Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-06 / 27. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, július 6. Ránduljunk ki A nagy gyógyhatású kénes fürdő hőfoka 26 C. A tavaly épült fürdőszállodában teljes kényelem ! Az elő- és utóidényben teljes napi penzió 5 P, a főidényben 5-50 P. Árnyas park ! Gyönyörű séta- és kirándulóhelyek ! Vizisportok a Dunán. A MANSz helyi csoportjának közgyűlése Rendkívül ünnepélyes keretek között folyt le a MANSz komáromi csoportjának első közgyűlése június hó 29-én, Péter-Pál napján délután 4 ómkor a Kultúrpalota képtár-termében. A közgyűlést — a Magyar Hiszekegy elmondása után —< a helyicsoport ügyvezető elnöke, P a p-K ovách Elemémé nyitotta meg, méltatva a nap jelentőségét és üdvözölve a megjelenteket. Utána Alapy Gáspár polgármester emelkedett szólásra s a távollevő Nagy Nándor főispánt kimentve, ki másirányú elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, üdvözölte a központ kiküldöttét, dr. csiksomlyói Csiky Jánosné országos alelnököt — aki fáradságot nem kímélve, úgyszólván állandóan úton van, hogy a személyes kapcsolatokat a szervezetekkel elmélyítse — s elismerő szavakkal méltatta a MANSz helyi ügyv. elnöke, Pap-Kovách Elemémé alatt, álló szervezet áldásos, nemzeti szellemtől áthatott működését. Polgármesterünk szíves szavaira dr. Csiky Jánosné reflektált; azután hosszú beszédben ismertette a magyar asszonyok nehéz és fáradságos munkáját, amelyet csendben az otthonukban, s szerényen a hazáért folytatnak,1 s öszszetartásra, fokozottabb erőkifejtésre buzdította őket különösen a mai nehéz időkben, amikor a haza egy aszszony munkáját sem nélkülözheti. A megragadó, nagyszerű szónoki készséggel előadott beszéd maradandó hatást váltott ki a hallgatóság körében. Ezek után a részletes titkári jelentés az elmúlt év minden fázisát érintve, ismertette a szervezet multévi működését, majd Ze eh meist er Sándorné pénztáros jelentése engedett hetekintést a szervezet pontosan, kifogástalanul vezetett pénzügyeibe. A közgyűlés a felmentvényt a vezetőségnek megadta s az újonnan kandidált választmányi tagokat: Méhes Lászlóné, Argay Lajosné, Pázmány Dénesné, dr. Soós Imréné, dr. Aranyossy Endréné, Friedrich Jánosné, Vízkelety Sándorné, Anda Lajosné, Stránszkv Lidia, Nagy Jánosné, Kovách Tihamérné, Kaubek Emilné, Lukovits Istvánná, Muszi Mária, Tar Lászlóné, Kathona Sándorné, Czibor Gézáné, Baross Jánosné, v. Szabó Istvánná, Szombathy Yiktorné, dr. Prónay Aladárné, Söröss Krisztina, Ipovitz Jenőné, Patav Lászlóné, Kiss Margit, Virágh Rózsi, Márkus Lajosné — egyhangúan megválasztotta. Az országos elnök L i s z k a y Esther titkár műiden oldalról megokolt lemondását a jelenlegi nehéz időkre való hivatkozással nem fogadta el, mire a közgyűlés a munkával túlhalmozott titkárság tehermentesítésére egy második titkárt is választott dr. Kovácsné Stitz Lujza polg. isk. tanárnő személyében. Viszont az üresedésben levő alelnöki tisztség betöltését jövőre halasztotta. Az ügyv. elnök indítványára a közgyűlés táviratilag üdvözölte az országos elnököt: gróf Ráday Gedeonnét s ezzel a közgyűlést be is rekesztette. A Szózat elmondása után még élénk eszmecsere indult meg, melyben nemcsak a tagok, de polgármesterünk is Lapunk más helyén a vármegye tavaszi rendes közgyűléséről szóló beszámolónkban közöljük, hogy a közgyűlésen Bartal Iván volt főispán, bizottsági tag a kisgazdák helyzetének javítására indítványt terjesztett elő, amelynek sürgős letárgyalása céljából rendkívüli közgyűlés összehívását rendelte el a közgyűlés és felkérte az indítványozót, hogy indítványát írásban is nyújtsa he. A közgyűlés ezen határozata folytán Nagy Nándor főispán a vármegyei kisgyűlést júhus hó 11. napjának d. e. 9 órájára, a rendkívüli közgyűlést pedig ugyanaz nap d. e. fél 11 órájára már össze is hívta és Bartal Iván isi beterjesztette már írásban indítványát. Úgy a kisgyülésnek, mint a rendkívüli közgyűlésnek ez az indítvány lesz egyedüli tárgya. Hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a tárgyalásra kellőkép előkészülhessenek, közzéteszszük az indítvány szószerinti szövegét, mely a következő: Tekinletes Törvényhatósági Bizottság! AZ ország túlnyomórészt mezőgazdasági lakossága léiére a 10 holdas gazdának alig van több jövedelme, mint a béresnek; a gazdaság mint olyan le van rongyolódva, befektetésekre sem tárgyi, sem munka 1 tekintetében nem képes, minek szükségszerű következménye az, hogy a mezőgazdasági munkásság a lehető munkanapok 15 százalékúi henyéléssel kénytelen tölteni, minek folyománya, hogy sem a gazdaság, sem a munkásság az iparcikkeit piacán vásárló erejével megjelenni nem tud, ezekben a forgalom csekély s így az árak tűrhetetlen magasak. A szükségmunka, közjóléti szövetkezét, családvédelmi törvény ezzel a betegséggel szemben mind csak tüneti kezelést jelentenek, gyökeres orvoslást csak a gazdaság jövedelmezőbbé tételé nyújthat. Ez egyszersmind a földreform kérdés megoldását is megkönnyítené, mert általa egyrészt a meglévő önálló exsistenciák tényleg önállókká válnának, másrészt kisebb területek mozgósítása válnék szükségessé ahhoz, hogy ilyeneket teremtsünk. Miután könnyen azt mondhatná valaki, hogy könnyű ilyen hangzatos mondást a levegőbe vágni, megpróbálom néhány pontban vázolni a szükséges teendőket, amelyek czl elérhetővé teszik. 1. Nemzeti Bank nemzetiesítése. Az egész magyar gazdasági élet fejlődésének, a kötöttségekből való kiemelkedésnek legnagyobb akadálya az, hogy a Nemzett Bank a benne érdekelt külföldi tőke nyomására az ország érdekéinek nem mindenben megfelelő pénzügyi politikát folytat, amelynek hatása természetesen bénítólag hat a magyar kormány pénzügyi intézkedéseire is. Kívánatos, hogy kimondassák a Bank nemzetiesítése olyként, hogy a Bank külföldi tőkéi 2.5 százalékos záloglevelekkel kerüljenek visszafizetésre 5 év múlva kezdődő és 25 évig tartó sorsolás útján megejtendő egyenlő évi részletfzietésekkel. 2. A bankok és nagyvállalatok fokozottabb ellenőrzése oly irányban, hogy egyrészt végrehajtják-e a zsidótörvény különböző rendelkezéseit, másrészt különféle vezető pozíciókat betöltő egyének nem húznak-e olyan méretű jövedelmeket, melyek az ország általános gazdasági helyzetével arányban nem állanak. Vezérfonálul annak az elvnek kell szemelőtt lebegnie, részt vett, aki betekintést nyerve a kezdet nehézségeivel oly bátran és elszántan küzdő szervezet munkájába, különösen a szociális hátterű háziipari munkába, mint a város feje, aktív segítséget ígért. A közgyűlés után az összes jelenlevők közös uzsonnára gyűltek össze a Tromler-szálló tető-terraszán s rendkívül szívélyes és jó hangulatban voltak együtt fél 9 óráig, amikor is az országos alelnöknő elhagyta a várost avval az ígérettel, hogy egv szeptemberi rendezésen viszontlátjuk nemcsak őt, hanem az országos elnököt: gróf Ráday Gedeonnét is. hogy bár a tőkeképződés kívánatos, de nem kívánatos, hogy a tőke egyes kezekben halmozódjék fel, hanem, hogy a társadalom aprajának-nagyjának megadassák a mód a maga kisebb-nagyobb tőkéjének gyűjtésére, melyek végeredményben a takarékosság szellemének amúgy is mindenütt jelenlévő jegyében — hisz a szükség megtanított rá — a szövetkezetekben, takarékokban úgy is hatalmat, erőt jelentő tartalékok gyűjtését eredményezik. 3. Az idegen tőke-érdekeltségek kezén lévő nagy vállalatok nemzetiesítése és ezáltal elsősorban nemzeti célok szolgálatába való állítása. Tőkék visszafizetése a nemzeti bankéhoz hasonlóan. A tőkenagyságának a szeszgyárakéhoz hasonlóan a jövedelemadó alapján való megállapítása. 4. Fentiekkel kapcsolatban az ország mezőgazdaságának szanálása, akár akkép, hogy az azt terhelő adósságok mintegy fele* leírassák, akár akkép, hogy nagyon előnyös, a Nemzeti Bank kamatlábát csali a kezelési költségekkel túlhaladó kamatterhű kötelezettség állapíttassák meg. 5. Az összeférhetetlenség elvének a gyakorlatban való kérlelhetetlen keresztülvitele. Ugyanez elv kiterjesztése oly értelemben, hogy érdekvédelmi szervek fizetett, vagy tiszteletbeli vezető tényezői ne foglalhassanak helyet oly vállalat igazgatóságában, vagy feíügyelőbizottságában, melynek érdekei az általuk képviselt szervben csoportosultak érdekeivel ellenkeznek, vagy ellenkezhetnek. 6. A közigazgatás államosítása. Erkölcstelenül alacsony fizetések mellett még fokozza az erkölcstelenséget, hogy a tisztviselő a választások miatt kénytelen nagy befolyású és nem föltétlenül a közérdekért dolgozó egyének kegyét keresni. Tekintetes Közgyűlés! Á Miniszterelnök úr egyik legutóbbi beszédében megállapít tóttá, hogy az utóbbi 20 év alatt vajmi kevés történt a keresztény nemzeti és népi Magyarország megvalósítása irányában. Mi nem tudjuk, hogy ki, vagy rrti az a tényező, amely ezt megakadályozza, de tudjuk azt, hogy egyetlen becsületes magyar ember sem vállalhatja azt a felelősséget, hogy a békekötéskor ne álljon itt a keresztény nemzeti és népi Magyarország. Éppen ezért indítványozom, írjon fel a törvényhatóság a Kormányhoz, követelvén ennek megvalósítása érdekében a fenli munkaterv sürgős megvalósítását. Egyszersmind írjon át a törvényhatóság a .társtörvényhatóságokhoz is és őket hasonló állásfoglalásra kérje. Komárom, 1940. június 28. Bartal Iván vm. törvényhatósági bizohsági tag. A városi népművelési bizottság működése Komárom város népművelési bizottsága a népművelés első évében már 1342 egységgel dolgozta fel az iskolánkívüli népművelés szükségletét. Volt analfabéta tanfolyam, kereskedelmi és levelezési tanfolyam, főző és háztartási tanfolyam, varró és kézimunka tanfolyam, gyümölcsfaápolási tanfolyam, német nyelvi tanfolyam, gépiró és gyorsíró tanfolyam. Természetszerűleg ki terjeszkedett az iskolánkívüli népművelés a városhoz tartozó Koppánmonostórra és Partosujtelepre is. Különösen nagy érdeklődést keltett a partosi főzőtanfolyam, ahol a szegényebb népréteg családtagjai nyertek oktatást az olcsó és egészséges ételek készítésében. A városi népművelés részletes adatait alábbi kimutatásban közöljük: Ismeretterjesztő előadás 147, műkedvelő előadás 15, elbeszélő óra gyerekek számára 235, tanulmányi kirándulás helyben 2, tanulmányi kirándulás vidékre 1, közös rádió-előadás 24, oktatófilmes előadás 51, leventék részére külön erkölcsi előadás 16, népies irodalmi és elbeszélő óra felnőttelmek 29 esetben. — Tanfolyamok: Analfabéta tanfolyam (kettő) 98, kereskedelmi és levelezési tanfolyam 40, női főző és háztartási tanfolyam (egy) 144, varró és kézimunka tanfolyam (kettő) 288, gazdasági tanfolyam (gyümölcsfaápolási) egy 20, német nyelvi tanfolyam 80, gépiró tanfolyam 80, gyorsíró tanfolyam 80 órában. — Ezen előállásokat és tanfolyamokat 63 előadó tartotta. Előadók foglalkozás szerint: Lelkész 13, tanító 6, tanítónő 7, tanár 3, tanárnő 1, ember orvos 8, közigazgatási tisztviselő 6, gazdatiszt 1, kereskedő 3, egyéb 15. Összesen: 63. Valaki a kolozsvári virágokra gondolt... Komárom, 19S0. július 3. Nagy, szürke hivatali helyiség ez a miénk, olyan, amelyikbe ha belépünk, azt is elfeledjük, hogy ragyogó nyár, napsugár is' van a világon. Számokkal dolgozunk, paragrafusokkal viaskodunk reggelről estéiig s ha valami mégis egy kis örömet szerez nekünk, ez az, hogy viaskodás’unkat, küzködésünket szociális érdekből tesszük: embertársaink, sók-sok magyar testvél riink segítségére vagyunk robotos munkánkkal... A napsugarat egyvalaki juttatja az eszünkbe mégis'. Fiatal, karcsú, barnahajú lány van köztünk: egyedül van tizenöt férfiember között. A sors' hozta úgy, hogy a munkaerők átcsoportosítása folytán cSak ez az egy kolléganőnk maradt ezen az osztályon. A sorsnak hálásak vagyunk ezért. A kislány, ahogy reggelenként betoppan a hivatalba, takaros magyar ruhájában, kezében egy szál rózsával, mindig boldogok vagyunk. Ahogy a mosolya végigrepül rajtunk, mosoly terem a mi Ajkunkon is és' kutyába se vesszük a paragrafusokkal való birkózást. Az íróasztalán, mondom, mindennap friss virág van. Legtöbbször rózsa, vagy fehér s’zekfü. Legrosszabb esetben margaréta meg kék búzavirág. Hát ahogy ma délelőtt belerakta virágait a pirinyóka vázába, pár pillahatig nem vette még fel a tollat, hanem elmerengett csendeden a teáról zsák fölött. A mosolyát talán odakölcsönözte azoknak a halványaranyban Örvendező tearózsáknak, mert eközben őmaga nem mosolygott. Komoly volt, csak mozdulatlan maga elé nézett. Mi, Iakiket a Kit meg a keménység már hatalmába kerített s akiknek a lelke Nagyvárad meg Szatmárnémeti határán túl repült már, f eszülten s' kivám csian néztünk fel a számok rengetegéből. Odanéztünk a kolléganőnkre. Ö pedig csak merengett-merengett tovább a virágok felett. S mikor d Deák Ferenc uccán ütemesen, vidáman felcsendült egy honvédnóta, akkor megszólalt. Halkan szólalt meg, úgy, mint mikor az ember egy gyönyörűszépet álmodik S álom közben boldogságában bes'zéíni kezd. Ezt mondta: — Istenem... de irigylem a kolozsvári lányokat! A lelkünk, a szívünk, mondom, úgyis messze járt: Nagyváradon s Szalttiárnémetin túl... Nerh csodá hát, hogy eldobtuk a ceruzát és tollat S egyszerre kérdeztük: — Miért? Miért irigyli a kolozsvári lányokat? Már mosolygott, mikor felelt: — Mert talán nem csak őszirózsával fogadhatják a magyar honvédeket, hanem leszedhetik nekik a tearózsakat is... fehér s'zekfűket.. . kék búzavirágokat ... Ahogy ezt mondta, ismétlem, mosolygott. Mos'olyáml tele lett a nagy, szürke hivatali szoba. Mi csak álltunk, úgy éreztük, hogy a paragrafusokat ma nem kell sokáig Sanyargatnunk, úgyis megadják magukat egy-kettőre. Odalent a Deák Ferenc uccán diadalmas, égig-repülő akkordban elcsendesült a honvédnóta s' mi belül, a lelkünk mélyén úgy éreztük, hogy ma estére üem kell imádkoznunk: ez a kislány elmondta helyettünk a legszentebb imánkat!... (nf) Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 MILUS vegylisztilása és festése FOGALOM Komárom, Nádor-utca — 3, 48. Vasalónők f elv etetne k ! Telefon 292. Komárom vármegye törvényhatóságát július 11-re rendkívüli közgyűlésre kiviéi össze a főispán