Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-12-23 / 51. szám

6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. december 23. »TU R U L« SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM Komárom, Ferencz József rakpart SZÍNHÁZ Járjunk színházba! A Jókaiak, Péczelyek, Beölhyek megszentelt földjére, Komáromba egy megszervezett, a magyar kultúrát iga­zain a szívén viselő színtársulat, Vértes Károly jónevű színigazgató társulata látogatott el hozzánk. A komáromi kö­zönség közönye azonban még nem ol­vadt föl, bár az előadások nagyon jók, a közönség pompásan mulat, de eddig csak gyér közönséget láttunk a néző­téren. Sokan úgylátszik, elfelejtik, hogy a magyar kultúrával szemben köteles­ségeink is vannak. Kedves kötelesség ez, mert hiszen ellenében szellemi ér­téket kapunk, pár órai nemes szóra­kozást, amelynek emléke maradandó és sok unalmas óra zsibbasztó fásultsá­gát űzhetjük el a visszatérő emlékek­kel. Szeretnénk fölrázni közönségünk alvó lelkiismeretét: »Jöjjetek színház­ba, mert ott a legnemesebb szórakozást kapjátok!« Jókai városa nem lehet kö­zömbös a magyar színészet iránt. A komáromi színészet fényes múltja is kötelezi a jelent az áldozatkészségre, hiszen Déryné ifjasszony, Blaháné, a nemzet csalogánya fényes sikereket ért el itt is. A mérsékelt helyárakat még olcsób­bá teszi a bérletszelvény váltás. Már lehet 10 szelvényt váltani és bármelyik előadásra érvényes. Orszy László, a társulat agilis titkáránál válthatók ezek a nagyon olcsó színházi bérlet­­szelvények. Kedves közönség, kér a magyar kö­telesség', járj minél gyakrabban szín­házba1. A Vértes-társulat bemutatkozó előadásai Vértes Károly színtársulata egy hét óta játszik Komáromban s ezalatt két operet­tet, két prózai darabot s egy zenés víg­játékot adott elő. Megnyitóképpen az Erzsébet-ct adták. Huszka Jenő s Szilágyi László nagysikerű daljátékát. Az előadás előtt Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester köszöntötte kedves, közvet­len szavakkal a társulatot, majd az igaz­gató, Vértes Károly üdvözölte a komáro­miakat: »az igaz magyar művészet him­nuszát akarjuk erről a színpadról zenge­ni!« — mondotta az igazgató. Az operett­együttes bemutatkozása általában jó be­nyomást keltett. Vértes Nelly üde, nap­sugaras jelenség a színpadon, főkép fiatal­ságával vette meg a szíveket. Nagy Erzsé­bet méltóságteljes, igazi királynő volt, őszinte, nagy sikert ért el. Szabó Sándor­ban kitűnő komikust ismertünk meg, ha­mar a közönség kedvence lesz. Sass Imre jóhangú bonviván, játékával is meg vol­tunk elégedve. Károlyi Juci temperamen­tumos szubrett, nagyszerűen játszik, kár, hogy folyton egyhangún énekel, a meló­diát sose halljuk énekében, pedig ez is fontos volna. Vértes Károly kis szerepé­ből nagyot csinál, Vér lesné kedves, ellá­gyuló nemzetesasszony volt, nagyon tet­szett Pintér Rózsi alakítása is. Külön ki­emeljük Károlyi János betyárját: megren­dítő módon énekelte a Kossuíh-dalt. Sze­nes Sándor kiforrott, vérbeli színész, de a gárda valamennyi tagja jól szerepelt. Az egyetlen, amit kifogásolunk: a díszle­tek nem minden tekintetben megfelelőek s statisztéria egyáltalán nincs. Utóbbinak hiánya különösen a II. felvonásbeli ma­gyar bálon rítt ki. A másik operett, a Tommy és Társa, mint előadás szerin­tünk az Erzsébetnél is jobban sikerült: éppen a fenti okoknál fogva, mert keve­sebb igényű volt díszlet s statisztéria szempontjából. Az egész előadást Károlyi Juci vitte, többet nem lehetett volna ki­hozni szerepéből. A prózai darabokkal kapcsolatban első észrevételünk: a társu­latnak külön drámai együttese nincs. (Saj­náltuk is szegény Nagy Erzsébetet a Tommy és Társában! Tisztelettel meg­kérdezzük, miért játszatták ezt a nagyobb­ra hivatott színésznőt abban a nem neki­­való rövid s unszimpatikus szerepben?) Minden darabol ugyanazok a színészek játszanak, ez bizony néha a játék rová­sára megy, mégis bizonyos, hogy a prózai darabok sokkal jobban sikerültek eddig, mint az operettek. Az Utolsó tánc és a Földindulás kitűnő előadások voltak. Előb­bit még komáromi viszonylatban is túl­­kicsi közönség nézte végig s éppen ezért a legnagyobb elismerés illeti a színészeket, mert a botrányosan kicsi közönség előtt is szívvel, becsületesen játszottak. Nagy Erzsébet: művészetet produkált. Sass: jobb volt, mint az Erzsébetben. Arany Kató, Szenes, Bérezi és a többiek: mind hű s hivatott tolmácsolói voltak a her­cegin gondolatoknak. A hét legnagyobb sikere a Földindulás volt, mint ahogy vártuk is. Károlyi a főszerepben végig a művészetnek olyan fokát adta, amely nem sokkal maradt el Páger budapesti alakí­tásától. Vértes Károly Böbék Samuja soká emlékezetes marad előttünk, Nagy Erzsé­bet, Pintér Rózsi, Arany Kató, Szabó Sándor, Antal Julia mind kitünően oldot­ták meg nehéz feladatukat. A legközelebbi Földindulás-előadásra csak egyet ajánlunk a rendezőnek: az első kép díszletét okvet­len változtassa meg. Télről van szó, ké­rem, a szövegben is folyton a telet emle­getik. igen bántó, hogy Kántor János ingujjban tesz-vesz a színpadon s körü­lötte élénk zöldek a fák s a fák alatt ezer virág nyílik. (nf) SZÍNHÁZI MŰSOR: Szombaton: Trafikos Erzsiké, operett új­donság 3 felvonásban. Vasárnap: csak egy előadás, délután 3 órakor: Trafikos Erzsiké, operett. Vasárnap este, karácsony estéjén nincs előadás. Hétfőn, karácsony első napján d. u. 3 órakor (filléres helyárakkal): Huszár­szerelem, operettujdonság. Délután félé órakor (filléreshelyárak­kal): Földindulás, életkép. Este fél 9 órakor: Huszárszerelem, operett. Kedden, karácsony másodnapján délután 3 órakor (filléres helyárakkal): Egy bolond százat csinál, operettujdonság 4 felvonásban. Délután fél 6 órakor (filléres hely­árakkal): Erzsébet, hatalmas sikerű daljáték. Este fél 9 órakor: Egy bolond százat csinál, operett. Szerdán: Mindig a nők kezdik, Budapest nagysikerű vígjáték újdonsága. (Az ünnepi műsor.) A színtársulat a karácsonyi ünnepek alatt ugyancsak gaz­dag műsorral szórakoztatja a közönséget. Naponta három előadás, olyan szellemi teljesítmény, amely előtt igazán kalapot kell emelni. Csupa újdonság kerül színre és erősen hisszük, hogy a közönség siet az alkalommal élni és telt házak tap­solnak derék színészeink sikeres játéká­nak. Népművelés a vármegyében Tata község I. és II. kerületi Népműve­lési Bizottsága folyó hó 10-én a kegyesrendi gimnázium nagytermében a nagyközönség kívánságára népművelési hangversenyt ren­dezett mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt. A műsor kiemelkedő számai voltak: No­votny harmonikamüvészpár előadásai és Kunst—Kerekes zongoraművészek bravúros játéka, Farkas Ödön gordonkaművész, va­lamint a Vokál éneknégyes számai. A tatai közönség számára sokáig élmény marad a kitünően sikerült hangverseny. * Az egyházkarcsai helyi Népművelési Bi­zottság által rendezett 4 hetes háztartási és tőzö tanfolyam befejező ünnepélye folyó hó 9-én volt. 14 kisgazda leány nyert teljes ki­képzést a háztartás, főzés és egészségügyi .ismeretek körében. A záróünnepélyen meg­jelent Bartal Iván ny. főispán és neje, Wiesenbacher József népm. titkár, áll. is­kolafelügyelő, dr. Félegyházy Elemér szol­gabíró, igen sok szülő és több érdeklődő. A tanfolyam szellemi vezetője Hubalik Károly isk. igazgató volt, a gyakorlati oktatást Derzsi Ilona tanítónő, képesített főzőmester­nő végezte. — Komárom vármegye Népmű­velési bizottsága újabb hat községben állí­tott fel népkönyvtárat. Népkönyvtárat a kö­vetkező községek kaptak: Zöldálláspuszta, Környebánya, Billegpuszta, Szentmihály­­puszta, Almásfüzitő, Szántóőr. A községek a népkönyvtárak részére szekrényt is kap­tak. — Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város törvényhatósági Népművelési Bizottságának titkári hivatala Tatáról Ko­máromba költözött és a hivatali helyiség Szent András utca 8. szám alatt nyert el­helyezést. I—A nagyközönség panaszkönyve Koszorúk s egyirányú forgalom Tásztelt Szerkesztőség! Két dologra szeretném felhívni nb. figyelmüket. Az egyik az a sok száradó koszorú a Klaplra-szolxtr kerítésén. Nem tudom, ki gondozza a szobrot, de mindenki megütközik azon, hogy mennyi ko­szorú szárad, rothad a szép Klapka­­szobor lábánál. Nincsen szebb a szob­rokkal kapcsolatban, mintha friss vi­rágok és friss koszorúk öveznek egy­­egy emlékművet. S nincsen kiábrán­dítóbb, mint mikor a nyári koszorúk még télen is ott sárgulnak, omladoz­nak össze, mintha egykorúak lenné­nek azzal, akit a szobor ábrázol. Egy koszorú élettartama két hét. Nem sér­tünk vele kegyeletet, ha a koszorút, amely már kifakult, elharvadt, meg­bámult, levesszük s újjal cseréljük ki. Mi lenne a pesti Hősök Emlékmű­vénél, ha, mondjuk, tíz évre vissza­menően még most is előtte kókkadoz­­nának a koszorúk. A másik kérdés, amelyben interpellálok, az egyirányú hajtás. A rendőrség nagyon helyesen, elrendelte, hogy a Jókai-ucca felső vé­gén csak egyirányban szabad a jár­műveknek közlekedniők. Ezt a jár­művek irányítói meg is tartották ad­dig, amíg a keresztezésnél rendőr állt. Most már ritkán áU rendőr, csupán a hivatalos tiltó tábla. Következéskép, egyre több szekér, kocsi, biciklista, autó merészkedik át ezen az uccán, ellenkező irányban is. Nincsen senki­ben rendérzék, fegyelemtudat? Még né­hány hét s a forgalom visszatér ősi medreibe. Tisztelettel: egy figyelő. A MANSZ karácsonyi ünnepe A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének komáromi szervezete december 19-én tartotta szegénysorsú felruházott­jai számára karácsonyi ünnepélyét. Az ünnepélyt Pap-Kovách Elemérné ügyve­zető elnök nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel, utána Bátyai Mihályné alelnök tartott karácsonyi gondolatok­ban gazdag beszédet az egybegyűltek* hez, kicsinyekhez, nagyokhoz egyaránt. A programmot a tanulóifjúság tagjainak szavalatai, valamint gramofonlemezekről közvetített karácsonyi zene tette változa­tossá, melynek befejezése után a veze­tőség kiosztotta —- a szépen feldíszített karácsonyfa alól — a MANSZ meleg ruhaneműből, süteményből, játékból álló szeretetcsomagjait. Hogy a Mansz fenn­állásának első évében ilyen mértékben nyújthatott szociális segítséget a szegé­nyeknek, elsősorban az ügyv. elnök Pap- Kovách Elemérné bölcs és körültekintő vezetésének s dr. Bardócz Józsefné, a szociális szakosztály melegszívű és fá­radságot nem ismerő elnökének, továb­bá Mészáros Klárának, aki az összes lánykaruhák kiszabását ingyen vállalta, valamint annak a kisszámú, de lelkes gárdának érdeme, akik feltűnés nélkül, szerényen, csendben dolgoznak a Ma­gyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének intencióihoz méltón. A felruházási akcióhoz részben mun­kájukkal, részben adományokkal a kö­vetkezők járultak hozzá: Dr. Weszelov­­szky Jánosné, Gyuri Mihályné, Pöltzl Irma, dr. Eckert Lászlóné, Göttl Jenő­­né, Martsa Ilonka, Blahó Lajos, Csízy Istvánné, Varjú Dezsőné, Dosztál Nán­­domé, Dosztál Józsefné, Domer Pálné, Óváry Jánosné, Lukovits Istvánné, Stránszky Lidia, Uhereczky Gézáné, Schrenker Gézáné, Huber Jánosné, Mó­­roc Zoltán, Daniss József, Bardócz Jut­ka, Nagy Irén, Kubányi Teréz, Rafael Margit, Méhes Lászlóné, Csepy Olga, Horváth N.-né, id. Balogh Miklósné, ifj. Balogh Miklósné, Anda Lajosné, Kecs­kés Istvánné, Prágay Teréz, Joób Ar­­pádné, dr. Polony Béláné, Takács Ma­riska, Kozmon Jánosné, Pap-Kovách Elemérné, Biró Gyuláné, Mórocz Zol­­tánné, özv. Horváth Józsefné és Jurik Anna, melyért hálás köszönetét fejezi ki a »Mansz« vezetősége. Elsőrendű konyha — Menü­­rendszer — Abonnenseknek árengedmény — Minden csü­törtökön disznótóros vacsora — Naponta Rigó Gyula és zenekara muzsikál — Egyúttal a mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozzuk, hogy esküvők, zártkörű va­csorák és gyűlések részére külön terem áll rendelkezésre IRODALOM Dunántúl és Kisalfcld A trianoni erőszakolt államtákolmá­nyok gyengesége, igazságtól való rette­gése legvilágosabban nyilvánult meg a bitorlóknak abban a törekvésében, hogy a maradék Magyarország szabad szel­lemi megnyilatkozásai elől az igába haj­tott kisebbségi magyarságot hermetice elzárják. Ellenségeink mindenesetre el­érték azt, hogy a felvidéki magyarság tömegei kezébe az utolsó húsz esztendő legértékesebb magyar könyvei egyálta­lán nem juthattak. Ilyen, nálunk kevéssé ismert magyar könyvvel kívánjuk olvasóinkat megis­mertetni. Kogutowicz Károly, a szegedi egye­tem földrajzprofesszora, Teleki Pál gr. mellett az elsők egyike volt, aki Csonka- Magyarországon a magyar föld megis­meréséért síkra szállt, ö alapította meg a szegedi Alföldkutató Bizottságot. 1930-ban a magyar föld tudományos leírásába fogott, munkáját négy kötetre tervezte, ma már kibővült azonban a program, mert ötödiknek szerepel a Fel­vidék és Kárpátalja s mire ez megjele­nik, remélhetőleg soron lesz a hatodik is, Erdély földrajza. A sorozatból eddig a »Dunántúl és Kisalföld« jelent meg két kötetben. Aki egyszer belepillant ebbe a könyv­be, számos meglepetésben van része. Kevés tudományos szakírónk van, aki a látszólag száraz tárgyat ilyen szép, magyaros nyelvezettel, ennyire élénken és mindvégig lebilincselően tudja az ol­vasó elé varázsolni. A tudós kétségtele­nül legnagyobb érdeme az, hogy a Du­nántúl bármely rejtett zugába, szegény vidékére vezet el bennünket, az olvasó mindenütt a felfedezések egész sorát éli át, soha nem hallott magyar értékekről olvas. A második kötet bdRatóan ismerteti és teljesen új megvilágításban tárja elénk a magyar vészt, a dunántúli egykét, tár­gyalja továbbá a németség kérdését tel­jes részletességgel. Aki ezekben a kér­désekben világosan akar látni, annak ezeket a fejezeteket el kell olvasnia. A könyvnek éppen az a nagy értéke, hogy bízvást adhatjuk a serdülő ifjúság kezébe, hogy megszeresse hazáját, ta­nulhat belőle az érett ember, okulhat a politikus, de megértheti a nép egyszerű fia is. Ha van könyv, amelyről elmond­hatjuk, akkor erre érvényes, hogy min­den magyar ember kezébe való. Kogutowicz professzor gondolkodás­­módjára jellemző, hogy habár az évek hosszú során végzett kutatások költsé­geit a sajátjából fedezte, most arról ér­tesít bennünket, hogy könyvét a felvi­déki magyarságnak az Egyetemi Föld­rajzi Intézet kivételesen kedvezményes feltételek mellett 'ajánlja fel. — A városi közkönyvtár olvasóihoz. Komárom város közkönyvtárának vezető­sége figyelmezteti a könyvtár olvasóit, 1 hogy január elsejével a befizetett olvasó- i díjak hatálya lejár és januárban be kell í fizetni újra az olvasódíjakat, amely egész ' évre 2 pengő. E díjat indokolt esetben , két, féléves részletben is lehet fizetni. 1 A többi könyvtárak díjaihoz viszonyítva ! ez nagyon alacsony díj és ezért egész éven ; át hetenkint háromszor, tehát összesen j 150-szer lehet könyvet váltani, vagyis egy. j könyvnek a váltása csak egy és egyhar- I mad fillérbe kerül. Másutt évi olvasó díj I rendesen 6 pengő, vagyis havonta 50 fil­lér. A könyvtár vezetősége kéri az olvasó­kat, hogy az új évben az első könyvvál­táskor már hozzák magukkal az olvasó­díjat, mert a könyvtár nagy forgalma miatt nincs módjában a hátralékosokról még külön jegyzéket vezetni. A komáromi könyvtár 14 ezer kötetével hatalmas kincs­tára a tudománynak, a szórakoztató mű­veknek .Siessen mindenki részese lenni a kultúra kimeríthetetlen forrásának az áldásaiban. Uj olvasókat is szívesen és szeretettel vár a gazdag könyvtár, amely j hetenkint háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken délután 2—5-ig tart kölcsön­­könyvtári órákat a Kultúrpalota föld­szintjén. Megnyl "DOBOS illatszer- és fotószaküzlet Vármegye-utca 9. szám alatt (a Kincs házban). Remekül felszerelt árukészletével áll a kedves vevőközönség rendelkezésére. Szenzációs karácsonyi afándék különlegességek.

Next

/
Thumbnails
Contents