Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-18 / 46. szám

1939. november 18. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Napirendre került az államrendőrség székhelyének kérdése A polgármester kinevezte a város segédszemélyzetét Csendőrzaszióalj részére kérnek laktanyát a várostól A kormányzó ur köszöneté Megírtuk annakidején, hogy a fel­szabadulás első évfordulóján tartott városi díszközgyűlés a Kormányzó Űr Ötöméit óságát táviratilag üdvözölte. Az üdvözlésre a Kormányzó Űr ka­binetirodájától a következő köszönő válasz érkezett polgármesterünkhöz: A Kormányzó Űr ötöméi tósága Ko­márom sz. kir. város törvényhatósá­gának az idegen uralom alól történt felszabadulás első évfordulója alkal­mából kifejezésre juttatott hazafias üd­vözletét jóleső érzéssel és szives kö­szönettel fogadni méltóztatott. Budapest, 1939 november hó 11. Uraij s. k. Aba-Novák Vilmos előadást tart Komáromban, a Harmos-kiállitással kapcsolatban Komoly élményben lesz része Ko­márom müvészetkedvelő közönségé­nek f. hó 26-án, amidőn a Jókai Egye­sület Szépművészeti Osztályának meg­hívására Harrnos Károly és növendékeinek kiállítása keretében művészeti tár­gyú előadást tart a mai magyar 'festőgeneráció egyik legmarkánsabb glakja: Aba-Novák Vilmos. Igaz, nem mint kiállító szerepel Ko­máromban, azonban úgy véljük, ér­dekelni fogja a közönséget a nagyne­vű mester művészete. Vázoljuk ezért röviden. Amidőn Aba-Novák képei jutnak az eszünkbe, behunyt szemünk előtt azonnal az ő sokfigurás vásznai tűnnek fel, amelyek mind oly életet tárnak elénk, amelyről tudjuk, hogy van, csak létezéséről nem szeretünk tudomást venni. Képei a mai világ­ból valók. Szereti az elesetteket, a kitaszítottakat, a torz alakokat, a nyo­morékokat, a koldusokat, s a vidéki cirkuszok groteszk figuráit. Aba-No­vák azonban másként festi ezeket a mindenkit azonnal megragadó képe­ket, mint azt megszoktuk. Az egységes átfogó kompozíciót hiába keresnénk az ő képein, ám van helyettük szám­talan kisebb csoport, amelyek kifejező hatását növeli a szinek elevensége, bizarrsága és egyben sokatmondása. Formavilágában is a lényeget keresi, mert az egyszerű forma az, amely ke­retbe a természetes és póznélküli tisz­ta lelkiség zárható. A.ba-Novák filozó­fus, ám nem az elvont értelemben, de a maga reális valójában. Gondolkodó lélek, abszolút művész, minden mes­terkéltség nélkül. Humora, ha itt-ott találkozunk vele — igen hatásos. Reméljük, előadása nagy érdeklő­désre tart számot, hiszen Aba-Novák a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora, a Korvin-lánc tulajdonosa nemcsak nagy művész és kitűnő peda­gógus, hanem ragyogó előadó is. n. b. — Egy kis gimnazista vesztesége. Egy szegénysorsú, kis gimnazista fordul a be­csületes megtalálóhoz: a napokban elveszí­tette krómezüst karóráját, amelyet bérma­­ajándékul kapott. Az órát a Megyercsi­­vtca, a Kossuth-tér s a Jókai utca táján veszíthette el, az óra Szyra-jelü. Nagyon kéri a becsületes megtalálót, hogy illő Í' utalómért adja be az órát a Komáromi .apók szerkesztőségébe. Komárom thj. szab. kir. város kis­­gyűlése november 14-én délután tar­totta Nagy Nándor főispán elnöklete mellett rendes havi ülését a városháza nagytermében. A kisgyűlésnek pót­­tárgysorozata keretében fontos előter­jesztéseket tett Alapy Gáspár kor­mányfőtanácsos polgármester s ezek az ügyek nagy érdeklődést keltettek. Dr. Sulacsik László tb. főjegyző be­terjesztette Kánya Kálmán nyug. kül­ügyminiszternek, dr. Szüllő Gézának és Schweitzer István hadtestparancs­noknak a város üdvözletére küldött köszönő táviratát, illetve levelét, amil a kisgyűlés tudomásul vett. Dr. Viz­­kelety Sándor tanácsnok bejelentette, hogy a váras polgármestere néhai Molnár János sírját elhalálozásának 20-ik évfordulója napján megkoszo­rúzta s az önálló huszárezred Iluber­­tus-napi díjlovaglására a város nevé­ben tiszteletdíjul egy ezüst serleget ajánlott föl. A kisgyűlés tudomásul vette. Igó Aladár dr. tanácsnok ismertette a balparti városrészen gyakorolt hir­detési jog bérbeadására vonatkozó ama határozatot, melyet Komárom szab. kir. megyei város képviselőtestülete márciusi közgyűlésén hozott. A város tudvalévőén a Magyar Hirdető Irodá­val 12 évre szerződést kötött s mivel e határozatot annak idején a várme­gye nem tárgyalta le s közben tör­vényhatóság lett Komárom, szükséges­nek mutatkozott, hogy a kisgyűlés határozzon újra az ügyben. A kisgyű­lés a képviselőtestület márciusi ha­tározatát teljes egészében magáévá tette. Alapy Gáspár polgármester ezután bejelentette a kisgyűlésnek, hogy a tör­vényhatósági jogú város segédszemély­zetét kinevezte. Megjegyzi, hogy öttel többet nevezett ki, mint amennyit a belügyminiszter engedélyezett. A kine­vezettek egy részénél az új helyzet elé­gedetlenséget keltett s négy olyan hi­vatalnoka van a városnak, akik ala­csonyabb fizetési osztályba kerültek, mint voltak. Ezekre nézve azt java­solja, hogy tegyen előterjesztést a kis­gyűlés a belügyminiszternek a sére­lemnek orvoslására. Fülöp Zsigmond készséggel hozzájárul a polgármester előterjesztéséhez, annyival is inkább, mert a két város egyesítésénél a tiszt­viselők és segédszemélyzet átvételére nézve kölcsönös megállapodás jött lét­re abban, hogy mindenkit átvesznek A Komáromi Református Egyház­­község (balpart) november 12-én, va­sárnap délelőtt tartotta a Kollégium nagytermében közgyűlését az egyház tagjainak élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Galambos Zoltán lelkész­­elnök buzgó imája nyitotta meg, majd a törvényes formaságok elintézése után a lelkészelnök előterjesztette az elnök­ség jelentését. A jelentés nágy örömmel számot be a múlt év november 6-ki felsza­badulásról és mélységes hálával adó­zik Horthy Miklós Kormányzó Urunk­nak, aki atyai szenetetével ölelte ma­gához a felszabadult magyarságot. Há­lával emlékezik meg a jelentés mind­azokról, akik a felszabadulást elő­készítették és annak érdekében fára­doztak. Ezután visszapillantást vetett az elmúlt húsz évre, mely alatt az egyház Istennek kegyelméből nagy fej­lődést ért el. Elismeréssel emlékezik meg néhai Vargha Sándor lelkésznek és dr. Gaál Gyula volt főgondnoknak, Páti Nagy Sándor algondnoknak a megszállás első éveiben kifejtett ne­héz munkájáról és meleg szavakkal emlékezik meg Fülöp Zsigmond fő­­gondnoknak 14 év óta tanúsított buzgó és önzetlen, eredményes vezető mun­kásságáról, úgyszintén Mórocz László helyettes álgondunk lelkes tevékeny­ségéről, az egyház megértő és áldo­­zatrakész presbitériumáról, melynek és az egyesítés következtében senki hátrányt nem szenvedhet. Ez kü­lönösen az eddigi illetmények további fentartására vonatkozott. A belügy­minisztériumban folytatott tárgyaláso­kon arról győződött meg, hogy ebben a kérdésben a legnagyobb megértés mutatkozik. Dr. Kúllay Endre, Kol­­lányi Miklós felszólalása után Nagy Nándor főispán is elfogadhatónak tart­ja a polgármester javaslatát, mire a kisgyűlés azt egyhangúan elfogadta. A polgármester előadta, hogy már régebb idő óta fölmerült az a kérdés, hogy az államrendőrséy székhelyét a balparti városba helyezzék át. A jobb­­parton épült rendőrségi székház eddig megfelelt a kívánalmaknak és ha bizo­nyos bővítési munkát végeznek az épü­leten, a fokozott igényeket is kielégí­tené. Hja a balpartra kerülne a rend­őrség, akkor új székhazat kellene épí­teni. Erre megfelelne a plébániaépület helyén emelendő kétemeletes szék­ház, amelyben a rendőrség mellett a plébánia hivatal is elhelyezést nyer­hetne. Ez persze nagyobb áldozatot kö­vetelne, mintha a túloldali székházat kibővítenők, ami 30—35.000 pengőbe kerülne. Kéri a kisgyűlést, hogy dönt­sön abban a kérdésben, hogy a rend­őrség székhelyét áthelyezzük-e a bal­partra, vagy pedig maradjon az a mostani helyén. A kisgyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy a kérdést szükséges előzete­sen megtárgyalni és ezért az ügy elő­készítésére egy bizottságot küldött ki a kisgyűlés, melynek tagjaivá Fülöp Zsigmond, Ggalókay Kálmán, Kállay Endre dr., Király Miklós és Kollányi Miklós törvh. biz. tagokat választotta meg. Végül bejelentette Alapy polgár­­mester, hogy illetékes helyről felszó­lítási kapott a város vezetősége egy csendőr zászlóalj részére szükséges Idk­­tanya építésére. 1100 csendőr, 30—35 tiszti család nyerne ezzel itt elhelye­zési. ami Komárom szempontjából igen fontos és kívánatos lenne. No­vember 25-ig kapott a válasz adására terminust a város. A polgármester javasolja, hogy a város kövessen el mindent, hogy a csendőrzászlóalj Ko­máromban elhelyezést nyerjen. A kis­gyűlés tagjai örömmel vették a beje­lentést és az elnöklő főispán javasla­tárja a kérdés tüzetes megtárgyalására az előbbi bizottságot küldte ki a kis­gyűlés. derék tagjai a megszállás ideje alatt az ittélő testvéreknek mindenben szép példát mutattak. Az egyház nemcsak anyagilag erő­södött meg, hanem a lélkiélet terén is nagy haladást mutat és a Gondvise­lés segítségével sikeresen oldotta meg mindama feladatokat, amelyeket a vi­lágháború rombolásai következtében erkölcsi és anyagi téren el kellett vé­gezni. önérzettel mutatott reá a lel­készelnök arra a tényre, hogy amíg a megszállás alatt minden felekezet megtalálta az állammal való kapcsola­tot, addig a csehszlovák uralom a ma­gyar református egyháznak legter­mészetesebb jogait sem ismerte el, törvényeit, melyek biztosították volna önkormányzati jogait, dacára a lévai és pozsonyi zsinatoknak, egyáltalában nem hagyta jóvá, lelkészeinek törvé­nyesen járó államsegélyét két éven át ínem folyósította, noha a többi egy­házak lelkészei azt megkapták. A re­­formátusság magyarságát mindvégig megtartotta' s a |k(omáromi ref. egyház erről ama tevékenységével is bizony­ságot adott, hogy a szlovák iskolákban a vallást magyar nyelven tanította. Majd felsorolta mindama alkotáso­kat, melyek a gyülekezet áldozatkész híveinek támogatásával létesültek és rámutatott a belmissziós munka nagy eredményeire, melyek úgy belső, mint külső életében jelentkeztek. A törté­A Református Egyházközség közgyűlése gom&nyomáital VEHETI A NEMESHANGÚ ORION RÁDIÓN Kapható mlndan Orion rádlókereskedónél nelmi eseményekben gazdag múlt esz­tendő is áldásos volt a gyülekezetre, melynek vezetősége és elöljárói min­dent elkövettek az egyház érdekében. Az őszinte részvét hangján szólott Szarka György ny. vezető járásbíró, Konkoly Thege Kálmán ny. vármegyei főpénztáros és Lakatos Károly ny. igazgató, sok éven át működött buzgó és érdemes presbiterek elhuny tárói, akiknek emlékét a közgyűlés jegyző­könyvében megörökítette. Végül kö­szönettel adózott az elnöki jelenté« az egyház kebelében működő diakó­nustestületnek, a Prot. Jót. Nőegylet­nek, Leányegyletnek, diakonisszáknak. Ifjúsági Egyletnek és a két egyházi énekkarnak az-egyház érdekében ki­fejtett odaadó, lelkes működésükért. Az elnöki jelentést a közgyűlés lel­kes éljenzéssel fogadta, mely után Fülöp Zsigmond főgondnok, vil. elnök méltatta Galambos Zoltán lelkész ér­demeit, aki lelkészi működése alatt áldásos munkálkodásával az egyház lelki életét fellendítette, új egyházi közvéleményt teremtett s így hatható­san előmozdította az egyház megerő­södését és virágzását Az a 14 év, me­lyet az egyház élén eltöltött, mara­dandó nyomokat hagyott az egyház életében és a hívek lelkében s ezért igaz hálára kötelezte a gyülekézetet. Indítványára a közgyűlés Galambos Zoltán lelkésznek eredményes tevé­kenységéért jegyzőkönyvében fejezte ki hálás elismerését. A jelentés után a presbitérium be­mutatta a közgyűlésnek az 1938. évi zárszámadást és az alapok kimutatá­sát, melyeknek tudomásul vétele után a közgyűlés a főgondnok javaslatára Vörös Réla egyházi főszámvevőnek önzetlen és áldozatos munkálkodásá­ért, Pály Dezső pénztárosnak és Kol­lár Lajos számvevőnek lelkiismeretes és buzgó munkájáért elismerő köszö­netét fejezte ki. Majd végül a köz­gyűlés az 1939. évi költségvetést 17047 pengőben megállapítván, a számadá­soknak az egyházmegyei főszámszék­hez való felterjesztését rendelte el, mely után a közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Vp.wta: P. W-HMilAétr: 17'?

Next

/
Thumbnails
Contents