Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-25 / 47. szám

1939. november 25.

KOMÁROMI LAPOK

5. oldal.

HÍREK

— A dunáninneni r?f. egyházkerület utolsó közgyűlése. A cseh-szlovák megszállás alatt a református egyetemes egyház három kerületre oszlott. Ezek közül az egykori dunántúli egyházkerület két egyházmegyéje: a komáromi és barsi egyházmegyék egy kerületbe tömörüllek, melyet duiiáninneni kerületnek neveztek el. Ennek a kerületnek volt püspöke a nagy népszerűségnek örvendő tudós Balogh Elemér pozsonyi lelkész, akinek halála után a nemrég elhunyt Sörös Bélát választották püspöknek. A mull évi felszabadulás után a felszabadult területeken élő református hívek ismét visszakerülnek az anyaország illető kerületeibe s igy a volt csehszlovákiai dunáninneni egyházkerület is visszatér ősi kerületébe, a dunántúli kerületbe. Az egyházkerület november 29-én, szerdán d. e. 9 órakor tartja a Kollégiumi nagytermében közgyűlését, melyen határozatilag fogja kimondani, hogy mint kerület megszűnik és bekebelezi magát a dunántúli ref. egyházkerületbe. A kerület eme elhatározása a magyarországi egyetemes egyház legutóbb tartott zsinatának döntése alapján történik, a zsinaton hozott törvény rendelkezése szerint a felszabadult területeken működő kerületek visszatérnek régi kerületeikbe. A dunáninneni egyházkerületnek tehát ez lesz az utolsó ülése, mely után a volt kerület két egyházmegyéje végleg beiktalódik a régi, magyarországi egyházkerületbe.

— Népművelési bizottsági közgyűlés. Komárom vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népnevelési Bizottsága november 28-án, kedden délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében tartja közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Komárom szab. kir. thj. város Népművelési Bizottságának különválása. 2. Az előző tanévi munkakör összefoglalása és az 1940. évi munkakör bejelentése. 3. Államsegélyek és ezzel kapcsolatos ügyek. 4. Népkönyvtári ügyek. 5. Az 1939. évi számadások összefoglalása. 6. Az 1940. évi költségelőirányzat egybeállítása. 7. Indítványok.

— Áthelyezés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Jász Dénes állami tanítót Tárkányból szolgálattételre beosztotta és áthelyezte Komáromba a Törvényhatósági Népművelési Bizottság titkári hivatalához.

— A komáromi katolikus Karitász a szegények téli segélyezésére és felruházására ez évben is megrendezi szokásos Mikulás- és karácsonyi vásárját a Legényegylet nagytermében december 3-án és 4-én. Sokak összefogására és fillérkéjére van szükségünk. hogy valamit is elérhessünk. A Karilasz hölgyei a beígért nehéz tél ejérkezésével még* nagyobb szeretettel és buz•gósággal fogtak hozzá a megrendezés munkájához, hogy a vásár minden igényt kielégítő, szép, változatos és gazdag legyen. A szépen öltöztetett babák, gyermekjátékok, népművészeti és háziipari kézimunkák, asztaldíszek, karácsonyi meglepetések és főleg a mikulási csomagok kiállítása várja majd a látogató közönséget. A vásár érdekessége lesz a délutánonként előadóit kedves műsor is. Vasárnap délután szép Adventi programmal szerepelnek a gimnazista leányok, hétfőn pedig kedves előadás után indul el a Mikulás a mennyországból, nagy angyalsereg kíséretében, hogy kiossza az ajándékokat. A szerencse-sátor derűs hangulata, a finom büffé és szórakoztató zene is csak kedvessé akarja varázsolni az ott töltött néhány órát. Személyre szóló meghívót nem küld szét a rendezőség, de meghív mindenkit, akinek szívét beragyogta a szeretet szenvedő embertestvére, a fagyoskodó kicsi gyermekek iránt és aki egyszer már megérezte, hogy milyen édes adni és milyen keserves mindig csak a mások irgalmára koldulva rászorulni.

— Előadás a Tisztipalolában Komárom váráról. A komáromi helyőrség tisztikara heti előadássorozatot rendszeresített a ját magja s a meghívott érdeklődők számára. Az előadások a mozi helyiségében vannak, szerda délutánonként s témájukban igen változatosak. Most szerdán Roskoványi Lajos százados tartott igen szép, élvezetes, kerek előadást, Komárom várának történetéről. Az előadáson Feketehalmy-Czeidner Ferenc tábornokkal az élen megjelent a helyőrség tisztikara csaknem teljes számban s igen sok meghívott polgári vendég is. Roskoványi Lajos százados kerek, formás előadásában ismertette Komárom várának történetét a legrégibb időktől kezdve, majd szólt Ilrigetióról, a népvándorlás és a honfoglalás körüli időkről, ecsetelte a vár történetét az Árpádok, Mátyás alatt, bőven foglalkozott Komárom várának törökkori, kuruckori történetével. Előadásának második részében a negyvennyolcas Komáromról, Klapka váráról beszélt, szakértői alapossággal s az élvezetes előadó könnyedségével. Nagy, szép anyagot ölelt fel Roskoványi százados előadása, akik hallották, pontosan megismerhették Komáromot,_ ezl a nevezetes várat. A sok kutatást, alapos munkát végzett előadót hálás tapssal jutalmazták hallgatói. Valóban régen szükség volt arra, hogy Komárom várának egybefoglaló történetét, a mai szempontok s kutatások alapján valaki megírja. Felemelő érzés ,hogy ezt a munkát először éppen a magyar honvédség vállalta, szívén viselve az egyik legnagyobb s történelmi múltban egyik leggazdagabb magyar vár sorsát.

KöNYVFELFEKTETÉS, óraktay.velé* olcsó átalányért. Spielberger Béla Komárom, Halász u. 4. (1264)

— Légoltalmi értekezlet. A mull hóban Komáromban megtartott légoltalmi gva-1 korlat vezetésében részlvett kerületi parancsnokok november 18-án este a városháza kistanács-tcrmében Alap y Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester elnöklete mellett értekezletet tartottak, melyen a légoltalmi gyakorlatokon szerzett tapasztalatokról és az észlelt hiányokról számoltak be. Az értekezleten Szabó Lajos mérnök, tűzoltóparancsnok, a légoltalom előadója ismertette a javaslatokat, melyek közül Hajnal György m. kir. államrendőrségi főfelügyelőnek szakavatott és minden kérdésre kiterjedő előterjesztését tárgyalta behatóan az értekezlet. Az előterjesztést a jelenvoltak magukévá tették és több kérdésben, melynek megoldása nagyobb áldozatot nem követel a várostól, állást is foglaltak. Az értekezleten a Fiedler János lenfonógyár igazgatói s a villamosművek és a hajógyár képviselői is resztvettek.

— Izrealita egyházkerüleli közgyűlés. A

Győrött székelő XII. izraelita egyházkerület rendes évi közgyűlését november 19-én Komáromban nagy ünnepségek keretében tartotta meg. Vasárnap 8 óra reggel babérkoszorút helyezett el dr. KTlos kormány főtanácsos kerületi elnök Jókai Mórnak a komáromi izr. egyház tulajdonában lévő szülő-háza emléktábláján. 10 órakor a felszabadulásért hálaadó istentisztelet volt a zsúfolásig megtelt nagytemplomban .A Magyar Hiszekegyet adta elő az egyházi énekkar, majd dr. Hevesi Simon budapesti főrabbi mondott mélvenjáró szentbeszédet. Az istentiszteleten a Kormányzóért Waldmann Ernő dr. helybeli főrabbi mondott könyörgő imát, kívüle még a győri, székesfehérvári, kisbéri, móri ,lelkészek emelték az istentisztelet áhí-‘ tatát. A Himnusszal végződött istentisztelet után egyházkerületi közgyűlést tartották meg, melyen Szántó Jenő, az Angol Magyar Bank ügyvezető igazgatója, az országos izr. iroda alelnöke, Ribárv Géza a pesti izr. hitközség elnökhelyettese, dr. Róth győri főrabbi és dr. Szabó főtitkár voltak a referensek. Délután fél 2 órakor a díszteremben 130 terítékű közebéd volt, melyen a Kormányzó úr öfőméltóságát a kerületi elnök köszöntötte fel. A közgyűlés, melyen 90 vidéki egyházi képviselő is résztvett, s amelyet a komáromi izr. egyházközség rendezett, délután 4 órakor ért véget.

— Felszabadulási ünnepély Nagylégen.

Gróf Benyovszky Rudolf nemes adományából Czére Győző bíró irányítása mellett a leventék serény munkájának hozzájárulásával elkészült Nagylégen az országzászló monumentális alapzata a következő márványba vésett' jelmondattal: Szétszórt hajával, véres homlokával áll a viharban maga a magyar. (Petőfi.) Ettől az országzászlótól indult el nov. 6-án este a községi bíró megnyitó szavai után hosszú fáklvás-leventemenet negvvéntagú cigányzene kíséretével Nagylég. Kislég és Szász községek utcáin keresztül, hogy ünnepelje a felszabadulást. Nov. 7-én, a tjevonulás napján 9 órakor ünnepi istentisztelet, utána ünnepély voll az országzászlő előtt, melyen a megnyitó beszédet Tóth József körjegyző tartotta. Bacsók Pál nyug. huszárezredes szózatot intézett a frontharcosokhoz és a leventékhez. Ünnepi beszédet Czére Győző bíró mondott. Az iskolásgyermekekhez Hideghéthy Rozália ig. tanítónő szólott, a záróbeszédet Bliesz Ádám plébános tartotta. Szép szavalatok, a levente énekkar és szavalókórus közreműködése tarkította a műsort. Különösen kivált Czére Frigyes, aki a llákóczi indulót szavalta cigányzene aláfestéssel. Este a Kultúrházban A régi zászló« c. színdarab került bemutatásra, melynek szereplői mind kitűnő alakítást nyújtottak. Utána Nagy Olgica és partnere, két aranyos csöppség magyar táncot lejtettek. Godovszky János kántortanító kuruc-nótákat énekelt cigányzene kísérettel. Szűcs Emmi Godovszky János szerzeményeiből énekeli sok sikert aratva. Nagy Egyed és Öcsi leventék pedig tornamutatványokszórakoztatták a kullúrház zsúfolásig lelt közönségéi. Az előadást lánc követte.

— Gyászhír. Mint őszinte részvéttel értesülünk. Béke Vilma életének 77-ik évében rövid szenvedés után november 21-én elköltözött e földi életből. Kihűlt porrészeit november 23-án délután helyezték a komáromi ref. temető ravatalozójából őszinte részvét mellett örök nyugalomra. A megboldogultban Beke Gyula ny. ref. igazgató-tanító szeretett nővéréi gyászolja. Áldás emlékére I

Téli alsóruházat, férfi, női és gyermek pulloverek, férfi fehérneműek, női ruhák és pongvolák, leánvka intézeti ruhák nagy választékban KRAUSZ SAMU cégnél Komárom, Baross u. 6. (1052)

— Kitüntették a csehek által halálraítélt magyarok megmentő it. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a cseh uralom áltál halálraítélt magyaroknak a határon való önfeláldozó átsegítéséért Soór Pál buc apesti és Sváb János neszmélyi lakosoknak a magyar ezüst érdemérmet adományozta.

— Halálozás. Lapunk zártakor mély megilletődéssel vettük a szomorú hírt, hogy Lux Lajos, a pápai ref. nőnevelőintézet tanára f. hó 23-án váratlanul elhunyt. Temetése f .hó 25-én, délelőtt lü órakor lesz Pápán. Elhunytét lesújtott hitvese, Lux Lajosné szül. Závory Teréz tanárnő és 5 gyermeke siratják a rokonokkal együtt. Legyen emléke áldott!

— Szerelelvendégség az evangélikusaknál. Az evangélikus nőegylet december 5-én, este I» órai kczdeltel szeretetvendégséget rendez az evangélikus kultúrházbun. Közbejött akadályok miatt a Központiszálló nagytermében tervezett teadélután későbbi időpontra marad el. A műsoros szeretelvendégségre szeretettel hívja a nc■neslelkű pártfogókat az egyesületi elnökség.

— A Szt. Erzsébet Egylet ajándékozása.

Folyó hó 18-án, délután kedves ünnepség keretében tartotta meg a komáromi Szent Erzsébet Egyesület szokásos évi ajándékozását a Majláth-iskola dísztermében. Számolva a nagy Ínséggel, ez évben is főként az iskolás gyermekek felruházása volt az akció főcélja. Bámulatot keltő az a buzgalom, amellyel Komárom nemesszívű kát. hölgyei, Szent Erzsébet szellemét élő valóságra váltva, a szegény nyomorult gyermemekek szenvedésein enyhíteni iparkodnak. Kiosztásra került: 77 pár cipő 650 P, 77 pár harisnya 53.40 P, 23 öltözet fiúruha 184 P. Összesen 887.40 P értékben. Az < vömtől ragyogó arcú gyermekek és könnytől csillogó szemű szülők ünnepélyét dr. Lestár István prépost-plébános nyitotta meg imával és az egyesület tagjaihoz intézett köszönő és buzdító szavaival. Majd a Simor-intézet és Majlát-iskola növendékei adtak elő alkalmi ének, szavalat és szavalókórusból álló műsort. A kedves ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.

— Főzőtanfolyam befejezése Dunaszerdahelyen. A dunaszerdahelyi Helyi Népművelési bizottság f. hó 11-én ünnepélyes keretek között fejezte be 4 hetes háztarlási és gyakorlati főzőtanfolyamát. 15 hallgató nyeri kiképzést a gyakorlati életre. A tanfolyam megrendezésének sikerében az oroszlánrész Bahas Lajos, a község agilis főjegyzőjét és Szimhardt Gyula isk. igazgatót illeti meg. A Helyi Bizottság nevében Markwarth Gábor plébános, a vármegye nevében Wiesenbacher József mondottak ünnepi beszédet.

Székrekedés

* vért b*«zmnr«zl. Ennek következményei: émelygés, fej- é* derékfájás és mát bejok. Nyeakor önnek ie

IXÜ'CGEEE»

— Erdőőrök kitüntetése. A m. kir. földmívelésügyi miniszter azoknak a szakvizsgázott erdőőröknek, akik egy szolgálatadónál legalább 30 éven keresztül szolgálatukat példás magatartás mellett mindvégig odaadó hűséggel látták el és eddig kitüntetésben nem részesültek, elismerő oklevelet kíván adni. A kitüntetésre érdemes erdőőrök adatait legkésőbb f. évi december hó 15-ig a vármegyei főispánnál a szolgálatadónak kell igazolás melletl bejelenteni. Olyanokat, akik erdőőri vagy erdőgazdasági szakvizsgát nem tettek, továbbá, akik ilyen kitüntetésben már részesültek, nem lehel javaslatba hozni. Ez úton is felhívja a polgármesteri hivatal az érdekelt erdőbirtokosokat, hogy dcc hó 15-ig előterjesztésüket a vármegyei főispánnál tegyék meg.

— Köszönet. A komáromi, jobbparii ev. egyház Nőegyesülete nevében mindazoknak köszönetét mond, akik az erkölcsileg és anyagilag fényes-sikerű, tombolával kapcsolatos tea-estjének sikerét, akár tombola tárgyak, akár sütemények ajándékozásával, felülfizetésükkel s megjelenésükkel biztosították. — Elnökség.

aSVÁBHEGYIszanatórium

diagnosztikai felszerelése tökéletes, kémiai és mikroszkopiái laboratórium. Vércukor, etc. vizsgálatok. Tolerantia meghatározás. Röntgen, Elektroradiograph, Krogh-féle alap anyagcsere vizsgálatok. — Mérsékelt utószezon árak.

(Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) (1266)

melyért érdemes részt venni a jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték húzásán

m ért egy egész sorsjegy ára csak 3 P, fél sorsjegyé pedig F50 P. Ilyen olcsó sorsjegy nincs

mert nyereményei 40.000 P. 20.020 P, 10.000 P, kétszer 5.000 P. négyszer 2.500 P, hatszor 2.000 P, huszonkétszer 1.000 P stb., összesen 19.600 nyeremény

mert húzása már a közeljövőben: december 5-én esedékes, tehát az eredményt a közeljövőben élvezheti.

— Pulykagyüjtő vásár. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a következő helyeken és időben rendez pulykagyüjtő vásárt: Győr 1939 november 29-én, szerdán, Komárom november 39-án, csütörtökön, Somorja november 30-án, csütörtökön, Dunaszerdahely december 1-én, pénteken. Kérik a közönséget, hogy kizáróan csak kivitelre alkalmas jól hízott, kifogástalan állatot hozzanak fel. Ugyanis a felvásárló Kovács és Svitel cég a sovány, ferdemellü, hibás állatokat nem vásárolhatja meg ,mert azok külföldi értékesítésre egyáltalában nem jöhetnek figyelembe. A vásárlás az Országos Ármegállapító Bizottság által előírt exportárakon történik és ezen gyüjtővásáron mind a Kamara, mind a ni. kir. Külkereskedelmi Hivatal kiküldötte is ellenőrzés céljából jelen lesz.

— A komáromi »255 Arany János« iparos cserkészcsapat folyó hó 26-án, este fél 9 órai kezdettel a Katolikus Legényegylet összes helyiségeiben tánccal egybekötött műsoros esiet rendez a felsőgallái fiú- és leánycserkészcsapat közreműködésével. A műsorszámok között a gallai cserkészcsapat zeneszámokat ad elő. Műsor után reggel 4 óráig lánc. Belépődíj: I. hely 1 P II. hely 70 fillér, állóhely 50 fillér.

— A in. kir. rendőrség komáromi kapitánysága közli. A kapitánysághoz az alább felsorolt talált tárgyakat szolgáltatták be: 1 drl) korbács, 1 drb pénztárca, benne 1 pengő 37 fillér. Igazolt tulajdonosuk a rendőrkapitányságnál az átvételért jelentkezzenek.

December l-től tilos a koldulás Komáromban

December elsejétől tilos koldulni Komáromban! Régi óhaja már a város lakosságának a kolduskérdés rendezése: uccán, kávéházak, lakások, templomok ajtajában, bármerre megyünk, bárhol vagyunk, koldusokba ütközünk. Olykor úgy érzi magát az ember, mintha Kalkuttában volna, márcsak a tálacska hiányzik a koldus kezéből, amelybe amarék rizst dobja az ember. A társadalom szegényeivel, kivetettjeivel együttérzőnk, kívánjuk, hogy minden embernek legyen megélhetése, még a legszegényebbnek, legöregebbnek, legelhagyatotcabbnak is, de ezt a mai időkben uccai koldulással már megoldani nem lehet- Magyarországon néhány év óta az úgynevezett »egri norma« a szokásos, a kolduskérdés megoldása tekintetében. Az Egerben kidolgozott s megkezdett módszert számos város is átvette és így a neve most »magyar norma«. A »magyar norma« lényege az, hogy a lakosság által önkéntesen felajánlott összegeket egybsgyüjtik s a reászoruló szegények között szétosztják. Mindenki felajánl havonta egy-két pengőt, szíve, anyagi tehetsége szerint s a város gondoskodik az összeg megje'e'ő szétosztásáról. Uccai gyerkőcök persze, akiket szüleik koldulni küldenek, nem kapnak,, s nem kapnak olya-, nők sem, akik egyébként dolgozni szoktak s dolgozni tudnak. Alapy Gáslak s dolgozni tudnak. Alapy Gáspár kormányiőianácsos, Komárom polgármestere hirdetményt tett közzé, ebben jelenti be a magyar norma bevezetését s kéri a közönség segítségét. A közönség segítsége kettős: egyrészt adományokkal támogatni a mozgalmat, másrészt pedig az, hogy Senki másnak ne adjon, csak a »magyar norma« mozgalomnak. A koldusokat ezentúl nem kell észrevenni, el kell őket utasítani, hogy végre az állandó koldusjárás megszűnjék. Komárom hölgyei fogják összeírni a felajánlott adományokat: a társadalmon a sor, mennyire segít a kolduskérdést rendezni.