Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-12-02 / 48. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapította: néhai ÍTUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, létévre S Pengő, negyedévre 2.51 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Trianon szelleme Komárom, — december 1. Hogy a. világháború után keletkezeit békediklátiimok között a trianoni szer­ződés volt a legemberlelenebb és leg­­kegyetlenebb, azl az egész világ elismerte. Maguk a nyugati nagyhatalmak, amelyek a volt monarchiában élő nemzetiségek hazug információi alapján megteremtették ezt a szégyenteljes okmányt, szintén el­ismerik, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan volt és vele a nyugtalanság­nak és békétlenségnek magvát hin­tették el. Igazságtalan volt azért, mert gonosz szándékkal kiagyalt valótlanságok alapján jött létra s mert olyan népeket sújtott, amelyek a kultúrának és haladás­nak zászlóvivői voltak s olyan népek számára biztosította a hegemóniát, ame­lyek kultúra tekintetében mélyen alatta állottak a leigázott nemzeteknek. Gazda­­dasági szempontból pedig helyrehozha­tatlanul nagy bűnt követlek el azzal, hogy évszázadok alatt kipróbált gazdasági egy­ségét törtek össze brutális módon s ez­zel előidézték a népek gazdasági éleié­nek leromlását és számtalan exiszten­­ciának, összeomlását. . - » i ... A hadiszerencse kegyeltjei a zsákmány­ból aránytalanul sokat kaptak úgy, hogy néhány milliós áflamoeskák hatalmasra duzzadtak föl s amíg Magyarországot egy­­harinadára csonkították, addig például Romániát háborúelőtti terjedelméhez ké­pest háromszorosára növelték. Románia ezt azzal hálálta meg a nagyhatalmaknak, hogy mindenkor a legkészségésebben ál­lott szolgálatukra. Áilamfériiai tekintetü­ket egy pillanatra sem vették le Anglia és Franciaországról, a Iegodáadóbb kiszol­gálói voltak hatalmas protektoraiknak, akik ezért jelentékeny pénzbeli támoga­tásban részesítették román védenceiket. A nagy pártfogók időközben azonban kény­telenek voltak rájönni arra, hogy a pá­­rizskörnyéki békeszerződések megkoptak, elavultak, magyarán szólva: megbuktak, mert ezekkel semmit sem lehel már kez­deni, mivel azt a eélt, melyet eredelileg képviselniük keltett volna, képtelenek szol­gálni, nemhogy a békét nem biztosítják, hanem épen a nyugtalanságnak és a bé­kétlenségnek szítására adnak okot és al­kalmat. Ilyen körülmények közöli az egész világ belátta, hogy a nagy igazság­talanságok előidézőjének pusztulnia kell, lomtárba' a trianoni szerződéssel! Ezzel, á húsz évi szomorú tapasztalatok­ból merített adatok alapján megállapított felfogással egyedül Románia akar szembe­szállni, melynek külügyminisztere a ro­mán szenátus és kamara egyesített kül­ügyi bizottságában a napokban kijelen­tette, hogy a trianoni szerződés nem volt szörnyű igazságtalanság s bármi legyen is az újonnan kialakult rend, nem lehet töb­bé változtatni rajta. Egyedül áll Romá­nia ezzel a makacs felfogásával, amint azl Csáky István gróf külügyminiszter meg­állapította s valóban csodá,koznunk kelt azon, hogy a midi évi események után még mindig ezt hajtogatja Gafencau kül­ügyminiszter úr, aki úgy látszik, mintha tudomást sem vett volna arról, hogy a négyhatalmi konforencia milyen egyhan­gúsággal tört széles rést a Felvidék ma­gyarlakta területeinek és Kárpátaljának visszacsatolásával a trianoni diktátumon. De érheletlen is, hogy védelmébe veszi a határtalan szenvedés és megpróbáltatás következtében átkossá vált szerződést, me­lyet már a nyugati nagyhatalmak is lehe­tetlennek tartanak és nyíltan kifejezést adnak ama véleményüknek, hogy az új európai rend megállapításánál olyan ala­pon kell békét kötni, mely biztosítani fogja a tartós világbékét. ' A román külügyminiszter nyilatkozata Gróf Csáky István válasza Gafencunak Gafencu román külügyminiszter a napokban expozét mondott a román külügyi bizottságban. Expozéjában a trianoni békédiktátum melleit szállt síkra, mint amely szerződést megvál­toztatni nem lehet. A MTI munkatársa felkereste gróf Csáki/ István külügyminisztert és kér­dést intézett hozzá Gafencu román kül­ügyminiszter kijelentéseivel kapcsolat­ban. Gróf Csáky István külügyminisz­ter a következőket mondotta: — Gafencu román külügyminiszter úr mai beszédében állítólag azt is ki­jelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, hogy a trianoni békeszerződés néni volt szörnyű igazságtalanság és hogy bármi legyen is az újonnan ki­alakult természetes rend, nem lehet többé változtatni rajta. — Románia ma egyedül áll ezzel a makacs felfogásával, úgy a háborús fe­leknél, mint a háborúban részt nem vevő, vagy semleges államoknál. Nem­csak Magyarország, hanem Közép- Európa békéjének fennállása érdeké­ben 'kötelességet Vélek teljesíteni, ami­kor határozottan felemelem óvó és til­takozó szavamat azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániából ismét fel­támasszák a páriskörüli békék szelle­mét. — Meggyőződésem, hogy bármikor és bármilyen pártatlan nemzetközi fó­rum elé is kerül a trianoni békeszerző­dés ügye, az azt — épúgy, mint a kö­zelmúltban igazságtalannak és sür­gősen orvoslandóndk tartaná román viszonylatban. A páriskörüli békeszer­ződések bukásának korszakában Ro­mánia nem maradhat az egyetlen hadi­nyerészkedő, mert az nem fog a Kár­pátok medencéjében nyugalmat és bé­­|kés fejlődést biztosítani. A román kül­ügyminiszter úr bizonyára tudni fogja, hogy miért. Rendkívüli vármegyei kisgYŰlés A megkívánt sürgősségre, valamint áz cTiíürzésre váró ügyek íc’g'yülcKué.'cvv váló tekintettel Komárom vármegye kis- I gyűlése november: hó 28-án d. e. 9 óra­­: kor; rendkívüli ülést ' tartott Nagy Nán dór főispán elnöki csévél . Elnöki' megnyitó után vitéz dr. Hu­­nyady László. főjegyző előbb a közgyű­lés elé, tartozó ügyeket ismertette, köz­tük a közös legelők javításáról, karban­tartásáról és használatáról meghozandó szabályrendelet és a vadászati - szabály­­rendelet tervezetét, amelyeket a kisgyű­­lés Péntek Pál hozzászólása után: jo­gáévá tett és a közgyűlésnek elfogadásra ajánl. Ezután több község, egyesítésének kér­dése került tárgyalás alá, ami a magyar közigazgatási rendszer természetéből fo­lyik. A kisgyűlés sajnálattal állapította meg,' hogy c -rendelkezések révén sok történelmi községnevet törölni kell a helységnévtárból, amely községnevek megdönthetetlen bizonyítékai annak, hogy Csallóköz árpádkori magyar tele­pülés volt. Éppen ezért nagy figyelmet fordított a kisgyűlés afra, hogy a jelleg- 1 zetes magyar községneveket az új, köz­ségnévben lehetőleg megmentse, így javasolta a kisgyűlés, hogy N'agypaka. Kispakd,. Csukárpaka köz­ségek Nagypaka néven, Tejfalu, Bucsuháza és Királyfia köz­ségek Tejfalu néven, ' Kismagyar és Tonkháza községék Ma­gyart ónk néven, ' , Nagylég, Kislég és Szász községek Lég néven, ; Felsőjányok, Alsójányok és Bústclck községek Felsőjányok néven, : Lakszakállas, Turiszakállas és Szilas községek Szi'.üs-Szákállás néven, i DünaSzerdahely és Sikabony községek Dmuszerdahely néven, Nagyudvarnok és Kisudvarnok köz­ségek Udvarnok néven, I FeTsőnyárásd és Alsónyárasd közsé­gek Nyárasd néven, Csentőfa és Cséfalva községek Cséfa néven, nem szolgálta a megértést, de a békét sejm erősítette meg. Magyarország komoly békcszerctclét azonban nem változtathatja meg az ilyen nyilatkozat, s nem ingathat­ja; meg azt a hitét, hogy az igazságnak végre is győzedelmeskedni kell. És pedig a magyar igazságnak, mely ha lassan is, Egyházgelle, BekctfaJ Ógellc, Csalló­­■• ö; y atíafa íisbúdafáíAt ■ ségek Géllé néven, Szentmihályfa és Csécsénypatony köz­ségek Szeritmihályfa néven, Lőgérpatony és Benkepatony közsé­gek Felsőpatony néven, Bögölypatony és Diósförgepatony köz­ségek Alsópatony néven, Hegybenéte és Töböréte községek Tö­­' bőr été néven, Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa köz­ségek Pódatejed néven, Várkony és Csallóköznyék községei; Várkony néven, I Vajka és Keszölczés községek Vajko­ké szölc zés néven, Sölymoskarcsa, Etrekarcsa, Erdőhát­­karcsá, Királyfiakarcsa és Kulcsárkarcsa községek Felsökarcsa néven, Arriadékarcsa, Egyházkarcsa, Pinke­­karcsa, Móroézkarcsa és Göneölkarcsa községek Alsókarcsa néven, Alistál, Felistái és Tőnye községek Nagytotál néven, \ Marczelháza, Kurtakeszi és Szilas köz­ségek Marczelháza néven egyesíttesse­­nek. A kisgyűlés e javaslata a belügy­miniszter ' elé kerül végeldöntésre. A belügyminisztérium törzskönyvelő osztá­lya történészszakértők bevonásával vizs­gálja fe'ül a ja\aslaltba hozott új neve­ket s a vizsgálat eredménye szerint tesz javaslatot a belügyminiszternek. A magy. kir. útmesteri iskola 1940. évi tanfolyamára a vármegye egy út­­mestert küld ki s az ezzel járó 1040 P költséget a jövő évi költségvetésbe ál­lítja be. Nagykeszi községet a kisgyűlés az ékeli körjegyzőséghez csatolta, Tany, Kiolozsnéma, Pozsonyeperjes és Apácza­­szakállas községek nagyközséggé való fejlesztése iránti kérelmét nem találta teljesíthetőnek, ellenben állást foglalt amellett, hogy a vajkai körjegyzőség Nagyszarvára helyeztessék, a csallóköz­­nádasdi körjegyzőség pedig Baka és Fel­bár székhelyekkel két önálló körjegyző­ségre osztassák. Ugyancsak javasolja a de már hajnalodik. Románia csökönyös állásfoglalása nem zavarhatja meg ha­zánkat, mely szilárd elhatározással áll a béke mellett s a legnagyobb áldozatokra is kész azért, hogy a haladás biztosítása, a boldogabb jövő megteremtése érdeké­ben munkálkodjék. kisgyűlés,. hogy Martos, Bagota-Bajcs és Dúnaradvány-Path községek önálló nagy­községekké fejlesztessenek. Tata község útjavítási kölcsönfelvéte­lét, valamint a vonatkozó építési terve­zetet a kisgyűlés jóváhagyta, és elfo­gadta Vásárut, Balázsfa, Felbár, Csalló­­köznádasd, Nagybodak, Dercsika, Baka, Súly, Környe, Csallóközaranyos, Ekecs, Bánhida, Örsujfalu, Keszegfalva, Nagy­­megyer, Apáczaszakállas községek egye.; határozatait. Megsemmisítette Sikabony község va­dászati haszonbér-szerződését, nem hagy.­­ta jóvá Gúta községnek a hirdetési jog kiadására vonatkozó határozatát, módo­sította Nagymegyer községnek a bábák fizetésére vonatkozó határozatát, vala­mint a vadászterület csoportosítására vo­natkozó intézkedését. Komárom vármegye legutóbbi köz­gyűlése 'égy határozott, hogy a várme­gye tisztviselői és alkalmazottai részé­re az átalakulással járó különös és fo­kozott tevékenységük jutalmául egy havi fizetést ad karácsonyi segély címén. Ezt a határozatot a belügyminiszter csak részben és akként hajlandó elfogadni, fia c címen csupán a törzsfizetés 50 0/0-át és a rangfokozatnak, megfelelő családi pótlékot szavaz meg a közgyűlés. A kis­­gyűlés t'eíiát ily értelemben tesz jávás­­latot a közgyűlésnek., , Ezután segély iránti kérvényeket és folyóügyeket tárgyaltak. Vasárnap ezer budapesti látogató érkezik Komáromba Budapest székesfőváros közüzemei­nek ezer alkalmazottja vasárnap, f. hó 3-án tanulmányi kirándulást tesz Komárom városába, ahová reggel há­romnegyed 10 órakor érkeznek külön­­vonaton. A komáromi pályaudvaron cserkészek és polgárista diákok várják a vendégeket, hogy kalauzolják őket a város nevezetességeinek megtekintésé­nél. Fél 11 órakor a Jókai-szobrot kosza-' rúzzák meg, ahol dr. Szíjj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke üdvözli a szé­kesfővárosi vendégeket. Innét a Klap­­ka-lérre vonulnak, ahol Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester üd­vözli a vendégeket. Az üdvözlő be­szédre dr. dorogai Farkas Ákos, fő­városi tanácsnok válaszol és megko­szorúzza a Klapka-szobrot. Az ünne­pély előtt és a végen a Komáromi Dal­egyesület énekkara a Magyar Hi­szekegyet és a Himnuszt énekli el. Innét az idegenvezetők kalauzolása mellett a város nevezetességeinek meg­tekintésére indulnak. Fólegykor Ko­márom hét vendéglőjében várják a budapesti vendégeket a terített aszta­lok. Ebéd után 3 órakor a Kát. Le­gényegyletben lesz előadás a követke­ző műosrral: Magyar Hiszekegy, elő­adja az elektromos művek énekkara, Szabolcska: Jókai, előadja Küzatsayné Lázár Jolán előadóművésznő, Lavotla: Szerenád a Tisza ház előtt, Állaga: Bi­liary kesergője, előadja a Kiss, Bokor, Sárközy, Halmy vonósnégyes, Komá­rom, Jókai városa, elmondja Hiankiss János egyetemi tanár, Liszt—Jókai: A holt költő szerelme, előadja Kazalsay­­né Lázár Jolán és dr. Halmy Ferenc zongoraművész, Somogyváry Gyula: A fiú nem üthet vissza, dramolett. A legényegyleti előadásra a rendezőség szívesen látja Komárom közönségét. Belépő díj nincs. Előzőleg, a Turul szálló színházter­mében is lesz műsoros előadás az előb-

Next

/
Thumbnails
Contents