Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-06 / 27. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, július 6. Ránduljunk ki A nagy gyógyhatású kénes fürdő hőfoka 26 C. A tavaly épült fürdőszállodában teljes kényelem ! Az elő- és utóidényben teljes napi penzió 5 P, a főidényben 5-50 P. Árnyas park ! Gyönyörű séta- és kirándulóhelyek ! Vizisportok a Dunán. A MANSz helyi csoportjának közgyűlése Rendkívül ünnepélyes keretek kö­zött folyt le a MANSz komáromi cso­portjának első közgyűlése június hó 29-én, Péter-Pál napján délután 4 óm­kor a Kultúrpalota képtár-termében. A közgyűlést — a Magyar Hiszek­egy elmondása után —< a helyicsoport ügyvezető elnöke, P a p-K ovách Ele­­mémé nyitotta meg, méltatva a nap jelentőségét és üdvözölve a megjelen­teket. Utána Alapy Gáspár polgár­­mester emelkedett szólásra s a távol­levő Nagy Nándor főispánt kiment­ve, ki másirányú elfoglaltsága mi­att nem jelenhetett meg, üdvözölte a központ kiküldöttét, dr. csiksom­­lyói Csiky Jánosné országos alel­­nököt — aki fáradságot nem kímélve, úgyszólván állandóan úton van, hogy a személyes kapcsolatokat a szerveze­tekkel elmélyítse — s elismerő sza­vakkal méltatta a MANSz helyi ügyv. elnöke, Pap-Kovách Elemémé alatt, álló szervezet áldásos, nemzeti szel­lemtől áthatott működését. Polgár­­mesterünk szíves szavaira dr. Csiky Jánosné reflektált; azután hosszú be­szédben ismertette a magyar asszo­nyok nehéz és fáradságos munkáját, amelyet csendben az otthonukban, s szerényen a hazáért folytatnak,1 s ösz­­szetartásra, fokozottabb erőkifejtésre buzdította őket különösen a mai ne­héz időkben, amikor a haza egy asz­­szony munkáját sem nélkülözheti. A megragadó, nagyszerű szónoki kész­séggel előadott beszéd maradandó ha­tást váltott ki a hallgatóság körében. Ezek után a részletes titkári jelentés az elmúlt év minden fázisát érintve, ismertette a szervezet multévi műkö­dését, majd Ze eh meist er Sán­­dorné pénztáros jelentése engedett he­­tekintést a szervezet pontosan, kifo­gástalanul vezetett pénzügyeibe. A közgyűlés a felmentvényt a vezetőség­nek megadta s az újonnan kandidált választmányi tagokat: Méhes László­né, Argay Lajosné, Pázmány Dénesné, dr. Soós Imréné, dr. Aranyossy End­­réné, Friedrich Jánosné, Vízkelety Sándorné, Anda Lajosné, Stránszkv Lidia, Nagy Jánosné, Kovách Tiha­­mérné, Kaubek Emilné, Lukovits Ist­vánná, Muszi Mária, Tar Lászlóné, Kathona Sándorné, Czibor Gézáné, Baross Jánosné, v. Szabó Istvánná, Szombathy Yiktorné, dr. Prónay Ala­­dárné, Söröss Krisztina, Ipovitz Je­­nőné, Patav Lászlóné, Kiss Margit, Virágh Rózsi, Márkus Lajosné — egy­hangúan megválasztotta. Az országos elnök L i s z k a y Esther titkár műiden oldalról megokolt lemondását a jelen­legi nehéz időkre való hivatkozással nem fogadta el, mire a közgyűlés a munkával túlhalmozott titkárság te­hermentesítésére egy második titkárt is választott dr. Kovácsné Stitz Lujza polg. isk. tanárnő személyében. Viszont az üresedésben levő alelnöki tisztség betöltését jövőre halasztotta. Az ügyv. elnök indítványára a köz­gyűlés táviratilag üdvözölte az orszá­gos elnököt: gróf Ráday Gedeonnét s ezzel a közgyűlést be is rekesztette. A Szózat elmondása után még élénk eszmecsere indult meg, melyben nem­csak a tagok, de polgármesterünk is Lapunk más helyén a vármegye ta­vaszi rendes közgyűléséről szóló be­számolónkban közöljük, hogy a köz­gyűlésen Bartal Iván volt főispán, bizottsági tag a kisgazdák helyzetének javítására indítványt terjesztett elő, amelynek sürgős letárgyalása céljá­ból rendkívüli közgyűlés összehívá­sát rendelte el a közgyűlés és felkérte az indítványozót, hogy indítványát írásban is nyújtsa he. A közgyűlés ezen határozata folytán Nagy Nándor főispán a vármegyei kisgyűlést júhus hó 11. napjának d. e. 9 órájára, a rendkívüli közgyűlést pe­dig ugyanaz nap d. e. fél 11 órájára már össze is hívta és Bartal Iván isi beterjesztette már írásban indítvá­nyát. Úgy a kisgyülésnek, mint a rend­kívüli közgyűlésnek ez az indítvány lesz egyedüli tárgya. Hogy a törvény­­hatósági bizottság tagjai a tárgyalásra kellőkép előkészülhessenek, közzétesz­­szük az indítvány szószerinti szövegét, mely a következő: Tekinletes Törvényhatósági Bizottság! AZ ország túlnyomórészt mezőgazdasági lakossága léiére a 10 holdas gazdának alig van több jövedelme, mint a béresnek; a gazdaság mint olyan le van rongyolód­­va, befektetésekre sem tárgyi, sem munka 1 tekintetében nem képes, minek szükség­szerű következménye az, hogy a mező­­gazdasági munkásság a lehető munkana­pok 15 százalékúi henyéléssel kénytelen tölteni, minek folyománya, hogy sem a gazdaság, sem a munkásság az iparcikkeit piacán vásárló erejével megjelenni nem tud, ezekben a forgalom csekély s így az árak tűrhetetlen magasak. A szükségmunka, közjóléti szövetkezét, családvédelmi törvény ezzel a betegséggel szemben mind csak tüneti kezelést jelen­tenek, gyökeres orvoslást csak a gazda­ság jövedelmezőbbé tételé nyújthat. Ez egyszersmind a földreform kérdés megoldását is megkönnyítené, mert ál­tala egyrészt a meglévő önálló exsisten­­ciák tényleg önállókká válnának, más­részt kisebb területek mozgósítása válnék szükségessé ahhoz, hogy ilyeneket te­remtsünk. Miután könnyen azt mondhatná valaki, hogy könnyű ilyen hangzatos mondást a levegőbe vágni, megpróbálom néhány pontban vázolni a szükséges teendőket, amelyek czl elérhetővé teszik. 1. Nemzeti Bank nemzetiesítése. Az egész magyar gazdasági élet fejlődésének, a kötöttségekből való kiemelkedésnek legnagyobb akadálya az, hogy a Nemzett Bank a benne érdekelt külföldi tőke nyo­mására az ország érdekéinek nem min­denben megfelelő pénzügyi politikát folytat, amelynek hatása természetesen bénítólag hat a magyar kormány pénzügyi intézkedéseire is. Kívánatos, hogy kimon­dassák a Bank nemzetiesítése olyként, hogy a Bank külföldi tőkéi 2.5 százalékos záloglevelekkel kerüljenek visszafizetésre 5 év múlva kezdődő és 25 évig tartó sor­solás útján megejtendő egyenlő évi rész­­letfzietésekkel. 2. A bankok és nagyvállalatok fokozot­tabb ellenőrzése oly irányban, hogy egy­részt végrehajtják-e a zsidótörvény kü­lönböző rendelkezéseit, másrészt külön­féle vezető pozíciókat betöltő egyének nem húznak-e olyan méretű jövedelmeket, me­lyek az ország általános gazdasági helyze­tével arányban nem állanak. Vezérfonálul annak az elvnek kell szemelőtt lebegnie, részt vett, aki betekintést nyerve a kezdet nehézségeivel oly bátran és el­szántan küzdő szervezet munkájába, különösen a szociális hátterű házi­ipari munkába, mint a város feje, ak­tív segítséget ígért. A közgyűlés után az összes jelenle­vők közös uzsonnára gyűltek össze a Tromler-szálló tető-terraszán s rend­kívül szívélyes és jó hangulatban vol­tak együtt fél 9 óráig, amikor is az or­szágos alelnöknő elhagyta a várost av­val az ígérettel, hogy egv szeptemberi rendezésen viszontlátjuk nemcsak őt, hanem az országos elnököt: gróf Rá­day Gedeonnét is. hogy bár a tőkeképződés kívánatos, de nem kívánatos, hogy a tőke egyes kezek­ben halmozódjék fel, hanem, hogy a tár­sadalom aprajának-nagyjának megadassák a mód a maga kisebb-nagyobb tőkéjé­nek gyűjtésére, melyek végeredményben a takarékosság szellemének amúgy is min­denütt jelenlévő jegyében — hisz a szük­ség megtanított rá — a szövetkezetek­ben, takarékokban úgy is hatalmat, erőt jelentő tartalékok gyűjtését eredménye­zik. 3. Az idegen tőke-érdekeltségek kezén lévő nagy vállalatok nemzetiesítése és ezáltal elsősorban nemzeti célok szolgála­tába való állítása. Tőkék visszafizetése a nemzeti bankéhoz hasonlóan. A tőkenagy­ságának a szeszgyárakéhoz hasonlóan a jövedelemadó alapján való megállapítása. 4. Fentiekkel kapcsolatban az ország mezőgazdaságának szanálása, akár akkép, hogy az azt terhelő adósságok mintegy fele* leírassák, akár akkép, hogy nagyon előnyös, a Nemzeti Bank kamatlábát csali a kezelési költségekkel túlhaladó kamat­terhű kötelezettség állapíttassák meg. 5. Az összeférhetetlenség elvének a gyakorlatban való kérlelhetetlen keresztül­vitele. Ugyanez elv kiterjesztése oly ér­telemben, hogy érdekvédelmi szervek fi­zetett, vagy tiszteletbeli vezető tényezői ne foglalhassanak helyet oly vállalat igaz­gatóságában, vagy feíügyelőbizottságában, melynek érdekei az általuk képviselt szervben csoportosultak érdekeivel ellen­keznek, vagy ellenkezhetnek. 6. A közigazgatás államosítása. Erkölcs­telenül alacsony fizetések mellett még fo­kozza az erkölcstelenséget, hogy a tiszt­viselő a választások miatt kénytelen nagy befolyású és nem föltétlenül a közérdekért dolgozó egyének kegyét keresni. Tekintetes Közgyűlés! Á Miniszterelnök úr egyik legutóbbi beszédében megállapít tóttá, hogy az utóbbi 20 év alatt vajmi kevés történt a keresztény nemzeti és né­pi Magyarország megvalósítása irányában. Mi nem tudjuk, hogy ki, vagy rrti az a tényező, amely ezt megakadályozza, de tudjuk azt, hogy egyetlen becsületes ma­gyar ember sem vállalhatja azt a felelős­séget, hogy a békekötéskor ne álljon itt a keresztény nemzeti és népi Magyaror­szág. Éppen ezért indítványozom, írjon fel a törvényhatóság a Kormányhoz, követel­vén ennek megvalósítása érdekében a fen­­li munkaterv sürgős megvalósítását. Egy­szersmind írjon át a törvényhatóság a .társtörvényhatóságokhoz is és őket ha­sonló állásfoglalásra kérje. Komárom, 1940. június 28. Bartal Iván vm. törvényhatósági bizohsági tag. A városi népművelési bizottság működése Komárom város népművelési bizottsága a népművelés első évében már 1342 egy­séggel dolgozta fel az iskolánkívüli nép­művelés szükségletét. Volt analfabéta tan­folyam, kereskedelmi és levelezési tanfo­lyam, főző és háztartási tanfolyam, var­ró és kézimunka tanfolyam, gyümölcsfa­­ápolási tanfolyam, német nyelvi tanfo­lyam, gépiró és gyorsíró tanfolyam. Ter­mészetszerűleg ki terjeszkedett az iskolán­kívüli népművelés a városhoz tartozó Koppánmonostórra és Partosujtelepre is. Különösen nagy érdeklődést keltett a par­­tosi főzőtanfolyam, ahol a szegényebb népréteg családtagjai nyertek oktatást az olcsó és egészséges ételek készítésében. A városi népművelés részletes adatait alábbi kimutatásban közöljük: Ismeretterjesztő előadás 147, műkedvelő előadás 15, elbe­szélő óra gyerekek számára 235, tanulmá­nyi kirándulás helyben 2, tanulmányi ki­rándulás vidékre 1, közös rádió-előadás 24, oktatófilmes előadás 51, leventék ré­szére külön erkölcsi előadás 16, népies irodalmi és elbeszélő óra felnőttelmek 29 esetben. — Tanfolyamok: Analfabéta tanfolyam (kettő) 98, kereskedelmi és le­velezési tanfolyam 40, női főző és háztar­tási tanfolyam (egy) 144, varró és kézi­munka tanfolyam (kettő) 288, gazdasági tanfolyam (gyümölcsfaápolási) egy 20, né­met nyelvi tanfolyam 80, gépiró tanfolyam 80, gyorsíró tanfolyam 80 órában. — Ezen előállásokat és tanfolyamokat 63 előadó tartotta. Előadók foglalkozás szerint: Lelkész 13, tanító 6, tanítónő 7, tanár 3, tanárnő 1, ember orvos 8, közigazgatási tisztviselő 6, gazdatiszt 1, kereskedő 3, egyéb 15. Összesen: 63. Valaki a kolozsvári virágokra gondolt... Komárom, 19S0. július 3. Nagy, szürke hivatali helyiség ez a miénk, olyan, amelyikbe ha belépünk, azt is elfeledjük, hogy ragyogó nyár, napsugár is' van a világon. Számokkal dolgozunk, paragrafusokkal viasko­dunk reggelről estéiig s ha valami mégis egy kis örömet szerez nekünk, ez az, hogy viaskodás’unkat, küzködé­­sünket szociális érdekből tesszük: em­bertársaink, sók-sok magyar testvél riink segítségére vagyunk robotos munkánkkal... A napsugarat egyvalaki juttatja az eszünkbe mégis'. Fiatal, karcsú, barna­­hajú lány van köztünk: egyedül van tizenöt férfiember között. A sors' hozta úgy, hogy a munkaerők átcsoportosí­tása folytán cSak ez az egy kolléga­nőnk maradt ezen az osztályon. A sorsnak hálásak vagyunk ezért. A kis­lány, ahogy reggelenként betoppan a hivatalba, takaros magyar ruhájában, kezében egy szál rózsával, mindig bol­dogok vagyunk. Ahogy a mosolya vé­gigrepül rajtunk, mosoly terem a mi Ajkunkon is és' kutyába se vesszük a paragrafusokkal való birkózást. Az íróasztalán, mondom, minden­nap friss virág van. Legtöbbször ró­zsa, vagy fehér s’zekfü. Legrosszabb esetben margaréta meg kék búzavirág. Hát ahogy ma délelőtt belerakta vi­rágait a pirinyóka vázába, pár pilla­­hatig nem vette még fel a tollat, ha­nem elmerengett csendeden a teáról zsák fölött. A mosolyát talán odaköl­csönözte azoknak a halványaranyban Örvendező tearózsáknak, mert eközben őmaga nem mosolygott. Komoly volt, csak mozdulatlan maga elé nézett. Mi, Iakiket a Kit meg a keménység már ha­talmába kerített s akiknek a lelke Nagyvárad meg Szatmárnémeti hatá­rán túl repült már, f eszülten s' kivám csian néztünk fel a számok rengetegé­ből. Odanéztünk a kolléganőnkre. Ö pedig csak merengett-merengett tovább a virágok felett. S mikor d Deák Ferenc uccán ütemesen, vidá­man felcsendült egy honvédnóta, ak­kor megszólalt. Halkan szólalt meg, úgy, mint mikor az ember egy gyö­nyörűszépet álmodik S álom közben boldogságában bes'zéíni kezd. Ezt mondta: — Istenem... de irigylem a kolozs­vári lányokat! A lelkünk, a szívünk, mondom, úgy­is messze járt: Nagyváradon s Szal­­ttiárnémetin túl... Nerh csodá hát, hogy eldobtuk a ceruzát és tollat S egyszerre kérdeztük: — Miért? Miért irigyli a kolozsvári lányokat? Már mosolygott, mikor felelt: — Mert talán nem csak őszirózsával fogadhatják a magyar honvédeket, ha­nem leszedhetik nekik a tearózsakat is... fehér s'zekfűket.. . kék búzavi­rágokat ... Ahogy ezt mondta, ismétlem, mo­solygott. Mos'olyáml tele lett a nagy, szürke hivatali szoba. Mi csak álltunk, úgy éreztük, hogy a paragrafusokat ma nem kell sokáig Sanyargatnunk, úgyis megadják magukat egy-kettőre. Odalent a Deák Ferenc uccán diadal­mas, égig-repülő akkordban elcsende­sült a honvédnóta s' mi belül, a lel­künk mélyén úgy éreztük, hogy ma estére üem kell imádkoznunk: ez a kislány elmondta helyettünk a leg­szentebb imánkat!... (nf) Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 MILUS vegylisztilása és festése FOGALOM Komárom, Nádor-utca — 3, 48. Vasalónők f elv etetne k ! Telefon 292. Komárom vármegye törvényhatóságát július 11-re rendkívüli közgyűlésre kiviéi össze a főispán

Next

/
Thumbnails
Contents