Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-02-11 / 6. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam______________________6. szám__________________Szombat, 1939. február 11 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő', félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BAR ANY AY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök fontos nyilatkozata a földreformról A Magyar Élet Mozgalom zászlót bontott Székesfehérvárott Komárom, — február 10. A pápa halála Komárom, — február 10. A világ katolikus híveit mély gyász érte. Elvesztették az egyház fejét, Krisztus földi helytartóját: XI. Pius pápát. Pénteken hajnalban szólította magához hűséges fiát a minden hatalmak legfőbb Ura, akinek dicsőségét szolgálta egy hosszú, áldásos életen keresztü! s akinek országát építette és erősítette minden nemes cselekedetével. Híveinek igazi Szent Atyja volt, akinek végtelen szeretető és kegyes jósága az egész keresztény világra kiáradt s az egész emberiség boldogságára kiterjedt. Nehéz időkben emelték díszes állására, a négy éves világháború égő sebei még ott sajogtak a megalázott nemzetek testén, az árvaság és az elhagyatottság érzése feküdte meg; Európa nagy történelmi múlttal bíró népeinek leikét s a reménytelenség és csüggedés jutott volna osztályrészéül az ájulásba esett országok keresztény népeinek, ha meg nem hallják az ő messze hangzó bátorító nemes szavát: a világ megbékélésének akarom szentelni erőmet! S mikor a Szent Péter székesegyház külső erkélyéről megáldotta a világ népét, elhangzott a lelkek megváltását hirdető jelmondat: Pax Christi in Regno Christi, — Krisztus békéje Krisztus birodalmában! XI. Pius pápa ebben a szellemben dolgozati Szent Péter trónján és az! egész emberiség javát szolgálta minden cselekedetével. Nemcsak híveinek milliói érezték szeretetének melegét, hanem a katolikus egyházon kívül állók is részesei voltak annak a mély erkölcsi erőnek, amely lényéből, szellemiségéből, mindenekre kiáradt és amely e zaklatott kor gyermekei számára kiegyensúlyozottabb és nyugalmasabb világot jelentett. Tizenhét évig viselte a pápai tiarát, de a korona ragyogása mellett is mindvégig megmaradt Krisztus alázatos szolgájának, aki előtt az egész világ hódolattal hajolt meg. de aki azon a magas polcon is legfőbb feladatának tartotta az emberiség békéjének előmozdítását és megszilárdítását. XI. Pius pápának számtalan alkalma volt ennek az isteni szent gondolatnak megvalósításán munkálkodni. Az ő szívéből csak szeretet és jóság fakadt s az ő szava a szív és lélek szava volt, mely gyógyított, erősített és fölemelt, szárnyat adott a csüggedt telkeknek és hitet csepegtetett a kialvó szívekbe. Nekünk, magyaroknak külön nagy gyászt jelent halála, mert vele egyik legjobb pátrónusunk, legnemesebben érző jóakarónk, igazi támaszunk költözött cl. aki Magyarországnak súlyos szenvedéseit, megpróbáltatásait megértette és ahol csak tehette, a keresztény Magyarországért készséggel emelte fel szavát. A magyar nemzet örök hálával emlékezik reája s mélységes megilletődésscl tekint a szent város felé, ahol a harangok ezrei siratják a nagy pápát, XI. Pilist," aki egész életét az emberiségnek szentelte. Az a határtalan tisztelet, mely az egész világon megnyilatkozott iránta, halálával őszinte fájdalommá változik s az egész világ részvétéi váltja ki a megdicsőült iránt, akinek felejthetetlen emlékét mindörökre megőrzik A Magyar Élet Mozgalom székesfehérvári ülésén Imrédy Béla dr. miniszterelnök nagyhorderejű beszédben nyilatkozott a földreformról s a; magyar középosztályra váró feladatokról. Nagy figyelemmel hallgatóit beszédében többek között ezeket mondotta: — Mi nem légüres térben építünk fantáziavárakat, — mondotta — hanem a lehetőségeket az utolsó ízig felhasználva, akarunk alkotni és építeni. Nagyon jól tudjuk, hogy szegények vagyunk, de ebből a szegénységből munkával és összetartással fel tudunk emelkedni egy szebb jövő felé. Az ősi földet, az ősi magyar rétegnek kell birtokolnia. Ez a föld a magyar földművelő népé, ideszámítva a régi történelmi birtokososztályt is. Ne értsen senki félre. A magyar földbirtok megoszlása helytelen. Abba bele kell nyúlnia a kormányzati politikának is, úgy hogy ne romboljunk értékeket, és úgy, hogy azok az egzisztenciák, amelyeknek kezére földet juttatunk, életképesek legyenek. A kormány most benyújtott földbirlokpolilikai javaslata körülbelül egy és félmillió holdat érint. Ez az a földmennyiség, amely felszabadul és amelyet fokozatosan át kell juttatnunk a föld népének kezére. Hangsúlyozom, fokozatosan, mert nehéz munka ez a földhözjuttatás. A miniszterelnök ezután az agrártermékek értékesítésének politikájával foglalkozott. Hangoztatta a szövetkezeti hálózat és a keresztény kereskedelem minél tökéletesebb megszervezettségének szükségességét. — Az én őseim között is volt kereskedő, — folytatta — én sajnos, nem vagyok az. Nem kívülről jövő kritika, hanem belülről jövő önbírálat, amit mondok: a magyar középosztálynak vissza keli térnie a múlthoz. A nemzeti öntudat kialakítása szempontjából rendkívül fontos, hogy a nemzeti társadalomnak minél több olyan egyede legyen, aki a magaura, aki magának felelős gazdálkodásáért. Amíg csík arra sandítunk, hogy meglegyen a nyugdíjjogosultság s hogy elsején kijárjon nekünk ez vagy az a fizetés, addig igazi, boldog polgári élet nem lesz Magyarországon. A zsidókérdésen kívül azok a nemes cselekedetek, melyeket értünk s az egész emberiségért tett. Mikor elfoglalta Szent Péter trónját, a békeszerelet szava hangzott el ajkairól, halála előtti utolsó sóhaja szintén a- béke hangja volt. Egész életét ez a szó irányította, ez a szó adott újabb és újabb szent indítást népei sorsának megjavítására való kitartó törekvésében. Meg lehet állapítani, hogy e zivataros korszakban, keresztény kérdés is van Magyarországon : a keresztény társadalomnak vissza kell térnie az önálló gazdálkodás gondolatához és annak ápolásához. — Sokan azt mondják, lejtőre viszszük az országot. Hát a lejtőből én csak annyit látok, bogy a szekér halad. A szekér azonban nemcsak akkor halad, ha lejtőre állítják. Ha van bennünk erő, ha magunk is megmozgatjuk, akkor tud menni a szekér síkon is, sőt akkor is tud haladni, ha az akadályok hegye áll előtte. Optikai tévedés ez mindössze olyanok részéről, akik valahogyan ferde szemszögből nézik a magyar eletet és a síkot is lejtőnek látják. J a r o s s Andor tárcanélküli miniszter a Békéscsabán tartott nagygyűlésen bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom zászlaját. Nagyhatású beszéde során köszöntötte a békéscsabai népet, majd így folytatta: — Az Alföld népe egy évezreden át állott a Duna és a Tisza nagy síkságain. Ennek a népnek életerején és kitartásán nyugodott a tatárdúlás és török hódoltság alatt is a magyar jövő. Ezután rámutatott arra, hogy a felvidéki magyarság egy emberként állott vezetői mögött. Tudtára adta az egész világnak, hogy olyan nagy a feszítő ereje, amely a Kárpátok medencéjét is betölti s a határokon túl is vonzóerőt tud gyakorolni egy új Magyarország megteremtésére. Bámulatod az egész magyarság egységes arculatára, hangsúlyozva, hogy a nemzeti eszme kapcsolja össze a nemzet tagjait. Hiábavaló bármiféle békeszerződés, meri a lelket széjjeldarabolni nem lehet, és az a jövőben sem lehetséges. Az egységes magyar lelkiséget nem tehet egyéni aspirációk, egyéni célok szolgálatába állítani. (A tömeg itt nagy éljenzésben tört ki.) Ezek miatt lehet a nemzeti ideálokat olyan nehezen megvalósítani. Kijelentette a miniszter, hogy a visszatért magyarok meg vannak elégedve a mostani helyzettel és a felvidéki magyarság boldogan vesz részt a magyar állami élet minden megnyilatkozásában. amikor az emberi indulatok lomholtak, ő volt az ideális értelemben veft békeapostol, akinek szava, tanítása és bölcs mérséklete nagy hatással volt mindenkire, még a mcghasonloü Ielkekre is. Neve fennmarad és a tisztelet és hála fényében fog késő századokon át ragyogni, emberi értéke történelmi nagysággá emelkedik, mely az utókor előtt örökre megbecsült példa marad. A miniszterelnök beszéde végén gazdasági reformokról beszélt. — Kicsi nép vagyunk, — úgymond melynek minden értéket ki kell magából bányásznia, melynek mindenkit arra a helyre kell állítania, ahol a legjobban tudja tehetségét kifejteni. Ezért hirdetjük: Szabad pályát minden magyarnak! Gazdasági reformot is hirdetünk, a gazdasági életben az erkölcs parancsának kell uralkodnia. Olyan reformokat fogunk bevezetni, amelyek a gazdasági visszaélések szigorúbb büntetését lehetővé teszik. Hirdetem barátaimmal együtt szerte mindenütt az új mozgalom programját, hogy a végén mégis rátérjünk: magyarok, tanuljunk meg erősen és törhetetlen ül akarni. A miniszterelnök beszédét hosszantartó éljenzés és taps kisérte. mennyi testvérünknek az emberhez méltó megélhetést. A felvidéki magyarság nem abból vonja le a maga 'értékítéletét, hogy a parlamentben egyes urak mit mondanak, hanem örül annak, hogy hatalmas lebirhntatlan testvériségben élhet együtt az alföldi magyar néppel. A felvidéki magyarság legtöbbre értékeli azt az erőt, amely minden politikának kell, hogy éltető eleme legyen, a magyar népiség erejét. — Nincs szükségünk arra, hogy ezzel az érzéssel kapcsolatosan, heves vérrel fogalmazzuk meg álláspontunkat, mert azt az embert, akinek igaza van, aki mélységesen meg van győződve arról, hogy az, amit mond és cselekszik, nem a saját gondolata, nem a saját szava, hanem a mögötte álló milliók akaratának a szava, — kis tűszúrások annyira nem sértik meg, mint a légycsípés. A népsokaság itt újból lelkes éljenzésben és tapsban tört ki és hangosan ünnepelte a jelenlevő Ricsóy- Uhlarik Béla főispánt. — Testvérek! Ha van egységesen megfogalmazható magyar lelkiség, ha van egészséges népakarat, akkor az ezeket létrehozó erőket össze kell gyűjteni és bizonyos politikai célok szolgálatába kell állítani. Azért jöttem el ma ide, hogy kibontsam annak a mozgalomnak a zászlaját, amely lelkileg össze akarja kapcsolni azokat a népi rétegeket, amelyeknek érdekében áll egy erőteljes szellemiségnek a kialakítása, amely szellemiségnek át kell hatnia ennek az országnak minden fiát, , minden képviseleti szervét és magát a parlamentet is. Mi, felvidéki magyarok úgy gondoljuk, hogy a régi politikai hagyományoknak teszünk eleget akkor ,amikor a magunk erőit ennek a mozgalomnak a céljaira bocsátjuk és ezt az egységet kell szolgálnia minden jóakaraté nemzeti és történelmi felelősséget vállalni merő és akaró magyar férfinak és asszonynak is, akiket egy szellemi táborba akarunk gyűjteni. — Az a célunk — mondotta Jaross Andor, — hogy megteremtsük vala-Nemzeti eszme kapcsolja össze a nemzet tagjait — mondotta Jaioss Andor
