Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-13 / 15. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapított»: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 11 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.59 Pengő. Egyes példány 9.2« Pengő. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissu. Új hadszíntér Északon Komárom, — április 12. A világtörténelem legnagyobb ten­geri és légi csatája folyik kedd óta az Északi tengeren, ahol a Németbi­­rodalom és a szövetséges hatalmak: Anglia és Franciaország tengeri és légi hadereje mérkőzik egymással a dán és a norvég tengerparti kikötőkért. Úgy Dánia, mint Norvégia semleges magatartást tanúsított és féltékenyen vigyázott semlegességére. Mivel a sző­­vétségések meg akarták akadályozni, hogy Svédország vasérce továbbra is Németországba szállíttassék, a múlt bét végén aknákat helyeztek ©1 a nor­vég vizeken, amivel Norvégiának sem­legességét megsértették. Norvégia til­takozott ugyan a norvég felségvizek­nek aknák által való ellenőrzése el­len, ez azonban semmit sem használt, mert a szövetségesek hatalmi érdekei mást kívántak. A szövetségesek akna­­zárlati kísérletére Németország az­zal felelt, hogy hétfőről keddre vir­radó éjszaka csapataival megszállta Dániát, behatolt Norvégia fontosabb kikötőibe, elfoglalta Oslot és Koppen­hágát, valamint katonailag fontos valamennyi támaszpontját. A német birodalmi kormány emlékiratot nyúj­tott át a norvég és a dán kormány­nak, amelyben bejelentette, hogy mi­után a »német birodalmi kormány semmi körülmények között sem tűr­heti, hogy a nyugati hatalmak Skan­dináviát Németország elleni harctérré változtassák«, elhatározott szándéka, hogy hatalmi eszközeivel északon megvédi és végleg biztosítja a békét minden angol—francia támadással szemben. Attól a perctől fogva, hogy köz­tudomásra jutott a nyugati szövetsé­gesek hadihajóinak a norvég vizeken Végrehajtott aknazárlata, várni lehe­tett, hogy Németország az északi vi­zeken ellene irányuló támadásra ak­cióba kezd. Németország nem vára­tott sokáig magára: már kedden éjjel elfoglalta egész Dániát és megszállta Norvégia fontos tengeri védőpontjait. Ez a hihetetlen bátorsággal végre­hajtott haditény az egész világot konslernálta, ámulva és megdöbbenve értesült a sikerrel végződő német ha­dimozdulatokról és remegve várta a szövetségesék ellenakcióját. Tíz órá­val előzte meg Németország a szö­vetségeseket és ez az idő elég volt: arra, hogy hadicélját elérje. Megerő­sítette a norvég kikötőket és nagy­számú csapatokat szállított a száraz­földre. A szövetségesek n németek vil­lámgyors akcióját meg akarták sem­misíteni s ezért az ang 1 és francia tengeri haderők a lehető legnagyobb gyorsasággal fölvonullak a németek ellen és megkezdődött a világtörté­nelemben eddig példa nélkül álló nagyarányú tengeri csata, melyben 25« hadihajó és 160« repülőgép méri össze erejét. Egyelőre Norvégia igyekszik megakadályozni a néniéi csapatoknak az ország belsejébe való behatolását, a szárazföldön német és norvég csapatok között harc folyik. A különböző tudósító irodák jelen­téseiből még nem lehet megállapítani a csata kimenetelét, mindkét részen súlyos veszteségek vannak, több hadi­hajó megsemmisült és több használ­hatatlanná vált. De ha nem is lehet megállapítani még a légvonalban több mint kétezer kilóméter hosszú ftrcvonalon dúló véres tengeri ütkö­zet eredményét, azt előre el lehet mondani, hogy abban az esetben, ha az angolok és franciák nem lesznek képesek hajóhadukkal elvágni az ösz­­szeköttetést Norvégia és Németország között, akkor a német hadsereg meg­veti lábát a norvég partokon s be­rendezkedve az elfoglalt területeken, tényleg átveszi egész Skandinávia vé­delmét és akadálytalanul rendelkezik Dánia, Norvégia, Svédország és Finn­ország természeti kincsei felett. Ez pedig azt jelentené, hogy Németor­szág a hosszú háborúra való beren­dezkedés eszközeinek birtokába ju­tott, ami a szövetségesek érdekei el­len irányulna. Ez magyarázza meg azt, hogy a norvég partok mellett fo­lyó tengeri csatában Anglia és Fran­ciaország egyesített tengeri és légi ereje vesz részt. A nagyhatalmak félév óla tartó há­borújának e legutóbbi eseménye újabb fordulatot jelent, amelynek vég­ső eredménye még nem látható. De a világtörténelemben is párját rit­kító eme haditények igen érthetően mutatnak reá arra a nehéz helyzetre, melyben a kis nemzetek és kis álla­mok vannak. Azt kell mondanunk, Az angol lapok részletesen foglal­koznak az északitengeri háború to­vábbi alakulásával. A harc szinte meg­szakítás nélkül tovább folyik a brit hajóhad és a német flotta között. A legújabb jelentések szerint az ango­loknak sikerült a Skagerrak egy ré­szét aknákkal elzárni. Ugyanakkor angol csatahajók állanak már az osloi fjord bejáratánál, sőt a — Daily Mail szerint — csütörtök este brit flotta­­egységek már be is hatoltak az osloi Párizsból jelentik: A francia rádió pénteken a frontról érkező jelentések alapján közli, hogy nagyszabású ese­mények előestéjén vagyunk. Bizonyos német mozdulatokból következtetve a Rómából jelentik: A Popok) di Ro­ma c. újság írja, hogy habár a küzde­lem még az egész vonalon tart, már most megállapítható, hogy az angol­francia akció első szakasza hiábavaló kísérletnek bizonyult és nem tudta elvágni a német expediciós hadsereget dániai és németországi támaszpontjai­tól. A valóság az — írja a Mcssagerö c. lap amsterdami tudósítója —, hogy az északi foktól a Skagcrrakig ter­jedő vonalon végrehajtóit nagy angol­­francia támadás fitt százalékban nem hogy a kis nemzetek lépten-nyomon ki vannak téve annak, hogy a nagy­hatalmak rendelkezzenek vele, Hu Valamely nagyhatalom érdeke úgy kívánja, akkor áldozatul esik a ha­talmak versengésének, Ila p kisha­lalom nem áll szolgálatába annak a nagyhatalomnak, melynek érdekkö­rébe tartozik, keresztülvonul rajta és leigázza, bekebelezi, birtokba veszi és ezzel vége szabadságának, független­ségének. A kis nemzetek kormányfér­­fiainak nagy körültekintésre és mély bölcsességre van szükségük, hogy a vezetésükre bízott államot megóvják a háborús veszedelmektől. Az or­szág szigorú semlegesítése, a nyuga­lom biztosításba s a bizalom erősítése legyen legfőbb feladata a vezetők­nek, akiknek a mostani időkben' hat­ványozott gondot kell fordítaniuk ar­ra, hogy az ország népének sorsa és jövendője minden, a legnehezebb vi­szonyok között is biztosíttassák. Ma­gyarország népe, mint eddig, ezen­túl is nyugalommal figyeli a világ­­eseményeket és arra törekszik, hogy semlegességét megóvja s teljes biza­lommal az ország vezetői iránt, lelki­ismeretesen végzi feladatát, melyet a történelem a Dunamedencében reá bízott. fjordba, szembeszállva a német parti ütegek erős ágyú tüze vei. 'Narvik körűt a norvég csapatok óriási ellentállást fejtenek ki és a németek előnyom u­­lási kísérlete meghiúsult. Bergen vá­rosa ugyancsak a norvégek kezén van s a németek csak a kikötőbe tudtak behatolni. Trondhjemnél a német re­pülőflotta vívja harcát az angol hajó­rajjal. Oslo és Elverum között a nor­vég katonaság erős támadásba ment át. nyugati fronton uralkodó viszonyla­gos nyugalom bármely pillanatban végét érhet. A szövetségesek őrködnek és min­den szükséges intézkedést megtettek. érte el célját. Csütörtök délután az angol-francia légierők tevékenysége erősen csökkent, ezzel szemben erős német légiosztagok rajzottak ki az Északi tenger felé és ahol erős angol hajórajokat vártak, a tengert teljesen üresnek találták. Az angol flotta zöme visszahúzódott hazai kikötőkbe. A né­met csapatszállító hajók csütörtökön egész nap zavartalanul szállították és rakták partra a katonákat és hadi­anyagot. A német katonák ezrei és a lövegek százai érkeztek ezen a napon Norvégiába. Szegények fillérei, gazdagok pengői Magyaroszág Kormányzója repülő­gépről tekintette meg azt a szomorú panorámát, amit a fékevesztett vizek varázsoltak a hazai tavaszi rónákra és sajátkezűleg írt levéllel hívta fel a miniszterelnököt arra, hogy országos gyűjtést kell indítani az árvízokozta károk enyhítésére és az árvízkárosult kisemberek felsiegélyezésére. A leg­első magyar embernek ez a- kezde­ményező felhívása kell, hogy ország­szerte megértésre, meghallgatásra És nem mindennapi á 1 dqzatkcszségre ta­láljon. Kell, hogy mindenki tehetségé­hez, mérten segítse az árvízkárosulta­kat és hozzájáruljon ahhoz a nagy építő- és tatarozó munkához, amelyre a vizek elvonulása után égetően sür­gős szükség lesz. Kell, hogy a szegé­nyek fillérei és a gazdagok pengői egyesült erővel egyformán kötelesség­­tudó áldozatkészséggel follyaiiak be az árvízügyi kormánybiztossághoz. Kell, mert ez a vadvíz, amely most például Kis .János őszi búzavetését lepi, nem­csak magának a tulajdonosnak oko­zott kárt, hanem az egyetemes nem­zetnek egyik érlékét pusztította el, vagy legalább is rongálta meg. A hegyek és dombok szerencsés la­kói, vagy a vizektől távol élő gazdál­kodók nem jelenthetik ki, hogy ők ér­dektelenek, hogy ők semlegesek ab­ban az egyenlőtlen harcban, amelyet a rónák népe az elemek erejével szem­ben vív. Kis János elmosott búzaföl­­decskéje, Nagy Péter összedőlt viskója egyformán közös kára mindnyájunk­nak, akik magyar földön élünk és Szent István ősi országának polgárai vagyunk. Nekünk nem szabad arra vámunk, hogy esetleg az állam adó­pótlék formájában rója ki reánk az árvízkárnak egy-egy nem károsult adóalanyra eső hányadát. Szégyen volna, ha erre várnánk. Nekünk mindnyájunknak oda kell járulnunk a nemzeti áldozatkészség oltárához még akkor is, ha saját magunktól vonjuk meg azt az összeget, amit oda leleszünk, tehát még akkor is le kell mondanunk valamiről, akár fényűzés­ről, akár kényelemről, akár jobb meg­élhetésről, ami nem feltétlenül szük­séges az élet fenntartásához. Az országos gyűjtés megindult. A kormány biztosság időről időre tájé­koztatni fogja a közönséget, mekkora az az összeg, amelyre szükség van, mert hiszen a kár összegszerűleg ma még meg nem állapítható. Az adomá­nyokat a nagy nyilvánosság előtt fog­ják nyugtázni, a gyűjtést semmiféle adminisztrációs költség nem fogja ter­helni, és az egybegyült összeg az utol­só fillérig rendeltetési helyére fog ke­rülni. Semmiféle bürokratikus forma­ságok, — ezt világosan megmondotta egy interpellációra adóit válaszában a belügyminiszter, — nem fogják kés­leltetni és akadályozni a jól megszer­vezett segélynyújtás folyamatát. Min­denki azzal a tudattal indíthatja te­hát útnak anyagi képességéhez mért adományát, hogy valóban az árvízká­rokon enyhít és az árvízkárosultakon segít és pedig sürgősen és hathatósan. Az árvízkormánybiztos belügyi ál­lamtitkár a többi között a sajtót is felkérte a gyűjtés támogatására és ar­ra, 11ogy az újságok ebben tevékeny részt vegyenek,' a hozzájuk befolyt adományokat nyugtázzák és rendel-Megszakítás nélkül folyik az északi-tengeri háború Elkeseredett harc a tengeren, levegőben és a szárazföldön Nagyszabású események előestéjén! kísérlet az angol-lrancia akció

Next

/
Thumbnails
Contents