Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-07 / 40. szám

1939. október 7. KOMÁROMI LÁPOK 5- o^i Már 46 pengőért is készítek Önnek egy szép öltönyt tartós divatszövet­ből, mérték utáni uriszabó munkával. Készítünk termé­szetesen drágább darabokat is. Weiner Ruhaház Komárom, Baross u. 12. Városi zeneiskolánk és zenei életünk a cseh megszállás alatt A napokban szemembe ötlött az egyik üzlet kirakatában a városi zeneiskola fel­hívása. Megállottám, hogy elolvassam. Egy mondat ragadta meg a figyelmemet, mely igy szólt: »A cseh megszállás alatt a város zenei élet? és a városi zeneiskola nívója prtísen csökkent«. Ez a kitétel adta meg nekem az impulzust, hogy mint a zene­iskola egykori növendéke és mint a zene­iskola félügyelőbizottsagának tagja, rámu­tassak ama körülményekre,, melyek ezen állítást mégdönlik. Nem célom az immár 40 éves városi zeneiskola történetét megírni, de nem hall­gathatom el az első igazgatónő Leden* tnayer Ilona kiváló munkásságát, aki az 1806—97. évben a zeneiskolát megszervezte és azt a minisztérium jóvá is hagyta. Említett igazgatónő Kövessy Ferenc és özv. Baross Jenőné tanárokkal egyetemben több jelentős hangversenyt tartott. A cseh megszállás alatt Ledermayer Ilona igaz­gatónő többek közölt igen magas szín­vonalú Erkel jubileumi ünnepélyt is ren­dezeti, amelyen tiszta magyar melódiák hangzottak él. A zeneiskola működésének egyik ered­ménye pedig az a vonóskar, mely az 1922 23. években nagyrészt Kövessy Fe­renc volt növendékeiből alakult. Ez az együttes a Kai. Egyházi Énekkar közremű­ködése mellett a Szent András templom­ban zenés miséket tartott. A későbbi években Weisz Emma igaz­gatónő vezetése alatt a zeneiskola többi tanárai: Schmid! Viktor, Molecz Margit, Thiel Janka és Krizsán József a zeneisko­lát habár szerény keretekben, de annál lelkesebben, magyar, szellemben vezették és zenei életünket művészi koncertekkel gazdagították. A szülök legteljesebb meg­elégedéséi vívták ki. Ezl légjobban bizo­nyította az, hogy a növendékek létszáma •a 130-al megközelítette. Erre az időre esik a Haydn- Mozart- és Bralims-einlékb ing­­versenyek rendezése, melyeken a növendé­kek szólóban és zenekari kísérettel ját­szottak. A zenekart Schmidt Viktor túsz. alkarnagy vezényelte. Ezek a hangversenyek nemcsak városunkban, hanem a főváros­ban is megállották volna helyüket (mint növendék hangversenyek). A cseh megszállás alatt Komárom város zenei élete szintén élénk volt. A Jókai Egyesület meghívására a legkivá­lóbb fővárosi művészek keresték fel váro­sunkat : Hubay Jenő, Sándor Erzsi, Basi­­lides Mária, M®dek Anna, Svärdtröm Val­­ho;-g, Bartók Béla, Rosé quartett, Wald­bau er—Kerpely négyes, A helybelied köríti Farkas Mária, Wölecz Margit, Weisz Em­ma művésznők számtalan szóló- és zene­kari hangversenyen aratlak sikert. Ezeket a koncerteket a rádió is közvetítette. Zenei életünk folytonos növekedését és élénkségét legjobban, mulatja az a kultúr­án unka, melyet a Komáromi Dalegyesület fejtett ki a húsz év alatt, több ízben magas nívójú filharmonikus hangversenyt rendezve, az országos dalversenyeken pe­dig Schmidt Viktor vezénylete alatt, ara­tott sók dicsőséget. Nagy sikerrel működi­tek ezenkívül mint férfikarok az Egyet­értés Munkásdalárda, a Református Első Énekkar, a Ivat. Egyházi Énekkar, hasppló- Lépeni a főgimnáziumban és a ref. tanító­képzőben szervezett zene- és énekkarok. Az itt felsorolt hangversenyek csak sze­­rpelyényei voltak a lénylegesen megtartott hangversenyeknek, de a hely rövidsége mi­att lehetetlen volna mindegyikről meg­emlékezni. A csehek a zeneiskolától — mert magyar volt — minden támogatást megvonlak, azonban a tantestület ambícióját, vala­mint a lakosság zencszerctetét semmiké­­pen sem csökkentették. Jelen voltam a kultúrpalotában az uj­­komárojni. zeneiskola által rendezett hang­versenyen és olt rögtön megállapítottam, hogy egy nívón van a mi zeneiskolánkkal, anifcílv a megszállás alatt derekasan meg­állt la a helyéi, meri tantestületünk mindig odaadással teljesítene kötelességét. Zsiík'k Bílá — C) vak o d j u h k a k é m e k t ö 1! A rémhírterjesztés és fecsegés: hiza­­úrulás! A NAGYMAMA Igen, arról a nagymamáról van szó, akii most oly sokan keresnek, noha rég porlad valahol szegény. Arról a nagymamáról, akinek szabályos, ér­vényes keresztelője volt a negyven­­nyolcas időkben, amikor még nem sejtette, hogy ez a szabályos kereszte­lő később mily örömei, de közben mennyi gondot is fog okozni a kései unokának. A nagymama keresztlevelét kereste nemrégiben az egyik érdekelt unoka. Szüksége volt rá, pályáznia kellett va­lami állásra. A nagymama keresztlevele azonban eltűnt az idők viharában. Minél job­ban keresték, annál csekélyebb lctl a remény, hogy a nevezetes, várva-várt keresztlevél előbukkan a szükséges időben. Nagymama megakasztotta az egész számítást. Ekkor jutott eszébe valakinek, — alighanem ä legöregebb sógornak, — hogy arra a plébániára kellene elmen­ni, ahol nagymama örök hűséget es­küdön nagyapának. Az esketőskönyv­­ben csak bele van írva a nagymama születési helye és éve? Valóban megtalálták az esketőköny­ke az unokákra, mindig titkolta a ko­rát, sírba vitfe a titkot a kedves. Mit tudta ő, hogy ezzel a négy évvel majd­nem útját szegte az unokának. Csak a lelkész csóválta a fejét. — Már negyvennyolcban is, — dünnyögte csodálkozva, — ezek a nők, ezek a nők ... A KUTYA Tatárnak hívják a kutyát, így, új­szerűén, Tatár. Talár komoly, foltosruhájú vizsla, de a vizsláknál a foltos ruha előke­lőséget s jólöltözöttséget jelent, éppen ellentéte e tekintetben is az ember­nek. Mint sok más tekintetben is. Pél­dául hűség tekintetében. A hűségről azért szólunk, mert a gazdája, bármennyire szereti is Tatár kutyát, mégsem ragaszkodik oly erő­sen a kutyához, mint a kutya a gaz­dájához. Így például, ha a gazda el­megy mulatni, — és néha egyfolytá­ban három napra is elmegy, — Tatárt otthon hagyja. Pedig Talár is nagyon szeretne csavarogni a gazdájával. Ne­ki is jólesnek az új kutya-ismeretsé­gek s az idegen konyhák csontjai. Idővel azonban Tatár beletanult a mesterségbe. Önállósította magát s es­tenként keresni kezdi a gazdáját. NEVERY IMRE hatóságilag engedélyezett Egyéni és csoportos tanítások. - Kérjen részletes tájékoztatót! gépIáraifivezeSS iskola Komárom, Jókai Mór utca 8. sz. I. emelet Lelkiismeretesen, gyorsan és eredmé­nyesen készít elő minden kategóriájú soffőrvlzsgára l 5r I vet. Hatalmasat lélekzett a család: nagymama tehát negyvenkilencben szüléiéit, Kiskunhalason. Gyerekjáték tesz a keresztlevelet kikérni. Pislát rögtön menesztették is Kis­kunhalasra, kellő pénzzel, magyarul dohánnyal felszerelve. Pista, a do­hány s ‘Kiskunhalas: biztosnak lát­szott a keresztlevél dolga. Ám, Kiskunhalason hiába forgatták összc-vissza a negyvenkilences anya­könyvet, nagymama nem került elő belőle. — Tévedés lesz a dologban, — mon­;- — diolta a lelkész, és halkan gyanakodni kezdett. Ezen a héten már a második eset, hogy nemlétező és soha be nem írt nagymamát keresnek. — Nem lehet tévedés! Kiskunhala­son születeti a nagymama, negyven­kilencben. SajáL szememmel latiam a matrikulában. A lelkész tovább keresgél, forgatja a lapokai, egy félóra múlva aztán meglepetten felkiált: — Megvan a nagymama. De nem negyvenkilencben, hanem negyvenöl­ben született. Négy évet tagadott te a nagymama házasságkötéskor. így szállt az einlé-U ARANYI GAZDASÁG tejfeldolgozó üzemében (Ferenc lózsef-rakpart 24.) DS-JO gyümölcs, joghurt, hiss tejszín, lejfeL túró és vájj kapható nagyban és kicsinyben. Pontosan hétkor kilép a kapun Ta­tár s úlnakindul. Először a Kaszinót nézi meg, — a földszintes, kertes Ka­szinó minden zegél-zúgát bejárja, — aztán elmegy a patikába, mert estén­ként ott is elüldögél a gazda, a pati­kussal. Tovább, az óramutató járásá­val s az idő múlásával egyidejűén a vendéglőkbe, kisebbekbe s nagyob­bakba. Okos feje mindenütt megjele­nik az ajtóban, körülnéz, ada-od iszi­­matol az ismerősökhöz s pontosan megérti, ha azok szólnak hozzá: — Tatár, a gazdád még nem érke­zett meg. Talár fúj egyet, ballag tovább. így kering, ballókázik, csavarog az uccán, a házakban s a vendéglőkben, míg nagy örömmel: rá nem talál a gazdá­jára éjféltájban. Akkor aztán a gazda lába elé fek­szik s nézi a gazdát. S ha a gazda sű­rűbben emeli a poharat, Tatár meg­mozdul s ráül egyel a gazda, nadrág­ján. — A fene egye meg, — mondja ilyenkor a gazdit, — ez a Tatár már megint spórolni akar, nem hagy inni. Kinek spórolsz, Talár? Obyvi) Budapesten látogassa meg a jó konyhájáról és italairól hires KESZEY ÉTTERMET VII., Rákóczi út 44 (Nemzeti Színházzal szemben). Esténként hangulatos zene. 7,57 ■ m A 1 Hátha most sikerül? Október 14-én kezdődik az új m. kir. sorsjáték, nagy: összegek nyerhetők ismét é§ so­kan lehetnek váratlanul gazdagok. Nem szabad a reménységet feladni, mindig törekedni kell az embernek és lehetőségeket keresni, hogy hátha most a „szerepcser véletlen“ sikerül, mert piindenkinek és minőjén egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Nyerni azonban csak annak lehet, akinek sorsjegye van 83.000 sorsjegy 44.000 nyeremény Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 Jutalom és nyeremények készpénzben: 400.000 70.000 2x40.000 K 300,000 60,000 30.000 1 100.000 2x50.000 15.000 | 21 drb ä 20.000, 32 drb á 10.000 stb. P összesen közel 10 millió pengő, mely összeget készpénzben fizetik ki. Vegyen vagy rendeljen tehát egy sorsjegyet bármelyik hivatalos főárusítónál. kiknél titok­tartás és pontos, figyelmes kiszolgálás biztosítva van. A sorsjegyek ára osztúlyonkint: Nyolcad | Negyed Tél Egész 51/, peogő 1 7 pengő 14 peügő 28 pengő Ä Jókai Egyesület évadnyitó műsoros estje A Jókai Egyesület nemes feladatá­hoz híven mindig elől jár a komá­romi kultúráiét intézésében. Máris megkezdi műsoros estjeinek, hangver­senyeinek évadját s elsőül olyan mű­vészi csemegével kedveskedik a meg­nagyobbodott Komáromnak, hogy ez valószínűleg széleskörű tetszést fog árulni. A Jókai Egyesület tagjait ezév tavaszán sorra meghívták a dunántúli irodalmi egyesületek, szereplésre. A Jókai Egyesület most is visszaadja a meghívásokat s elsőül a győri Kis­faludy Kö:ft s a híres Győri Triót tát­ja vendégül. Jövő vasárnap, október 15-én, esti hat órakor szerepelnek a győriek, igen magas színvonalú mű­sorral. A győri estet dr. Szijj Ferenc elnök megnyitója vezeti be, majd dr. Valló István, Győr város polgúrmes­­tcrhelyettese s kit Húr lan ács nők a tart felolvasást, Harsányi Lajos kanonok, a Kisfaludy Kör elnöke költeményei­ből szaval. Harsányi Lajost tavaszi szereplésekor ismerte meg s szerette meg a komáromi közönség- Majd áz országoshírű Győri Trió játsza él Csajkovszky A-moll trióját, ezt a gyö­nyörű zenei művet. A Győri Trió tag­jai: II. Szanyi Irma zongoraművész­nő, Hermann László, hegedűművész, a győri zeneiskola igazgatója s Ile­­lényi Gyula gordonkaművész, a győ­ri zeneiskola tanára. A Jókai Egyesü­let műsoros estjét máris nagy érdek­lődés előzi meg. Jegyek válthatók, a jövő héttől kezdve az Unió-könyves­boltban, 50 fillértől 2 pengős árig. — Iratkozzunk be a városi könyvtárba. A közelgő őszi és téli esték unalmát leg­könnyebben a jó olvasnivalóval űzhetjük el. Komárom abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy egy nagy, tizennégyezer köteles nyilvános könyvtár áll a közönség rendelkezésére, a kultúrpalota földszintjén, a városi közkönyvtár, amely hetenként há­romszor: hétfőn, szerdán és pénteken dél­után 2—5 óra között ad ki kölcsön köny­veket. Bciralási díj nhicsen. Éhben az év­ben az új olvasónak 1 pengő 50 fillér díjat keit csak fizetni és ezért ingyen megkapja az új. nyolcadik számú könyvtári címjegy­zéket. amely a legújabb szerzeményeket közli és hetenként háromszor válthat az olvasó könyveket Az előző katalógusokat ingyen használhatja a könyvtárban az ol­vasó. de meg is veheti darabonként 80. fil­lérért és otínon kényelmesen kiválogathat­ja a neki legmegfelelőbb könyveket. A gazdag szépirodalom mellett a tudomány­nak csaknem minden á i. képviselve van a könyvtárban. Siessünk minél előbb igénybe venni! „CORSO” Étterem és söröző Mérsékelt polgári árok! Gondos kiszolgálás! KOMÁROM ÚJVÁROSBAN, Nagyigmándi-ut 13, Gyönyörű kerthelyiség, modernül berendezett éttermek, és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek, Kitünp italok. Menürendszer, ilavi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye.

Next

/
Thumbnails
Contents