Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-11-18 / 46. szám
1939. november 18. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Napirendre került az államrendőrség székhelyének kérdése A polgármester kinevezte a város segédszemélyzetét Csendőrzaszióalj részére kérnek laktanyát a várostól A kormányzó ur köszöneté Megírtuk annakidején, hogy a felszabadulás első évfordulóján tartott városi díszközgyűlés a Kormányzó Űr Ötöméit óságát táviratilag üdvözölte. Az üdvözlésre a Kormányzó Űr kabinetirodájától a következő köszönő válasz érkezett polgármesterünkhöz: A Kormányzó Űr ötöméi tósága Komárom sz. kir. város törvényhatóságának az idegen uralom alól történt felszabadulás első évfordulója alkalmából kifejezésre juttatott hazafias üdvözletét jóleső érzéssel és szives köszönettel fogadni méltóztatott. Budapest, 1939 november hó 11. Uraij s. k. Aba-Novák Vilmos előadást tart Komáromban, a Harmos-kiállitással kapcsolatban Komoly élményben lesz része Komárom müvészetkedvelő közönségének f. hó 26-án, amidőn a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának meghívására Harrnos Károly és növendékeinek kiállítása keretében művészeti tárgyú előadást tart a mai magyar 'festőgeneráció egyik legmarkánsabb glakja: Aba-Novák Vilmos. Igaz, nem mint kiállító szerepel Komáromban, azonban úgy véljük, érdekelni fogja a közönséget a nagynevű mester művészete. Vázoljuk ezért röviden. Amidőn Aba-Novák képei jutnak az eszünkbe, behunyt szemünk előtt azonnal az ő sokfigurás vásznai tűnnek fel, amelyek mind oly életet tárnak elénk, amelyről tudjuk, hogy van, csak létezéséről nem szeretünk tudomást venni. Képei a mai világból valók. Szereti az elesetteket, a kitaszítottakat, a torz alakokat, a nyomorékokat, a koldusokat, s a vidéki cirkuszok groteszk figuráit. Aba-Novák azonban másként festi ezeket a mindenkit azonnal megragadó képeket, mint azt megszoktuk. Az egységes átfogó kompozíciót hiába keresnénk az ő képein, ám van helyettük számtalan kisebb csoport, amelyek kifejező hatását növeli a szinek elevensége, bizarrsága és egyben sokatmondása. Formavilágában is a lényeget keresi, mert az egyszerű forma az, amely keretbe a természetes és póznélküli tiszta lelkiség zárható. A.ba-Novák filozófus, ám nem az elvont értelemben, de a maga reális valójában. Gondolkodó lélek, abszolút művész, minden mesterkéltség nélkül. Humora, ha itt-ott találkozunk vele — igen hatásos. Reméljük, előadása nagy érdeklődésre tart számot, hiszen Aba-Novák a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora, a Korvin-lánc tulajdonosa nemcsak nagy művész és kitűnő pedagógus, hanem ragyogó előadó is. n. b. — Egy kis gimnazista vesztesége. Egy szegénysorsú, kis gimnazista fordul a becsületes megtalálóhoz: a napokban elveszítette krómezüst karóráját, amelyet bérmaajándékul kapott. Az órát a Megyercsivtca, a Kossuth-tér s a Jókai utca táján veszíthette el, az óra Szyra-jelü. Nagyon kéri a becsületes megtalálót, hogy illő Í' utalómért adja be az órát a Komáromi .apók szerkesztőségébe. Komárom thj. szab. kir. város kisgyűlése november 14-én délután tartotta Nagy Nándor főispán elnöklete mellett rendes havi ülését a városháza nagytermében. A kisgyűlésnek póttárgysorozata keretében fontos előterjesztéseket tett Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester s ezek az ügyek nagy érdeklődést keltettek. Dr. Sulacsik László tb. főjegyző beterjesztette Kánya Kálmán nyug. külügyminiszternek, dr. Szüllő Gézának és Schweitzer István hadtestparancsnoknak a város üdvözletére küldött köszönő táviratát, illetve levelét, amil a kisgyűlés tudomásul vett. Dr. Vizkelety Sándor tanácsnok bejelentette, hogy a váras polgármestere néhai Molnár János sírját elhalálozásának 20-ik évfordulója napján megkoszorúzta s az önálló huszárezred Ilubertus-napi díjlovaglására a város nevében tiszteletdíjul egy ezüst serleget ajánlott föl. A kisgyűlés tudomásul vette. Igó Aladár dr. tanácsnok ismertette a balparti városrészen gyakorolt hirdetési jog bérbeadására vonatkozó ama határozatot, melyet Komárom szab. kir. megyei város képviselőtestülete márciusi közgyűlésén hozott. A város tudvalévőén a Magyar Hirdető Irodával 12 évre szerződést kötött s mivel e határozatot annak idején a vármegye nem tárgyalta le s közben törvényhatóság lett Komárom, szükségesnek mutatkozott, hogy a kisgyűlés határozzon újra az ügyben. A kisgyűlés a képviselőtestület márciusi határozatát teljes egészében magáévá tette. Alapy Gáspár polgármester ezután bejelentette a kisgyűlésnek, hogy a törvényhatósági jogú város segédszemélyzetét kinevezte. Megjegyzi, hogy öttel többet nevezett ki, mint amennyit a belügyminiszter engedélyezett. A kinevezettek egy részénél az új helyzet elégedetlenséget keltett s négy olyan hivatalnoka van a városnak, akik alacsonyabb fizetési osztályba kerültek, mint voltak. Ezekre nézve azt javasolja, hogy tegyen előterjesztést a kisgyűlés a belügyminiszternek a sérelemnek orvoslására. Fülöp Zsigmond készséggel hozzájárul a polgármester előterjesztéséhez, annyival is inkább, mert a két város egyesítésénél a tisztviselők és segédszemélyzet átvételére nézve kölcsönös megállapodás jött létre abban, hogy mindenkit átvesznek A Komáromi Református Egyházközség (balpart) november 12-én, vasárnap délelőtt tartotta a Kollégium nagytermében közgyűlését az egyház tagjainak élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Galambos Zoltán lelkészelnök buzgó imája nyitotta meg, majd a törvényes formaságok elintézése után a lelkészelnök előterjesztette az elnökség jelentését. A jelentés nágy örömmel számot be a múlt év november 6-ki felszabadulásról és mélységes hálával adózik Horthy Miklós Kormányzó Urunknak, aki atyai szenetetével ölelte magához a felszabadult magyarságot. Hálával emlékezik meg a jelentés mindazokról, akik a felszabadulást előkészítették és annak érdekében fáradoztak. Ezután visszapillantást vetett az elmúlt húsz évre, mely alatt az egyház Istennek kegyelméből nagy fejlődést ért el. Elismeréssel emlékezik meg néhai Vargha Sándor lelkésznek és dr. Gaál Gyula volt főgondnoknak, Páti Nagy Sándor algondnoknak a megszállás első éveiben kifejtett nehéz munkájáról és meleg szavakkal emlékezik meg Fülöp Zsigmond főgondnoknak 14 év óta tanúsított buzgó és önzetlen, eredményes vezető munkásságáról, úgyszintén Mórocz László helyettes álgondunk lelkes tevékenységéről, az egyház megértő és áldozatrakész presbitériumáról, melynek és az egyesítés következtében senki hátrányt nem szenvedhet. Ez különösen az eddigi illetmények további fentartására vonatkozott. A belügyminisztériumban folytatott tárgyalásokon arról győződött meg, hogy ebben a kérdésben a legnagyobb megértés mutatkozik. Dr. Kúllay Endre, Kollányi Miklós felszólalása után Nagy Nándor főispán is elfogadhatónak tartja a polgármester javaslatát, mire a kisgyűlés azt egyhangúan elfogadta. A polgármester előadta, hogy már régebb idő óta fölmerült az a kérdés, hogy az államrendőrséy székhelyét a balparti városba helyezzék át. A jobbparton épült rendőrségi székház eddig megfelelt a kívánalmaknak és ha bizonyos bővítési munkát végeznek az épületen, a fokozott igényeket is kielégítené. Hja a balpartra kerülne a rendőrség, akkor új székhazat kellene építeni. Erre megfelelne a plébániaépület helyén emelendő kétemeletes székház, amelyben a rendőrség mellett a plébánia hivatal is elhelyezést nyerhetne. Ez persze nagyobb áldozatot követelne, mintha a túloldali székházat kibővítenők, ami 30—35.000 pengőbe kerülne. Kéri a kisgyűlést, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy a rendőrség székhelyét áthelyezzük-e a balpartra, vagy pedig maradjon az a mostani helyén. A kisgyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy a kérdést szükséges előzetesen megtárgyalni és ezért az ügy előkészítésére egy bizottságot küldött ki a kisgyűlés, melynek tagjaivá Fülöp Zsigmond, Ggalókay Kálmán, Kállay Endre dr., Király Miklós és Kollányi Miklós törvh. biz. tagokat választotta meg. Végül bejelentette Alapy polgármester, hogy illetékes helyről felszólítási kapott a város vezetősége egy csendőr zászlóalj részére szükséges Idktanya építésére. 1100 csendőr, 30—35 tiszti család nyerne ezzel itt elhelyezési. ami Komárom szempontjából igen fontos és kívánatos lenne. November 25-ig kapott a válasz adására terminust a város. A polgármester javasolja, hogy a város kövessen el mindent, hogy a csendőrzászlóalj Komáromban elhelyezést nyerjen. A kisgyűlés tagjai örömmel vették a bejelentést és az elnöklő főispán javaslatárja a kérdés tüzetes megtárgyalására az előbbi bizottságot küldte ki a kisgyűlés. derék tagjai a megszállás ideje alatt az ittélő testvéreknek mindenben szép példát mutattak. Az egyház nemcsak anyagilag erősödött meg, hanem a lélkiélet terén is nagy haladást mutat és a Gondviselés segítségével sikeresen oldotta meg mindama feladatokat, amelyeket a világháború rombolásai következtében erkölcsi és anyagi téren el kellett végezni. önérzettel mutatott reá a lelkészelnök arra a tényre, hogy amíg a megszállás alatt minden felekezet megtalálta az állammal való kapcsolatot, addig a csehszlovák uralom a magyar református egyháznak legtermészetesebb jogait sem ismerte el, törvényeit, melyek biztosították volna önkormányzati jogait, dacára a lévai és pozsonyi zsinatoknak, egyáltalában nem hagyta jóvá, lelkészeinek törvényesen járó államsegélyét két éven át ínem folyósította, noha a többi egyházak lelkészei azt megkapták. A reformátusság magyarságát mindvégig megtartotta' s a |k(omáromi ref. egyház erről ama tevékenységével is bizonyságot adott, hogy a szlovák iskolákban a vallást magyar nyelven tanította. Majd felsorolta mindama alkotásokat, melyek a gyülekezet áldozatkész híveinek támogatásával létesültek és rámutatott a belmissziós munka nagy eredményeire, melyek úgy belső, mint külső életében jelentkeztek. A törtéA Református Egyházközség közgyűlése gom&nyomáital VEHETI A NEMESHANGÚ ORION RÁDIÓN Kapható mlndan Orion rádlókereskedónél nelmi eseményekben gazdag múlt esztendő is áldásos volt a gyülekezetre, melynek vezetősége és elöljárói mindent elkövettek az egyház érdekében. Az őszinte részvét hangján szólott Szarka György ny. vezető járásbíró, Konkoly Thege Kálmán ny. vármegyei főpénztáros és Lakatos Károly ny. igazgató, sok éven át működött buzgó és érdemes presbiterek elhuny tárói, akiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette. Végül köszönettel adózott az elnöki jelenté« az egyház kebelében működő diakónustestületnek, a Prot. Jót. Nőegyletnek, Leányegyletnek, diakonisszáknak. Ifjúsági Egyletnek és a két egyházi énekkarnak az-egyház érdekében kifejtett odaadó, lelkes működésükért. Az elnöki jelentést a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta, mely után Fülöp Zsigmond főgondnok, vil. elnök méltatta Galambos Zoltán lelkész érdemeit, aki lelkészi működése alatt áldásos munkálkodásával az egyház lelki életét fellendítette, új egyházi közvéleményt teremtett s így hathatósan előmozdította az egyház megerősödését és virágzását Az a 14 év, melyet az egyház élén eltöltött, maradandó nyomokat hagyott az egyház életében és a hívek lelkében s ezért igaz hálára kötelezte a gyülekézetet. Indítványára a közgyűlés Galambos Zoltán lelkésznek eredményes tevékenységéért jegyzőkönyvében fejezte ki hálás elismerését. A jelentés után a presbitérium bemutatta a közgyűlésnek az 1938. évi zárszámadást és az alapok kimutatását, melyeknek tudomásul vétele után a közgyűlés a főgondnok javaslatára Vörös Réla egyházi főszámvevőnek önzetlen és áldozatos munkálkodásáért, Pály Dezső pénztárosnak és Kollár Lajos számvevőnek lelkiismeretes és buzgó munkájáért elismerő köszönetét fejezte ki. Majd végül a közgyűlés az 1939. évi költségvetést 17047 pengőben megállapítván, a számadásoknak az egyházmegyei főszámszékhez való felterjesztését rendelte el, mely után a közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Vp.wta: P. W-HMilAétr: 17'?
