Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-06 / 1. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. január 6. 1127 Keserűvíz, ha Igmándi, abból elóg 3 ujjnyi. Eredeti ncgy üveg 1.- pengő , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el, liusi latin szellem támadt-e fel — immár nem is első ízben — az új olasz birodalom elveiben? Történetírók kedvtelve Írogatják a régi történelmi mondákat, mint például Mommsen is a régi latin ősregéket. Pedig a mondák — tör­téntek légyen meg vagy sem — az igazaknál is igazabbak. Ha nem történtek meg a múltban, megtör­­ténendők a jövőben. A nagy nemzeti époszok és le­gendák a népek vezetői, útmutatói, törvényei és eljövendő történetük­nek eíőrevetett sugarai. A hősi éposz prófétai megérzése annak, mit kell tenni a nemzetnek a ve­szedelem óráiban. A nép élő és el­múlt nemzedékeinek örökös ösz­­szefogása, melyben a halottak is élnek. Minden élő és holt nemze­dék szerződése és egysége, az ősök tejuti megjelenése. Ilyenkor nem­csak a nemzet felszíni rétege, a jelen nemzedék él, hanem minden férfiú, aki valaha fegyvert fogott. Ez az idő a hősök és nemzetek halhatatlansága. Az a hősköltemény, mely most tőlünk messze, Északon lejátszó­dik, méltó mása és megvalósulása a finn nemzeti éposznak, a .Kale­­valánnak. A világ és a népek sorsának in­tézésében nemcsak az anyagi és a számbeli erő dönt. Az ágyúk mellett számolni kell a hősi emlé­kekből, époszokból sugárzó erők­kel is. Azzal az erővel, mely ki­egyenlíti a nagy- és kisszámú né­pek között levő különbséget. Az­zal az erővel, mely századokon, évezredeken át tartja a lelket a nemzetben és valódi ércalapja, ki­fogyhatatlan forrása a nemzet él­­niakarásának és kitartásának. A nemzeti éposz a nemzetet újra megteremtheti, bizonyságául an­nak. bogy sem az ember, sem a nemzet nemcsak kenyérrel él s nemcsak az ágyú, lianem a szellem is hatalmas erő. Marius. Karácsony Sándor írja a turáni átokról: 4P A turáni átok nemcsak azt jelenti, hogy üldözöm, pusztítom és megsem­misítem a másfélét, a tőlem különbö­zőt, a velem nem egyezőt, hanem azt is jelenti, hogy tudomásul veszem, igyekszem megérteni, tisztelem, be­csülöm, elhiszem, hogy neki van iga­za, iparkodom magamat meggyőzetni tőle, — legfeljebb nem sikerül. A ma­gyar lélek »idegenimádata« és a ina­­(gyar »önérzet« ketten kétféle italt merí­tenek ugyanebből az egy kútfőből. Az önérzet azt hangsúlyozza: lehet olyan­nak is lenni, mint az, a másik, de ilyennek is, mint én. Az idegenimádat azt mondja: bizonyosan neki van iga­za, de borzasztó, hogy én azt nem va­gyok képes belátni. A magyar testvér­imre legmélyebb gyökere sem onnan táplálkozik, hogy megöllek, miért nem vagy olyan, mint én, hanem egy ön­tépő, rettenetes gyanúból, hogy a má­sik biztosan különb, vagy jobban tud­ja nálam, megölöm, miért nem közli, osztja meg velem titkát, miért nem győz meg jobban, egészen, egyáltalá­ban: mit emlékeztet saját potens énjé­vel a magam dezotáll, nyomorult, ma­gam által is megvetett impotens Énemre? 100 százalékra emelte fel a póiadó! a belügyminisztérium A két városrész egyesítésekor a bel­ügyminiszter elrendelte, hogy az 1939. év második felére már közös, mind­két városrészre kiterjedő költségvetést készítsen a számvevőség. A költség­vetés el is készült, a novemberi köz­gyűlés letárgyalta, elfogadta és annak alapján a pótadót 80<>/o-ban állapí­totta meg. Már a költségvetés tárgyalásakor hangsúlyozta Alapi/ Gáspár kormány­főtanácsos polgármester, hogy nem le­het azt teljesen reálisnak tekinteni. Ez egy ilyen első költségvetésnél, mely nélkülözi az előző évek ered­ményéből leszűrődötl tapasztalatokat, természetes jelenség. Erre való tekin­tetlel a polgármester bizonyos módosí­tásokat is ajánlott a költségvetésen, amit a közgyűlés is magáévá tett. A közgyűlés által elfogadott költség­­vetés a közelmúltban került a minisz­terközi bizottság elé, amely teljes egé­szében magáévá tette Alapi] Gáspár polgármester aggályait, sőt azon túl is kiegészítéseket rendelt el, ami által annak szüksége merült fel, hogy a pótadó SOo/o-ról 100o/o-ra emeltessék., Mint sajnálattal értesülünk, ezt az emelést a belügyminiszter el is ren­delte. A kellemetlen módosításra más vi­gaszunk nincs, mint az a remény, hogy az 1940. évi költségvetés már nem fogja nélkülözni a realitást és így jelentékeny pótadóleszállítást ered­ményezhet. A minden átmenettel járó nehézség tehát remélhetőleg ezúttal is csak átmeneti, ideiglenes jellegű lesz. » M ■ —-------------------36 fillér a félfehér kenyér kilója A kormány december 22-én rende­lettel szabályozta a búza és rozs ki­őrlési arányát és intézkedett, hogy a malmok január l-lől kezdve csak egységes minőségű lisztet állíthatnak elő. Az árellcnőrzés országos kor­mánybiztosa most újabb rendeletet adott ki és ennek alapján azok a sütőüzemek, amelyek lisztkészletek­kel nem rendelkeznek, tehát amelyek január l-lől kezdve csak egységes mi­nőségű lisztet dolgoznak fel, a fél­fehér kenyeret 38 fillérnél magasabb áron nem hozhatják forgalomba. Tekintettel arra, hogy a félfehér kenyér a budapesti kenyérfogyasz­tásnak mintegy nyolcvanöt százalékát teszi ki és eddig 38 filléres áron ke­rült forgalomba, az árrendezés kilón­ként 2 fillér olcsóbbodást jelent a fo­gyasztóközönség számára. Az egysé­ges lisztből készült egységes kenyér­­típusok február 1-én kerülnek általá­nosságban forgalomba s ettől az idő­ponttól kezdve már csak egységes tí­pusú kenyereket lehet sütni. Az árkormánybiztos másik nagy­jelentőségű intézkedése az olcsó rozs­­kenyér árára vonatkozik és megszün­teti azt a gyakran előforduló visszás helyzetet, hogy különböző lisztek kü­lönböző arányban történő keverésével egyes sütőiparosok gyengébb minősé­gű kenyereket magasabb áron hoztak forgalomba. A népkenyér csak ké­sőbb kerül forgalomba és így annak áráról a kormánybiztos egyelőre nem intézkedett. — Postai közlemény. A m. kir. pos­tavezérigazgatóság 1940. évi január hó 1-étőL a csomag-házhozkézbesítési áta­lány díját az eddigi 9 pengőről 3 pen­gőre mérsékelte. A csomagraktár bér­leti díját az eddfgi 9 pengőről 3 pen­gőre mérsékelte. A m. kir. posta ez­úton hívja fel Komárom város közön­ségének figyelmét a fenti, közönség kényelmét szolgáló postai szolgáltatá­sokra. Bővebb felvilágosítást készsé­gesen nyújt a Komárom í. számú pos­tahivatal »Felvilágosítási« (2. sz. ab­lak) osztálya. ?jP ff? Hi Hl I til H II I fik bizományi Törv. védj. Jm M 1 1 A ASíMSA raktár SZABÓ LAJOS ács és kőműves mester KOMÁROM Telefon 132. ETERNIT fedések, ETERNIT csövek Telefon 132. BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi-uf 5.) éttermeire. konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedveli szórakozó helye Téli­kertjében a rádióból is köismert BUBA Srt.NDOK hírneves cigány zen, kara muzsikál Esküvők, társasösszejöveb lekre külön termek. (t> H Komáromban két új gyógyszertár fölállítását fogják kérni] —- Egv balkezes intézkedés következményei — Az elmúlt óév utolsó napján, va­sárnap egyik komáromi háziasszony erősen leforrázta a lábát. Addig is, amíg az orvost hívni tudták, elküld­ték a cselédleányt a patikába, hogy hozzon valami kenőcsöt vagy olajai a leforrázott lábra. A leány azzal jött vissza, hogy az összes gyógyszertárak csukva vannak. A család ezt nem hitte el, a leány kikapott és a ház feje, a férj ment el a gyógyszertárba. Nagy volt a meglepetése, amikor látta, hogy a leánynak igaza van, mert tényleg a négy ókomáromi gyógy­szertár közül egy se volt nyitva, el­lenben a gyógyszertárak ajtajára rá volt írva, hogy a túlsó oldali, jobb­­parti Királyi gyógytár tart szolgá­latot. Mivel ilyenkor téli időben és akkora nagy városban, aminő Komárom, igen sok a beleg, akiknek bizony nem egy­szer kell gyorsan orvosság, ez a bal­kezes intézkedés sok családnál okozati igen nagy kellemetlenséget, különösen a csallóközi állomás, vagy a Vágduna felé lakó családoknál. Ezek valóság­gal alarmirozták a város közvélemé­nyét és erős mozgalom indult meg, hogy mind a két parti Komáromban, szóval két új gyógyszertár állíttassék föl, ha a mostani gyógyszertáraknak olyan terhes a szolgálat, hogy a négy gyógyszertár közül egy se tart­hat ünnepen inspekciót. A jobboldali Komáromban a hídfő kö­zelébe fogják kérni az új gyógyszer­­tárat, hogy ha máskor is megtörtén­nék ilyen balkezes intézkedés, akkor az átmenőknek közelebb essék a pati­ka, Amikor a komáromuj városi gyógy­szertár a mostani Corsó vendéglő he­Karácsony az Északi-tenger mellett tttbenn karácsony. Meghitt, csendes. Meleg szoba és csillogó fenyő. Ottkünn torpedó száll, akna robban, Tengerben ember vérzik, szenvedő, tttbenn rádió szól, zsolozsma zeng, Áhítatot szállít az éter, Ottkünn háborog az Északi-tenger S a rémület úr a sötéten. Valakit valahol hazavárnak: Tengerészt, egyszerű halászembert, Aki százszor, ezerszer baj nélkül Járta meg eddig a tengert. Aki karácsonyra minden évben Boldogan haza szokott menni S akit most oly hiába várnak, Nem jön hír róla semmi, semmi. tttbenn karácsony. Meghitt, csendes. Meleg szoba és csillogó fenyő. Ottkünn a vad vizen haláljaj, Küzdő, kit lassan elhágy az erő. Tengerész, egyszerű halászember. Valahol halkan kialszik az élet. Hiába van ma csillogó karácsony, Valahol nem szól betlehemi ének. S ha vége lesz a karácsonynak, Valakit partravet a tenger. Az újságok majd cikket írnak: Az akna robbant, pusztul az ember. Jöjj el karácsony, egyszerű, csendes, Nem csillogó, csak halkan boldog, Mikor nem szólnak gyilkos fegyverek, Akna se robban s nincsenek gondok. Mikor hullámok elsimulnak, Nem kérnek emberzsákmányt tengerek, Mikor az emberszívben csend honol És Isten jár a nagy vizek feleit. Hága, 1939. karácsony. Keszegh Sándor. lyén volt, kisebb volt a távolság, de most a gyógyszertár messze kint van a hídfőtől. Tessék elképzelni, mit jelent ez a szerencsétlen intézkedés szegény családoknál, akiknek gyalog kell át­menni, hát bizony egy, esetleg két óra is kell, amire onnét a másik ol­dali gyógyszertárból megfordulnak. Élénken emlékszik a közönség arra, hogy amikor az Eötvös utca végén volt az égjük patika, a belvárosi gyógyszerészek sose kapcsolták bele ezt a gyógyszertárat az inspekciós szolgálatba azzal az indokolással, hogy messze esik a város központjától. Hát akkor miért nem támadt föl most a négy gyógyszertár tulajdonosaiban ez a gondolat, mert hiszen ha az Eötvös utca messze van a város központjától, hát akkor mennyivel messzebb van innét a komáromujvárosi gyógyszer­­tár. Ha ezt a szerencsétlen intézkedést nem Komáromban találták ki, Komá­rom közegészségügyi fórumainak kel­lett volna fölvilágosítani az intézke­dés elrendelőjét, hogy ez egy szeren­csétlen, balkezes rendelkezés, amely nagyon rossz vért szült és nagy el­keseredést támasztott a szenvedők, a betegek és családtagjaik között. Ezek gondolták azt, hogy itt legjobb lesz, ha még két új gyógyszertár létesíté­sét kérik azzal a kikötéssel, hogy éjjel és ünnepnap nappal inspek­ciót jognak tartani. Ha a komáromi gyógyszerészek tiszta és hű ■’ épét látnák a nagy elkesere­désnek, maguk vennék kezükbe az ügyet és sürgősen ők tennék jóvá a dolgot. Úgy tudjuk, hogy többen kártérítést fognak követelni az inspekciózás rossz elintézése miatt. Farsang következik — szól a hónapok követe, — far­sang következik, hölgyeim s ura­im, széthúzzuk a függönyt, tessék megtekinteni. Szabad ezt kívülről nézni, a néző tárgyilagos szemével, de lehet bele is vegyülni, a tánco­lok közé, méltóztassék fellépni a színpadra s tessék eleven szereplő­jévé válni a mulatságnak. A far­sang előállott, tessék beleülni csen­gő szánkójába, rövid lesz a futam, február elejére végét írták a nap­társzerkesztők. Itt a farsang, de hol a békebeli szín, hol az első négyes izgalma, a végnélküli keringők boldogsága s a szupécsárdások kivilágos-kivir­­radtigja. A víg farsangi dalba bele­dördül a hajóágyú, robban a finn mezők aknája, ropog a gépfegyver a farsangi muzsika fölött és zuhan­nak a bombák. Farsang van, az em­beri indulatoknak, a vérnek, az iszonyuságnak farsangja. Hová lett a tavalyi hó — mond­juk negédesen, — hová tűnt a csi­lingelő szán, hová nagyanyáink táncrendje, hol susognak ma neki­feledkező szerelmesek, hiszen ki mer ma tervezni Európában, ki mer vallani s vallomást tenni, ki mer ibolyát keresni a vékony, ta­vaszi hólepel alatt. Kezdődik a farsang, mulassunk mégis, daloljunk mégis. Az emberi derűlátás fénye ra­gyogja be ezt a farsangot s az ágyudörgések, aknarobbanások, golj'ósüvöltések heljrett zendüljön­­fel végre a tiszta boldogságnak, a megnyugvásnak, a szeretetnek da­; la-Az lesz majd az igazi farsang, a hőn óhajtott Karnevál!

Next

/
Thumbnails
Contents