Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-06 / 27. szám
1940. július 6. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Dalegyesület 77-ik évi rendes közgyűlése A tisztikart és választmányt új erőkkel egészítették ki uVflttW ß gazda sáqos TUNGSRAM. A Komáromi Dalegyesület, Komárom legrégibb kultúregylete, június 29-én, Péter és Pál napján tartotta 77. évi rendes közgyűlését nádor-uccai saját házában. A közgyűlésen igen szép számban jelentek meg az egyesület tagjai, akik nagy érdekldőéssel kisérték annak lefolyását. A közgyűlést F ü 1 ö p Zsigmond kormányfőtanácsos, egyesületi elnök nyitotta meg, aki a törvényes formaságok elintézése után előterjesztette a Dalegyesület 1939. évi működéséről szóló tartalmas jelentését. A jelentés felölelte a Dalegyesület múlt évi működése alatt előfordult eseményeket, s lendületes bevezetőjében rámutatott arra, hogy ma újra szabad hazában él a Dalegyesület szabadon, a magyar testvérek között, akikkel egy közös célért dolgozunk: a szentistváni Magyarország feltámadásáért. — A történelem itélőszéke elé kerülnek azok mondotta az elnök, — akik Magyarországot gálád módon megcsonkították s ez az itélőszék érvényt fog szerezni az isteni örök igazságnak! Ezzel a törhetetlen hittel tekintünk a jövőbe és végezzük munkánkat hűséggel azon a helyen, ahová állíttattunk, hogy szolgáljuk hazánkat. Majd beszámolt az elnök a működőkar szerepléseiről, melyek között kiemelkedő volt a múlt év április 29-én, a Magyai- Dalosegyesületek Országos Szövetsége által a budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezett díszhangversenyen való szereplése, mellyel az igényes fővárosi zeneértő közönség meleg elismerését is kiérdemelte. Szép és lélekemelő ünnepély volt február 26-án, amikor a Tatatóváros: Népművelési Nőikar testületileg megjelent Wiesenbacher József várni. népm. titkár, karnagy vezetésével a Dalegyesületben és ünnepélyesen átnyújtotta díszes ajándékát, hímzett selyemzászlaját a Dalegyesületnek. Palkó vies Ilona tatai polg. leányiskolái tanárnő mondott költői szárnyalásé szép beszédet, W i c s e n b a c h e r Margit pedig megkapó szép énekével ragadtatta el a közönséget. A múlt évben szervezte meg Kovách Tihamérné zászlóanya és Schmidt Viktor karnagy újra a 72 tagú vegyeskart, mely zenekarral kiegészítve fényes sikerű szinfonikus hangversenyt tartott a Kultúrpalotában. Nagysikerű Szilveszter estélyt rendeztek december 31-én s ezen a mulatságon úgy a tagok, mint a komáromi társadalom előkelő tagjai a helyőrségi tisztikarral együtt igen nagy számban megjelentek, örömmel állapította meg a jelentés, hogy a Dalegyesület iránt a társadalom részéről meleg érdeklődés nyilvánul meg, úgy a tagvacsorák, mint az egyesület rendezései igen látogatottak,' s a Dalegyesületben egész éven át élénk élet uralkodik. Igaz kegyelettel emlékezett meg az elnök Kálnay Jenő vál. tagnak, a Dalegyesület közel négy évtizedig hűséges és kitartó tagjának elhunytéról, akinek érdemeit és emlékét jegyzőkönyvbe iktatta a közgyűlés. Hasonlóképen P e t h ő Sándor isk. igazgatónak, a Dalegyesület régi érdemes tagjának emlékét is megörökítették. Meleg elismeréssel emlékezett meg a működőkarnak eredményes és sikeres működéséről, amely Schmidt Viktornak, a Dalegyesület fáradhat ab lan és odaadó, kitűnő karnagyának vezetése mellett a múlt évben és, a közelmúltban a győri országos dalversenyen a legszebb teljesítménnyel bizonyította be magas színvonalon álló előadó képességét, örömmel üdvözölte P a t h ó Flórist, a működőkar közbeeső lésben álló szeniorját, akit a Szövetség díszközgyűlése 50 éven át megszakítás nélküli lelkes és kiváló működéséért tiszteleti taggá választotta. A közgyűlés melegen ünnepelte az érdemes jubilánst s érdemeit jegy* zőkönyvbe foglalta. Hálás köszönettel adózott az elnök a működőkar tagjainak, a kiváló karnagynak, a tisztikar és választmány tagjainak, akik az egylet vezetésében kötelességtudóan resztvettek, különn megköszönte Kovách Tihamér ügyvezető elnöknek önzetlen, áldozatkész munkálkodását. Nagy János főtitkár és Pongrácz Pál pénztárosnak odaadó működését. Az elnöki jelentéshez K ál 1 a y Endre dr. szólt és meleg szavakkal méltatta Fülöp Zsigmond elnöknek két évtizedes működését és indítványára a közgyűlés a fáradhatatlan elnöknek önzetlen működéséért elismerő, hálás köszönetét fejezte ki. A jelentés elfogadása után Pongrácz Pál pénztáros előterjesztette a Dalegyesület 1939. évi zárszámadását, amelyet a közgyűlés 4907.46 P bevétellel, 4262.89 P kiadással és 644.57 P maradvánnyal elfogadott, jóváhagyott és a felmentvényt megadta. A tagdíjat az 1940. évre az előző évivel egyenlő Összegben (6 és 4 P) állapította meg és a költségvetést 3000 P-ben irányozta elő. Ezután választásra került a sor. A kiküldött jelölő bizottság nevében B ar t h a János kir. tan., ny. pü. igazgató terjesztette elő a tisztikarra és választmányra s a számvizsgáló bi-f zottságra vonatkozó javaslatokat. A közgyűlés a javaslatokat elfogadta és egyhangúan a következőket választotta meg: elnök Fülöp Zsigmond, társelnök Bartos Frigyes és Kovácli Tihamér, ügyvezető elnök Nagy János, főtitkár Riszdorfer László, titkár Uhereczky István, jegyző Szendy Bálint dr. és Oláh Gáspár, pénztáros Bódis Vilmos, ellenőr Pathó Flóris és Gábris József, gazda Pongrácz Pál, zászlótartó Wánkay László, ügyész Kathona Tibor dr., orvos Halzl Oszkár dr. A választmány rendes tagjai: Almásy Gyula, Aranyossy Endre dr., Argay Lajos, Czike Dénes, Derzs Béla, Geöbel Károly dr., Gold Benő, Hajdú Lukács dr., Hegyi Zsigmond, Hodossy Károly, Huber János, vitéz Hunyadi László dr., Kállay Endre dr., Kocsis Käroty, Kollár Lajos. Kristóf Sándor, Makky Lajos, Mórocz Péter, Rózsa Pál, Sörös István, Sulacsik László dr., Széles László, Szijj Ferenc dr., Szilárd Aladár dr., Szombathy Viktor, Teleky Miklós, Uhereczky Géza, Vásárhelyi Károly, Weszelowszky János dr., Zeehmeister Sándor, póttagjai: Bardócz József dr., Csizy István, Cséry Géza, Szabó La-» jós, Müller Rudolf, Kreschka Károly, Jankovics István, Szathmáry Lőrinc, Veleba Ferenc, Szily György. A számvizsgáló bizottság tagjaiul László Leventét, dr. Szabó Sándort és Széles Istvánt választották meg. A megválasztott tisztviselők és választmányi tagok nevében Fülöp Zsigmond elnök mondott köszönetét és kérte az új vezetőséget, hogy a Dalegyesület ügyeinek intézésében mindenkor a legnagyobb készséggel vegyenek részt. Még egyszer azErzsébet szigetről Az árvízzel kapcsolatban több levelet kaptunk az Erzsébet-szigetben lakóktól, amelyeket, sajnos, nincs helyünk leközölni és így az alábbi sorokban válaszolunk azokra. Tévedés, hogy a városban lakók meg se nézik a szigetet. Hiszen az volt mindig a komáromiak kedvenc sétahelye, ahol mulattak is sokat. Bizonyíték erre a Pokol, a Béka-csárda és a sziget közepén levő Halász-csárda. Sőt a közönség padokat követelt az utakra és ez a közönség jajdult föl, valahányszor egy régi, hatalmas fát kivágtak, de nem azért, mert a kerítést bedöntötte, hanem a kerttulajdonos a fa hatalmas árnyékától féltette a veteményeit. Jókai Mór itt fogadja költő barátját, Petőfi Sándort, aki itt írja a Dunán című versét. Jókai is itt alkotja meg első regényét: a Hétköznapokat. Klapka itt tanácskozik tiszt-társaival a híres és a csehek által kivágott hatalmas Klapka-fa a’att. Beöthy Zsolt itt tölti nyarait, Takáts Sándor, neves történetírónk a szigeten nyaral éveken át és annyira Szerette a szigetet, hogy a városba nem igen jött be. Ezeken kívül még számos példát tudnék fölhozni, hogy a komáromiaknak mindig szívügye volt az Erzsébet-sziget, ahol Erzsébet királyné először teszi lábát magyar földre, amikor Magyarországot hajón meglátogatja. Kár tehát azon keseregni, hogy a városiak nem törődnek a szigettel, mert ez nem áll. A tény az, hogy a városiaknak is megvannak a maguk ügyes-bajos dolgaik és nincs idejük a mások bajával annyira foglalkozni, mint azt a szigetbeliek szeretnék. A szigetbelieknek ármentesítő társulatot kell alakítaniok, vagy pedig a sziget feltöltését erős kézbe venni. A feltöltés aránylag kevésbe kerül, mert a Duna kotrásával összekapcsolva az anyag semmibe sem kerül, csak a széthordás. A szigetbeliek ezelőtt 40—50 évvel követték el a főkönnyelműséget, amikor a Komárom—Érsekújvár vasútat tervezték, a vonalat a szigeten keresztül akarták vezetni és ennek ellenértékéül a MÁV az egész szigetet díjtalanul föltöltötte volna. Akkor még nem volt olyan intenzív a szigeti kertészet és még nem okozott volna az a 2—3 évi termelési szünet olyan nagy kárt, mint esetleg most és a szigetbeliek mégis elutasították az ingyen feltöltést. Szűkkeblűségüket azzal indokolták, hogy a vasút átvezetése a szigeten nagy szépséghiba lett volna. Megfelelő átjárókkal a vasúti töltés alatt és a töltés kellő benövényesítésével inkább szépítette volna a szigetet, mint elcsúfította volna. De most már eső után köpönyeg. Hogy dunai kotrógépek működjenek a sziget mellett, nem oldaná meg a kérdést, csak akkor, ha a kiemelt anyagot a szigetre öntené a gép. A szigetbeliek igyekezzenek a városi képviselőtestületben szószólót szerezni, aki bajaikat egyenesen az illetékes fórumokhoz juttatná és a közgyűléseken fölszólalna. Aztán itt van a Csallóközi Ármentesítő Társulat, ott mindent megtudhatnak, hogyan alakíthatnának ők is ármentesítőt. Elsősorban a saját megmozdulásukban, erejükben bízzanak. Ezzel sokkal többet érnek el, mint a panaszos levelekkel. Kérvényezni, * küldöttséget meneszteni és érdekképviseletet keresni szintén fontos. Hogy a város mostohagyermekének tartja a szigetet, hát az nem indokolható, mert Komárom szereti az Erzsébet-szigetet. (bj) Eladó egy ház a N idor-utcán, azonnal beköltözhető £ lakással. Cím a kiadóban.
