Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-02-11 / 6. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam______________________6. szám__________________Szombat, 1939. február 11 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő', félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BAR ANY AY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök fontos nyilatkozata a földreformról A Magyar Élet Mozgalom zászlót bontott Székesfehérvárott Komárom, — február 10. A pápa halála Komárom, — február 10. A világ katolikus híveit mély gyász érte. Elvesztették az egyház fejét, Krisztus földi helytartóját: XI. Pius pápát. Pénteken hajnalban szólítot­ta magához hűséges fiát a minden hatalmak legfőbb Ura, akinek di­csőségét szolgálta egy hosszú, áldá­sos életen keresztü! s akinek orszá­gát építette és erősítette minden ne­mes cselekedetével. Híveinek igazi Szent Atyja volt, akinek végtelen szeretető és kegyes jósága az egész keresztény világra kiáradt s az egész emberiség boldogságára kiterjedt. Nehéz időkben emelték díszes ál­lására, a négy éves világháború égő sebei még ott sajogtak a megalá­zott nemzetek testén, az árvaság és az elhagyatottság érzése feküdte meg; Európa nagy történelmi múlttal bí­ró népeinek leikét s a reménytelen­ség és csüggedés jutott volna osz­tályrészéül az ájulásba esett orszá­gok keresztény népeinek, ha meg nem hallják az ő messze hangzó bá­torító nemes szavát: a világ meg­békélésének akarom szentelni erő­met! S mikor a Szent Péter székes­­egyház külső erkélyéről megáldotta a világ népét, elhangzott a lelkek megváltását hirdető jelmondat: Pax Christi in Regno Christi, — Krisz­tus békéje Krisztus birodalmában! XI. Pius pápa ebben a szellemben dolgozati Szent Péter trónján és az! egész emberiség javát szolgálta min­den cselekedetével. Nemcsak hívei­nek milliói érezték szeretetének me­legét, hanem a katolikus egyházon kívül állók is részesei voltak annak a mély erkölcsi erőnek, amely lényé­ből, szellemiségéből, mindenekre ki­áradt és amely e zaklatott kor gyer­mekei számára kiegyensúlyozottabb és nyugalmasabb világot jelen­tett. Tizenhét évig viselte a pápai tiarát, de a korona ragyogása mel­lett is mindvégig megmaradt Krisz­tus alázatos szolgájának, aki előtt az egész világ hódolattal hajolt meg. de aki azon a magas polcon is legfőbb feladatának tartotta az emberiség bé­kéjének előmozdítását és megszilár­dítását. XI. Pius pápának számtalan alkalma volt ennek az isteni szent gondolatnak megvalósításán mun­kálkodni. Az ő szívéből csak szeretet és jó­ság fakadt s az ő szava a szív és lé­lek szava volt, mely gyógyított, erő­sített és fölemelt, szárnyat adott a csüggedt telkeknek és hitet csepeg­tetett a kialvó szívekbe. Nekünk, ma­gyaroknak külön nagy gyászt jelent halála, mert vele egyik legjobb pát­­rónusunk, legnemesebben érző jóaka­rónk, igazi támaszunk költözött cl. aki Magyarországnak súlyos szenve­déseit, megpróbáltatásait megértette és ahol csak tehette, a keresztény Magyarországért készséggel emelte fel szavát. A magyar nemzet örök hálával emlékezik reája s mélységes megilletődésscl tekint a szent város felé, ahol a harangok ezrei siratják a nagy pápát, XI. Pilist," aki egész életét az emberiségnek szentelte. Az a határtalan tisztelet, mely az egész világon megnyilatkozott iránta, halá­lával őszinte fájdalommá változik s az egész világ részvétéi váltja ki a megdicsőült iránt, akinek felejthetet­len emlékét mindörökre megőrzik A Magyar Élet Mozgalom székesfe­hérvári ülésén Imrédy Béla dr. miniszterelnök nagyhorderejű beszéd­ben nyilatkozott a földreformról s a; magyar középosztályra váró felada­tokról. Nagy figyelemmel hallgatóit beszédében többek között ezeket mondotta: — Mi nem légüres térben építünk fantáziavárakat, — mondotta — ha­nem a lehetőségeket az utolsó ízig felhasználva, akarunk alkotni és épí­teni. Nagyon jól tudjuk, hogy szegények vagyunk, de ebből a szegénységből munkával és össze­tartással fel tudunk emelkedni egy szebb jövő felé. Az ősi földet, az ősi magyar rétegnek kell birtokolnia. Ez a föld a magyar földművelő népé, ideszámítva a régi történelmi birtokososztályt is. Ne ért­sen senki félre. A magyar földbirtok megoszlása helytelen. Abba bele kell nyúlnia a kormány­zati politikának is, úgy hogy ne rom­boljunk értékeket, és úgy, hogy azok az egzisztenciák, amelyeknek kezére földet juttatunk, életképesek legye­nek. A kormány most benyújtott föld­­birlokpolilikai javaslata körülbe­lül egy és félmillió holdat érint. Ez az a földmennyiség, amely fel­szabadul és amelyet fokozatosan át kell juttatnunk a föld népének ke­zére. Hangsúlyozom, fokozatosan, mert nehéz munka ez a földhözjut­­tatás. A miniszterelnök ezután az agrár­termékek értékesítésének politikájá­val foglalkozott. Hangoztatta a szövetkezeti hálózat és a keresz­tény kereskedelem minél tökélete­sebb megszervezettségének szüksé­gességét. — Az én őseim között is volt ke­reskedő, — folytatta — én sajnos, nem vagyok az. Nem kívülről jövő kritika, hanem belülről jövő önbírá­lat, amit mondok: a magyar középosztálynak vissza keli térnie a múlthoz. A nemzeti öntudat kialakítása szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a nemzeti társadalomnak minél több olyan egyede legyen, aki a magaura, aki magának felelős gazdálkodásáért. Amíg csík arra sandítunk, hogy meg­legyen a nyugdíjjogosultság s hogy elsején kijárjon nekünk ez vagy az a fizetés, addig igazi, boldog polgári élet nem lesz Magyarországon. A zsi­dókérdésen kívül azok a nemes cselekedetek, melyeket értünk s az egész emberiségért tett. Mikor elfoglalta Szent Péter trón­ját, a békeszerelet szava hangzott el ajkairól, halála előtti utolsó sóhaja szintén a- béke hangja volt. Egész életét ez a szó irányította, ez a szó adott újabb és újabb szent indítást népei sorsának megjavítására való kitartó törekvésében. Meg lehet álla­pítani, hogy e zivataros korszakban, keresztény kérdés is van Magyar­­országon : a keresztény társadalomnak vissza kell térnie az önálló gazdálkodás gon­dolatához és annak ápolásához. — Sokan azt mondják, lejtőre visz­­szük az országot. Hát a lejtőből én csak annyit látok, bogy a szekér ha­lad. A szekér azonban nemcsak akkor halad, ha lejtőre állítják. Ha van ben­nünk erő, ha magunk is megmozgat­juk, akkor tud menni a szekér sí­kon is, sőt akkor is tud haladni, ha az akadályok hegye áll előtte. Op­tikai tévedés ez mindössze olyanok részéről, akik valahogyan ferde szem­szögből nézik a magyar eletet és a síkot is lejtőnek látják. J a r o s s Andor tárcanélküli mi­niszter a Békéscsabán tartott nagy­gyűlésen bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom zászlaját. Nagyhatású be­széde során köszöntötte a békéscsa­bai népet, majd így folytatta: — Az Alföld népe egy évezreden át állott a Duna és a Tisza nagy sík­ságain. Ennek a népnek életerején és kitartásán nyugodott a tatárdúlás és török hódoltság alatt is a magyar jövő. Ezután rámutatott arra, hogy a felvidéki magyarság egy emberként állott vezetői mögött. Tudtára adta az egész világnak, hogy olyan nagy a feszítő ereje, amely a Kárpátok medencéjét is betölti s a határokon túl is vonzóerőt tud gyakorolni egy új Magyarország megteremtésére. Bá­mulatod az egész magyarság egysé­ges arculatára, hangsúlyozva, hogy a nemzeti esz­me kapcsolja össze a nemzet tag­­jait. Hiábavaló bármiféle békeszerződés, meri a lelket széjjeldarabolni nem lehet, és az a jövőben sem lehetsé­ges. Az egységes magyar lelkiséget nem tehet egyéni aspirációk, egyéni célok szolgálatába állítani. (A tömeg itt nagy éljenzésben tört ki.) Ezek miatt lehet a nemzeti ideálokat olyan nehezen megvalósítani. Kijelen­tette a miniszter, hogy a visszatért magyarok meg vannak elégedve a mostani helyzettel és a felvidéki ma­gyarság boldogan vesz részt a ma­gyar állami élet minden megnyilat­kozásában. amikor az emberi indulatok lomhol­tak, ő volt az ideális értelemben veft békeapostol, akinek szava, tanítása és bölcs mérséklete nagy hatással volt mindenkire, még a mcghasonloü Iel­­kekre is. Neve fennmarad és a tisz­telet és hála fényében fog késő szá­zadokon át ragyogni, emberi értéke történelmi nagysággá emelkedik, mely az utókor előtt örökre megbecsült példa marad. A miniszterelnök beszéde végén gazdasági reformokról beszélt. — Kicsi nép vagyunk, — úgymond melynek minden értéket ki kell magából bányásznia, melynek min­denkit arra a helyre kell állítania, ahol a legjobban tudja tehetségét ki­fejteni. Ezért hirdetjük: Szabad pályát minden magyarnak! Gazdasági reformot is hirdetünk, a gazdasági életben az erkölcs pa­rancsának kell uralkodnia. Olyan reformokat fogunk bevezetni, amelyek a gazdasági visszaélések szi­gorúbb büntetését lehetővé teszik. Hirdetem barátaimmal együtt szerte mindenütt az új mozgalom program­ját, hogy a végén mégis rátérjünk: magyarok, tanuljunk meg erősen és törhetetlen ül akarni. A miniszterelnök beszédét hosszan­tartó éljenzés és taps kisérte. mennyi testvérünknek az emberhez méltó megélhetést. A felvidéki ma­gyarság nem abból vonja le a maga 'értékítéletét, hogy a parlamentben egyes urak mit mondanak, hanem örül annak, hogy hatalmas lebirhntat­­lan testvériségben élhet együtt az al­földi magyar néppel. A felvidéki magyarság legtöbbre értékeli azt az erőt, amely minden politikának kell, hogy éltető ele­me legyen, a magyar népiség ere­jét. — Nincs szükségünk arra, hogy ez­zel az érzéssel kapcsolatosan, heves vérrel fogalmazzuk meg álláspontun­kat, mert azt az embert, akinek iga­za van, aki mélységesen meg van győ­ződve arról, hogy az, amit mond és cselekszik, nem a saját gondolata, nem a saját szava, hanem a mögöt­te álló milliók akaratának a szava, — kis tűszúrások annyira nem sértik meg, mint a légycsípés. A népsokaság itt újból lelkes éljen­zésben és tapsban tört ki és hango­san ünnepelte a jelenlevő Ricsóy- Uhlarik Béla főispánt. — Testvérek! Ha van egységesen megfogalmazható magyar lelkiség, ha van egészséges népakarat, akkor az ezeket létrehozó erőket össze kell gyűjteni és bizonyos politikai célok szolgálatába kell állítani. Azért jöt­tem el ma ide, hogy kibontsam an­nak a mozgalomnak a zászlaját, amely lelkileg össze akarja kapcsolni azokat a népi rétegeket, amelyek­nek érdekében áll egy erőteljes szellemiségnek a kialakítása, amely szellemiségnek át kell hatnia en­nek az országnak minden fiát, , minden képviseleti szervét és magát a parlamentet is. Mi, felvidéki ma­gyarok úgy gondoljuk, hogy a régi politikai hagyományoknak teszünk eleget akkor ,amikor a magunk erőit ennek a mozgalom­nak a céljaira bocsátjuk és ezt az egységet kell szolgálnia minden jóakaraté nemzeti és törté­nelmi felelősséget vállalni merő és akaró magyar férfinak és asszonynak is, akiket egy szellemi táborba aka­runk gyűjteni. — Az a célunk — mondotta Jaross Andor, — hogy megteremtsük vala-Nemzeti eszme kapcsolja össze a nemzet tagjait — mondotta Jaioss Andor

Next

/
Thumbnails
Contents