Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-02-11 / 6. szám
1939. február 11. KOMÁROMI LAPOK 3. old-al. Rögtonbíráshodásl hirdetett a kormány esz egész ország területére A hivatalos lap vasárnapi száma az igazságügy miniszter 3131—1939. I. M. E. számú rendeletét közli a rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendelése tárgyában. Eszerint az igazságügyminiszter az 1922. évi XVII. törvénycikk 6. §-ának rendelkezéséhez képest az 1912. évi LXIII. t.-c. 12. §-ának (!) pontjában, illetve az 1920. évi XXXVIII. törvénycikk i. §-ában. valamint az 1921. évi XXIX. törvénycikk 13. §-ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a 9550—1915. I. M. E. számú rendelet 25. §-ának megfelelően a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve, a rögtönbíráskodás kihirdetését az ország egész területén a lőfegyver, robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettére (ideértve az ilyen gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét Az Egyesüli Magyar Póri felhívása! Az Országos Kereszlényszocialista és Magyar Nemzeti Párt komáromi megyei szervezete felkéri a párt tagjait, hogy tagsági igazolványaikat a párt Kossuth-tér 5. szám alatti irodájában mielőbb kiváltani szíveskedjenek, mert a megalakítandó megyei pártválasztmány és tisztikar tagjául csak pártigazolvánnyal ellátott párttagok választhatók. Komárom, 1939. február 10. Kristóf! Sándor orsz. párligazgató. És visz ez víz*) Mini a vízbe dobolt deszkaszálaí, úgy sodor az ár. Néha parihoz ütödüni, vagy megfíneklék egy-agy zátonyon. Életem: apály és dagály. Magányos partok és hullám hegyek. És visz a víz, mindig tovább! Mig szét nem zúzódom a kiálló szírieken. BARNA ANNIE. *) A szerző legközelebb megjelenő kötetéből. és ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is), valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző csoportosulás utján vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kívül elkövetett bűntettekre s a /magánosok elleni erőszaknak a Btk. 175. és 176. §-ában ütköző bűntettére elrendeli. A rögtönbíráskodás hatálya a telteseken kívül a részesekre (Btk. 69. §.) is kiterjed. A rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendeléséről szóló hirdetmény kibocsátására és a további eljárásra a fentidézett 9550—1915. I. M. E. számú rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. A kormány rendeletét és az ezzel összefüggő további eljárás részleteire vonatkozó hirdetményt a komáromi kir. törvényszék területén Soós Imre dr. törvényszéki elnök falragaszon tette közzé. Minden jobb üzletben kapható. Főlerakat: Kemény Testvérek, Komárom I. — Báli harisnyák és nyakkendők, frakk és szmoking ingek 6 és 8 Pengős árakban kaphatók K R A U S Z SAMU cégnél Komárom, Baross u. fi. — A Komáromi Jótékony "Nőegylet vezetősége hálás köszönetét fejezi ki azoknak a jólelkű adakozóknak, akik a II. hó 2-án tartott teadélutánon felülfizetni szívesek voltak, s így a szegények javára rendezett est sikerét előmozdították. Dr. Aranyossy Endréné 20 Pgő, Fried Jenőné 10 Pgő, dr. Aranyossy Endre 9 Pgő, Kovách Tihamérné, Pázmány Dezsőné, Galambos Zollánné, Nagy Sándorné, Pintér Miksáné, özv. Korzós Ambrusáé, Kubányi Teréz, Schlosser Hermin, Kincs Izidorné, özv. Szarka Györgyné, dr. Soós Imre, dr. D'Élia Fcrcucné, Braun Andorné, dr. Kállay, Renner Imréné 5—5 Pgő; özv. Kovács Endréné, Kecskés Istvánné 4 —4 Pgő; Matus Elemérné, Fridecky Ákos, özv. Anda Lajosné, Stransky Lídia, Bíró Gyuláné 3—3 Pgő; özv. Major Istvánné, özv. Molecz Tivadarné, dr. Kathona Tibor, özv. Steloer Viktorné, dr. Zlatz, dr. Prónay, dr. Bangha Dezsőné, Nécs Jenőné, dr. Barta, dr. Sclye Hugóné, Zavatzky Antal, Kellner László, Argay Lajosné, Pap-Kovách Elemérné, 2—2 Pgő; dr. Nagy Géza, Sulacsik Lajos, dr. Antal, N. N., N. N., Nagy Jenőné, Kathona N., Eckert László, özv. Komáromi Edéné, dr. Robonyi, dr. Vajda Andorné, Porubszky Lajos, X. Y., dr. Moliácsy, Sendlein N., Kriek Roncsi, Kriek Lilla, N. alezredes, Steffek Aladár, Gyalókay Miklós, Erdős Vilmosné, dr. Feisthammel, dr. Szíjj Ferenc, özv. Cscpy Dánielné, dr. Galba Béla, N. N. 1—1 Pgő. — Süt a nap. A legszebb magyar színdarab egyikének s írójának, Zilahy Lajosnak^ újólag nagy sikere van. A »Süt a nap« filmen látható, az író elképzelései szerint, hamisít illan ízzel filmre vették a legutóbbi esztendők legsikeresebb, magyartárgyú színművét. A »Süt a nap« elüt a sablontól, alakjai nem műparasztok, a falu, amelyben a darab játszik, némi kasírozott falu, a táj valódi magyar táj s mein műtermi díszlet. Igazi élet ragyog a vásznon s a filmjátéknak, az író s rendező mellett, — aki ezúttal egy személy volt, — főszereplők kitűnő játéka viszi országos, komoly sikerre a darabot. Mindkét főszereplő először szerepel filmen: Olasz János műkedvelőből lett filmszínész, békésmegyei parasztember, Nagy Aliz pedig a komáromi gimnázium padjairól indult a világotjelentő filmlencse elé, hogy befusson s nedvét meleg, dicsérő jelzőkkel illesse a fővárosi sajtó. Őrölünk a szépen sikerült filmjátéknak, — Zilahy Lajoshoz bizonyos köze van Komáromnak is, hiszen a háború alatt itt szolgált vadászönkéntesként az író, — s örülünk a fiatal tehetségek kibontakozásának is, a kis Nagy Aliz s partnere nagy sikerének. — Hirdetmény. A m. kir. rendőrség komáromi kapitányságához talált pénztárcát és pénzt szolgáltattak be. Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőrkapitányságon, Nagyigmándi-út 32. fsz. 3. dacoló örök emlékre, ahol ősei teljesítettek katonai szolgálatot. Azt tartja a monda, hogy a vár romjai között a hősi magyar várvédők lelkei élnek. A szellemek órájában az idegen uralom óta feldübörög olykor Balázs vámagy sarkantyús-csizmás kemény lépte s miközben négyujjnyi széles kardjának kövekhez verődő hangja kél, a baglyok huhogásától kísérve felhallatszik harsány kiáltása: Őrség, fegyverbe! A pozsonyi vár volt díszkapuja előtt most őrséget álló poszt pedig, — úgy mondják — keresztet vet ilyenkor magára és melegben is dideregve szorítja a puska szíját, távolabb igyekezve az el nem némíiható magyar szellemhangok hallatára... * Pozsony, te ősi magyar város, de szép és jó emlékezni rólad. Addig is, amíg ezt valójában megtehetjük, repüljünk el kieső a képzelet-szárnyán, újra keö .s helyeidre, megfürdet c lelkünket a régi emlékekben. Öljünk be a gondolat bársonyülés as álomvonatába és ime máris bedübörgött velünk a pesti gyors levegőt hasító kúpos mozdonya a pozsonyi állomásra. Itt vagyunk már, de ne szálljunk fel arra a kis zöld-szinű villamoskocsira, amelyik kedvesen odacsilingel az állomási épület kijárata elé, gyerünk csak gyalogosan és tegyünk egy képzeletbeli sétát alombövézte városon keresztül. Előttem máris a széles Stefánia-út, egyik oldalán a Grassalkovich-palota kertjének kőfalával és eszembe jut, hogy a szembenlévő ház második emeletéről mennyit gyönyörködtünk egykor abban, hogy a kis Albrecht főherceget mint tanította a vadgesztenye-lombos kerti úton biciklizni Frigyes főherceg, kinek úri lakához mindennap déitán fél 2 órakor felvonult az őrség, ragyogó tisztán, úgy, hogy a dolmány gombjaik és a bakancsok fényén elcsúszott a nevelő napsugár. Ez meg már itt a Nagy Lajos-tér, ahol csikorogva fordul a villamos a Vásár-tér felé és a Miliály-kapun át egyszerre a Deák-utcába és Halászkapuba érek. Ez volt a népes korzó helye, ahol este az intelligencia minkét nemű tagját meg lehetett találni fel f.lásétálás és vidám beszélgetés közben. A korzóból kiszélesedő Fő-téren, ahol a középkorban vásárokat tartottak és a büntetéseket hajtották végre, orgona és jázmin bokrok ontják a hódító illatot és a tér közepén álló páncél-vitézes diszkót, mely a XV. század egy mesterének remek alkotása, halk csobogással ontja vizét a kőmedencébe. Mögötte az 1288- ban épült városháza és a pénzügyi palota áll, melynek másodemeleti kitárt ablakaiból egy gondtalan, vidám család nézte egykor az esti korzót. Idevilágítottak oldalról a kávéház nagy ablakai, ahol évtizedek óta fiatal jogász urak vívták végnélküli billiárdcsaláikat, hogy utána a Zöldszoba-utcai apró sörözőben pihenjék ki a billiárdasztal körüli húsz kilométeres sétájukat. A Deák-utcából kitárt kar gyanánt kétoldalt á Lőrinckapu és Szilágyi Dezső-utca nyílik s oldalt pillantva most is látom, hogy a Toldy-körből és a kaszinóból mint sietnek hazafelé a körnek tagjai. A Halász-kapun át a Kossuth Lajos-térre megyek a képzelet szárnyán, ahol a városi színház hirdette a magyar kultúrát, előtte a szökőkút és a Petőfi-szobor áll, a sarki kávéház pedig Thalia papjainak és papnőinek volt esti tere-fere helye; szomszédjában a Zöldfa-nagyszálló, ahol egykor a pozsonyi országgyűlésekre érkező díszruhás követek szálltak meg. A vizi kaszárnyához sétálva látom Mária Terézia hatalmas lovasszobrát, mellette halkan csobban a Duna vize, és a túlsó oldalon a ligeti díszkertbe valószinűtlenül apró hajók szállítják át a szabad!: s-vagyókat, a szerelmeseket, aki1 ott a fiatalon elhunyt Reviczky Gyula emlékfája alatt ültek legszívesebben és egymást átölelve olvasták az emlékezés táblájára írt versét. Hal-tér — Vödritz-utca —ugyan, megvan-e még az a kis vendéglő.; ahová jogász korunkban jártuiíb? A kanonokok csendes utcájában komoran áll a jogakadémia épülete, itt néhai jó Fésűs György igazgató dorgálta olykor szelíd szóval mulatós jogászait. Pázmány-uíca, Convent-utca, ahol valamikor jogász koromban laktam és a Széplak-utca végén a honvédlaktanya,, ahova vígan vonultunk be vigyázz lépésben' a gyakorlótérül szolgáló Disznó-mezőről, és közben felnéztünk a laktanyával szemben lévő ház egy ablakára, mert a függöny mögül akkor egy kislány integetett mosolyogva,- vígan. Bimbóháházak, hegyi-liget, szalmakunyhó, Vaskút, szép és kedves emlékek és azután két egymástól távollévő temető, hol kedveseink nyugszanak, helyeidet im mind végig jártam már és elfáradt képzeletem nyárnya. Pihenjünk meg tehát, de pihenés közben megint csak arra kell gondolnunk, hogy mindez csupán a múlt idők emléke, a szomorú valóság pedig az, hogy Pozsonyban a magyar lelkek húsz évi szenvedés után is bánattal teltek, kihallak az utcák, nem séta-út a korzó, és egyetlen hely ahova járnak, a temető és a templom. * Mert úgy beszélik a Pozsonyból idevetődő régi jó barátok, hogy amióta a magyar ajkakról ott lefagyott a derű és a mosoly és elhalkult a szó, a templomok 'harangjainak és orgonáinak lett ércesebb a hangjuk. Ha Isten tiszteletére hív a koronázó székesegyház, a Szentháromság templom, a Ferencesek, és az Irgalmasrend, a Jezsuiták, az Orsolyaapácák, az evangélikusok és a reformátusok templomának harangja, oly erővel száll hangjuk a légen át, hogy lelket-ébresztően szólítva a hívőket, zsúfolásig megtelnek a templomok. Az orgona magasba szárnyaló és zo^ kogva búgó hangja közben pedig magasba repül a pozsonyi magyar lelkek imádsága rabságuk megszűntéért és a felszabadulásért. ■ Szent hittel, bízunk abban, hogy az igaz lelkek imája vihar közben ist megtalálja az utat a Mindenhatóhoz.
