Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-11-25 / 47. szám
1939. november 25. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Budapest székesfőváros népművelési bizottságának nagy műsoros estje Komáromban, december 9-én Ahhoz a mozgalomhoz, amely a viszszacsaloll városok kulturális élénkítését célozza a fővárosi intézmények részéről, maga Budapest fővárosa is csatlakozott. Tavasszal a Nemzeti Színház rendezett matinét s a Kisfaludy Társaság vándorgyűlést. Mindkettőnek hatalmas sikere volt. Harmadikul most a Székesfővárosi Népművelési Bizottság ajánlotta fel közreműködését Komáromnak s fog rendezni december 9-én este a Jókai Egyesület kultúrházában hatalmas, igen színvonalas előadóestet. Erre az estre felhívjuk az egész város figyelmét. Az est műsorán elsőül szelepei dr. Németiig Károly, székesfővárosi tanácsnok, aki bevezetőbeszédet mond s akit dr. Szijj Ferenc üdvözöl. Majd Csiliért] Béla hegedűművész. R. Simonffij Margit szavalóművésznő, Udvardíj Tibor operaházi tag, énekművész, Dallas Sándor író, Wehner Tibor zongoraművész, az idei Liszt Ferenc zongorahangverseny nyertese szerepel. Csupa elsőrangú név. nagyszerű műsor. A műsort dr. Novágh Gyula, a Népművelési Bizottság lelkes és tudós igazgatója állította össze Komárom számára. Nagy művészi esemény lesz ez, remélhetőleg egész Komárom részvételével! A Komáromi Hef. Első Jr Énekkar közgyűlése A tagok élénk érdeklődése mellett tartotta a 70 év óta működő Komáromi Református Első Énekkar november 19-én évi rendes közgyűlését a Kollégium nagytermében. Fülöp Zsigmond főgondnok, az énekkar elnöke vezette a közgyűlést, mely elé részletes és tartalmas jelentést terjesztett az 1937—38. évi működésről, jelentésében lelkes szavakkal emlékezett meg a felszabadulás napjáról és arról a felejthetetlen történelmi eseményről, hogy a városunkba vonuló honvédséget Horthy Miklós Kormányzó Urunk vezette be Komáromba, mely leírhatatlan ünnepléssel fogadta a nemzet Vezérét. Majd röviden rámutatott az énekkarnak a megszállás alatti működésére, mely a nehéz viszonyok között is egyházhű és magyar nemzeti irányú volt. Elismeréssel emlékezett meg néhai Vargha Sándor lelkészről, aki a legnehezebb években vezette az énekkart, Kollár Miklós aletnökről, aki több éven át vállalta magára az egyesület gondját. Az 1933- ban megindult újjászervezés sikeres munkájában Sörös István alelnök, a kar színvonalának emelésében pedig Teleky Miklós karnagy szerzett maradandó érdemeket. Beszámolt ezután az elnök az énekkar 1937. január 9-én rendezett estélyéről, valamint az 1938. január 8-án tartott műsoros estélyről, melyek nagy erkölcsi és szép anyagi sikerrel záródtak. Az énekkar résztvett az 1938-ban Komáromban rendezett országos dalünnepélyen is és dicséretes eredménnyel működött közre a díszhangversenyen. Köszönettel adózott az elnök Sörös István alelnöknek, Tóth Imre titkárnak és Teleki/ Miklós karnagynak, a tisztikarnak, választmánynak és különösen a működőkarnak buzgó és odaadó működésükért. A jelentést a közgyűlés nagy éljenzéssel fogadta és egyhangúlag tudomásul vette, Fülöp Zsigmond elnöknek pedig az énekkar vezetése körül kifejtett önzetlen munkájáért hálás köszönetét szavazott. Ezután a közgyűlés az 1937—39. évekről szóló zárszámadásokat tudomásul vette, jóváhagyta s a velmentvényt megadta. Az 1939,-iki költségvetést 273 P-bcn állapította meg, a pártoló tagdíjat pedig évi 1 P 50 fillérben. A közgyűlés Tóth Imre titkár előadásában elfogadta az alapszabályokat, melyeket a MDEOSZ által szerkesztett minta szerint fogalmaztak meg. Ezután a tisztikart és a választmányt választotta meg a közgyűlés. Elnöknek Fülöp Zsigmondot választotta meg a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel, a tisztikar többi tagjaiul egyhangúan megválasztanak: alelnök lett Tóth Imre, titkár Kelemen István, karnagy Teleky Miklós, jegyző Geleszka Lajos, pénztáros Csonka Sándor, ellenőr ifj. Szabó István, gazda Kadljcsek István, zeneműtáros Huszlicska Dezső, zászlótartó Hegedűs András. Választmány: Czibor Géza, Farkas Károly, Galgóczy József, Kollár Lajos, Kaszás János, Luka Péter, Mórocz Péter, Nagy Károly, id. Szabó István, Szalay András, Tóth József és Virágh Vince. Számvizsgáló bizottság Kiss József, Patkó Gyula és Rozs Lajos. A közgyűlés Sörös Istvánt érdemeinek elismeréséül az énekkar tiszteletbeli alelnökivé választotta meg. A jelenlevők végül a Himnuszt énekelték el, mellyel a közgyűlés bezárult. Harmos Károlynak s beérkezett, volt tanítványainak nagy képkiállítása nyílik meg holnap, vasárnap délután a Kultúrpalotában A Jókai Egyesület a JESZO-val karöltve nagyszabású kiállítást rendez Harmos Károly beérkezett, volt tanítványainak képeiből. A kiállításon néhány szép képpel maga a kiváló mester is résztvesz. A kiállítást abból az alkalomból rendezi a Jókai Egyesület, hogy á népszerű tanár s jeles festőművész, Harmos Károly most hatvan éves. Gazdag pedagógiai s művészi múltra tekint vissza a mester. Azok közé a nagyon ritka művészek közé tartozik, akik számára ez a hatodik évtized nem megállást, hanem további fejlődést, új művészi lépcsőket jelent. »örökifjú Harmos: így hívják barátai s valóban, Harmos mester a kedélynek, művészi temperamentuminak, örök előrehaladásnak, a korszerűségnek mestere szünetlen. Tanítványait is ebben a szellemben nevelte. A KIÁLLÍTÁS A Kultúrpalota nagytermében, vasárnap este 6 órakor nyílik meg ünnepélyesen a kiállítás. Résztvevői mind komoly, beérkezett festőművészek, iparművészek, építészek: a Harmosféle festészeti s iparművészeti tanfolyam végzett s az országba szétszóródott növendékei. Ma már mind komoly érték: Kassáról, Pécsről, Budapestről is küldtek anyagot a kiáll Hús rá s így, éyyütt, egy nevelő ember életének boldog eredményeit mutatják. A gazdag képanyag kiállítását dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke nyitja meg, majd az Országos Irodalmi és Képzőművészeti Tanács nevében dr. Krehnyay Ede titkár szólat fel. ABA-NOVÁK VILMOS ELŐADÁSA Méltó fényt ad a kiállításnak az, hogy az ország egyik leghíresebb festőművésze, a székesfehérvári s pannonhalmi freskók nagyszerű alkotója, Aba-Novák Vilmos fog igen érdekes előadást tartani a megnyitáskor. Aba-Novák Vilmos neve európai hírű. A művész most leli főiskolai lanár. Aba- Novák Vilmos korszerű művészi kérdésekről fog beszélni a komáromi közönségnek. Az előadás a Képiárteremben lesz megtartva. Tekintettel az illusztris előadóra, felhívjuk a figyelmet Aba-Novák Vilmos komáromi szereplésére. A kiállításra s az. előadásra egységes jegyei ad ki az egyesület, 50 filléres árban. Ajánlatos a helyeket előre elfoglalni. Aba-Novák karrikatúrája. Metszette Harmos Károly. BESZÉLGETÉS HARMOS KÁROLLYAL Harmos Károlyt, a művészt nagy elfoglaltság között találtuk: kedves tanítványainak képét rendezgette, nagy odaadással s az apa szeretetével. —- Tavaly, az iskolai év végén környékezett meg néhány növendékem, rendezzünk amolyan visszatekintő kiállítást Komáromban. Először nem is tűnt fel nekem, hogy miért éppen novemberben s miért éppen retrospektiv kiállítást. Csak később tudtam meg, hogy jubiláns kiállítás akar lenni. Meghatóan kedvesek a növendékeim, csupa öröm volt velük foglalkoznom. — 1910-ben kezdtem a kurzust. Akkor hét növendékem volt. 1926-ban Bili mm Néprádiótól a csúcsszuperokig — ORION-STANDARD—PHILIPS stb. gyártmányokban minden készülék kapható Hacker és Neufeld hatóságilag engedélyezett villany-,» rádió- és műszaki szaküzletében Telefon 58. Komárom, Nádor-u. 21. Telefon ss. Villanyszerelést és minden szakmai javítást legolcsóbban vállalunk. Javító műhely. már hatvannyolc volt. Most, általában 15—20 növendékem van évente, eteknek jele ingyenes. Volt lateiner, iparos, kereskedő, orvos, droguista, fényképész tanítványom. 1933-ban Ujvárott tanítottam. Tanítottam azt, amit egyáltalán tanítani lehet. Művészt semmiféle iskolában nem fehet formálni, legfeljebb a művészi hajlammal megáldott művészi nyelvét gazdagítani, A művész magától lesz, tanítani legfeljebb' a technikára lehet. Innen van áz, hogy sok száz és száz tanítványom jközül összesen hét akadt, — ez is szép szám, — aki, mint komoly kiállítóművész, tárlatokon is szerepel. Ez a kis szám is oly feltűnő, hogy egy statiszlikai kimutatás szerint Komáromból átlag több művész-iparművész került ki, mint a Felvidék többi városaiból együttvéve. Ez sarkalt engem annakidején a J. E. Sz. O. megszervezésére. — Gyönyörűség figyelni a fejlődést s nincs annál nagyobb jutalom, mint a növendékek eredményié s hálája. Ez a kiállítás nekem nagy gyönyörűséget okoz, csak azt sajnálom, hogy sokan hiányzanak, akiket országhatár választ el most tőlünk. Áldja meg a Jóisten valamennyiüket — fejezte be Harmos Károly a beszélgetést. Itt jegyezzük meg, hogy Harmos Károly tisztelői s barátai vasárnap, 26-án este közvacsorára gyűlnek összie a Tromler-szállóhak ti művész által festett különtermében. A közvacsorába a Jókai Egyesület tisztviselőinél lehet jelentkezni. A lövészkötelezettségről A Budapesti Közlöny multheti számaiban, kormányrendeletek jelentek meg a lövészkötelezeti ségről. E rendeletek a januárban tető alá hozott új magyar honvédelmi törvénnyel vannak összefüggésben. A lövészkötelezettség a hadsereg tartalékosaira háruló kötelezettség, amelynek célja a tényleges katonai szolgálat alatt elsajátítottak megőrzése, illetve a katonai továbbképzés. A honvédelmi törvény értelmében a katonai szolgálati kötelezettség két időszakra bontható. A tényleges szolgálatra és a tartalék-viszonyban eltöltött időre. A tényleges szolgálat fegyvernemenként változóan 2—3 év. A leszerelés után a honvéd tartalékossá válik. Egyesek (családfenntartók, stb.) rövid 3 hónapos tényleges szolgálatot teljesítenek csak. Ezeket póttartalékosoknak hívjuk. A tartalékban lérő tartalékosokat és póttartalékosokat a honvédség i'egyvergyakorlatokra való behívás és »lövészkiképzés« útján tartja állandóan gyakorlatban. A lövészkötelezettség — rendszerint elméleti tájékoztatással, lövészettel, stb. járó többrendbeli berendezés, amelynek kimérete azonban egy évben nem haladja meg a 36 órát. A bajtársi közösséget akarta a Honvédelmi Miniszter azáltal külsőleg is kifejezni, hogy lövészjelvényt rendszeresített. A lövészjelvény fém pajzs, melyen két keresztbe fektetett puska, egy sisak és a Magyar Szent Korona van, »a hazáért« felirattal. A tartalékos tisztek jelvénye aranyozott, az altiszteké ezüstözött, a legénységé bronz. Minden tartalékos büszkén kell, hogy viselje ezt a lövészjel vényt, mint hazájával és nemzetével szemben teljesített önzetlen kötelességének szimbólumát.
