Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-28 / 43. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam________________________43. szám____________ Szombat, 1939. október 28. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, létévre S Pengő, negyedévre 2.5D Pengő, Egyes példány 0.20 !aenfíő. a hazáért Komárom, október 27. Magyarország belső megerősödésén dol­gozik és a nemzet magatartásának alap­jait szilárdítja meg azokkal a szo­ciális törvényjavaslatokkal, amelyek par­lamenti munkálkodását az élet kö­vetelményeinek megfelelően töltik ki. A magyar, kormány felelőssége tudatában annak az osztálynak siet segítségére, amely leghűségesebb, legkitartóbb és legérdeme­sebb fenntartója a magyar nemzetnek. A föld szerelmeseinek, a magyar gazdának és földmívesnek sorsát akarja megjavítani és fellendíteni azzal a I örvény javaslattal, mely a magyar föld arányosabb megosz­tása és a kisbérietek megteremtése áltat földhöz kívánja juttatni a mezőgazdásági kisembert. Egészséges földbirtokpolitikát kíván az ország népe. melyei ki kell emelni ab­ból a mostoha sorsból, amelybe hosszú évtizedek óta került. A képviseíőház nívós vitája napok óta szokatlan lendülettel folyt és a felszólalók valamennyien elismeréssel adóztak a kormánynak azért az atyai gon­doskodásért, mellyel a haza leghűbb fiai­nak életviszonyait akarja elviselhetőbbé tenni. A kormány elgondolása a legmele­gebb visszhangra talált az országban, a képviselőházban pedig igaz megértéssel és örömmel fogadták azt. De nem is lehet Űz másként. Hiszen a huszadik század szociális gondolkozása messze felülmúlja n régi, a haladó idő által indokoltan le­értékelt ősi, konzervatív és valljuk be: önző felfogást, amelyet azok tettek ma­gukévá, akik megmerevedett családi ha­gyományokra hivatkozva, szűk látókörben éltek és nem gondoltak arra, hogy az élet halad és ha az ember mim fjart lépést vele, akkor rá fogja kényszeríteni meg­dönthetetlen akaratát. A kormány új földbirtokpolitikája azon­ban csak akkor válik teljesen sikeressé, |ia a kormány szép intenciójának támoga­tására sietnek azok a gazdag nagybir­tokosok, akik a haza érdekében szívesen hoznak áldozatot. Nem akarnak itt arra hivatkozni, hogy ennek az országnak sorsa és jövője a földhöz és azokhoz van kötve, akik az igazságos megoszlás folytán a szó legszorosabb értelmében fenntartói és meg­tartói a magyar hazának, de lehetetlen elhallgatni azt, hogy csalódottan kell ta­pasztalnunk azt a hiányt, amely ennél a kérdésnél mutatkozik azok részéről, akik leghivatottabbak volnának egy radikális és végleges reform megvalósításához se­gédkezet nyújtani. A történelmi osztályok­nak kellene legjobban megérteni a kor szavát és nekik kellene szinte történelmi hivatásszerűséggel odaállani a kormány mellé, hogy a megkívánt mértékben le­gyen megoldható ez az igen fontos kérdés. A vita egyik szónoka beszédében rá­mutatott arra, hogy az igazi áldozatkész!­­ségnek milyen gyönyörű példáit állították fel a felvidéki képviselők akkor, amikor a csehszlovák erőszak állal tőlük elvett birtokaik visszaváltására meg volt ugyan laz alkalmuk, de ők nemes szívükre hall­gatva, ezeket a (öbhezer holdat kitérő föl­deket szegény magyar testvéreiknek enged­ték át. Ha ezekből a példákból merítené­nek hasonló derekas cselekedetet az ille­tékesek, ennek a mindenben bővelkedő gy önyörű országnak népe belátható időn beiül boldog és megelégedett lenne. A mi vezéreink elől jártak mindenkor a ne­mes eselckedetckten s ennek meg volt az áldásos eredménye is. Amilyen nagy emberbaráíi célt szolgál ez az áldozatkész­ség, olyan biztos eredmény! nyújt nem-1 zeti mugujhodásimk tekintetében, fez a mi magyar teslvérels szellemünk, amely igaz­ságos elbánást kíván minden téren, mert csak így lehet boldog és megelégedett az b nép, melynek jövőjét biztosítani akarja B kormány. Végtelen nemes az az elhatá­rozás, amely a kormányt ennél a kérdés­nél vezeti, de az akarat keresztülvitele több tényezőtől függ. S (lila je, tényezők kö­zött a legfontosabb: a föld nem áll ele­gendő mennyiségben rendelkezésre, akkor nem végezhet tökéletes munkát még a legideálisabb elgondolástól fűtött kormány sem. A földbirtokjavaslatot elfogadta a képviselőház, egységesen és cgyaknrattal, de úgy gondolják, hogy bizonyára talál tolódul arra, hogy az a kérdés végleges megoldást nyerjen. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Méltó fénnyel ünnepli meg Komárom a felszabadulás évfordulóját a vacsorán résztvenni szándékozókat, hogy részvételüket jóelőre jelentsék he. Az Unió könyvkereskedésben és a Vadra cukrászdában jelentkező-íveket helyeznek el, de jelentkezni lehet a Kultúrpalotában is, a Jókai Egyesület elnökségénél s titkárságánál is. Vitéz Jaross Andor miniszter beszéde, emlékünnepély, felvonulás, városi díszközgyűlés, a kormányzó úr arcképének s emléktáblájának leleplezése a november 5. és 6-iki ünnepségek műsorán — November 6-ika örök ünnepe lesz Komáromnak. November 6-ikán lesz az első év­fordulója annak a minden komáromi magyar ember számára örökemlékű, örvendetes eseménynek, hogy vitéz honvédéi élén, könnyes-boldog ujjon­­gás s szakadó őszirózsaeső közben, hó­fehér paripáján vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója bevonult a húszéves cseh elnyomástól felszabadult Komáromba. Nem feledhetjük el azt a napot soha! Minden igaz komáromi magyar em­ber érzi ennek a napnak jelentőségét s bizonyos, hogy a legnagyobb lelkese­déssel, szívvel-lélekkel résztvesz azo­kon az ünnepségeken, amelyek az érforduló alkalmával fognak lefolyni a városban. NOVEMBER 5-ÉN, VASÁRNAP, az évforduló előestjén a Jókai Egye­sület a komáromi Koszorús Dalegye­sülettel karöltve rendez díszes emlékünnepélyt a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepély délután 5 órakor lesz. Az összes komáromi egyesületek, in­tézmények, iskolák mind meghívót kapnak s zászlóikkal jelennek meg az ünnepélyen. A zászlók a műsor le­folyásának színhelyén, a dobogó 11ái te - rében foglalnak helyet. Az ünnepélyt a magyar Hiszekegy nyitja meg, ame­lyet egy kisdiák szavalni fog, az is­métlést pedig a Dalegyesület férfikara énekli. Ezután Szijj Ferenc dr. íny. polgármester, a Jókai Egyesület el­nöke megnyitószavakat mond, majd a Szózat következik a Dalegyesület előadásában. Kpssányi József saját al­kalmi versét szavalja, utána pedig Hajdú Lukács ünnepi beszédet mond, amelynek kiegészítő részeképpen le­forgatják a komáromi bevonulásról felvett viaszlemezeket, amelyeket a vá­ros kérésére a Rádió bocsátott ren­delkezésre. Az ünnepély a Himnusszal fejeződik be. egyesületek zászlóvivői fognak haladni. A felvonulás a katonazenekar hangjai mellett a kishíd városfelőli hídfőjéig halad. Itt egy kedves műsorszáma fog lefolyni a felvonulásnak. Az Arany János iparos cserkészcsapat, amelynek kürtöse tavaly a tárgyalásokra érkező magyar küldöttséget kürtszóval fogad­ta, Teleki Pál gróf miniszterelnök, Ma­gyarország főcserkésze útján egy gyö­nyörű ezüst emlékkürtöt kapott aján­dékba a Magyar Cserkészszövetségtől, azzal, hogy a kürtőt minden évben a felszabadulás évfordulója alkalmából fújják meg. A kürt megfúrása tehát akkor történik meg, mikor a menet a hídfőhöz ér. A díszkürljel előtt rövid ismertetés hangzik el. Ezután a me­net a i)unaparlo'u s a Vár&or-utcán a Klapka-térre vonul. Ili folyik le az ünnepség harmadik része. A Klapka-térén emlékező nép­­gyűlés lesz. A Himnusz után Kállai/ Endre dr., az Egyesült Magyar Párt kerületi el­nöke üdvözölni fogja vitéz Jaross An­dor 'felvidéki minisztert, aki ezután elmondja ünnepi beszédét. A beszéd a kivilágított városháza erkélyéről hangzik el s hangszórók közvetítik. A gyűlésen felszólal Fülöp Zsigmond, a felszabadult Komárom első polgár­­mestere s azt fogja indítványozni, hogy a felszabadulás évfordulójának napját Komárom örök ünnepnapjá­nak mondják ki. Az emlékező dísz­­népgyűlés a Himnusszal ér véget, amelyet a katonazenekar s a Dal­­egyesület intonálásával a közönség fog énekelni. i • Este fél 9 órakor a Tromler szál­loda nagytermében ünnepi társasvacsora NOVEMBER 6-1KA, HÉTFŐ a felszabadulásra való emlékezés je­gyében telik el. A polgármester felhí­vása alapján a város lobogódíszt ölt, az üzletek s hivatalok zárva lesznek. Reggel 9 órakor az összes liitfelekeze­tek templomaiban hálaadó istentisz­teletek folynak le. 10 órakor a város­háza nagytermében díszközgyűlést tarl a város törvényhatósági bizottsá­ga, amelyen a megnyitó beszédet Nagy Nándor főispán tartja. Fülöp Zsig­mond volt polgármester indítványára pedig a november 6-iki évfordulót örökös komáromi ünneppé fogja kimondani határozatit g a közgyűlés. Majd leleplezik a Kor­mányzó Urnák a város áltat készít-) teteit gyönyörű arcképét, a leleplező beszédet Lestár István dr. prépost-) plébános tartja. A balparti városházán tartott díszközgyűlés után a jobboldali városháza előtt lesz ünnepély. Mint ismeretes, innen indult el a Kormányzó úr a felszaba­dult Komáromba. Ennek emlékére a város gyönyörű bronz-domborművel! készíttetett a városháza falába. Ennek az emléktáblának a leleplezése is no­vember 6-ikán fog megtörténni, Su­­rányi Ferenc apátplébános mond be­szédet, Al ipy Gáspár kor many főtaná­csos polgármester pedig a város kö­zönsége nevében átveszi az emlékmű­vet. A november 6-iki boldog esemé­nyekre való emlékezéssel kapcsolatos még ennek a napnak egy másik mű­sorpontja is, amely a Katolikus Le­gényegyletben zajlik le este 7 órakor: itt egy vidám, magyar estet rendez­nek a felszabadulás örömével kapcso­latban. az est műsorát alkalmi szá­lesz. A rendezőség már most felkéri mok töltik ki. Légoltalmi gyakorlatok Komáromban Több mini negyven képletes légitámadás két nap alatt A rendezőség hangszórókról is gondoskodik,, amelyek az ünne­pélyt a kultúrpalota udvarára is közvetítik. Tekintettel a már most megnyilatkozó óriási érdeklődésre, a rendezőség a hatóságok képviselőit ezúton is meg­nyugtatja, hogy számukra fenntartott helyekről gondoskodik. A november 5-iki, vasárnapi ünnep­napi ünnepségek második része a lampionos felvonulás lesz. A rendezőség kéri az egyesületeket, hogy testületileg, természetesen zász­lók alatt vegyenek részt a felvonulás­ban s részvételüket előre jelentsék be a Jókai Egyesület elnökségénél. Gyü­lekezés 6 órakor a Kultúrpalota előtt, ahol az egyesületek számára helyet je­lölnek ki, s ahol a lampionok kiosz­tása is megtörténik. A felvonulás a kultúrpalotái ünnepély befejezése, 6 óra után rögtön megkezdődik. A Szt. András templomban a Himnusz el­­éneklése után kihozzák a Szent István oltára előtti zászlót, amely mögött az Az országos légvédelmi gyakorlatok keretében Komáromban csütörtökön, október 26-án reggel 7 órakor kez­dődtek meg a gyakorlatok s ma, szom­baton reggel 7 óráig tartottak. A két­napos légvédelmi készültség s elsöté­­títési gyakorlat a legnagyobb rendben s sikerrel folyt le, a hivatalos lég­oltalmi szervek s a város közönsége is nagy fegyelmezettségről s megértés-! ről tett tanúságot. A légvédelmi gyakorlat hivatalos ve­zetője Alapi/ Gáspár kormányfőtaná­csos polgármester volt, aki személye­sen is résztvett az egyes gyakorlato­kon. A legfőbb légoltalmi parancsnok pedig Murakeözg László dr. m. kir. rendőrlanácsos volt, aki állandó ellen­őrzést végzett. A gyakorlat megszer­vezésével s előkészítésével kapcsolat­ban rendkívül sokat fáradozott Haj­nal György rendőriéi ügyelő s ugyan­csak kivette a részét a szervezésből Szabó Lajos tüzoltófőparancsnok. A várost légvédelmi körzetekre osz­tották fel. Az I. körzet parancsnoka Sohár * Ottó ny. őrnagy volt, helyet­tese Katz Jenő banktisztviselő. A II. körzet parancsnoka Fülöp Zsigmond, volt polgármester, helyettese Selme­­czg István dr. ügyvéd. A III. körzet parancsnoka Király Miklós gyógysze­rész, helyettese Sulacsik Lajos nyug. számvevőségi főtanácsos volt. Két fi­gyelő és jelző őrség teljesített szolgá­latot, egy az igmándi sáncon, egy pe­dig a városi közkórház tüdőbetege pavilionjának terraszán, utóbbinak ve­zetője Söröss István s Kalitza Sándor volt. A segédrendőr-,osztag parancsno­kai a balparton Czibor Géza s II or A váth Erazmus, a jobbparton Farkas József s Csabaffy Imre voltak. A tűz­oltó osztag Kaubek Frigyes, Rokrossy Lajos, Tolnay János, Schleisz Géza, va­lamint Szapora György s Neffzell S,án-) dór vezetése alatt működött. A gázfel­derítő- és mentőosztagot Bíró Sándor, Kálóczy Sándor, Magyar Gyula s Olasz Kálroly irányították, míg a munkás és helyreállító osztag Broczky István, Lany^ádl József, Szabó Lajos, Komái t

Next

/
Thumbnails
Contents