Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-10-07 / 40. szám
4. Oldal-_____________________________________________________ KQJUKfJMl LÁBUK Érlesílés. A mélyen tisztelt közönség szives tudomáséra adom, l hogy a Kórház téren úri- és egyenruha szabóságot létesítettem. — Több éves gyakorlatom biztosíték arra, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítem. * Ö2ives támogatást kérve, maradok teljes tisztelettel: Horváth Asital ii5i úri szabó. A városi zeneiskola ügye (Beküldött cikk.) Valamely városnak a kulturális életben elfoglalt helyé) nem csupán múltja, múltjára vonálkézo emlékei — múzeum, képtár, régi épületei hanem első sorban életének kulturális tartalma, ennek színvonala szabja meg. Városunk helyzete erős középosztályánál, nagyszámú . tisztviselő társadalmánál fogva különösen kedvező, életének tartalmát, ennek színvonalát valóban kulturális értékkel való megtöltésének szempontjából. Ma éppen ez a középosztály az, amelyik áldoz. S éppen, mert mindig első sorban ez áldoz, kétszeresen szükséges, hogy áldozatkészségét és teljesítőképességét helyes szervezéssel a legcélszerűbben s a leggazdaságosabban értékesítse. így van ez a zeneiskolával kapcsolatban' is. A zeneiskola helyes megszervezése, egészséges működése hatalmas zenekultúra kifejlesztéséhez nyújt alkalmat. Ennek természetes előfeltétele: a kérdést ügyesen kell megfogni és egészségesen széles alapokra kell fektetni. A két iskola egyesítésé — nagyon helyesen — megtörtént. A továbbiakban elkerülhetetlenül szükséges, hogy feladatának magaslatán álló igazgatóval, tanári karral rendelkezzék. Szükség van tehát végleges, kiváló képzettségű és képességű igazgatóra, kiváló — éspedig főiskolai végzettségű — tanári karra. A főiskolai végzettséggel itt nem az állástalan diplomásokra gondolunk; egészen természetes, hogy a magasai)!) végzettséggel szükségképén velejáró nagyobb tudás sokkal többet tud átadni, másrészt a tehetséges tanítványt fokozottabb ambícióra serkenti és nem történhetik meg, hogy a fejlődés bizonyos fokát elérvén a tanuló azt mondja: nem érdemes oda járnom tanulni, hiszen már is többet tudok, jobban játszom, mint akitől tanulnom kellene. A nagyközönség is idővel értékelni fogja! a nívóbeli különbséget s maga lesz az. aki a képesítéshiány kiküszöbölését gyermekei fejlődésének, de meg a város zenekultúrájának érdekében követelni fogja. Ami már most a zeneiskola további feladatait illeti: ide tartoznék zenekar, énekkar megszervezése (itt nyomatékosan hangsúlyozzuk a gyermekkórus szervezésének városunk nyújtotta nagy adottságokat, lehetőségeket), ' kamarazene művelése. Ezekhez természetesen elsőrangú karmester szükséges, aki lehetőleg a tanári kat-ból kerüljön ki; ellenkező esetben a Búkor József műbútorasztalos KOMÁROM, KALAPOS-UTCA 1. Készít tervrajz után; ebédlő-, háló- és összetett bútorokat. Elvállal mindennemű más asztalosmunkákat. ____ ___________116ö______________________ nagy számban rendelkezésre álló pompás fiatal erőkből kell szerződtetni valakit, aki akár Pestről is lejárhatna. Ha van —\ s mbit halljuk: van — város Untéban rátermett ember, vele kell kezdenünk a munkát. A zenekultúra megteremtésének előfeltétele tehát a megfelelő képzettségű tanári kar; a zeneélet megszervezése azonban a közönségre háramlik. Ez pedig különösebb megterhelés nélkül keresztülvihető. Itt van a mi kitűnő Jókai Egyesületünk; nem kell más, mint zenei szakosztályának kiépítése. Annak keretébe könnyen beilleszthető a zenekar, énekkar, gyermekkórus és —I a zenepártolók egyesítése. Bizonyára van városunkban annyi zenekedvelő, hogy soraikból hamarosan összeállítható lesz egy szimfonikus zenekar, kiválóbbjaiból, a tanárikarból egy kamaraegyüttes, a meglévő tpbb énekkar jobb énekeseit pedig könnyén lehetne a zenei szakosztály keretén belül egy külön, szükségképen kitűnői)!) vegyes- és férfikarba »■ Nemesocsai határban 7 hold föld házzal, istállóval kiadó vagy eladó. Mellette 10 hold bérbeadó. Cím a kiadóhivatalban. tömöríteni, a sok gyermekből pedig külön gyermekkórust létesíteni. A közönség kétségtelenül hálás megértéssel honorálná a kezdeti, szükségképen gyengébb szárnypróbálgatásokat, örömmel támogatná a fejlődés során, ránevetődve pedig egyenesen megkívánná az erőteljes működést. A működés nyilvános részét illetőleg-állhatna: iskolai, tanárikari, helyi zenekari, énekkari, gyermekkari, templomi orgona, ének- és zenekari és természetesen évadonként néhány beérkezett nagyság szerepeltetésével rendezett hangversenyből (lehetőleg olcsó belépődíjakkal). Ä közönség, megterhelésének elkerülését célzó módozat volna és kétségkívül kitünően beválnék az, hogy az évenként előre megállapított számú hangverseny jegyeinek árát a közönség havi részletekben előre befizetné, vagyis egész éven át fizetne kisebb hozzájárulást, aminek ellenében jegyét megkapná. A részletkérdések megvitatása, a módozatok kidolgozása (tagsági díj, annak csökkentése vagy elengedése stb) a szervező bizottság, illetve az Egyesület vezetőségének feladata lenne; — itt pusztán csak nagy vonásokban vázolni óhajtottuk a zeneiskola feladatát, ennek bekapcsolódásával a zenei szakosztály hivatását s a módozatokat, amelyek alkalmasnak látszanák árra, hogy városunkban magas színvonalú muzsikális életet teremtsenek. Zenebarát. Hogy mennyi magyar őstehetség elkallódik, elveszik a feledés homályában, arról azt hiszem, nem kell írni. Most két őstehetségre hívom fel a nagyközönség figyelmét, hogy ne csak szűkebb körük tudjon róluk, hanem a nagy nyilvánosság is. Tatty, csallóközi községben él két egyszerű falusi fiatalember, a föld népéből valók. Napkeltétől napnyugtáig erős fizikai munkát végeznek. Különösen a tayári hónapokban veszi elő öklét a nehéz gazdasági munka. A téli pihenésre való időt használják aztán föl, hogy istenadta őstehetségüknek is áldozzanak, amit szenvedéllyel végeznek. Mind a kettő fest és rajzol. Nem tanította ezeket a jó Istenen kívül senki és mégis pompás alkotásokat festettek már. Nem igen dicsekszenek azonban ezzel a tudásukkal. Csak a falujuknak, az ismerősöknek, a rokonságuknak festenek és ezen a réven már sok képük diszíti a környékbeli falvak házait. Az egyiket Majer Andrásnak, a másikat Beke Vincének hívják. Mind a kettőnél voltunk. Tele van a szobájuk, konyhájuk, folyosójuk aggatva a saját fcíjtmépyeikkcl, rajzaikkal. Nagyon csinosak,* szépek. Mindegyikkel el monda ttjuk élejfolyásukat röviden. Beke Vipce ezeket monejtp: Tanyop születtem 1912-bep. Édesapám a világháborúi vpgígküzdötte és aipikor tí)18-bap hazajött, a harcjpreiT szerzett súlyos betegségben pár pap imilva meghall. Én akkor hat éves voltam, a húgom négy. Édesanyám a megélhetés nehézsége miatt egy év ájulva férjhez ment apám egyik bajtársához, Tóth Imréhez, aki szintén végigküzd ötté a háborúi és mint rokkant jött haza kisezüst, bronz és károlykereszt érdemrenddel. Én kiskoromban liba- és borjúpásztor voltam. Amikor felnőttem, mindenféle mezei munkát, mint papszáfnos, végeztem ■ Most is részarató voltam egy nagyobb gazdaságban. Csak a falusi elemi iskolát végeztem. A rajzolásból és festésből senkitől semmiféle oldalasban nem részesültem. Mivel szegény napszámos ember vagyok, költséges festővásznat nem vehetek, ehelyett olcsó kartonlapot használok. Szegénységem miatt a drága tubus-festékei se haszpálhatojn, hanem olcsó porfestéket firnejsszel föloldva. Majer András ezeket mondotta: Tanyon születtem 1912-ben. A tanyi elemi iskolát végeztem. 1934—36-ban a csehszlovák hadseregben szolgáltam, mint huszár. Katonáskodásom előtt közönséges falusi munkát végeztem, mint mezőgazdasági munkás. Mivel édesapám juhász volt, a katonáskodás után én is juhász lettem. Rajzolásból, festészetből semmi utasítást, semmi előképzettséget nem kaptam. Amit rajzoltam, festettem, mind saját szorgalmamból tanultam meg. Mivel anyagi viszonyaim nem olyanok, hogy gyárilag előállított, tubusokban levő festéket vásárolhatnék, közönséges porfestéket veszek, firnejsszel keverve festek vele Most már szűnni kezd a gazdasági munka, közeledik az ősz és a tél. A két derék legénynek jobban adódik alkalom, hogy istenadta tehetségüket igénybe vehessék és festhessenek, rajzolhassanak. A tavaszi és a nyári időben bizony nincs erre igen alkalmuk. Aki a nép dolgail szivén viseli és arra van útja, nézze meg ezt a két festegető legényt. Képeik között sok meglepő dolgot fog találni. Megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük! Dr.B.J. — A balti városok: Riga, Tallin, Kaunas és Helsinki közös jellemvonásait rajzolja meg Orlutay Gyula a Tükör legújabb számában. Markó Árpád a törökverő Hadik András huszárkapitányról emlékezik. Lőcse Pál mesterről szól Kampis Antal pompásan illusztrált tanulmánya. Sehöpflin Aladár a színházakról, báró Villani Lajos a velencei filmbemutatóról, Barsi Ödön Paganiniről írt. Kertész Róbert a legutóbbi hetek történelmi eseményeit foglalja öszsze. A Tükör irodalmi és művészi értékét ezúttal is kitűnő elbeszélések, érdekes szemlerovatok és szebbnél szebb fényképek fokozzák. Első komáromi gőzerőre berendezett 961 kelmefestő és vegytisztító üzem Alapítva: 1905. KOMÁROM Nádor-u. 3 és 48 Fest, tisztít, impregnál és tartósan molytalamt! Gallértisztítás! C7T SZÁLLODA ES ETTEREM teljesen újjáalakítva (a volt Magyar Király szálloda helyén) /. hó 15-én megnyílik 1185 Két őstehetség Tanyon 1939. október í (§) Halált pkozá súlyos tesji sértés miatt pgy évi börtön. Lovász István 31 éves komáromi hajógyári munkás auguszLus 5-én összeveszett feleségével s a veszekedés hevében öklével gyomronütötle a terhes állapotban levő asszouyj. Az asszonyt kfolfozba szállították, ápol műtétet hajtottak rajta végre, azonban már nem lehetett pajta segíteni: erős vérzés következtében meghalt. A komáromi kir. ügyészség halált okozó súlyos testi sértés mialt emelt vádat Lovász ellen, aki a napokban megtartott főtárgyaláson fogadta azt, hogy megütötte volna feleségéi. Azonban a bíróság a közvetlenül a halála előli kihallgatott áldozat vallomása s az orvosszakértők véleménye alapján megállapította a bűnösséget s erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés miatt 1 évi börtönbüntetésre iléK te. Az Ítélet nem jogerős. (§) kormány gyűl ázás miatt 14 napi fogházai kapott. Rehr István 35 éves vágsellyei autószerelő ez év márciusában a vágsellyei Attinger-vendéglőben afeletti felháborodásában, hogy a hungarista mozgalmat betiltották, sértő kijelentéseket tett a kormánnyal kapcsolatban. Behr a komáromi törvényszék előtt tagadta az ellene pmelt vádat, amelyet azonban a kihallgatott tanuk vallomása mindenben igazolt. Behr 14 napi fogházbüntetést kapott. Az Ítélet nem jogerős. (§) A vő babával agyoncsapta apósát, — a gyilkos 15 évi fegyházal kapott. Benkő István földművés apósával, Csákvári Jánossal egy házban lakott. A vő és az após között állandó volt a veszekedés, a veszekedést leglöbbnyire az após kötekedő természete okozta. Benkő 1931. március 14-én, mikor Csákvári valami csekélység mialt rátámadt s fojtogatni kezdte, elhatározta, hogy elleszi az öreget láb alól. Bal iát készített az istállóba s egyik reggel, mikor Csákvári az állatait etetni ment az istállóba s a jászol fölé hajolt, a baltával hálbasujtotta. Az ülés nem volt halálos, erre Benkő a bállá élével előbb feje tetején, majd arcán ütötte meg az apóst, aki azonnal meghalt. Benkő az istállóban tartózkodó Imre öccsére életveszélyes fenyegetéssel ráparancsolt, hogy ä hullát a pajtába segítse kivinni. Benkő a hulláról lemosta a vérnyomokat s öccsével együtt felakasztotta a pajtában. Azután nyugodtan kiment szántani a határba. A hullára a házbeliek csakhamar ráakadlak, a csendőrség nyomban megállapította a gyilkosságot. Benkőt elfogták s a gyilkos beismerte teltét. A vizsgálat befejezése után a bűnügyet a volt komáromi kerületi "bíróság esküdtszéke tárgyalta le s Benkőt gyilkosságért 15 évi fegyházra Ítélte, amiben a vádlott megnyugodott. Mivel a büntetés még nem telt le, a magyar bíróságnak újból kellett tárgyalni az ügyet. Benkő a napokban megtartott tárgyaláson tagadta, hogy előre készült lettére s azt állította, hogy önvédelemből követte cl azt, mert apósa vasvillával támadt rá. A komáromi kir. törvényszék megállapította a gyilkosságot s ugyancsak 15 évi fogyházban szabta in eg a vádlott büntetését, ami ellen úgy az ügyész, mint a vádlott fellebbezéssel élt. (§) Szigorított dologházra Ítéllek egy betörőt. Takács Sándor 32 éves kamocsai napszámos Szabó Benő nevű társával február 8-án éjjel betört Fischer Lipót vágfarkasdi röföskereskedő üzletébe és onnan 736 pengő értékű árut és 60 pengő készpénzt vitt el. Július hó 28-án éjjel Schulz Izsákné negyedi szatócsüzletét törték fel és ott is árut, valamint kész-* pénzt zsákmányoltak. Takács az áru egy részét eladta, de ez vesztél okozta, mert erről tudomást szerzett az egyik károsult és feljelentésére megindult a nyomozás. Takácsot letartóztatták, Szabó Benőt azonban nem sikerült kézre keríteni, ma is szökésben vau. A komáromi törvényszék a sokszorosan büntetett előéletű Takácsot 3 évi szigorított dologházra Ítélte. Az Ítélet nem jogerő^. (*) Kölninek tánciskolája a Vigadóban. Táncórák kedd, péntek. Vasárnap délután és este tánc. Magán »ódák és külön csoportok megbeszélés szerint. Kész csoportok tanítása vidéken is.
