Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-12-30 / 52. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. december 3Ö. Rendkívüli mértékben emelkedett a telefonbeszélgetések száma Komáromban A posta egyre forgalmasabb, az épület egyre szükebb — Halló, központ! Kérem a három­­száztizest! — Központ, halló! Kapcsolást ké­rek! — Adom. Hánomszáztizes... — De sokáig jön, kérem a hánom­­száztizest... — Csöngetek, kérem, a fél nem je­lentkezik. — Tessék jobban odazörgetni neki. — Központ, a húszast kérem, de azonnal. Egész nap röpködnek hasonló sza­vak, kérelmek, sürgetések a drótokon keresztül, a telefonközpont s az elő­fizető között. A hívó fél mindig türel­metlen, azonnal szeretne beszélni s különösen türelmetlen az, aki egyéb­ként az automatatelefonhoz szokott már. A központ jelentkezik s kap­csol, vagy későn jelentkezik s nem tud kapcsolni, — végeredményben mindenki a központot okolja, még ak­kor is, ha a hívott fél valahol kará­csonyi vakáción üdül a Kékesen. Ilyenkor aztán sűrűbben érkeznek le­velek a vidéki szerkesztőségekbe s az ismerős szöveg újra előkerül: »Ké­rem, panaszos levelet írok a telefon­ról!« S jönnek e panaszos levelek, —leg­többször névtelenül, mint Komá­romban szokás, — de névvel ellátva is, jönnek s panaszkodnak. Olykor maga a szerkesztőség is haragszik, amikor gyorsan szeretne beszélni va­lakivel s a vonal foglalt. »Tízóraiznak a telefonislák, — írja egy névtelen Nagyság, — tereferél­nek, beszélgetnek, üdülnek. Jó lesz őket egy kicsit megmozgatni, szer­kesztő úr!« Mert minden telefonelőfizető, aki későn kap kapcsolást, azt hiszi, hogy a telefonközpont az édes semmittevés helye. A HÁROM ASZTAL. így kerekedtünk fel, engedélyt kér­ve arra, hogy egy pillantást vessünk a telefonközpont rejtélyes termeibe. Nem a telefonközpont érdekelt ben­nünket általában, — hiszen ilyet ele­get láthat az ember ide-oda jártá­ban, — hanem valóban a komáromi telefonközpont, a mi központunk. Jobban mondva, az egyik központ. A Jókai-utcai. Mert a bajok főforrása rögtön az, hogy Komáromban még mindig két központ működik, a baloldali s a jobboldali. Ha aztán sűrű a forgalom, ha mindenki egyszerre akar beszél­ni, vagy, — mint a múltkor tör­tént, — jön a nagy víz. s elönti a földalatti huzalokat, — akkor rögtön megakad a két központ kellemes ösz­­szeköttetése s nem tudhatja a jobb, mit cselekszik a bal. A telefonelőfizetők megnyugtatására bátran elmondhatjuk, hogy a komá­romi leiefonközpont a szorgalmas munka helye. A régi pesti kabaré­vicc, — hogy a telefonos hölgyek, vagy urak, pletykálgatnak, csokolá­déznak, nem figyelnek a hívó szó­­vra, — az itt Komáromban valóban nem helytálló. Aki csak egy negyed­óra hosszat nézi, milyen figyelem, mennyi ügyesség kell ahhoz, hogy a sok szám, huzal között helyesen s azonnal el tudjon igazodni a központi asztalnál ülő hölgy vagy úr, — az többet nem vádaskodik alaptalanul. A telefonelőfizetők száma egy eszten­dő alatt százzal emelkedett, a be­szélgetések átlagos száma egy hónap Európa legtöményebb keserűvize az Igmándi. Elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő „ kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. alatt tizcnnyolcczerrel emelkede t. Ti­zen nyolcezerrel több helyi beszélgetés egy hónap alatt! Igaz, hogy ez a de­cemberi hónap emelkedése, — e hó­nap a karácsony, az ajándékozások, üzletkötések hava. De még így is! Elgondolhatjuk, mily megerőltető munka a három telefonasztal mun­kája. A telefonkapcsolások tehát azért ké­sedelmesek, mert munkaterhelés mu­tatkozott s nem azért mintha a tele­fonközpont kényelmeskedne. SZŰK A HELY. Munkaterhelés pedig azért van, mert kicsi a postaépület, szűk a hely. Más, könnyebb rendszerű telefonköz­pontot lehetne építtetni, sőt talán aulomataközpontot is kaphatnánk, ha megfelelő, tágas épület állana ren­delkezésre. Egy automataközpont alatt azonban leszakadna a mai postaépület. Ezért nem lehet egyelőre egyesíteni a két városfél telefonközpontját sem. És -ezért van a tolongás a posta­épület földszintjén, az utalványok s az ajánlottlevelek feladási helyén. A csomagok osztályozására alig van hely. A közönség joggal türelmetlen­kedik a postaablakok előtt, ~ viszont az épületet megnyujtani nem lehet, hogy újabb kiszolgáló ablakokat nyis­son termében a postahivatal. Komárom postai forgalma, hális­­tennek, rendkívül megnövekedőit. Ezt a nagy forgalmat ilyen szűk épület nem tudja lebonyolítani. Valószínűleg éppen olyan kellemetlen érzés a pos­tahivatalnokoknak is, ilyen szűk he­lyen, tolongás, lárma között dolgozni, Kérelem Komárom thj. szab. klr. város hölgyeihez! Az ország fennmaradásának biztosí­tása a nemzet minden tagjának kö­telessége. Uj honvédelmi törvényünk a nők kötelező munkaszolgálatát írja elő. A nők hosszabb ideig küzdöttek azért, hogy elérjék egyenrangúságu­kat. A megszerzett jogok természete­sen kötelességekkel is járnak. A finn, a lengyel, az orosz nők fegyverrel kezükben repülőgépről, vagy lövész­árkokból védik hazájukat, azonban a magyar nőknek mégsem kell hozzá­juk járni iskolába, mert az egri asz­­szonyok a magyar nők elsőbbségét már megörökítették. A magyar törvény még nem ad grá­nátot a nők kezébe, de rávilágít azok­ra a helyekre, ahol háború esetén maradék nélkül tudják helyettesíteni a férfLakat. Jó munka azonban csak tanulás útján sajátítható el és nem kétséges, hogy miként a szakértelem­mel nem rendelkező gyermek agyon­javítja a zsebórát, úgy sok kárt okoz az olyan, aki kellő felkészültség nél­kül vállalkozik feladatokra. Éppen ezért a Magyar Vöröskereszt Egylet már békében képezi ki azokat az ön­kéntes ápolónőket, akik háború ese­tén ebben a minőségben segítenek diadalra vinni a nemzet érdekeit. A Magyar Vöröskereszt Egylet 1940 január 22-iki kezdettel Komáromban házibctegápolási tanfolyamot rendez, amelyet egy vöröskeresztes testvér ve­zet. A tanfolyam 12 óra elméleti, 3 óra orvosi, 3 óra hadegészségügyi és 18 óra gyakorlati előadásból áll és 1 hó­napig tart. A tanfolyamot vizsga zárja be és minden hallgató bizonyítványt kap. Az előadások minden másnap délutánján a kórházban lesznek 1 óra elméleti és 11/2 óra gyakorlati elfog­laltsággal. A tanfolyamra olyan ma­gyar hölgyek vehetők fel, akik tag­jai a Magyar Vöröskereszt Egyletnek. A tanfolyam hallgatása díjtalan. A házibetegápolási tanfolyamot kö­veti a kéthónapos önkéntes ápolónői tanfolyam. Utóbbira csak az vehető fel, akinek megvan a házibetegápolási képesítése. Komárom város megértő magyar hölgyeihez azzal a kéréssel fordulok, mint amilyen kellemetlen a közön­ségnek e szűk helyen tolakodni. Pe­dig apró figyelmességeket máris tett a posta, — olyan figyelmességekkel kedveskedett, amilyen módjában volt. Például üveget helyezeti a csapó.ij­­lóra, nehogy a közönség egymással taszigálózzék az ajtóban. Uj kiszol­gálóablakokat nyitottak. Szaporították a fiókbérleteket. Mindez alig segít gyökeresen. Tá­gas, kényelmes, modern helyiség kell ide, álékor nem lesz panaszunk a te­lefonkapcsolásra, akkor nem viselünk hadat a csekkek feladási helyén, nem verjük egymást fejbe a csomagokkal s nem írunk a legsötétebb helyen, a fal mellett. A posta szolgálatkész, udvarias s minden elkövet, hogy minél kevesebb okunk legyen panaszra. A munkatúl­terhelés ellen azonban felemelt számú személyzettel lehet segíteni, ez pedig Viszont csak akkor érhető el, ha a személyzetnek van is helye, ahol dol­gozzék. Az úgynevezett fiókposlamestersé­­get is akkor lehet felállítani Komá­romban, (t. i. a 4. postahivatalt) — amikor már véglegesen határoztak az illetékesek az új postaépület helyére vonatkozólag. Addig pedig lesznek mizériák s lesz­nek panaszos levelek. S a közönség­nek is igaza van: — mert bár a mi­zériák oka közismert, végül is, a kö­zönség pénzéért gyorsaságot, telefon­nál rögtöni kapcsolást, az ablakoknál lág helyet, gyors elintézést szeretne, egyszóval kevesebb okot a panaszra. Mert bármily jót tudjuk, hogy az emberi teljesítőképességnek is van határa, mégis bosszankodunk, ha per­cekig kell csöngetni a telefonon, amíg kapcsolást kapunk, vagy, amikor be­szélgetésünk után sokáig nem kap­csolnak szét, noha láttuk, hogy mily szorgalmasan dolgoznak a kapcsoló­asztalnál. (sz. v.) hogy iratkozzanak be minél nagyobb számmal a tanfolyamra. Akiknek módjuk van a haza hívó szavának eleget tenni, szíveskedjenek ebbeli szándékukat írásban, vagy szóval Ko­márom thj. szab. kir. város tiszti or­vosi hivatalában (Komárom, Kossuth­­tér 7. Telefon: 290.) délelőtt 9—12-ig bejelenteni. Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester. Nagy szilveszteri mulatság a Dalegyesület rendezésében Holnap, vasárnap, december 31-én este 9 órakor rendezi a Komáromi Dalegyesület nagy érdeklődéssel várt Szilveszter-estjét a Központi szálló összes helyiségeiben. Komárom szóra­kozni vágyó fiatalsága nagy örömmel s lelkesedéssel készül a nagyszabású mulatságra, amely minden bizonnyal kiemelkedő eseménye s legnagyobb­­sikerű rendezése lesz az idei Szilvesz­ternek. Az est iránt nemcsak Komá­romban, mindkét városrészben, de az egész vármegyében igen nagy ér­deklődés mutatkozik, rengeteg meg­­hivó-igénylés futott be a rendezőség­hez, amely természetesen minden le­hetőt megtesz, hogy mindenki való­ban jól érezze magát s igazi magya­ros hangulatban búcsúzzék az óévtől. A mulatságon honvédzenekar s ci­gányzenekar játszik, este 10 órakor fellép a Dalegyesület férfikara is, kedves műsorral, éjfélkor újévi kö­szöntő hangzik el, majd malacsorso­lás s egyéb kitűnőségeknek a kisor­solása következik. A rendezőség, több irányból való érdeklődésre, közli, hogy a mulatsá­gon estélyiruha nem kötelező! A belépődíj személyenként 1.50 P, családjegy 4 személyre 4 P. A Komáromi Koszorús Dalegyesü­let mulatságai mindig eseménynek számítottak, de — mint az előjelek mutatják — az idei Szilveszter-estje sikerben felül fog múlni minden ed­digit s Komárom társadalma egy szív­­vel-lélekke], szeretetben s megértés­ben találkozik holnap a Központi szálló termeiben. A jelszó tehát: fél­re minden búval, — boldogan a szebb, remény teljesebb újév felé! aldca új tóstcnJöt Icíéá ERDŐS HIRDETŐ IRODl BUDAPEST VI, Teiéz-körut 35. Mit várunk az újévtől? Komárom, —december 29. Túlfeszített Idegállapotban várja az egész világ a két nap múlva esedékes új esz­tendő felvirradását, amelytől igen sokat remél az emberiség. A haldokló év utolsó napjai fáradtan, lomhán merülnek el az enyészel ködében, a viharos idők megj­­próbáltatásainak mai embere szívesen meg­gyorsítaná az idő járását, hogy minél előbb megszabaduljon ettől az évtől, melynek utolsó negyede sok aggodalmat és szomo­rúságot zúdított a világra s erős próbára tette a népek türelmét. Az egész világot veszedelemmel fenyegető véres háború döbbenetes zaja kiséri a letűnő évet és ez a puszidé háborús szörnyeteg vigyorog az új esztendő hajnalára, halálos mementóul azoknak a veszedelemben forgó nemzetek­nek, melyeknek sorsát az emberi gonosz­ság és erőszak meg akarja pecsételni. Az új év titokzatos ismeretlenségével mered az emberiség elé, de éppen eme titokza­tossága kelti fel az emberben a reményt, hogy változás*, jobbid'st is hozh t a sok szenvedés után. Bár az emb'rek hi e a csa* lódások következében megrendült, azért mégis megmaradt lelkűnkben az a hal­vány reménysugár, mely az évváltozás ide­jén újra éled és bizalmat önt a szívekbe, az új évtől várva az idők jobbrafordui­­lását. Az idők jobbrafordulása a békét jelenti, a béke bekövetkezését, melyet forrón óhajt laz egész világ s amelynek mielőbbi meg­teremtése valósággal megváltás lenne az emberiségre nézve. De az igazi, mindenc­­két kielégítő és megnyugtató általános vi­lágbékét várjuk, amelynek áldásaiban min­denki egyformán részesednek s amely a népek éleiét kiegyensúlyozottá és boldo­gabbá tenné, s amely új világ alapjait rakná le az emberiség számára, hogy az szereidben éljen. Olyan békét kívánunk, amely igazságos és pártatlan s amely egy­forma mértékkel mér a nagy és kis nem­zetek szítmára s amely a bibliai értelem­ben vett szeretetet fogadja el zsinórmér­tékül. Amelynek intenciói távol állanak mindenféle lealázási és bekebelezési gon­dolattól s amely őszintén törekszik az egész emberiség testvéri összetartozásának ideális értelemben való megvalósítására. Olyan békét óhajt a világ, mely kizárja a mOárdoknak emberpuszlításra szolgáló hadieszközök gyártására való felhasználá­sát s ataéty a népek közötti esetleges né­zeteltéréseket a testvéries megértés jegyé­ben akarja eredményesen megoldani. De hát lehetséges-e ilyen béke a világon? Ma még álomnak tartja ezt mindenki, pedig mindenkinek erre az ideális békére kellene törekednie. És legelsősorban a nagyhatalmaknak kellene erre a biztos álapra helyezkedni, mert a kis- és közép­államok legtöbbjében meg van n hajlan­dóság erre. Követendő példa erre a Duna­­medcncében Magyarország, mely a mostani rendkívül nehéz időkben is sziklaszilár­­dan áll a béke alapján s mint semleges állam, figyel a helyzet alakulására. Felké­szülten, de a legnagyobb nyugalommal és fegyelmezett egységben őrködik jogai, sza­badsága s függetlensége felelt, melyekhez ragaszkodik * minden erejével. A külföld közvéleménye többízben elismerte a ma­gyar nemzet e kiváló tulajdonságát és cso­dálattal figyeli Magyarország magatartását, amelyről azt írják, hogy »Európának fon­tos érdeke, hogy a független, erős és meg­elégedett Magyarország az őt megillető szerephez jusson a Duna völgyében«. Az ország kiváló kormányának bölcs és át­gondolt irányítása és vezetése a legna­gyobb biztosítéka hazánk jövő boldogulá­sának. Ezt a kormányt a béke vágya tölti cl és pedig annak a békének mielőbbi megvalósítása, mely Magyarország igaz­ságát valóra váltja s meghozza számunkra a történelmi határokat. Az eljövendő új év reggelén ezért száll a magyar imádság milliók és milliók ajkáról a magasságom Istenhez, aki, hisszük, meg fogja hallgatni1 népének fohászát s elhozza Magyarország feltámadását.

Next

/
Thumbnails
Contents