Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-13 / 15. szám
2. oldal. lgmándi keseriiviz.»oi « 3 ujjnyi A népszerű „lgmándi“-víz kúra otthon! OLCSÓ — EREDMÉNYES! tetési helyére juttassák. A nagyközönség tehát a sajtó útján állandó tájékoztatást kap az országos gyűjtés eredményéről, a felmerült szükségletekről és a megtörtént segélyezésekről. Pontos gépezetként működik e gyűjtési akció. Nem egyeseken segítünk, nem tetszésünk szerint jótékonykoddunk és osztunk alamizsnát, hanem országot építünk és restaurálunk, nemzeti értékekét mentünk Szent István ezeréves birodalmának értéktermelő erejét akarjuk a maga eredeti mivoltában helyreállítani. Ezért kötelessége mindenkinek, hogy megtegye a szent cél érdekében ázt, amit megtenni anyagi ereje megenged. A komáromi Mátyás király ünnepélyek Komárom város vezetősége már előzőleg elhatározta, hogy a halhatatlan emlékű Mátyás király születésének félezredes évfordulóján kiveszi részét az országos ünneplésből. . A Magyar Városok Országos Szövetsége, a Korvin Mátyás Egyesülettel karöltve seregszemlét tartott es megállapította azon városok névsorát, amely városokkal az Igazságos Mátyás királynak kapcsolatai voltak. Természetesen Komárom is ezen városok közé tartozik. Lapunk olvasóinak erről meggyőződni nagyon is van alkalmuk, mert lapunk hasábjain most közöljük dr. Baranyay József szerkesztőnk történelmi tanulmányát folytatásokban: »Mátyás király és Komárom« címmel. Mivel kérdésessé vált, hogy hol állítható föl Komáromban Mátyás király emléktábla vágj' emlékoszlop, dr. Baranyay József, mint a Mátyás korabeli események alajjos ismerője, a következő helyeket ajánlotta Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármesternek: 1. Mivel Mátyás király a komáromi Oregvár egy részét építtette és ott sokat tartózkodott, az Öregvárban lehetne ilyen emléktáblát vagy emlékoszlopot fölállítani. Az öregvár azonban katonai kincstári terület lévén, a nagy nyilvánosság szempontjából talán kevésbbé alkalmas hely. 2. Mátyás királynak Komáromban a Tolnai ucca és a Kossuth-tér emelkedett részén mulató kertje volt, ahol Mátyás sokat és szívesen időzött,! tehát a Kossuthtéren is lehetne emlékoszlopot enlelni. 3. Mátyás király 1465-ben lépett először Komárom földjére és pedig a Duna jobbpartjáról jött erre az oldalra az akkori dunai réven, amely az Öregvár közelében volt. A Dunaparton itt is lehetne emlékoszlopot fölállítani, de előbb a kikötő kérdését kellene megoldani, hogy a régi sétányt visszaállítják-e, vagy az iparvágánj'ok megmaradnak? Az emlékoszlopot csakis a visszaállított dunaparti sétánj'on lehetne illőképen elhelyezni. Mátyás király és Komárom közölt olyan szoros volt a kapcsolat, hogy akár mind a három hely megérdemelné az emlékművel való jelölést, sőt a város valamely szebb pontján egy külön emlékoszlop is emelhető volna azzal a felirattal, hogy ez az a város, ahol az igazságos Hollós Mátyás sokszor és igen szívesen tartózkodott és szórakozott. Éppen Baranyay József dr. indítványá. ra határozta el a Jókai Egyesület, hogy az ősszel Mátyás király-ünnepélyt rendez. Leghelyesebb volna, ha a város, a Jókai Egj'esület és a hadsereg együttesen rendezné meg ezt az ünnepélyt, amelynek keretében stílszerű volna lovas játékokat és sólyomvadászatot is rendezni. Ezek ugyanis Mátj'ás királj'nak kedves szórakozásai közé tartoztak komáromi időzése alatt. Esetleg a sólj'omvadászalnál a gödöllői solymár egj'esületet be lehetne kapcsolni a rendezésbe. Szóval a munka megindult és Komárom városa méltóképpen ünnepli meg a nagy király emlékét. 177 Bristol szálloda, Budapest, Dunaparton Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba már 12pengőtól Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. KOMÁROMI LAPOK 1910. április 13. A vármegye egy hónapja Füererönvkelmék. L Kisgyülés. Komárom vármegye törvényhatóságának kisgyűlése április 9-én d. e. 9 órakor tartotta szokásos havi ülését a vármegyeház kistermében Nagy Nándor főispán elnöklésével. Elnöklő főispán napirend előtt megemlékezett az árvízokozta károkról, melyek a vármegyét érték. Összegszerűen e kár még nem állapítható meg, mert most vannak folyamatban az összeírások, de már most megállapítható, hogy a Dunától délre fekvő területeken jelentéktelenebb a kár. Ezzel szemben a felszabadult járások kára igen nagy. Az ógyallai járásban főleg Martos és környéke szenvedett a Nyitra áradása miatt s csak a közigazgatási hatóságok és a csendőrség erélyes fellépésének 'köszönhető, hogy itt a károk nagyobb méreteket nem öltöttek. A Csallóközben a dunai gátak, mint' már annyiszor, ezúttal is kiáltották a vízpróbát, ellenben a belvizek és a magas dunai vízállás okozta talajvizek igen nagy károkat okoztak. Részletesen ismertette -az árvédelmi intézkedéseket, ezek előzményeit, a védelmi müveknek a cseh uralom alatti fejlesztését és a felszabadulás óta e térén történteket. Sajnos, a felkészülés nem nyert teljes befejezést. A csatornák elkészültek ugyan, de a szivattyútelepek nem mindenütt és ez az oka annak, hogy ahol a szivattyútelepek kiépültek, jelentékenyen kisebb a kár (pl. Gúta környékén), mint ahol ez még befejezést nem nyert (pl. a Csilizköz vidékén). Indítványára kimondta a kisgyülés, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, írjon fel a kormányhoz az ármentesítés további kiépítésének lehetővététele iránt, rámutatva a hiányokra. Napirendre térve vitéz Hunyadi László dr. előadásában tudomásul vette a kisgyülés, hogy a kormány a vrár-» megye útvámszedési jogát a felszabadult nqgy járásra is kiterjesztette, kimondta továbbá, hogy az egri községi közigazgatási tanfolyamnak a községi közigazgatási »Akadémiáivá átszervezése iránt a kormányhoz beadott felterjesztést hasonló értelmű felterjesztéssel támogatja, illetve ily értelemben' tesz a közgyűlésnek javaslatot. Garzuly József dr. a legutóbbi kisgyülésen indítványt tett, hogy a Komárom vármegyétől elszakított községek visszacsatolása iránt indítson mozgalmat a vármegyéi törvényhatóság. A kisgyülés akkor elrendelte a kérdés megfelelő előkészítését, aminek megtörténtéről beszámolt az előadó. A kisgyülés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügyet egyelőre nem találja időszerűnek, mihelyt azonban a helyzet megengedi, a mozgalmat megindítja. Vitéz Hunyadi László dr. beszámolt Esztergom vármegyével a volt közös vármegye vagyonának megosztása tárgyában lefolytatott tárgyalásokról, melyek immár bef ejezést nyertek. A kiküldött bizottságok között oly értelmű előzetes megállapodás jött létre, hogy Esztergom vármegye a közös közúti alapból a 73 :27 aránynak megfelelően átvállalja az 526.000 P adósságot és ezenfelül 10 év alatt egyenlő részletekben fizet Komáromi megyének 227.022 P-t, ezenfelül átadja a Komárom vármegye területén levő összes útjavítási és karbantartási felszereléseket. A Komárom vármegyére eső útadóhátrálék teljes egészében Komárom vármegyét illeti. A vármegyei bérpalota, melyet 40 éves amortizációs kölcsönnel építettek, átmegy Esztergom vármegye tulajdonába az összes tartozások és törlesztések viselési kötelezettségével B Komárom vármegye minden ebből eredő kötelezettség alól felszabadul. A háztartási alapból Komárom vármegyét 559.000 P illeti, mely a megállapodás jóváhagyása után azonnal fizetendő. A kisgyülés az előzetes megállapodást elfogadásra ajánlja n közgyűlésnek, Pén tek Pál biz. tag javaslatára pedig köszönetét mondott vitéz H un y a d i László dr. főjegyzőnek az ügyben kifejtett eredményes tevékenységéért. Ismét tárgyalás alá került az építendő főispáni és alispáni lakás Tervezete és költségvetése. E kérdésben már egyízben határozott a közgyűlés, az iparügyi miniszter azonban az akkor elfogadott tervet bem találta megfelelőnek. Ezért pályázatot írt ki, mire 6 ajánlat érkezett be. Az ezek közül legmegfelelőbb terven némi módosítást eszközöltek, melyet a kisgyülés elfogadásra ajánl a közgyűlésnek. E szerint a mai levéltár helyére épül a különálló egyemeletes épület, mélynek építési költsége az anyag időközi emelkedése folytán 195.000 P-t tesz ki, a tervezési költségek összege pedig 8000 P. Minthogy első alkalommal e célra csak 175.000 P-t szavazott meg a közgyűlés, így a 28.000 P többletre új fedezetről kell gondoskodni. A kisgyűlés erre az Esztergom vármegyétől járó követelést jelöli ki és hozza javaslatba. Ezután az egyes községek felterjesztett határozatait bírálta felül akisgyűlés s részben helybenhagyó, részben megváltoztató határozatot hozott. II. Közigazgatási bizottság. A kisgyülés befejezése után nyomban megkezdődött a közigazgatási bizottság ülése, melyen szintén Nagy Nándor főispán elnökölt. Napirend előtt Hick is eh Károly biz. tag emlékezett meg az árvíz okozta károkról, melyek okát a szivattyútelepek hiányos voltában látja. Indítványozza, hogy a közigazg. bizottság írjon fel a kormányhoz e hiányok megszüntetése iránt. Nagy 'Nándor főispán válaszában utalt arra, hogy a kisgyülés már ilyen értelemben határozott s így a közigazg. bizottság részéről még egy felirat fölöslegesnek mutatkozik. Hickisch Károly a választ tudomásul vette, és indítványát visszavonta. / 0 r d ó d y Istváír biz. lag a Komárom Érsekújvár közötti vasuli menetrenden kíván némi praktikus módosítást és egy új vonatpár beállítását. Vitéz Hunyadi László kérte a felszólalót, hogy az érdekeltség eziránti kérelmét írásban nyújtsa be, mely esetben módjában lesz az alispánnak a menetrendi értekezleten Megfelelő javaslatot tenni. Az alispáni jelentés beszámolt a Kormányzó úr jubileuma alkalmából megtartott rendkívüli közgyűlésről. Előadta, hogy március 15-én a megye területén is megszűnt a Felvidéki Egyesült Magyar Párt és így a felszabadult területeknek az ország életébe való bekapcsolódása nagy lépéssel haladt előre. A központi választmány megállapította a szavazók végleges lajstromát. A közbiztonság kielégítő volt, a megye területén a csendőrség 506 esetben nyomozott éspedig 502 esetben teljes sikerrel. Fegyelmi eljárás a megye területén egy esetben sem indult. Sajnálattal emlékezik meg az árvízről, mely a Csallóköz 10—15 százalékát víz alá juttatta. A tavaszi munka az árvíz miatt késik s a közutak is leromlottak emiatt. A jelentést a bizottság tudomásul vette. A közigazg. bizottság kimondta, hogy Nógrád vármegye közigazgatási bizottságának a felvidéki papság kongrua járandóságának rendezése, valamint a társadalombiztosítás rendezése tárgyában a kormányhoz intézett feliratait hasonló szellemű felirattal támogatja. Éoncz Nándor árv. elnök jelentése ismertette az árvaszék ügyforgalmát és statisztikai adatait. Felpanaszolja, hogy a vármegyében sok a Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 fiatalkorú bűnöző. Kívánatosnak tartaná a javítónevelés minél nagyobb mértékben leendő alkalmazását. R a lövi eh Ödön dr. t. főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot kielégítő volt, de a rossz időjárás miatt a halandóság nagyobb volt. 3 esetben fordult elő fertőző gerincagvhártyalobb. mindhárom halálos végű volt. A születések száma 612, a haláleseteké 813 volt. Dr. Zsindely Ferencné akciója folytán lehetővé vált néhány községben a szegény gyermekek élelmezése és felruházása. Elekes Imre gazdasági főfelügyelő jelentette, hogy az árvizek és belvizek miatt a tavaszi munka visszamaradt. Az erős téli fagy jelentékeny károkat okozott az őszi zabban, lenben és kenderben, melyek közül sokat ki kell szántani. A gyümölcsfákban a fagy nem tett olyan nagy kárt, mint gondoltuk, annál nagyobb volt azonban a nyulak pusztítása. Megindult a vetőmagkiosztás, csak az o baj, hogy az igénylés sokkal nagyobb, mint a rendelkezésre álló készlet s a nehéz télben teljesen leromlott és árvízsujtotta kisemberek nem tudják a vetőmag ellenértékét megfizetni. Javasolja, hogy e célra a népjóléti-szövetkezettől kérjen a vármegye kölcsönt a rászorulók részére. A takarmánykészlet fogj-óban van. Az adatárak 20—25 százalékkal emelkedtek. Beszámol a jelentés a tenj'észállatvásárlásokról. amelyek általában megelégedést váltottak ki a gazdaközönség részéről. Gáspár Árpád dr. kir. ügyész havi jelentése a fogház egészségügyi, fegyelmi és élelmezési állapotát kielégítőnek találja. János sj' Károly pénzügyigazgató beszámolt az adófizetés eredményéről, mely a múlt évinél kedvezőbb. A kir. tanfelügyelőn vármegye közoktatásügyi viszonj'ait ismertette, Deine Sándor dr. állam építészeti főnök pedig a közutakállapotát vázolta. Az alaknak és hidiaknak az árvíz sokat ártott. Petőcz Zsigmond dr. állatorvos jelentése szerint az állategészségügy- kedvező, az állat-export emelkedett. Ezután az albizottságok tárgyaltak. — Hogy pótoljuk az Erzsébet-gzigeti gyepet ? A komáromi szigeten az árvíz következtében kipusztult gj'ep pótlására a gazdakamara a következőket ajánlja: Minthogy a bevetendő terület legnagyobb része iszapos és nyirkos, s eltelik néhány hét, amíg a talaj jól megmunkálható, célszerű a gj'epvetést augusztus végére halasztani. Ezért a gazdakamara azt tanácsolja, hogy vessenek a kertiulajdonosok a fűmag helyett burgonyát, vagy babot, borsót, mert ígj' a föld nyárutóig a többszöri kapálással gyommentes lesz és jól beérik. Augusztus végén, legkésőbb szeptember hó legelején vetjük a gyepkeveréket liengerezetl talajra és a magot gereblj-ével á talajba ütögetjük, majd újra lehengerezzük. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara szívesen nj'újt díjtalanul a hozzá fordulóknak bővebb útbaigazítást és közli az előnyös magbeszerzési forrásokat az ármegjelöléssel. Érdeklődők forduljanak a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarához Komárom, Vársor u. 2. Telefon 234. KUSTYÁN MÁRTON épület és díszmű bádogosmester Komárom, II. Rákóczi F. u. 28. Elvállal az öszszes e szakmába vágó munkákat és javításokat a legelőnyösebb árban. Költségvetéssel díjtalanul szolgálok 63 Lakás: Sugár ucca 2856 szám A SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM (Budapest centrumától 12 percre.) - A legideálisabb magaslati gyógyhely. - Tökéletes klinikai berendezkedés. - Penzió: P 14-tól. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA)
