Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. december 23. »TU R U L« SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM Komárom, Ferencz József rakpart SZÍNHÁZ Járjunk színházba! A Jókaiak, Péczelyek, Beölhyek megszentelt földjére, Komáromba egy megszervezett, a magyar kultúrát igazain a szívén viselő színtársulat, Vértes Károly jónevű színigazgató társulata látogatott el hozzánk. A komáromi közönség közönye azonban még nem olvadt föl, bár az előadások nagyon jók, a közönség pompásan mulat, de eddig csak gyér közönséget láttunk a nézőtéren. Sokan úgylátszik, elfelejtik, hogy a magyar kultúrával szemben kötelességeink is vannak. Kedves kötelesség ez, mert hiszen ellenében szellemi értéket kapunk, pár órai nemes szórakozást, amelynek emléke maradandó és sok unalmas óra zsibbasztó fásultságát űzhetjük el a visszatérő emlékekkel. Szeretnénk fölrázni közönségünk alvó lelkiismeretét: »Jöjjetek színházba, mert ott a legnemesebb szórakozást kapjátok!« Jókai városa nem lehet közömbös a magyar színészet iránt. A komáromi színészet fényes múltja is kötelezi a jelent az áldozatkészségre, hiszen Déryné ifjasszony, Blaháné, a nemzet csalogánya fényes sikereket ért el itt is. A mérsékelt helyárakat még olcsóbbá teszi a bérletszelvény váltás. Már lehet 10 szelvényt váltani és bármelyik előadásra érvényes. Orszy László, a társulat agilis titkáránál válthatók ezek a nagyon olcsó színházi bérletszelvények. Kedves közönség, kér a magyar kötelesség', járj minél gyakrabban színházba1. A Vértes-társulat bemutatkozó előadásai Vértes Károly színtársulata egy hét óta játszik Komáromban s ezalatt két operettet, két prózai darabot s egy zenés vígjátékot adott elő. Megnyitóképpen az Erzsébet-ct adták. Huszka Jenő s Szilágyi László nagysikerű daljátékát. Az előadás előtt Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester köszöntötte kedves, közvetlen szavakkal a társulatot, majd az igazgató, Vértes Károly üdvözölte a komáromiakat: »az igaz magyar művészet himnuszát akarjuk erről a színpadról zengeni!« — mondotta az igazgató. Az operettegyüttes bemutatkozása általában jó benyomást keltett. Vértes Nelly üde, napsugaras jelenség a színpadon, főkép fiatalságával vette meg a szíveket. Nagy Erzsébet méltóságteljes, igazi királynő volt, őszinte, nagy sikert ért el. Szabó Sándorban kitűnő komikust ismertünk meg, hamar a közönség kedvence lesz. Sass Imre jóhangú bonviván, játékával is meg voltunk elégedve. Károlyi Juci temperamentumos szubrett, nagyszerűen játszik, kár, hogy folyton egyhangún énekel, a melódiát sose halljuk énekében, pedig ez is fontos volna. Vértes Károly kis szerepéből nagyot csinál, Vér lesné kedves, ellágyuló nemzetesasszony volt, nagyon tetszett Pintér Rózsi alakítása is. Külön kiemeljük Károlyi János betyárját: megrendítő módon énekelte a Kossuíh-dalt. Szenes Sándor kiforrott, vérbeli színész, de a gárda valamennyi tagja jól szerepelt. Az egyetlen, amit kifogásolunk: a díszletek nem minden tekintetben megfelelőek s statisztéria egyáltalán nincs. Utóbbinak hiánya különösen a II. felvonásbeli magyar bálon rítt ki. A másik operett, a Tommy és Társa, mint előadás szerintünk az Erzsébetnél is jobban sikerült: éppen a fenti okoknál fogva, mert kevesebb igényű volt díszlet s statisztéria szempontjából. Az egész előadást Károlyi Juci vitte, többet nem lehetett volna kihozni szerepéből. A prózai darabokkal kapcsolatban első észrevételünk: a társulatnak külön drámai együttese nincs. (Sajnáltuk is szegény Nagy Erzsébetet a Tommy és Társában! Tisztelettel megkérdezzük, miért játszatták ezt a nagyobbra hivatott színésznőt abban a nem nekivaló rövid s unszimpatikus szerepben?) Minden darabol ugyanazok a színészek játszanak, ez bizony néha a játék rovására megy, mégis bizonyos, hogy a prózai darabok sokkal jobban sikerültek eddig, mint az operettek. Az Utolsó tánc és a Földindulás kitűnő előadások voltak. Előbbit még komáromi viszonylatban is túlkicsi közönség nézte végig s éppen ezért a legnagyobb elismerés illeti a színészeket, mert a botrányosan kicsi közönség előtt is szívvel, becsületesen játszottak. Nagy Erzsébet: művészetet produkált. Sass: jobb volt, mint az Erzsébetben. Arany Kató, Szenes, Bérezi és a többiek: mind hű s hivatott tolmácsolói voltak a hercegin gondolatoknak. A hét legnagyobb sikere a Földindulás volt, mint ahogy vártuk is. Károlyi a főszerepben végig a művészetnek olyan fokát adta, amely nem sokkal maradt el Páger budapesti alakításától. Vértes Károly Böbék Samuja soká emlékezetes marad előttünk, Nagy Erzsébet, Pintér Rózsi, Arany Kató, Szabó Sándor, Antal Julia mind kitünően oldották meg nehéz feladatukat. A legközelebbi Földindulás-előadásra csak egyet ajánlunk a rendezőnek: az első kép díszletét okvetlen változtassa meg. Télről van szó, kérem, a szövegben is folyton a telet emlegetik. igen bántó, hogy Kántor János ingujjban tesz-vesz a színpadon s körülötte élénk zöldek a fák s a fák alatt ezer virág nyílik. (nf) SZÍNHÁZI MŰSOR: Szombaton: Trafikos Erzsiké, operett újdonság 3 felvonásban. Vasárnap: csak egy előadás, délután 3 órakor: Trafikos Erzsiké, operett. Vasárnap este, karácsony estéjén nincs előadás. Hétfőn, karácsony első napján d. u. 3 órakor (filléres helyárakkal): Huszárszerelem, operettujdonság. Délután félé órakor (filléreshelyárakkal): Földindulás, életkép. Este fél 9 órakor: Huszárszerelem, operett. Kedden, karácsony másodnapján délután 3 órakor (filléres helyárakkal): Egy bolond százat csinál, operettujdonság 4 felvonásban. Délután fél 6 órakor (filléres helyárakkal): Erzsébet, hatalmas sikerű daljáték. Este fél 9 órakor: Egy bolond százat csinál, operett. Szerdán: Mindig a nők kezdik, Budapest nagysikerű vígjáték újdonsága. (Az ünnepi műsor.) A színtársulat a karácsonyi ünnepek alatt ugyancsak gazdag műsorral szórakoztatja a közönséget. Naponta három előadás, olyan szellemi teljesítmény, amely előtt igazán kalapot kell emelni. Csupa újdonság kerül színre és erősen hisszük, hogy a közönség siet az alkalommal élni és telt házak tapsolnak derék színészeink sikeres játékának. Népművelés a vármegyében Tata község I. és II. kerületi Népművelési Bizottsága folyó hó 10-én a kegyesrendi gimnázium nagytermében a nagyközönség kívánságára népművelési hangversenyt rendezett mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt. A műsor kiemelkedő számai voltak: Novotny harmonikamüvészpár előadásai és Kunst—Kerekes zongoraművészek bravúros játéka, Farkas Ödön gordonkaművész, valamint a Vokál éneknégyes számai. A tatai közönség számára sokáig élmény marad a kitünően sikerült hangverseny. * Az egyházkarcsai helyi Népművelési Bizottság által rendezett 4 hetes háztartási és tőzö tanfolyam befejező ünnepélye folyó hó 9-én volt. 14 kisgazda leány nyert teljes kiképzést a háztartás, főzés és egészségügyi .ismeretek körében. A záróünnepélyen megjelent Bartal Iván ny. főispán és neje, Wiesenbacher József népm. titkár, áll. iskolafelügyelő, dr. Félegyházy Elemér szolgabíró, igen sok szülő és több érdeklődő. A tanfolyam szellemi vezetője Hubalik Károly isk. igazgató volt, a gyakorlati oktatást Derzsi Ilona tanítónő, képesített főzőmesternő végezte. — Komárom vármegye Népművelési bizottsága újabb hat községben állított fel népkönyvtárat. Népkönyvtárat a következő községek kaptak: Zöldálláspuszta, Környebánya, Billegpuszta, Szentmihálypuszta, Almásfüzitő, Szántóőr. A községek a népkönyvtárak részére szekrényt is kaptak. — Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város törvényhatósági Népművelési Bizottságának titkári hivatala Tatáról Komáromba költözött és a hivatali helyiség Szent András utca 8. szám alatt nyert elhelyezést. I—A nagyközönség panaszkönyve Koszorúk s egyirányú forgalom Tásztelt Szerkesztőség! Két dologra szeretném felhívni nb. figyelmüket. Az egyik az a sok száradó koszorú a Klaplra-szolxtr kerítésén. Nem tudom, ki gondozza a szobrot, de mindenki megütközik azon, hogy mennyi koszorú szárad, rothad a szép Klapkaszobor lábánál. Nincsen szebb a szobrokkal kapcsolatban, mintha friss virágok és friss koszorúk öveznek egyegy emlékművet. S nincsen kiábrándítóbb, mint mikor a nyári koszorúk még télen is ott sárgulnak, omladoznak össze, mintha egykorúak lennének azzal, akit a szobor ábrázol. Egy koszorú élettartama két hét. Nem sértünk vele kegyeletet, ha a koszorút, amely már kifakult, elharvadt, megbámult, levesszük s újjal cseréljük ki. Mi lenne a pesti Hősök Emlékművénél, ha, mondjuk, tíz évre visszamenően még most is előtte kókkadoznának a koszorúk. A másik kérdés, amelyben interpellálok, az egyirányú hajtás. A rendőrség nagyon helyesen, elrendelte, hogy a Jókai-ucca felső végén csak egyirányban szabad a járműveknek közlekedniők. Ezt a járművek irányítói meg is tartották addig, amíg a keresztezésnél rendőr állt. Most már ritkán áU rendőr, csupán a hivatalos tiltó tábla. Következéskép, egyre több szekér, kocsi, biciklista, autó merészkedik át ezen az uccán, ellenkező irányban is. Nincsen senkiben rendérzék, fegyelemtudat? Még néhány hét s a forgalom visszatér ősi medreibe. Tisztelettel: egy figyelő. A MANSZ karácsonyi ünnepe A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének komáromi szervezete december 19-én tartotta szegénysorsú felruházottjai számára karácsonyi ünnepélyét. Az ünnepélyt Pap-Kovách Elemérné ügyvezető elnök nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel, utána Bátyai Mihályné alelnök tartott karácsonyi gondolatokban gazdag beszédet az egybegyűltek* hez, kicsinyekhez, nagyokhoz egyaránt. A programmot a tanulóifjúság tagjainak szavalatai, valamint gramofonlemezekről közvetített karácsonyi zene tette változatossá, melynek befejezése után a vezetőség kiosztotta —- a szépen feldíszített karácsonyfa alól — a MANSZ meleg ruhaneműből, süteményből, játékból álló szeretetcsomagjait. Hogy a Mansz fennállásának első évében ilyen mértékben nyújthatott szociális segítséget a szegényeknek, elsősorban az ügyv. elnök Pap- Kovách Elemérné bölcs és körültekintő vezetésének s dr. Bardócz Józsefné, a szociális szakosztály melegszívű és fáradságot nem ismerő elnökének, továbbá Mészáros Klárának, aki az összes lánykaruhák kiszabását ingyen vállalta, valamint annak a kisszámú, de lelkes gárdának érdeme, akik feltűnés nélkül, szerényen, csendben dolgoznak a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének intencióihoz méltón. A felruházási akcióhoz részben munkájukkal, részben adományokkal a következők járultak hozzá: Dr. Weszelovszky Jánosné, Gyuri Mihályné, Pöltzl Irma, dr. Eckert Lászlóné, Göttl Jenőné, Martsa Ilonka, Blahó Lajos, Csízy Istvánné, Varjú Dezsőné, Dosztál Nándomé, Dosztál Józsefné, Domer Pálné, Óváry Jánosné, Lukovits Istvánné, Stránszky Lidia, Uhereczky Gézáné, Schrenker Gézáné, Huber Jánosné, Móroc Zoltán, Daniss József, Bardócz Jutka, Nagy Irén, Kubányi Teréz, Rafael Margit, Méhes Lászlóné, Csepy Olga, Horváth N.-né, id. Balogh Miklósné, ifj. Balogh Miklósné, Anda Lajosné, Kecskés Istvánné, Prágay Teréz, Joób Arpádné, dr. Polony Béláné, Takács Mariska, Kozmon Jánosné, Pap-Kovách Elemérné, Biró Gyuláné, Mórocz Zoltánné, özv. Horváth Józsefné és Jurik Anna, melyért hálás köszönetét fejezi ki a »Mansz« vezetősége. Elsőrendű konyha — Menürendszer — Abonnenseknek árengedmény — Minden csütörtökön disznótóros vacsora — Naponta Rigó Gyula és zenekara muzsikál — Egyúttal a mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozzuk, hogy esküvők, zártkörű vacsorák és gyűlések részére külön terem áll rendelkezésre IRODALOM Dunántúl és Kisalfcld A trianoni erőszakolt államtákolmányok gyengesége, igazságtól való rettegése legvilágosabban nyilvánult meg a bitorlóknak abban a törekvésében, hogy a maradék Magyarország szabad szellemi megnyilatkozásai elől az igába hajtott kisebbségi magyarságot hermetice elzárják. Ellenségeink mindenesetre elérték azt, hogy a felvidéki magyarság tömegei kezébe az utolsó húsz esztendő legértékesebb magyar könyvei egyáltalán nem juthattak. Ilyen, nálunk kevéssé ismert magyar könyvvel kívánjuk olvasóinkat megismertetni. Kogutowicz Károly, a szegedi egyetem földrajzprofesszora, Teleki Pál gr. mellett az elsők egyike volt, aki Csonka- Magyarországon a magyar föld megismeréséért síkra szállt, ö alapította meg a szegedi Alföldkutató Bizottságot. 1930-ban a magyar föld tudományos leírásába fogott, munkáját négy kötetre tervezte, ma már kibővült azonban a program, mert ötödiknek szerepel a Felvidék és Kárpátalja s mire ez megjelenik, remélhetőleg soron lesz a hatodik is, Erdély földrajza. A sorozatból eddig a »Dunántúl és Kisalföld« jelent meg két kötetben. Aki egyszer belepillant ebbe a könyvbe, számos meglepetésben van része. Kevés tudományos szakírónk van, aki a látszólag száraz tárgyat ilyen szép, magyaros nyelvezettel, ennyire élénken és mindvégig lebilincselően tudja az olvasó elé varázsolni. A tudós kétségtelenül legnagyobb érdeme az, hogy a Dunántúl bármely rejtett zugába, szegény vidékére vezet el bennünket, az olvasó mindenütt a felfedezések egész sorát éli át, soha nem hallott magyar értékekről olvas. A második kötet bdRatóan ismerteti és teljesen új megvilágításban tárja elénk a magyar vészt, a dunántúli egykét, tárgyalja továbbá a németség kérdését teljes részletességgel. Aki ezekben a kérdésekben világosan akar látni, annak ezeket a fejezeteket el kell olvasnia. A könyvnek éppen az a nagy értéke, hogy bízvást adhatjuk a serdülő ifjúság kezébe, hogy megszeresse hazáját, tanulhat belőle az érett ember, okulhat a politikus, de megértheti a nép egyszerű fia is. Ha van könyv, amelyről elmondhatjuk, akkor erre érvényes, hogy minden magyar ember kezébe való. Kogutowicz professzor gondolkodásmódjára jellemző, hogy habár az évek hosszú során végzett kutatások költségeit a sajátjából fedezte, most arról értesít bennünket, hogy könyvét a felvidéki magyarságnak az Egyetemi Földrajzi Intézet kivételesen kedvezményes feltételek mellett 'ajánlja fel. — A városi közkönyvtár olvasóihoz. Komárom város közkönyvtárának vezetősége figyelmezteti a könyvtár olvasóit, 1 hogy január elsejével a befizetett olvasó- i díjak hatálya lejár és januárban be kell í fizetni újra az olvasódíjakat, amely egész ' évre 2 pengő. E díjat indokolt esetben , két, féléves részletben is lehet fizetni. 1 A többi könyvtárak díjaihoz viszonyítva ! ez nagyon alacsony díj és ezért egész éven ; át hetenkint háromszor, tehát összesen j 150-szer lehet könyvet váltani, vagyis egy. j könyvnek a váltása csak egy és egyhar- I mad fillérbe kerül. Másutt évi olvasó díj I rendesen 6 pengő, vagyis havonta 50 fillér. A könyvtár vezetősége kéri az olvasókat, hogy az új évben az első könyvváltáskor már hozzák magukkal az olvasódíjat, mert a könyvtár nagy forgalma miatt nincs módjában a hátralékosokról még külön jegyzéket vezetni. A komáromi könyvtár 14 ezer kötetével hatalmas kincstára a tudománynak, a szórakoztató műveknek .Siessen mindenki részese lenni a kultúra kimeríthetetlen forrásának az áldásaiban. Uj olvasókat is szívesen és szeretettel vár a gazdag könyvtár, amely j hetenkint háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken délután 2—5-ig tart kölcsönkönyvtári órákat a Kultúrpalota földszintjén. Megnyl "DOBOS illatszer- és fotószaküzlet Vármegye-utca 9. szám alatt (a Kincs házban). Remekül felszerelt árukészletével áll a kedves vevőközönség rendelkezésére. Szenzációs karácsonyi afándék különlegességek.
