Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-06 / 1. szám

1910. január ti. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Fényes sikere volt a Dalegyesület szilveszteri mulatságának Óriási érdeklődés előzte meg a komáromi Koszorús Dalegyesület Szilveszterestjét s már hetekkel előbb bizonyos volt, hogy ez az est lesz a komáromi Szilveszter legkiemelkedőbb s legnagyobb si­kerű rendezése. Valóban így is lett. 1939. december 31.-én este a Köz­ponti-szálló gyönyörűen feldíszí­tett helyiségeiben találkozott úgy­szólván az egész Komárom s ami a legmegkapóbb volt, társadalmi különbség nélkül résztvett a mu­latságon mindenki, aki egy igen kedves, jóhangulatú estével szán­dékozott ístenhozzádot mondani az óévnek. A megye, a város elő­kelőségei, a tisztikarnak legelőke­lőbb tagjai, a magánintézmények vezető személyiségei ügyszeretet­ben s megértésben találkoztak a város magyar társadalmával. Dal­­•gyesületünk mindig büszke lehet erre a mulatságára, amely méltán sorakozott előbbi nagy rendezései­hez s amelyben igazán maradék nélkül érvényesülni tudott az a jelszó, amely manapság a legfon­tosabb: kéz a kézben, egymás irán­ti szeret étben, megértéssel a jobb jövő, a boldogabb új esztendő felé! Nyolc óra után közvetlenül már gyülekezni kezdett a közönség a mulatság színhelyére, a hölgyek szebbnél-szebb ruhákban. Kilenc órakor már alig volt asztal, ame­lyet le ne foglaltak volna, s a hely­beli, 22. honvédgyalogezred kitűnő zenéjére s a jó cigánymuzsika be­folyására csakhamar vidám jókedv kerekedett a termeken végig. A fia­talság táncolt, a táncba nemsoká­ra az öregebb generáció is bekap­csolódott. Az agilis, fiatal rende­zőgárda gondoskodott róla. hogy az ifjú hölgyek egy pillanatra se maradjanak szórakozás nélkül. Fél tizenegy óra tájban bevonult a te­rembe a Dalegyesület férfikara s pompás előadásban, Schmidt Viktor szakavatott vezénylete mel­lett, Balázs Árpádnak két, férfikar­ra átírt magyar dalát s Flotow egyik bordalát adta elő. Ezután a kedves műsor után újra tánc következett vidám hangulatban, amelyet csak éjféltájban szakított meg az — új esztendő ’ beköszönte. Felhangzott a Himnusz1 s a legszentebb magyar melódia közben kitárultak a szí­vek ... mindenki boldog újeszten­dőt kívánt egymásnak. A boldog újév reménységével, a legemelkedeltebb hangulatban kez­dődött aztán újra a mulatság, amely bizonyára sok kedves emlé­ket hozott igen sokaknak — s tar­tott ki világos-ki virradtig. Beszámolónk nem volna teljes, ha meg nem említenénk K óvá eh Tihamérnak, a Dalegyesület ügy­vezető elnökének nevét, akinek fő­része van abban, hogy az estély a legteljesebb sikerrel, mindenki megelégedésére s elismerésére zaj­lott le. Az ő fáradhatatlan buzgal­ma mellett, amellyel a nagyszámú rendezőgárdát megszervezte s irá­nyította, nem feledkezhetünk meg Pongrác Pálról sem. aki az ügy­vezető elnöknek jobb keze s min­denben a segítőtársa volt. hogy ennek az esztendőnek a tapasztala­tai nyomán a felesleges és a hamis jel­szavak összeomlanak, a helytelen képe­ket elfújja a szél és a magyar közvéle­mény átalakul. A nemzetiségi kérdés­ben tényleg új úlra lépett az ország köz­véleménye. Rádöbbent, hogy a problé­mát meg kell oldani. I Magát a politikát, a tetteket azonban csak a gyors, egyáltalán nem merev köz­­igazgatás és pártpolitika tudja megoldani: mindenek felett pedig csak egy olyan társadalom, melyben rendezték á szociális kérdéseket és vonzóerőt tud gyakorolni kifelé a határokon túl, a nemzetiségek felé is. Itt kapcsolódik he a visszatért magyar­ság szerepe a Magyar Birodalom, a Mag­na Hungária felépítésébe. S ezért vég­telen fontos, hogy a birodalmi gondolat­nak megfelelően oldják meg a Felvidék népének anyagi és szellemi viszonyait. FELVIDÉKI DEMOKRÁCIA Három ellentétes jelszóban foglalható össze az a vélemény, amely az elmúlt húsz év alatt itthon és idegen uralom alá kerüli magyarságról keletkezett: 1. a megnyomorított mártír, 2. az új szellem hozója, 3. a benesi szellem. Talán para­doxnak hangzik, de mind a három jel­szóban van valami igazság. Amiben a Felvidék szenvedett és har­colt, az az állandóan ezer úton, módon feléje irányuló csehszlovákosító hatás volt. A csehszlovák politikai, társadalmi és kul­turális berendezeltség lehetővé telte szá­mára, hogy harcot folytasson létéért. Vég­eredményben tehát gyakorló és edző is­kolán ment végig. Az úgyszólván éven­­kint megismétlődő választások, a községi és járási közigazgatás, a közművelődési törvények és intézmények mindmegannyi csatatér volíak. Az egyedülvalóság és má­­gárahagyatoltság érzése, melyben élt az utolsó tíz évben a csehszlovákiai ma­gyarság, clindiloíták benne a fejlődést, a szellemet, hogy sorsa intézésébe igye­kezzék maga is beleszólni. A csehszlovákiai magyarság szerveze­teiben egyre erősebben terjedt az a szel­lem, mely sajátos, a helyzetnek megfele­lő életstílust, harcmodort akart kifejlesz­teni. Lassankint meglátta, melyek azok az eszközök, amelyekkel biztosítani tudja életét, erejét a legalul omosabb támadások­kal szemben is. Ehhez a harchoz és mun­kához számba kellel! venni minden ma­gyart. De nemcsak számba venni, hanem kinevelni, kiképezni és a lehető legna­gyobb magyar műveltséggel és öntudattal megtölteni. Egyetlen eszköz volt, mely a raííinált gazdasági, politikai és közigaz-SINKÓ FERENC: Egy évvel a hazatérés után TYP Dinamikus hangszóró Kedvező vételi viszo­nyok mellett tengeren­túli adókat is hoz W ■ w* 1 Előállítástól független .£$ szelektivitás és hang­­erő-szabályozás '.-ÉS É J§ Gramofon-csatlakozás Kászpénzára................ P 189.— Kapható univerzális kivitelben is, egyen- és váltóáramra, 933/U típus-jelzéssel Fészpénzára................. P 205 -A JÖV« ÚTJA: AZ INTÉZMÉNYEKBEN ÉS TETTEKBEN MEGVALÓSULÓ NEMZETTESTVÉRISÉG Beszámoló a felvidéki magyarság egy esztendejéről Kevés fontosabb esztendeje volt a ma­gyar nemzetnek, mint az ezerkiiencszáz­­harminckilenees. Mindaz, ami ebben az esztendőben történt, történelmi jelentősé­gű. Nem azokra a nagy változásokra gon­dolok, melyek ebben az esztendőben és a múlt év őszén történtek. Az eleven élet szempontjából az fontos, ahogyan és amit megcsinál a nemzet, a társadalom és a vezető rétege e dátumoktól kezdve, vele együtt élő területekkel és emberekkel. Épp ezért százszorosán fontos, hogy időnként megvizsgálja valaki, mi volt jó és volt tökéletlen a megtett útban, az elvégzett cselekedetekben. A legelső és legfontosabb szempont, amit mindenkinek szem élőit kell tarta­nia, hogy mindaz, amit most csinálunk, ónnak a jövőre döntő erejű hatása lesz. Az egyszerű polgárok, a közkatonák és a tisztek ma a jövendő Magyar Biroda­lom lehetőségeit építik vagy rombolják cselekedeteikben. Nem elegendő ma a kö­telességteljesítés, hanem határozott cél­­tudatosságot követel meg mindenkitől az a tény, hogy magyarok és nemzetiségek térlek vissza az országhoz. Uj feladatok előtt áll a nemzet és a nemzet törzse, tehát minden tagja kell, hogy keresse az új feladatok lehető legjobb megoldá­sát, mely végeredményben csak a leg­emberségesebb lehet. Ezt az emberséges­séget a magyar birodalmi célokkal ösz­­szeegyeztetni csak úgy lehet, hogyha a közvélemény, de különösen a nemzetiségi és a visszacsatolt magyar vidékeken mű­ködő magyar hivatalnokok a lehető leg­tökéletesebben ismerik mind a visszatéri magyar, mind a visszatért nemzetiségi lakosságot, annak szellemét, vágyait, cél­jait és jellemét. a mártír magyarok ÉS A BENESI SZELLEM Az elmúlt két évtizedben sajátságos kép alakult ki itthon az idegen uralom alá került magyarságról. Ez a kép volt az, amit revíziós levelezőlapokon, ifjúsági fo­lyóiratok és néplapok illusztrációin lát­hattunk : a láncait csörgető rab magyar a nemzet rombadöntött oltára előtt, tövis­bokor indái között szembefordul a zúgó zivatarral. Ez a kép érzelmek vetülete volt s érzelmeket akart felkelteni, illet­ve ébren tartani; azt az elszánt akaratot, bogy az elveszett területeket vissza kell szerezni. Sajnos, ezen túl nem igen ter­jedt a közvéleményben élő kép. Nem fog­lalkozott a részletekkel, mindenekelőtt sem azzal, hogy miképpen kell majd új­ból megszilárdítani a magyar hatalmat. Az elmúlt húsz ér alatt nagyon keveset tudtak a mi életünkről az anyaország széles rétegei. Nem tudták, hogy mit ta­nulunk és főképpen pedig hogyan ala­kulunk lelkiig, hogyan alakúit iiomzcU érzésünk és öntudatunk, milyenek éle­tünk anyagi és szellemi körülményei. így keletkezett az a jelszó, melyet any­­nyit hallottunk az elmúlt esztendőben és mely annyit róni: a mártír magyarok, akik húsz évig nyomorban és borzalmak között éltek. Ehhez a jelszóhoz jött egy másik, mely körülbelül pontosan ellen­kezőjét jelenti, az, hogy a felvidéki ma­gyarság visszatérése friss levegőt hoz az országba. így történt, hogy elindultak a szeretctcsomagok, elindult a gigászi nyo­morenyhítő akció és ugyanakkor valami csodálatosat és nagyot vártak tőlünk, leg­alább is a szónoki emelvényeken. A har­madik jelszó aztán teljessé teszi az el­lentétel : kitalálták a benesi-szeTemet, Ugyanígy nem ismerte a közvélemény sem a cseheket, sem a szlovákokat, sem ruszinokat. Még kevésbbé ismeri, mint a visszatért magyarságot. Ezek pontos is­merete nélkül nem lehet jó nemzetiségi, illetve kisebbségi politikát csinálni itt­hon és nem lehet kiépíteni a lehetősé­geket, melyeken közeledni tud a biro­dalmi gondolat felé a szlovákság. A NEMZETISÉGI ÖNTUDAT ÉS A MAGYAR BIRODALMI I GONDOLAT Rengeteg jóakaratot lehetett tapasztal­ni az elmúlt esztendőben. Azt is el kell ismerni, hogy az új szlovák és ruszin te­rületekre is sok jóakarattal indultak. Ha pontos helyzetismerettel rendelkeznének az odakerültek, máris nagy eredményeket lehetett volna elérni. A helyzet nem is­meréséből fakadtak azonban az összes eddigi kellemetlenségek. i Az elmúlt esztendő történelmi jelentő­sége épp abban van, hogy gyakorlati le­hetőségeket adott, hogyan és milyen bá­násmód alapján lehel megtalálni az érint­kezést és a közvetlenebb kapcsolatot a szlováksággal és ruszinsággal. Reméljük, Hunyadi -só ^ GYORS És ENYHE HASZNÁLD ^ HA GYOMROD RENYHE ^Hunyadi János termtssotn tsrráasO a 75 4.. - bcseruvix ujsaarű párlata. Boritét.la pukli tlllli. lssrtt - Ilitrll gatási törvények és intézkedések közepette is megtartotta a magyarságot, s ez a magyar műveltség és öntudat volt. Ez a magyarázata az úgynevezett felvidéki de­mokráciának. A legkisebb magyarra is szükségünk voll, tehát igyekeztünk vele felvenni a kapcsolatot. Ezeken a kap­csolatokon keresztül döbbent rá a fel­vidéki középosztály és intelligencia nem kis része, hogy mekkora emberi és szel­lemi értékek vannak egy-egy parasztban vagy munkásban. Megindult a kiválasz­tódás tehát. A parasztságból és a munkás­ságból vezetőréteg alakult ki, mely jogo­san egyenrangúnak érezhette magát az in­telligenciával és a középosztá lyai, hiszen ugyanolyan fontos és vezetőszerepel vitt. A másik jele ennek az új szellemiség­nek, mely alakulófélben volt, hogy az egész magyar nemzet sorsa ugyanolyan, mint a kisebbségé. Az egész magyar nemzet csak úgy tud megmaradni itt, a nagy viharok idején, ha a műveltség és a vezetőrétegek magyarságtudata a nép széles rétegeiben is elterjed. Magyarság­élménye körülbelül így formálható meg: a magyar nemzet most kis nemzet, de naggyá kell tenni. Ehhez szüffcég van minden magyarra. Tehát elsősorban is minden magyarnak meg kell adni az élet­lehetőséget, a szellemit és az anyagit egy­aránt. Lényegében ez a sokat emlegetett fel­vidéki szellem; semmi más. Nem a be­nesi propaganda alakította ki; a küzdel­meinkben leszűrt igazságok és tanulsá­gok foglalata ez, a magyarságunk tartal­ma és célja. Annyira az, hogy aki en­nek ellenkezőjét vallja, azt hazaárulónak tartjuk. WEISZ JANOS fakereskedő és építési vállalkozó KOMÁROM, Rakóczí-u. 35. Tel. 114. építészmérnök 13** Mindenféle deszka, faragott fa, rúd bő választékban. Meszef, cementet, téglát, cserepet eredeti gyári árban is szállítok. Keréktalp, járomfej, gabonalapát, nyirfa­­rúd, nyirfaseprük, taligák állandóan raktáron. Eny­vezett lemezek nagy Ierakata. Tűzifa, szén kapható kicsinyben és nagyban. Elvállalok mindenféle épít­kezést. Díjmentes tanácsadás építkezéseknél. nát az öntudatra ébredt felvidéki ma­gyarság, hanem intézményeken keresz­tül igyekezett megvalósítani ezen célkitű­zését. Ilyen intézmények voltak a megfe­lelő ifjúsági, gazdasági és népművelő szer­vezetek: a különböző fő- és középiskolás körök és sejtek, a Hanza és a SZMKE, a különböző cserkészszervezetek, önképző­körök és városi társadalmi egyesületek. Már most. amennyiben tényleg óhajta­nak itthon ebből a szellemből, akkor hagyjak dolgozni eze.kei a szervezőieket, ngvrészüket tegyék országossá. Van egy­két gondolatunk, amelynek, ha intézmé­nyei támadnak széles az országban, né­hány év alatt komoly konstruktív erővé válik, olyan erővé, mely nagy lépéssel viszi közelebb a nemzetet minden ma­gyar eszménye felé. Végig kellene pillantani az egy eszten­dőn, hogy vájjon hogyan és miképen kapcsolta he az ország ezeket az erőket az ország életébe. A részletekbe menő fejte­getés helyeit csak annyit állapítsunk meg, hogy a folyamai elindult, de nehéz és súlyos küzdelmet folylat egyesek meg nem értésével, örömmel ős boldogan álla­píthatjuk meg, bogy a legfontosabb in­tézményeinkben az ország vezető íérfiai látják el a ncinzelépílö erőt és jelcntősé­­séget. Ugyanakkor azonban ineg kell ál­lapítanunk. hogy vannak, akik igyekeznek elgáncsolni liecsületes szándékainkat. A gáncsoskodók gáncsoskodása inegnemér­­lésbői és intézményeink nem ismeréséből származik. Gyakran embereinket is fél­reértik. Paraszt- és munkástestvéreink ön­­tudatosságát. erős kritikai szellemét, épí­tő lázát pökhendiségnek magyarázzák azok, akik még mindig abban a hit­ben élnek, hogy a tömeg értelmetlen és tehetetlen, csak' az a feladata, hogy enge­delmeskedjék. A tömeget, amely c szellem hordozója lett, többé már nem lehet eltüntetni. Ez hordozza és hordozni is fogja az új magyar gondolatot, a minden magyar testvériségének gondolatát és emlékezni fog arra is, hogy ezt meg telid valósítani még a legmostohább körülmények között is. És még egyet tudunk; hogy a magyar jövő egyetlen” útja az intézményekben és tettekben megvalósuló ncmzeltestvériség. Erre rá kell jönnie azoknak is, akik ezt nem értik meg és mindent megtesznek, hogy a nép anyagi, szellemi és politikai fejlődését, szabad erőkifejtését megakasz­­szák. Rá is jönnek majd. Arra is rá­jönnek, hogy saját hatalmunknak és jó­létünknek is egyetlen alapja: a müveit, gazdag és szabad nép. Amikor eljut a magyar hatalmatgya­­korló réteg túlnyomó többsége erre a felismerésre, akkor indul el nagy léptek­kel majd a magyar nemzet a Birodalom felé. Ennek az esztendőnek éppen az a jelentősége, hogy nógatja, inti, figyelmez­teti a magyar halaloingyakorló rétegeket, hogy igyekezzenek megismerni ezt az utat...

Next

/
Thumbnails
Contents