Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-02-11 / 6. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1931). február. 11. Meghűléses betegségeknél, rheum a­­tikus és köszvényes fájdalmaknál, idegfájdalmaknál, fejfájásnál, vala­mint izületi- és tagfájdalmaknál, gyor­san és biztosan hatnak a TOGAL- tabletták. Orvosok ezrei ajánlják, te­hát Ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású TOGAL-t. Teljesen ártalmatlan. Mindén gyógy­szertárban. P. 1.60. (445) Szülői társulati összejövetel A komáromi községi elemi iskola kötelékében alakult Szülői Társulat, a visszatérés óta 1939 február 9-én, csü­törtökön d. u. 5 órakor tartotta a visz­­szacsatolás után első összejövetelét a községi elemi iskola egyik osztályter­mében. szépszámú szülő és érdeklődő jelenlétében. Pethő Sándor, a községi elemi is­kola igazgatója megnyitó beszédében rámutatott az összejövetel céljára cs lelkes szavakkal adott kifejezést a meg­változott viszonyok felett érzett megha­tottságunknak. amikor ujjongó öröm­mel siklik végig szemünk az osztály faláról reánk tekintő térképen, Nagy Magyarország új szép térképén. Az ér­tekezletet a Magyar Hiszekeggyel nyit­ja meg és felkéri Weszelovszky János dr. bírósági tanácsost, hogy vállalja ismét a Szülői Társulat elnöki tisztét. Ezután megalakult a Szülői Társu­lat az 1938—39. iskolai évre a követ­kezőképpen: Elnök: Weszelovszky Já­nos dr.. alelnök: Tarics Lajos, jegy­ző: Weisz Kornélia, pénztáros: Oláh Gáspár. A választmány 12 tagú. A megalakulás után Weszelovszky János tartotta meg előadását »Időszerű nevelési problémák« címen. Előadásá­nak alaphangja lelkes és meghatott volt. Bizalmat öntött azokba, akiket gyermekeik neveltetésében anyagi kö­rülmények gátolnak. A télnek vége szokott lenni! — úgymond az előadó. A családok életének a tele is tavaszba szökken majd. A mindinkább tökélete­sebbé váló szociális intézmények sok családnak könnyítik meg majd anyagi gondjait. A Felvidék mentalitásának a különbségek kiküszöbölése a jellem­zője. Ne is legyen különbség magyar és magyar között. Szólott azután a nevelés végcéljáról, amely nem lehet más, mint az arra való készségnek a kifejlesztése, hogy a gyermek becsületes, szívós és kitar­tó munkakésséggel kapcsolódjék bele a népközösségbe. Magyarok vagyunk: kicsiny sziget tenger közepében«. Össze kell fognunk, rajtunk a világ szeme, a most fejlődő nemzedék neve­lése nem lehet közömbös, mert ez a nemzedék a magyar jövő letéteménye­se. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pethő Sándor igazgató felolvasá­sa következett: »A család és az is­kola« címen. Pethő Sándor szépen fel­épített előadásában kitért a család és az iskola minden érintkezési pontjára. Megemlékezett a szociális viszonyok-Az üde, bársonyos arc fiiika a SALVATOR gyöngyvirágkrém. mely már egy tégely linsználata után eltávolítja szeplöit, máj foltjait éi pat­tanásait, az arcot fiatalosan üdévé teszi. Beszerezhető : Salváior gyógyszertárban Komárom. Városház utca. ról, az anyagi gondokról; amelyek a családi nevelés hatását sokszor hátrá­nyosan befolyásolják. Majd a szülői szeretet külső megnyilvánulási mód­jaira hívja fel a figyelmet és a követ­kezetességre. amely a nevelésben fon­tos szerepet játszik. Behatóan foglal­kozott azzal a pedagógiai követel­­tnénnyel, hogy a szülők között a neve­lés elveire nézve összhangnak kell lennie, továbbá, hogy a nevelésnek az alapja ne a megfélemlítés, hanem a gyermeki bizalom felkeltése, megnye­rése cs megtartása legyen. Végül fel­szólította a szülőket, hogy egészítsék ki az iskola nevelő munkáját és le­gyenek a tanító támaszai. »... Virággal díszítve ... színekkel tarkázva... Ott állt va'amikor a szoba sarkába régi házak éke, ma már ritkasága... — hova tűnt a kedves tulipános láda?...« — Itt szerencsésen megakadtunk. Vájjon hova is lett hát? — tűnődöm... »Oknyomozó« népművészettel foglal­kozom mostanában megbízásból s a szokás hatalmánál fogva kötött formá­ban gondolkodom. Valóban gondolko­dom, mert a tudomány pillanatnyilag megállt. Becsaphatjuk a monográfiát is, amely vajmi kevés felvilágosítást tartalmaz... igen... a monográfiává! ezennel energikusan szakítottunk; — vegyük elő hál a »komáromi lexikon«-!, ami nem ám amolyan közönséges lexi­kon !... hanem 85 év súlyával a vál­lán vígan kocog még ma is az uccán. Az öreg Farkas bácsi, a komáromi eleven »Who is who?« (Ki kicsoda?) akarom mondani: »Who was who?« mert száz évre való visszatekintés neki meg se kottyan. S most, hogy kihalt háziipari termékek után kutatunk, ki­hez fordulhatnánk máshoz, mint Far­kas bácsihoz, aki nemcsak a reformá­tus temető halottjainak, sírköveinek, minden bokrának, fájának gondviselő­je, de minden porrávált emberről, tárgyról, fogalomról van valami sze­retetteljes mondanivalója... — Hova lelt a komáromi tulipá­nos láda?... — mosolyog mélabúsan — azt bizony a Németh Béla tudná megmondani a Szent-János uccában... az még gyermekkorában látott... Hej! nagy tulipánosláda-készítő volt vala­mikor az édesapja: Németh Márton uram... — S most, amikor a hideg téli es­tében hazafelé bandukolok... Németh mester úrral folytatott beszélgetésem hatása alatt magam is mélabúsan te­kintek a Dunára, melynek hátán va­lamikor egész hajórakomány tulipá­nos-láda úszott le a Délvidékre... fé­nyes ezüstforintosokat szerezve az ügyes készítőknek. Igaz, hogy Németh Márton uram nagyban űzte vagy öt­ven év előtt ezt a színes ipart... s különösen ősztájon volt sürgős a mun­ka... a Duna beállta előtt az összes rendelésnek készen kellett lenni, hogy az utolsó hajó elszállíthassa az árut. S a jégzajlás után jövő első hajóval pedig megérkezett az új rendelés. S volt külföldi szállítás. .. S volt belföldi szállítás ... Boldog idők! A belföldi piacot úgy nagy, mint kis ládával látta el Németh Márton uram. A váci, párkányi s főleg a pesti Szent Istváni-vásárra járták. Nagyfo­gyasztója volt a ládáknak Alberti- Irsa... Vájjon az elmoderncsedellfa­luban találhatnánk^ még Németh Márton uram ládáiból hírmondót?... Pedig időállónak csinálta azt a mes­ter. Megadott mindent: jó anyagot, jó munkát... jegenye-fenyőből szab­ták ki s mikor az asztalosmunka ké­szen volt, következett a — festés. S amiért különösen érdekel a tuli­pános láda... meri ezt a festést csak­nem kivétel nélkül — asszonyok vé-A tartalmas felolvasás után Fábry Mária, szociális megbízott ismertette a felállítandó napközi otthon tervét mint vitéz Imrédy Béláné vasárnapi látogatásának egyik eredményét. Az óvodaépület kibővítésével külön kony­hája lesz a napközi otthonnak. Ebben az otthonban a munkára induló anyák kis gyermekei jutnak barátságos he­lyiséghez, ahol még ebédutáni pihenő­ben is lesz részük, mert az egyik helyiségben ágyacskákal is állítanak fel. Végül Pethő Sándor igazgató kö­szönetét mondott az előadóknak és kér­te a szülőket, hogy a legközelebbi ösz­­szejövetelen is ilyen szép számmal jelenjenek meg. gezték! A mester úr felesége, leánya. Az olcsóbb ládáiénál enyves festék­kel dolgoztak... a drágábbaknál__ kisebbeknél olajjal... és pedig úgy­szólván — rajz nélkül. Mindig egy bi­zonyos színnel kezdték... az utolsó­­előtti volt aztán a zöld s a barna, fe­kete színben tartották, különösen az u. n. pántos juhászládáknál. Az egy­szerűbb, vásárra szánt ládáknál csak az eleje volt festve. A rendelteknél azonban piár a teteje, oldala is kapót! festést, sőt néha »egész regény« volt az, amit a rendelő kívánt. Kívánt pe­diglen esetleg a tetejére', monogram­­(jnot... mondjuk a balsarokba egy szívet... kinyilatkoztatta, hogy túlnyo­móan pirossal legyen festve... — per­sze az ilyennek »sublód«-ja is volt, sőt faragott oszlopa, belül pedig rejtek fiókja. A kis húsz, harminc, negyven cen­timéteres ládák aztán már fényűzőbb kivitelben készültek. A külföldi, délvidékre irányított ex­port főbb városai Viddin, Mitrovica, Sabác, Kragujevác, Belgrad voltak. Ezeknél a ládáknál már a rendelők Ízléséhez igazodott a mester. Itt a sárga alapszín és dióbarna csíkozás volt a domináló. Tulipánon kívül kü­lönféle mezei virágokat festőitek rá a rácok, s ezeknek a ládáknak a bele­helyezett »sas«-ok száma szerint »két­­sarkos«, »háromsarkos«, »négysarkos«, »ötsarkos« láda volt a hivatalos elne­vezésük. Németh mester irományai közt ér­dekes dokumentumát Őrzi a komáromi tulipános ládák dicséretének egy le­vél formájában, melyben a fiumei kor­mányzóság felkéri, hogy az 1891-es kiállításon látottak alapján, küldjön a fiumei kiállításra is a komáromi tu­lipános ládákból. Komáromi tulipános láda/... Most, amikor vissza kell térnünk az egyszerűbb életformákhoz, nem vol­na-e helyén, ha feltámadna a tulipá­nos láda? Nincsen olyan háztartás, ahol — pl. téli ruha eltevésre — ládára tie volna szükség, különösen most, mikor — padlás hijján — min­den a lakásban helyeződik el. S amel­lett barátságos színfolt... Híres föl­­dink: Komáromi-Kacz Endre műter­mében is áll egy eredeti komáromi tulipános láda... Verandákra, weekend-házba tulipá­nos fabútort, ládát__színes tulipános gyerekszobát... Vagy legalább legyen minden gyereknek — apró kincseik rendb:Tirtására, mint valamikor ne­künk — kis tulipános ládája... s Kombinált szoba különlegességek Suel iíHi Győr, Baross út 33. Kedvező fizetési feltétel! Szt. LUKÁCS GYÓGYFÜRDŐ -------------------------­Kénes meszes források (64° C). nyitott természetes iszaptó, fürdés télen-nyaron szabadban, gyógyfürd vet egybekötött gyógyszálló. TÉLI-NYÁRI RHEUMA GYÓGYHELY! § BUDAPEST Houá lett a híres tulipános láda? akkor nem kérdezzük fejcsóválva, hogy: hol is akadtunk meg?... igen. hogy: y>j.. hova is Hint el a tulipános láda?... Elkopott a színe? Lehernadt virága? Foszló reményeknek kopott poros ágya á feltámadást már tán hiába várja? Patyolat szőttessel telisieti mérve, boldog menyasszonynak volt a büsz­kesége; s amikor még nem volt a munka hiába, pénz is csörgött itt-ott a ládafiába ... Apró ládák mélyén rózsaillat érzik; szerelmes levelek... ezer csókkal végzik... a lemondás, regény, akkor sem volt Titka! de ez a nagymamák és a — ládák titka... Legyen szépen festve... legyen biztos zára... s bízzuk megint minden kincsünket reálja s kapjon újra helyet a szoba sarkába az ü komáromi tulipános láda...« Liszkay Zs. E. Grémiumi közlemény A Komárom-Járási Kereskedelmi Grémium értesíti t. tagjait, hogy f. hó 12-én, vasárnap délután 5 órakor a városháza nagytermében egyenes­­adókra vonatkozó adóügyi előadást tart a M. Kir. Pénziigyigazgatósá,g részéről dr. Vidáts pénzügyi tanácsos úr s kérjük, hogy ezen előadáson megjelenni szíveskedjenek. Zcchmeister Sándor s. k. igazgatási biztos. A komáromi járási általános ipar­­társulat és a komáromi járási keres­kedelmi grémium ezúton hívja fel tagjai figyelmét a m. kir. minisztéri­um 1.100 M. E. sz. rendeletére, amely szerint a visszacsatolt felvidéki terü­leteken az összes iparigazolványok (ipar, kereskedés, vándoripar, házaló­­kereskedés iizésére jogosító igazolvá­nyok és engedélyek) 1939 évi július hó 1-én hatályukat veszítik, tekintet nélkül arra, hogy azt mikor, milyen halóság adta ki. (Tehát az 1918 év előtti, régi magyar iparigazolványokat is.) Aki a fenti időponton túl is kí­vánja az ipart, kereskedést, vándor­­ipart, házalókereskedési űzni, 1939. febryár 15-től 1939. március 15-ig terjedő időközben új iparigazolványt (engedélyt, jogosítványt) köteles kér­ni. Az iparjogosítványt a fent jelzett időközben az illetékes miniszterhez címzett kérvényben az I. fokú iparha­tóság útján kell kérni. A kérvényhez mellékelni kell: 1. Az eredeti ipar­­jogosítványt, amelynek alapján az il­lető az ipart (kereskedést, házalóke­reskedést, vándoripart) űzi, 2. az ipar­­űző születési anyakönyvi kivonatát (keresztlevelét), 3. az iparüző szülei­nek születési anyakönyvi kivonatát (keresztlevelét) vagy házassági anya­könyvi kivonatát (házasságlevelét), 4. az iparüző esetleges házastársának: születési anyakönyvi kivonatát. Tekintettel arra, hogy magának a folyamodványnak sok különféle ada­tot kell tartalmaznia, az ipartársulat is és a grémium is nyomtatványokat készített tagjai részére, melyeket csu­pán ki kell a feleknek tölteniök és a fenti mellékletek csatolásával bcad­­niok. A nyomtatványok február hő 15-től állanak a tagok rendelkezésére. Á folyamodványok a beérkezés sor­rendjében nyernek elintézést, ezért ajánlatos ezeket mielőbb benyújtani. Esetleges bővebb felvilágosítással az ■ ipartársulati és grémiumi iroda szol­gál hétköznapokon délelőtt 10—12-ig. Más időpontban az irodák a felek rendelkezésére a sok munka miatt nem állhatnak, azért kérjük tagjain­kat, szíveskedjenek a fenti időpontot megtartani. Adóügyi előadás. Vasárnap, febru­ár 12-én délután 5 órakor a város­háza tanácstermében az egyenesadók­ról tart előadást a pénzügyigazgató­ság kiküldöttje.

Next

/
Thumbnails
Contents