasösszejövetelekre külön termek. (638