Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
1939. december 23. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A „Magyar a Magyarért” mozgalom beszámolójának kivonata A magyar távoli és közelmúlt egyik legnagyobb arányú társadalmi megmozdulásának jelentése fekszik előttünk: a visszatért Felvidék szociális felkarolására szervezett »Magyar a Magyarért« mozgalom számol be működéséről. Terjedelmes és a munka lázát érzékeltetően megírt füzet ez a beszámoló, átfűtvc az 1938-as év izzó emlékeitől, de áthatva attól a felelősségérzettől is, amely hűvös tárgyilagosságra kötelez, történelmi dokumentumokkal és az ország nyilvánossága elölt adandó számadástétellel szemben. Mindnyájan emlékszünk még rá: azokban a napokban indult meg a mozgalom, amikor a türelmetlenségtől pattanásig feszültek a magyar idegek. Összefogott hatóság és társadalom: vitéz nagybányai Horthy Miklósnc ófőmeltőságának legfőbb védnöksége alatt megalakult a mozgalom szervezete, élén a munkabizottsággal, amely vitéz Iinrédy Bélánc elnöklése mellett a miniszterelnökség, a belügy- és honvédelmi minisztérium egy-egy képviselőjéből állott. A mozgalom ügyvezetőjének tisztét Bronts Gézáné, a Magyar Vöröskereszt Egylet Szociális Osztályának munkatársa vállalta. A munkabizottság és a Központi Iroda mellett a társadalom részéről 32 egyesület, hatósági részről pedig 28 törvényhatósági munkabizottság kapcsolódott bele a mozgalom szervezetébe, amely még 34 szociális megbízottal egészült ki, akiket vitéz Imrédy Béláné a Magyar Vöröskereszt Egylet Szociális Osztályának, a Szociális Misszió Társulatnak, a Szociális Testvérek Társaságának, a székesfővárosi Iskolai Gondozónővén Intézménynek és egyéb, szociális munkát végző egyesüld munkatársainak sorából hívott ineg. A gyűjtés eredményezett pénzben és természetbeni adományukban köz i 7 millió, pontosan 6,880.75(1 pengő 35 fillért a mozgalom javára. Hogyan és mire használta fel a mozgalom a magyar társadalomnak ezt a hatalmas adományát? A jelentés lépésrőllépésre beszámol á felvidéki szociális munka minden egyes szakaszáról. A bevonuláskor vette kezdetét a helyszíni munka első, legküzdelmesebb periódusa, telve számtalan helyzetadta nehézséggel: új. ismeretlen környezetben, részben a helybeliek előtt is ismeretlen új viszonyok között egyik napról a másikra meg kellett szervezni a minden Községre és minden ínséges lakosra kiterjedő segélyakciót. A rendkívüli idők helyenként rendkívüli Ínségei teremtettek és egyes járásokban a lakosságnak több mint egyharmada rászorult átmenetileg az akció segítségére. ■.uiaui[0]e,A(O( qqojSaj t: )joa gususuoAg y A mozgalom szociális megbízottai fáradhatatlanul járták járásuk községeit, igyekezve mindenütt megkönnyíteni az átmenetet, megteremteni a normális életviszonyokhoz v&ló vissza'érés lehetőségeit, helyreállítani az exislenciális kapcsolatokat, áthidalni az új helyzetbe való beilleszkedés kezdeti nehézségeit. Egyik legérdekesebb kezdeményezése a mozgalomnak a társadalmi munkaközösségek megszervezése falvakban és városokban. A társadalmi önsegély és összetartozás gondolatát akarta evvel a mozgalom életrekelteni. A helyi társadalom önkéntesen vállalkozó tagjai fognak össze á munkaközösségekben a -hatóság képviselőivel a helyi szociális feladatok megoldására. A munkaközösségi tagok nemcsak anyagi segélyforrások gyűjtéséről gondoskodnak, hanem kiveszik részüket a népgondozás munkaterheiből is: környezettamümányokat végeznek, nyilvántartják a segélyreszorulókat, étkeztetési, felruházás!, gyermeknyaraltatási akciókat szerveznek, felügyelnek népjóléti intézményekben, inspekciói tartanak segélytkérő felek fogadására, — általában közreműködnek minden, a község jólétét előmozdító terv, javaslat kidolgozásában és keresztülvitelében. A Kárpátalja visszacsatolásával megismétlődött az első, lázas tempójú munkaperiódus, azonban a felvidéki tapasztalatok után a mozgalom már könnyebben oldotta meg ezen az új munkaterületen a reá háramló feladatokat. A helyszíni munka irányítását a központi iroda végezte, ahova a kiküldött szociális megbízottak heti jelentéseiből csak úgy ömlött a sok kérés, kérés, amelyeket az iroda napokon belül elintézett, bár sokszor bonyolult hivatalos eljárásokat igényelt a kérés teljesítése. Az ügykezelést és az országos akció irányítását az iroda négy beosztott alkalmazottja végezte. A mozgalom 1939 június 2(i-án számolt be munkásságáról fővédnökének, a Főméltóságú Asszonynak a belügyminisztérium dísztermében. Ugyanakkor a m. kir. belügyminiszter úr kijelentette, hogy a mozgalom mint önálló társadalmi almié megszűnik s a mozgalom által életrehívotl szociális szervezet, amely bizonyságot tett nélkülözhetetlenségéről, a belügyminisztériummal szerves kapcsolatban fogja folytatni munkáját a visszacsatol! területeken. TV 8 HENGERES, 3 TONNÁS ALVÁZ VÁMMENTES ÁRA: Készpénzügyletnél P 5850- hitelügyletnél p 5900*-2 darab abroncsozott (32x6-os) pótkerékkel E l A D A S , HAHN ARTHUR ÉS T A R S AI, BUDAPEST, ANDRÁSSY-ÚT L E F O N : 1 1 1 9. A beszámoló a köszönet szavával zárul, mely szól mindazoknak, akik anyagi és munkaáldozatokkal járullak hozzá a mozgalom eredményéhez. jímgltmtí ÓRÁK A CSILLAG VÉDJEGGYEL je£faépe&ika yonierjiagi SOév óta viMgfUAüek MINDEN ÓRÁS SZAKÜZLETBEN KAP . Minden emberről törzslapot készítenek az orvosok Magyarország világsikere Az orvostársadalom és a magyar közélet ragyogó nevű vezérének, a Magyar Orvos Szövetség elnökének, dr. Csilíéry András nyug. miniszternek megindokolt előterjesztésére végre a külföld után bevonult Magyarországra is egy magyar orvos nagyszerű és zseniális tervezete: a törzslap nagy gondolata. Az ország egész orvostársadalmának Egerben megtartott kongresszusán egyhangúlag kötelpzőleg kimondollák, hogy az emberi éleire és közegészségügyre nélkülözhetetlen és eredményeiben kiszámíthalallan hatású és fontosságú eniberkotaszlert azonnal életbelépténk. A közegészségügy és betegellátás terén nagy jelentőségű az egri határozat, mivel ezután nem akad az országban egyetlen ember, akiről ne készülne a leggondosabban felfektetett és vezetett törzslap, amely betegség esetén nélkülözhetetlen és amelyre az orvosnak feltétlenül szüksége van. Születésétől kezdve benne van a törzslapban minden ember egészségére vonatkozó minden fontos adata, teljes kórképe, de nem csupán a betegnek, hanem szüleinek és testvéreinek is a kórképe, miáltal a törzslapból minden orvos azonnal tiszta képet, alapos, biztos és részletes teljes felvilágosítást nyer a betegről, ami pedig a beteg további kezelésében életbevágó fontosságú és éppen ezért nélkülözhetetlen. • A hatalmasan fejlődő orvosi tudomány az emberi egészség védelmében, a betegség leküzdésében nagyszerű eszközt, ki-DOSZTÁL JÓZSEF UTÓDAI DOSZTÁL ti BECK Központi fűtési és vízvezetéki vállalat Komárom, Széchenyi-u. 11. Alapítva: 1897. Telefon: 157. Vidéki házak központi fűtése és modern automatikus vízellátás. - Saját gyártmányú különlegesen masszív: jégszekrények, hentes és mészárosok részére, sörkimérő pultok, vendéglők részére, fürdőkádak, ülőkádak. Kívánatra helyszínre megyünk és díjmentesen költségvetéssel szolgálunk. — Javításokat városban és vidéken gyorsan és pontosan eszközlünk. tűnő fegyvert nyer a törzslapban. A közegészségügy szolgálatában tehát korszakol jelentő az emberkataszter kötelező felfektetése és pontos orvosi vezetése, mivel ez hű fényképe, tiszta tükörképe minden betegnek és elősegíti a betegség korai felismerését, lehetővé teszi minden ember individuális gyógykezelését, miáltal az emberkalaszter kötelező felfektetésével és vezetésével az emberek ezreit menü meg az életnek az orvostudomány. A törzslap nagyjelen tőség ű és az emberiségnek a betegség elleni harcában hasznos, következményeiben kiszámíthatatlan horderejű gondolata magyar dicsőség. Egy nagyszerű fiatal magyar orvos szenzációs világsikere. Közel egy évtizede, amikor még emberkataszterről és törzslapról soha sehol nem esett szó, annak a magánéletben való kötelező felfektetésére és vezetésére senki sem gondolt, 1930. évben állott elő a törzslap nagy gondolatával dr. Gallowich Ervin m. kir. főorvos, aki teljesen ismeretlen tervezetét még azon évben legelsőnek az Országos Közegészségügyi Egyesületnek nyújtotta be, amely azt dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanár elnöklete alatt igazgató választmányi gyűlésében azonnal le is tárgyalta, legalaposabban megvitatta, minden részletében megvizsgálta és azt nemcsak a legnagyobb örömmel üdvözölte, hanem egyhangúlag el is fogadta, sőt a tervezet sürgős megvalósítása céljából azt gróf Klébelsberg Kunó aKkori vallás és közoktatásügyi miniszter elé terjesztette. GgyanakKor azt az Országos Közegészségügyi Egyesület hivatalos lapjában ismertette és a tervezet nagy jelentőségéi vei részletesen foglalkozott. Az Országos Orvos Szövetség hivatalos lapjában 1930. április hó 15-én a következőket olvashatjuk: »Hónapok óta a legszélesebb körben foglalkoztatja az orvostársadalmat Gallowich Ervinnek az emberkataszler életbeléptetésére vonatkozó életrevaló és nagyszerű elgondolása. Az orvosi szaklapok szűk köréből is kinőtt már és mái' a hapB lapokba és külföldi lapokba is bejutott a nagyfontosságú kérdés, amelyről csak legutóbb is dr. Scheffer László írt cikkében azt állapította meg, hogy Gallowich Ervin javaslata egyszerűségében okos és koncepciózus és megérdemli nem csak az ország, de a világ nyilvánosságát is. Az elfogulatlan szemnek érthetetlen anakronizmus tehát, hogy amikor a munka minden fajtája és mozzanata, mint az adminisztráció', termelés, ipar és kereskedelem elképzelhetetlen írásbeliség nélkül, egyedül az emberi egészség és az orvosi munka nélkülözze a komolyságnak, a felelősségnek ezt a külső díszét és biztosítékát. Ugyancsak ez a megállapítása országos szövetségünk hivatalos lapjának is, amely már akkor, amikor legelsőnek ismertette Gallowich Ervin életrevaló elgondolását, azt írta, hogy az eszme és tervezet helyességét senki kétségbe nem vonhatja és annak mielőbbi megvalósítására minden orvosnak törekednie kell. De foglalkoztatja Gallowich Ervinnek az cmberkalaszter megalkotására vonatkozó tervezek“ az ország közegészségügyi intézményeit is. Dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanár elnöklete alall tárgyalás alá vette a tervezetei az Országos Közegészségügyi Egyesület is és igazgató választmányi gyűlésében dr. Gerlóczy Zsigmond elnök, dr. Melly József, dr. Bexheft Ármin, dr. Koiss Géza, dr. Simonná Jankovich Adél, dr. Liebermann Tódor és dr. Grósz Frigyes hozzászólása és vitája után egyhangúlag kimondotta, hogy a törzslap gondolatát üdvösnek és felléllenül szükségesnek tartja és éppen ezért ebben az ügyben felterjesztéssel fordul gróf Klébelsberg kuné in. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterhez.« Sajnos, a tervezet megvalósításából akkoriban a politikai és gazdasági élet legnagyobb válsága és illetékes körök másra irányuló figyelme miatt nem lelt semmi. Pedig a tehetséges fiatat magyar orvos gondolata, tervezete kétségtelenül világsiker. Misem nagyobb bizonyítéka annak, mint az, hogy a gondoltot, a kérdés rendezésének jelentőségét felismerve két esztendőre ezután, 1932-ben Oroszországban az emberkataszter pontos vezetését már kötelezővé is tették, Csehországban pedig kisérletképen bevezették. Ezl követte Németország is, amelyről Gallowich dr. az Országos Orvos Szövetség előtt 1932. év március 1-én be is számolt. Nálunk Magyarországon úgy látszott, hogy a kérdés a feledés homályába merült* Ezért most, mikor dr. Gallowich Ervin nagyszerű és az orvosi életben korszakot jelentő tervezete az egri kongreszszus után kötelezőleg életbe lépett, annál nagyobb örömmel és elismeréssel üdvözöljük dr. Csilléry Andrást, az orvostársadalom kiváló és ragyogó vezérét, mert előterjesztésével nemcsak az emberi életre és közegészségügyre eredményeiben kiszámíthatatlan hatású és régen nélkülözőit reformot hívott életre, hanem megvalósulásra juttatta egy fiatal kartársa álmát, aki azóta is a nagy elgondoláshoz méltó fáradhatatlansággal és lelkesedéssel dolgozott esztendőkön át tervezetén, nem is tudva, hogy gondolata talán a magyar orvosi dicsőség egyik újabb ragyogó állomása lehet. FERHÉCZ JÓZSEF örököse PINTÉR MIKSÁNÉ vusüzlete Komárom. Ferenc lózsel rakpart 11. Épület- és bútorvasalás, zománcos edény, rúdvas, kátrányos fedéllemez stb. legjutányosabb áron kapható. 1309
