Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-25 / 47. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. november 25. Megnyílt “".TUD III . SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM Modernül berendezett éttermek. - Központi fűtésű szobák. - Kitűnő konyha. - Elsőrendű fajborok. - Menürendszer. - Abonomásoknak 5 : a * 1 UHUL< Komáromban, Ferenc József rakparton “ s árengedmény.-Az étteremben naponta cigány­zene. - Figyelmes kiszolgálás. - Olcsó árak! :;Y ' J •-~i EHETI FELJEGYZÉS A néprádióról sokai írnak mostanában. Tudniillik szegény embernek negyvennyolc pen­gőért szállítanak már rádiót. Két pen­gős havi részletfizetésre is. Ez elvben nagyon szép, gyakorlatban azonban még várni kell reá. Nagyobb volt a reklám, a hírharang szava, nűnt az eredmény. A néprádiónak ugyanis ak­kor volna értelme, ha rövid idő alatt minél több ember jutna hozzá, külö­nösebb anyagi áldozatok nélkül. Csak­hogy a rádiót kellő időben a cég leszállítani nem tudta. Most ott állunk, hogy rengeteg a megrendelés, de csdk az kaphat belőle, akinek van is egy­szerre negyvennyolc pengője. Tehál a szegény ember, a kisfizetésű, akinek csak a havi két-három pengője akad erre a célra, ismét várhat. Négy-öt valóban megérkezett készülékre négy­százan tartanak igényt. Az eredeti el­gondolás az volt, hogy á nagyon kis jövedelmű ember is használhassa a rádiót, hiszen azért néprádió. A na­gyon kis jövedelmű ember most vár­hat megint, mert csak két pengője van. s így hátránylm kerüli azzal szemben, akinek az egész rádió kifizetésére rög­tön lett negyvennyolc pengője. Gon­doskodni kell arról, hogy a nagyon szegény ember is hozzájuthasson a maga rádiójához, még pedig olcsó elő­fizetés iáron. És legyen olcsó a rádió­előfizetés is! Még a néprádió hangját nem hal­lottuk, de figyelni fogjuk s majd ész­revételeinket ezzel kapcsolatban is megtesszük. Csetk jó készüléket szel­lmei forgalomba hozni, amelyre nem lesz majd panasz. Még ha olcsó is ez a készülék. Szegény ember se főzzön mindig vízzel! Zeneszerzői jogdíj A mulatságot, zeneestélyt, hangver­senyt rendező egyesületek is panasz­kodnak, hogy magas a szerzői jogdíj. Tévedés ne essék: zeneszerzői jogdíjat törvényesnek, méltányosnak s helyén­­mlónak tartjuk. Fizetni kell, elvben jiincs is ez ellen tiltakozás. A kérdés ott súlyosodik azonban, amikor a jog­díj nagyságát nézzük: a jogdíj bizo­nyos esetekben túlsók. Tandy a jogdíj negyven korona volt. Most, Komárom­ban egy hangverseny jogdíja húsz pengő. A tavalyihoz viszonyítva: száz­negyven korona. Ezt a húsz pengőt ■s falvakon az öt, tíz pengőket so káli­juk, mert tudjuk, hogy mily csekély belépődíjjal 'és sokszor mily csekély .érdeklődés mellett kell az egyesületek­nek a rendezést vállalniuk. A kultu­rális rendezések iránt megcsökkent az érdeklődés, a kiadások, — terembér, villany, fűtés, hatósági díj, rendőri díj, vigalmi adó, forgalmi adó, — hatalma­sak, s felvetődik a kérdés, hogy ennyi illeték, díj mellett érdemes-e rendezni valamit? Hiszen arra törekszünk, hogy közönségünk társadalmilag, kulturáli­san emelkedjék, tájékozódjék, márpe­dig, ha a rendező egyesületeket meg­akadályozzuk abban, hogy olcsóért mérjék a kultúrát, a Zenét, a felolva­sást, akkor erőteljes kulturális moz­galmakról nem is lehet majd beszél­nünk. Különbséget kell tenni táncmu-Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 latságok, szüreti zenebonák s színvo­nalas rendezések között. A Jókai Egyesülettől egy Csajkovszky trió előadásáért 20 pengő szerzői dí­jat kértek. Ugyanannyit, mintegy egész vegyének. Ugyanannyit, mintegy egész éjjel tartó, vidám táncmulatságért fi­zetett volna. S mindezt 110 pengő be­vételből, — mert a 'közönség zöme amúgy sem érdeklődik mágus színvo­nalú zene iránt. Gyűjtenek mindenre a beuelődő, szenvedélyes gyűjtők. Na­ponta meglátogatnak. ugyebár, gyűjtő­könyvekkel, messziről idei ötlött ide­genek. s téged is megkörnyékeznék. Városi s megyei pecsétek vannak a gyűjtőkönyvben s az idegen, aki gyűjt, azzal próbál rád hatni, hogy X. vagy Y. méltóságos úr aláírása, pecsétje, felhívása díszlik a gyüjtőíyrn,a könyv­ben. Egyszóval tekintélyi alapon gyűjt az illető. Mindegy, hogy mire: tem­plomfestményre, üvegablakra, kórházi lepedőre, s mindegy, hogy hónnap: Szabolcsból, Bács-Bodrogból, Duna­­penteléről indították útnak. Hiszen ez eddig rendben is van. Az állam s a megye nem tud minden intézményt eltartani, mindent felépíteni, adakoz­zon tehát a nagyközönség is. (Noha túlságosan erős nálunk a karitatív gyűjtőtevékenység.) De a múltkor megszámoltattunk egy gyűjtőt. Úgy­nevezett »rámenős« hölgy volt, egy pengőt adtunk neki jótékony célra. Mit keres ő vele, — faggattuk, őszinte volt. Ő is keres vele. Legalább ötven száza­lékot. Tehát a templomablak, vagy a kórházi lepedő már csak ötven fil­lért lát ebből a pengősből. Tanulság: az keres a legjobban, aki gyűjt. Végső tűnődés: nem lehetne-e úgy gyűjteni, hogy közvetlenül a teljes összegben folyjon be a gyűjtés összege a gyűjtő egyesület, kórház, egyház pénztárába. Szavunkra, nem sajnálunk néhány fil­lért a gyűjtőktől sen\ mégis szíveseb­ben adunk, ha tudjuk, hogy a pengős teljes egészében kórházi betegeket táp­lál s nem szorgalmas gyűjtőket is... (*; Hol a boldogság mostanában? Ott, ahol pénz és vagyon van. Nagy vagyonhoz julhal könnyűszerrel, ha részi vesz a M. Kir Állami-őrs játék legközelebbi december 5-i húzásán, ahol kisorsolásra kerül fő­nyereménykén! -10.(XX) pengő és még sok kisebb, nagyobb nyeremény. Őszi vers. Indul az ősz, A nagy, kegyetlen Szerető És sugaras alkonyatban Lassan tépi, sodorja Fákról a leveleket... Kőt levelek, — Mint vénleányok — Tar ágakon utolsóknak maradtak, Piros színük még egyszer lobban, — Pedig de jó volna még! — Mert talán rügybontáskor Sem akartak, mint most, Élni jobban! De az ősz csak tépi, sodorja, Mondókáját suttogva mondja: Kinek menni kell, vissza nein maradhat, A múltnak csupán egy fáradt csókot adhat Csöndesen ... Gábris József. VEGYTISZTÍTÓ 786 ÉS RUHAFESTŐ Komárom, Nádor-u. 14. Pest, tisztít, plisséroz és gouvríroz. Gallérok tisztítása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek! IRODALOM Egy megdöbbentő könyv: Cseh Béla dr.: Daráétól a talárig Mostanában nagyon sokat beszélnek nemcsak Komáromban, hanem Ma­gyarország más városaiban is. egy Ko­máromban megjeleni, érdekes könyv­ről. A könyvet dr. Cseh Béla, komá­romi törvényszéki bíró írta, címe: »Báróétól a talárig«. Megdöbbentő könyv, bizonyítóerejű írás, a cseh­szlovák áldemokrácia, a csehszlovák hadseregvezetés és a prágai hamis presztízs könyve ez. Le kell fordí­tani idegen nyelvekre, mert a maga egyszerűségében, a maga félelmetes adataival olyan propagativ erejű. Önéletírás ez a könyv, őszinte, kere­setlen, megrázó. Cseh Béla a lévai gimnáziumban érettségizett, az élet ide-oda dobta, végül be kellett vonulnia Prágába, az utászokhoz, 1922-ben. Nem bírta a csehszlovák katonai életei, de azért gyűrte a többi magyar fiúkkal együtt. Egy szép napon megharagudott reá MÍady főhadnagy s dühében olyan ve­zényszót használt, amelyet Cseh Béla közlegény nem értett meg, mert a vezényszó Oroszországban volt hasz­nálatos. A főhadnagy haragjában föld­re lökte a magyar fiút. Cseh Béla fel­­lápászkodott s önkéntelenül maga elé tarlolta a fegyverét, védekezésül. A főhadnagy ezl félreértette. Cseh Bélát a katonai törvényszék elé állították, tolmácsa nem voll, a tárgyalást nem értette, néhány perc alatt négyévi vár­fogságra ítélték. Theresienstadtban töl­tőn ki harminckét hónapot, gyilko­sok. rablók, kémek, lázadók között. Leírja rab életét, a börlönéíet sok fur­csaságát. Mikor kiszabadult, pőre újra- Telvételét kérte. Újságok cikkezlek ró­la, a boldogult emlékű párisi Emberi Jogok Ligája is foglalkozott vele. Már­­lir lett, a cseh szoldateszka mártírja. Újra s újra tárgyalták ügyét, hol fel­mentették, hol nem. hiszen napnál világosabb, hogy ártatlanul szenvedett. Mégis, az ítéletet végül megerősítették, mert különben a fiatal csehszlovák hadsereg európai hírneve forgott vol­na kockán. Inkább egy magyar em­ber szenvedjen, mint a presztízs. Vég­re is, Cseh Béla Masaryktól kapott utólagos kegyelmet, de akkor már át­ment a szenvedéseken. Ezt írja meg Cseh Béla egyszerűen, meglepő írói készséggel, formásán, könyve első részében. Könyve máso­dik része már összetettebb: egyrészt az úgynevezett rehabilitációs törvényt sürgeti, nagyon helyesen. Hiszen élete egy szakaszával fizetett meg érte. Más­részt komáromi bírói gyakorlatából közöl részleteket s ezek a részlelek különösen komáromi ember előtt ér­dekesek. Mert már maga az író is ér­dekes: vajmi ritkán szokott megtörtén­ni, hogy egy darócba bujtatott, vár­fogságot kiállott »bűnösből« később íté­lőbíró, bűnösöket értő ember legyen. Az ilyen bíró föltétlenül máskép nézi az életet, a bűnöst, a börtönt, hiszen súlyos kálváriát járt. Érdekes tehát minden sora. Érdekes elsősorban azért, mert őszinte, nem. kertel, világosan lát. A könyv, ismételjük, megrázó, ^kor­­törléncti bizonyíték és érdemes arra. hogy mindenki elolvassa s kicsit gon­dolkozzék az elmúltakon. A könyvel az Unio-nyomda öltöztette szép kön­­jtösbip s ugyanott kapható is. (sz. v.) Svábhegyi Szanatórium (Budapest) (II. rész. Folytatás.) A/, unvagcse-p is emésztőrendszer megbe­tegedései a klimatikus viszonyok edző ha­tására gyorsabban jönnek rendbe. Cukorbe­tegek betegségének kivizsgálása és a diétái beállítása klniikai alapon a legmodernebb elvek szerint történik. Rendszeres vizelet- és vércukorvizsgálatok igen mérsékelt pau­­sálösszegért végeztetenek. A cukorbeteg­­diéta nem jelent semmi külön anyagi meg­terhelést. Ä betegek vagy azok hozzátarto­zói a diéta főzésére konyhánkban szakszer# kioktatását nyernek. Máj és epeutak gyógy­kezelése diétával, ivókúrával, duodenális szondával stb. Gyomor- és bélzavarok, fe­kélyek kezelése a therápia minden eszkö­zével. Székelési zavarok székrekedés, has­menés) okának megállapítása és racioná­lis kezelése diétával, bélfürdővel, kézi és gépmassageval stb. Hizlaló- és fogyasztókurák terén a Sváb­hegyi Szanatórium kivételes eredményekkel dicsekedhelik. A diéta összeállítása mindig egyéni Ízlés szerint, naponta orvosokkal való megbeszélés útján történik és szigort orvosi ellenőrzés mellett készül el. A diéta soha nem sablonos, úgyhogy még a legszi­gorúbb diéta betartása sem jelent lemon­dást. Fogyasztókuráink fegyvertára igen bő­­sőges: különféle diéták (Bircher-féle roh­­kost diéta, Lahmann-szerü diéta, stb.), ké­zi- és gépmassage, hydraulikus másságé, vil­lany- és gőzszekrény. Torna, úszás és min­dennemű sport. Minden beavatkozás ponto6 orvosi ellenőrzés mellett történik. Vérszegénység minden formáját előnyö­sen befolyásolja a Svábhegy kitűnő, frissí­tő hegyi kiimája. Műtétek, akut és hosszan­tartó megbetegedések utáni úgynevezett má­sodlagos vérszegénység minden kezelés nél­kül megjavul itt. Égyéb fajú vérszegénység­nél a diétás és gyógyszeres kezelések (máj, Vas, arzén) s klimatikus faktorokkal együtt bámulatosan gyors vérképzést indítanak meg. Nap- és levegőkúra, kvarcfénykezelés. Szellemi és testi kimerülésnél a kitűnő kiima és célszerű (vitamindús) táplálkozás, séta, sport, vízkúra, a kellemes környezet minden esetben megjavítja a kondíciót, hely­reállítja a testi és szellemi rugalmasságot, munkaképességet. Reconvalescensek, beteg­ségre hajlamosak ellenállóképessége foko­zódik a Svábhegyi Szanatóriumban. Álmatlanok, neuraszténiások állapota már néhány nap alatt kedvezőre fordul a Sváb­hegyi Szanatóriumban. Nikotin, alkohol és egyéb élvezeti mérgek elvonó kúrája szigo­rú intézeti ellenőrzés mellett. Gyermekek részére a Svábhegy ideális gyógyhely. A testileg, szellemileg elmaradt gyermekek új erőre kapnak, fejlődésnek in­dulnak. Étvágyuk megjavul, mindennemű megbetegedés után gyorsan regenerálódnak a Svábhegyi Szanatórium subalpin klímá­ján. Meghűlésre, hőemelkedésre és más be­tegségre való hajlamosságukat már rövid idő alatt elvesztik. Bőséges, változatos vi­tamindús koszt, quarcfény-, nap- és lég­­fürdő, fekvőkura, vízkúra, sport, uszoda, ritmikus egyéni és csoportos torna, stb. A Svábhegyi Szanatóriumban nemcsak a gyógyulásukat és egészségüket, hanem a Szanatórium eredeti stylusánál fogva a pi­henni, szórakozni, sportolni vágyó publi­kumnak is teljes kielégülést nyújt. A gyö­nyörűen berendezett központi helyiségek a külföld, Budapest és a vidék társadalmi, író- és művészelőkelőségeinek találkozóhe­lye. A szanatóriumban lakók a város kö­zelsége miatt kúrájuk, pihenésük mellett el­intézhetik városi hivatalos teendőiket, ele­get tehetnek társadalmi kapcsolataiknak, el­intézhetik bevásárlásaikat, felkereshetik a színházakat, koncerteket és este a jól fű­tött, elegáns fogaskerekű vasúton 14 perc alátt fenn vannak a Svábhegyi Szanatóri­umban, hogy ott élvezzék a csendet, pihe­nést és nyugalmat. Ez az a hely, ahol a beteg meggyógyul és az egészséges még egészségesebb lesz. A Dózsa étteremben december hó 1-én nótaest lm. BERKES BÉLA (Budapest) és cigány­­zenekara játszik 101 vá­logatott régi magyar nótát. Beléptidíj ninps.

Next

/
Thumbnails
Contents