Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-12-02 / 48. szám

2, «ldal. KOMÁROMI LAPOK 1999. december 2. bi műsorral. Itt: Komárom, Jókai vá­rosa c. előadást Dongó Orbán főgim­náziumi igazgató tartja. Három órás kezdettel a Dózsa-féle Vigadó emeleti nagytermében szintén előadás lesz. A Szózat után Komáro­mot ismerteti dr. Baranyai] József, a Jókai Egyesület titkára, városi könyv­táros. Brahms: Magyar tánook, zongo­rán előadja dr. Tihanyi Ferenc, a fő­városi vízművek tisztviselője. Saját hazafias verseiből szaval Kossányi József, komáromi tanár-költő. Jókai emlékbeszédet mönd dr. Szíjj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke. Somogy vári Gyula: Kassa énekel, előadja Dékány Lajos. Sajó Sándor: Magyar ének, elő­adja Szőllőssy Antal. Népdalok, elő­adja az elektromos művek énekkara. Dekány Lajos és Szőllősy Antal a fő­városi vízművek tisztviselői, komáromi származásúak, földieink. A többi vendéglőkben cigányzene szórakoztatja a vendégeket. A vendég­lőkben komáromi emléktárgyakat árul­nak az idegenvezetők. A vendégek dél­után 6 órakor indulnak vissza. A kirándulás vezetősége fényképpá­lyázatot írt ki. A fényképeket a pesti Vigadóban állítják ki és jutalmazzák meg. Holnap mozgalmas nap virrad Ko­máromra, fölszabadult városunkra, csak az időjárás is kedvezne a népes látogatásnak. Komáromi Lapok 48. sz. Dec. 2. EMLÉKEZZÜNK! A hazánk alkotmányáért és szabadsá­gáért vívott harcaink történetében há­romszázhúsz esztendővel visszalapozva a magyar fegyverek fényes dicsőségére buk­kanunk. A harmincéves háborúnak hazánkba is átcsapott hullámai Bethlen Gábort arra késztették, hogy II. Ferdinánd ellen had­­baszálljon. Bethlen eme elhatározása, főkép pedig gyors és győzelmes előnyomulása annyira meglepték a császárt, hogy Bécset féltve, Buquoy és Dampierre tábornokok hadosz­tályait a császári főváros védelmére ren­delte. Bethlen egyik vezére, Bhédey Fe­renc 12.000 főnyi seregével rábukkant Dampierre seregére és Nikolsburgnál szét­verte. Pozsonynál, a Duna jobb partjára való átkelése után pedig Buquoy tábor­nokkal találta magát szemben, akinek tá­madásait visszaverte. Pozsonynál nemso­kára Bethlen Gábor is, azután Thurn és Hohenlohe seregei is átkeltek és így egye­sült erővel Brucknál 1619 november hó 26-án szétverték Buquoy seregét és Bé­cset körülzárták. Bécs most könnyen a magyarok kezére kerülhetett volna, de Bethlen hirtelen fel­hagyott Bécs elleni tervével, mert Ho­­monnai György ellen kellett fordulnia, aki Lengyelországban gyűjtött kozák ha­daival már majdnem az egész Felvidéket feldúlta. MIKULÁSI : AJÁNDÉKOT Vármegyei IskolánkívSli Népművelési Bizottság közgyűlése Komárom Vármegye Törvényható­sági Iskolánkívüli Népművelési Bizott­sága november 28-án tartotta közgyűlé­sét iff. Reviczky István alispán el­nöklete mellett. A közgyűlésen részt­­vett Nagy Nándor főispán is. A elnöki bejelentés során részvét­tel emlékezett meg az alispán Pét hő Sándor igazgatónak, a bizottság tagjá­nak elhunytéról, majd bejelentette, hogy Komárom thj. szab. kir. város külön bizottságot alakított s így" az már nem tartozik a vármegy e bizott­ságába. Ezután Wiesenbacher József bizottsági főtitkár-előadó ismertette a bizottság működését az előző tanévi munkakör összefoglalásában. Felsorol­ta azokat a községeket, amelyekben előadásokat tartottak s beszámolt az előadókról, akik nagy készséggel ál­lottak a bizottság céljainak szolgálatá­ba. Ezek az előadások csak a gesz­­tesi és tatai járásokba tartozó közsé­gekben tarttattak s voltak ezek között ismeretterjesztő, irodalmi, néprajzi, műkedvelő, gazdasági előadások, kö­zel 10.000 egységgel, ami igen elisme­­résreméltó eredmény. Az 1940. évre már kiterjed a bizottság munkája a vármegye hat járásába tartozó vala­mennyi községre, amelynek munka­köri tervezetét részletesen ismertette az előadó. Több ízben rendeztek fő­zőtanfolyamot, amelyek igen látogatot­tak. Megemlékezett a jelentés a nyár folyamán Dunaalmásoti rendezett kar­nagyi tanfolyamról, ezen 31 tanító vett részt. Bejelentette a főtitkár, hogy január 1-től kezdve Tatán népfőiskola nyílik meg 32 tanulóval az ottani lé­­venteotthonban. A jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. Az 1939. évi zár­számadásokat tudomásul vette a köz­gyűl«» és az 1940. évi költségvetést 35.000 pengőben irányozta elő. Balogh Miklós kérte a bizottságot, hogy az előadások alkalmával fizetett u. n. szer­zői díjaknak leszállítása iránt tegyen lépéseket az ilelétkes hatóságoknál. A közgyűlés Reviczky' István elnök és Wiesenbacher József előadó hozzászó­lása után elhatározta, hogy a sérelmes ügyben a többi népművelési bizott­sággal együtt illetékes helyre felter­jesztést intéz. Az előadó nagy elisme­réssel szólt a tárkányi cigányiskolá­ról, mely Mátray Guidó bencésrendi plébános felügyelete mellett szép ered­ménnyel működik s bejelentette, hogy Dunaszerdahely község vette tervbe egy' cigányiskola felállítását. A tárgysorozat kimerülvén, Revicz­ky István alispán lelkes szavakkal kérte föl a bizottság tagjait, hogy fi­gyeljék állandóan a népművelési bi­zottság munkáját és észrevételeikről tegyenek jelentést. HOFFMANN késműves és műköszörűs acéláruk szaküzlele Karmelita épület (Rába felől). A cég fennállásának 50. év Győri fordulója. I nagyközönség panaszkBnyve Sáros az utcátok s zavarnak a kerékpárosok! Igen Tisztelt Szerkesztő fír! Tisztelettel kérem alábbi soraim szi­ves közlését. 1. A város kellős közepén is még mindig vannak uccák, melyek csator­názva nincsenek, minek következtében az uccák lakói ételmaradékokat, rot­hadt gyümölcsöket és egyfülü edénye­ik folyadékát is tartalmazó szenny­vizeiket az uccára öntik. Az uccák, a terek tele vannak piszokkal, szemét­tel, miket az uccaseprők néha-néha összesöpörnek ugyan, de elszállításuk­ra csak napok múlva kerül sor, ha addig el nem hordta a szél. 2. Bevett szokás Komáromban, hogy a kerékpárosok egyes uccukban a gya­logjárón kerékpároznak, veszélyeztet­ve a járókelők és a házakból kilépők testi épségét; a kerékpárosok ucca­­sarkokon nem csöngetnek, este soknak nincs kivilágított lámpája. Szívességét megköszönve maradok hazafiui üdvözlettel: Egg figyelő. Az uj autóbuszjárat közölt ügyesen, hogy el ne üsse egy kocsi. Ki sokat markol, keveset fog. Állítólag ez a járat a két város között is bonyolít le forgalmat. Ezt sem sikerült megállapíta­nom még, itt is rejtély van. Rejtély az is, miért kell megfosztani egy helybeli, be­csületes iparost életlehetőségétől s miért csak az idegen vállalkozó jogos minden­féle külön utak lebonyolítására. Mi az oka annak, kérdezzük nyíltan, hogy ez a vállalat nemcsak Tata, Mocsa, Komárom, pályaudvar, Kossuth tér irányában mo­zog, hanem még a nyári strandot, sport­pályát is lefoglalja, mikor sokkal jobb, pontosabb volt az eddigi. Kinek állott érdekében ez? Tudtunkkal számosán tet­tek panaszt a közlekedés furcsaságai el­len. Azt mondták, kényelmes kocsikat ka­punk. Nos, ezek a szűk, túltömött kis mozgó ládák nem vallanak kényelemre. Úgy szoronganak az utasok, mint a herin­­gek. S hányán maradnak le a vonatról! Tisztelettel: egy utas, aki csodálkozik. Európa legtöményebb keserűvize az Igmándi. Elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengj , kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el. Tisztelt szerkesztőség! Többizben is olvasom, hogy az autó­buszjáratokat megosztották s attól, aki régi, bevált komáromi ember volt s aki pontosan, a közönség panaszai nélkül járt, elvették fele engedélyét. Uj vállalat kapta meg a déli pályaudvar s a Kossuth tér közötti járatokat. Uj ember, idegen, nem komáromi vállalat. Nos, gondoltam, en­nek valami rettentő remek vállalatnak kelt lenni, hogy így kiáltottak érte töb­ben is, ez valami pompás járat, széles, tág, kényelmes, fűtött kocsikkal, pontos közlekedéssel s mindennel, ami indokolttá tette a változtatást. Ám, csalódtunk. Amíg azelőtt pontosan tudtuk, hol, mikor áll meg az autóbusz, addig most menetrendet, megállóhelyet változtattak, a menetrend valóságos keresztrejtvény, ember legyen, aki eligazodik rajta, a járatok ötlctszerű­­ekneki tűnnek föl. Néha csak egy, más­kor két kocsival bonyolítja le a vállalat a következő járatokat: Tata—Mocsa—Ko­márom, Ujkomárom—Ökontárom. Kos­­sulh-tér—városháza—déli pályaudvar. Le­hetetlenségnek tartom a rendes menetrend betartását, ha közben egy autóbusznak Tatára is le kelt futnia. Lehetetlen is. Sok a panasz a járatokra. Késik — és csak az a szerencséje, hogv a vonatok is késni szoktak, — aztán az érkező vona­tokat nem mindig várja be. Ha az érkező vonat késik, akkor az autóbusz egyszerűen elinal, mert neki kötött menetrendje van. S megy üresen is, de a rejtélyes menet­rendet betartja. A Klapka-téren, valahány autóbusz, annyi helyen áll meg. az utas sohasem tudja, hogyan cikázzék a járatok A Karitász Mikulás és karácsonyi vására Minden évben, a nehéz tél előtt, ember­testvéri szeretetünk újabb feladat előtt áll, hogy az élet nyomorultjainak, de kü­lönösen a szegény gyermekeknek, hogyan és miképpen legyünk segítségére. A se­gítésre kötelez a szeretet és felelősség tudata. Ezért rendezi meg ez évben is szokásos karácsonyi vásárját december 4. és 5-én a Legényegylet nagytermében, a helybeli Karitász, hogy sokak jóságából és fillérjéből, legalább karácsonykor gyújtson egy kis örömet a szegények nincstelen hajlékában. Áldozatos munkatársaink nagy buzgó­­sággai és szeretettel fogtak hozzá a meg­rendezés munkáihoz. Szépen öltöztetett ba­bák, csinos kézimunkák, gyermekjátékok, karácsonyi meglepetések teszik a vásárt majd változatossá. December 5-én, délután 4 órakor egy kedves előadással, különösen a gyerme­keknek óhajt örömet szerezni a rende­zőség, mely után a Mikulás osztja ki sze­­retetcsomagjait. Mikulásra szánt ajándékok, cukorkák, virgácsok nagy választékban kaphatók. A vásár nyílva már dec. 4-én d. e. IQ órától és d. u. 3 órától 8-ig. Szeretettel kérjük mindazokat, akik a szegény gyermekek sorsát szívükön vise­lik, hogy kedves látogatásukkal, vásárlá­saikkal, adományaikkal és munkájukkal legyenek segítségünkre, hogy sokak szívé­ben gyújthassuk fel karácsonykor az öröm gyertvácskáit. 1 PETHŐ SÁNDOB | Városszerte megrendülést keltett a le­sújtó gyászos hír, mely Pethő Sándor­nak, a községi elemi iskolák igazgató-ta­nítójának váratlan halálát jelentette. Né­hány nappal ezelőtt még, közöttünk járt, az évtizedek óta megszokott pontossággal és kötelességtudással végezte felelősség­teljes munkáját s intézte a huszonhárom tanerős iskolának felszaporodott admi­nisztrációs dolgait, azzal a lelkiismeretes­séggel, amint vállalta, amint az hozzá il­lett, aki idegőrlő igazgatói teendői mellett még osztályt is vezetett. Néhány nappal előtte munka közben összeesett az igazga­tói irodában, kórházba szállították, s mái: remélni lehetett, hogy fölépül, amikor váratlanul ismét rosszabbul lett, s azután, november 28-án elköltözött az élők sorá­ból, mélységes szomorúságot és fájdalmat okozva halála nemcsak szeretteinek, de az egész városnak, amely Pethő Sán­dort jói ismerte. Pethő Sándor néhány évvel a világhá­­l)orú előtt került a komáromi községi ele­mi iskolához, ahova rendes tanítóvá vá­lasztották. Komoly, hivatását szerető és a magyar népoktatással lelkesedéssel dol­gozó tanító volt, akinek szorgalma, pon­tossága, lelkiismeretessége például szolgált kartársainak is. Résztvett a világháború­ban, majd orosz fogságba esett, ahonnan a háború utolsó évében szabadult haza. Elfoglalta állását s élte, szenvedte társai­val együtt azt a kálváriás korszakot, amely a megszállás alatt a gerinces ma­gyar'tanítót sok megpróbáltatásnak tette ki. A nehéz magyar sorsban is kötelessé­gének tartotta a magyar gyermeknek nem­zeti szellemben való 'nevetését s a nemzet számára való megtartását, s ezért min­dent elkövetett, hogy ebben az irányban a tanítás és nevelés eredményes legyen. 1927-ben választották meg igazgatónak s azóta állandó kitartással, áldozatos oda­adással végezte hivatását, híven szolgálva a nemzeti szellemet munkaterén. Boldog örömmel fogott új munkába a felszabadul lás után s megkétszerezett erővel dolgo­zott iskolája élén az utolsó percig, ami­kor a túlfeszített munkában kimerült ereje összeroppant és bekövetkezett a fájdalmas vég... Egész életét a munka töltötte ki, melyei becsülettel és hűséggel végzett, s amely valósággal életelemévé váll. Elénk részt­vett az ág. evang. egyház életében, mely­nek buzgó presbitere volt s a magyar társadalmi életben; a Kaszinónak, Ital­egyesületnek évtizedeken át volt tagja, a Jókai Egyesület ig. választmányi tagját ve­szítette el benne, a Prot.. Jótékony Nőegy­letnél sok éven át mint ellenőr működött, a tanítók társadalmában tekintélyes veze­tői tisztet töltött be, a Pozsónyvárosi Ta­karék komáromi fiókjának felügyelőbizott­sági tagja volt. Mindenütt mint köteles­ségtudó, hasznos munkatárs érdemelte ki a bizalmat, s ezért tisztelték és becsülték igen sokan Komáromban. A kifürkészhetetlen isteni akarat 54 éves korában ragadta el az élők közül, idő előtt, munkabírásának korában, aki még sok hasznos szolgálatot tehetett volna a magyar közoktatásügynek. Halálát lesúj­tott családja siratja, hitvese szül. Koczor Ilona úrnő a legjobb férjet, gyermekei: Inci és Sanyi a szerető édesapát veszí­tették el a megboldogultban. Elhunytat ki­terjedt előkelő rokonság gyászolja, benne Koczor Gyula főispán szeretett sógorát vesztette el. Temetése november 30-án délután az ág. h. evang. temető ravatalozójából óriási részvét mellett ment végbe. A temetésen megjelentek az ág. h. evang. egyház j>res­­biterei testületileg, az összes iskolák s tanügyi hatóságok képviselői, az elemi is­kolaszék tagjai, a város képviselete, az egyesületek és testületek küldöttségei és nagyszámú gyászol öközönség. Koporsója felett Rónay Zoltán h. lel­kész mondott emelkedett szellemű gyász­beszédet. majd dr. Weszelovszky Já­nos, az iskolaszék elnöke, Szokolóczy Sándor presbiter, Vánkay László b. igazgató és Somogyi István polg. isk. tanár vett búcsút az elhunyttól. A Ref. Tanítóképző vegyeskara gyászdalt adott elő a sírnál. Legyen áldott emléke! hu f \ jrnyonwqmtSoi^ lsLwmum 540 W f A U TOMATA SWPiRÍ tel ifunken mrJG/iwm o ! TÖKÉLETES V/lÁGVÉTElf mroGÖm/ffi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents