Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-10-07 / 40. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre íh Pengő, negyedévre 2.51 > Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Történelmi idők Komárom, október 6. Az egymást kergető események forgatagában. amikor a lázban égő idő minden nap újabb fordulat elé állítja a világot, a mélységes kegyelet szárnyain elszáll a zaklatott lélek az aradi szent tizenháromhoz, hogy az emlékezés sziveket fölemelő csendjében áldozzon azoknak, akik hazájuk iránt érzett szent kötelességüket maradéktalanul teljesítették és hűségüket vérükkel pecsételték meg. Az októberi borús napok szelíd hangulatában csodálatosan megnyugtató érzés emlékezni azokra, akik ériünk szenvedlek vérlanuságol, mert fényes példájukból annyi ’tanulságot meríthetünk, annyi irányítást nyerhetünk, hogy a mai nehéz idők követelményeivel szemben is szilárdan megállhaljuk helyünkéi. A zsarnokság áldozatai voltak ők, az elnyomás és rabszolgaság ellen fogtak jogos fegyvert s ha pillanatnyilag el is bukott a szabadság zászlaja, az ő szent poraikból sarjadt ki mégis a szabadság virága. Az októberi tizenhárom hős tábornok feledhetetlen emlé e örökké szent előttünk és szerte' a csonka hazában és e hazán kívül ina újra összrdoid).útnak a magyar szívek, hogy áldozzanak s hogy megfogadják: életüket és vérüket készek a hazának odaadni, hogy elkövetkezzék ollhataUnn forró vágyunknak beteljesedése, a történelmi nagy Magyarországnak feltámadása! Sok nehéz napot látott ezer éven át a magyar s jtya a dicsőség fénye többször felragyogott is fölötte, inkább szenvedés volt élete, mely fennmaradását igen megnehezítette. A történelem folyamán számtalanszor kellett helylállan'a, úgyszólván állandóan védekeznie kellett a körülötte lévő ellenségekkel szemben s ha kardját visszaengedhette is hüvelyébe, egyik kezét a markolatán kellett tartania, mert sohasem volt szabadsága, és függetlensége az idegen népek közöli biztos. Szabadságáért vívott harcaiban egyedül maga küzdötte végig a csatákat, egyedülisége, testvértelensége éppen a legnagyobb veszedelmekben tűnt ki, amikor magára hagyotton viaskodott éleiéért és hazájáért. Egyedül a saját erejében és a magyarok Istenében bízva állt ellent a réájatörő, sokszor tízszer is nagyobb erőnek, hogy megtartsa határait és azt a gyönyörű országot, melyet Árpád szerzett népének és Szent István tett kereszténnyé s a Hunyadyak, Báthoryak,. Bocskayak, Rákócziak és halhatatlan hős utódaik mentettek meg az utókornak. A történelem hums iga szerint minden időben támadtak vezérek és bölcsek, akik ezt az országot kivezették a siralomvölgyéből, s támadlak olyan hű és áldozatra kész fiai, akik nem rettentek vissza a veszélyektől, hanem bátran és szilárdan álllak ki az ország és nemzet igaza melleit. A történelem adott lelkűknek erőt és kitartó akarást a döntő napokban, a történelem dolgozott munkájukban és minden cselekedetükben. Nagy történelmi eredményeknek vagyunk ma is tanúi. A történelem végzi munkáját és a lázas idők szellője nem hagy érintetlenül senkit. Érezzük a történelmi idők fuvallatát mi is, hiszen közvetlen körülöttünk zajlanak le a világ arculatát megváltoztató nagy események. De a magyar nem- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAAL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNYÁT JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLÜP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Hitler feltűnően békés a bíró daliul gyűlés Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. beszéde előtt Határai véglegesek, — jelentette ki, — csak a gyarmatokat kéri vissza s Európa igazságos újjárendezését kívánja óriási érdeklődés előzte meg Hitler vezér és kancellár nagy beszédét. A beszédet pénteken délben mondta el Berlinben a birodalmi gyűlés színe elölt, közvetlenül azuLün, hogy a lengyel harctérről visszaérkezett. Hasonló körülmények közölt még nem beszélt a német, vezér: keleten egy megnyert háború s egy új szövetséges, nyugaton egy félig megkezdett háború, mindenült csupa felelősségteljes kérdés, háború s béke kérdése. A beszéd nagyszabású volt, csaknem kétórás, mint Hitler minden fonlos megnyilatkozása. — A lengyelországi hadjárat győzelemmel fejeződött be, — mondotta a kancellár, — nem volt még példa arra a világtörténelemben, hogy ilyen gyorsan s ily tökéletesen nyerjenek meg egész ország ellen, ekkora területen háborút. A lengyel katona vitézül harcol!, csak a vezetés volt rossz. Majd beszámolt a kancellár a német hadsUT^get.étl veszteségékről, beszámolójának ezl a részét a birodalmi gyűlés tagjai állva hallgatták végig. — Egy .úyolcadáí szenvedte a német hadsereg gazoknak a veszteségeknek, mint amennyire számított. Tízezer halott, haripincezer sebesült, háromezerliaiszáz eltűnt katona: ez a veszteség. • Majd elmondotta, hogy mindez a harc nem lett volna, ha a Versailles! békeszerződés nem leit volna. Mindennek oka a párizskörnyéki rossz békeszerződések sorozata, ezeket azonban a német nép nem tekinti magára nézve kötelezőnek, mert ez erőszakbéke volt. Lengyelországnak új határokat fognak vonni, úgy, hogy az többet veszélyt, vagy intrika-gócot ne rejtsen magában sem orosz, sem német ellen. Népi,, gazdasági és közlekedési szempontokat fognak figyelembe venni az űj állam határainak megvonásánál. A lengyel kérdést csak az orosz és .a néniét, a két érdekelt hatalom intézheti el s ez is fogja elintézni. Hogy mennyire jól el lehet ilyen kérdést intézni, azt a cseh-morva kérdés megoldása is mutatja. Németország nem akar terjeszkedni eredeti határain, életterén túl. Semmiféle szomszédjával nincsen vitás kérdése s liaLárait mindenütt véglegesnek tekinti. Különösen kiemelte a kancellár azt a szívélyes viszonyt, amely Magyarországhoz fűzi Németországot s kb, jelentette, hogy Magyarország felé is véglegesnek tekinti a megvont határokat. zet a világeseményekkel szemben is szilárdan áll törlénelmi alapjain és jogainak teljes tudatában vár nyugalommal azon. a helyen, melyet történelmi hivatása kijelölt számúra Közép-Európa szívében. Dolgozik, végzi kötelességét azzal a gondolattal, hogy becsületes munkájával gyarapítja a nemzeti erőt és biztosítja a magyar haza szabadságát. Bizalommal eltelve a nemzet Vezére és bölcs kormányzói iránt, nyugodtságában és komolyságában példát mutat az egész világon azoknak, akik a történelmi időkben Szükséges azonban Kelet és Délkelet- Európa népi kérdéseinek megoldása, úgy, amint ezt a kérdést Olaszországgal is meg tudta oldani a birodalom. Barátságos hangon szólott a kancellár arról a lehetőségről, amellyel Franciaország és Anglia felé meg lehelne javítani a légkört. Franciaországtól semmi követelése nincsen, Angliával pedig mindig jóban akart lenni, csupán a gyarmati kérdés megoldását kívánta, mert Németországnak szüksége van gyarmatokra. Kár milliók vérét ontani s kár annyi sok értéket pusztítani fikciók miatt. Feltéve, ha három, vagy nyolc év múlva sikerülne Németországot leverni, abból újabb Versailles és újabb igazságtalanság, rossz béke fakadna. — Minek pusztítsuk egymás értékeit, — mondotta, — a franciák először összelőnék Saarbrücken!, amire a németek bosszúból Mühlhausent lőnék össze- Erre a franciák ismét Karlsruhét fognák bombatűz alá, a németek Strassburgot s így menne a végtelenségig, aztán a békekötésnél csak hatalmas, • elpusztított terület maradna. Most kell ezt megakadályozni, okos, jó tárgyalással. —' A békeajánlátot megtettem, — mondotta végül, — még azt is megkockáztatom, hogy gyávának mondanak némely újságírók. Most a nyugati hatalmakon a sor, hogy válaszoljanak s válasszanak a kékje s háború közölt. Ebben az ügyben ez az utolsó szava. Megköszönte az isteni Gondviselés-Szombaton iktatták be Bubnics Mihály rozsnyói püspököt ünnepélyesen s az ünnepélyen, résztvett Jaross Andor felvidéki miniszter is, aki a kormányt képviselte. A beiktatást követő díszebéden Jaross Andor megragadó halású beszédben éltette az új püspököt s beszédében többek között rámutatott az örök Róma gondolatára, mely azt jelenti, hogy a kétezeréves pilléren álló Rómának van ideje várni a politikai viharok között is addig, míg a krisztusi morál cselekedhetik. Majd meleg szavakkal üdvözölte az új püspököt abból az alkalomból, hogy élére került egy majdnem százszázalékos magyar egyházmegyének. tanácstalanul állanak. Saját törlémelímének maradandó tanulságai irányítják gondolkozásában és cselekedeteiben egyaránt, amelyek parancsként írjak elő a nemzet számára az egyéb értést, az összetartást, a törhetetlen bizalmat a nemzet jövőjében s a szigorú fegyelmet a cselekvés óráiban. E szent parancstól áthatolt lélekkel áll helyén Magyarország nagy barátainak szoros érdekkapcsolatában és bízva a nemzet elpusztíthatatlan őserejében, dolgozik a jobb jövő felvirradásán. F. Zs. nek, hogy segítette Németországot s kérte, hogy ez a Gondviselés tovább is kisérje a németek útját. A BESZÉD HATÁSA London. Oki. 6. Az angol politikai körök nézete szerint Hitler, vezér mai beszédében nem mondott olyant, amely miatt előbb kellene vele foglalkozni, mint a szerdán tartandó alsóházi ülésen, amikor a kormány elnöke különben is beszámol a hét eseményeiről. Hitler azt mondotta beszédében, amit tőle várni lehetett. Moszkva. Okt. 6. Moszkvában, — mint a német sajtóirodának jelentik, — Hitler vezér és kancellárnak a birodalmi ülésen elmondott beszéde nagy figyelmet keltett. A beszéd a békét hirdeti és teljes mértékben megfelel annak a megegyezésnek, melyet Németország és a Szovjet kötött egymással. Most a nyugati hatalmakon a sor, hogy válaszoljanak a beszédre. Párizs. Oki. 6. Francia politikai körökben úgy mondják, hogy Hitler beszéde nem tartalmaz semmi olyant, amit a közvélemény már ne tudna. Belgrad. Oki. 6. Jugoszláviában az esti lapok szerint mindenki osztja Hitler vezérnek ama véleményét, hogy minél előbb be kell fejezni a minden komoly cél nélkül folytatandó háborút. A jugoszláv—német határok érinthetetlen ségére vonatkozó kijelentése nagy megnyugvást keltett és a kisebbségek áttelepítésére irányuló javaslatát nagy rokonszenvvel fogadták. —■• Nincs okunk, — úgymond, — hogy elhallgassuk: szlovák szülők gyermeke tölti be ezt a magas pozíciót, aki betöltötte, betölti és be fogja tölteni azoknak az erkölcsi igazságoknak értelmében, amelyek eddig is vezérelték, amelyek az egész világot kormányozták s amelyek kifejezésre jutottak a hit és erkölcs nagy áldozataiban. —1 Amikor erről a problémáról gondolkodunk, akkor eszünkbe jut az, hogy a szent istváni gondolat egyformán akar üt a Kárpátok medencéjében otthont adni mindazoknak a nemzeteknek, amelyek erezlek a sorsszerűség folytonosságát. Ha ránézünk a politikai térképre és végigfuttatjuk elménket a mai Közép-Európán, ha továbbmegyünk és látjuk a ma itt dübörgő nagy világeseményeket,, rádöbbenünk, hogy ezek az új világesemények a Kárpátok medencéjében az itt élő nemzeték korszerű közösségének! gondolatát újból felvetik az égboltra. — Az előbb örök Rómáról, Roma Aelernáról beszéltem. Legyen szabad azt mondanom, — a magyar állaün gondolatba vetett sziklaszilárd meggyőződésem mondatja ezt velem — hogy van a mi lelkünk mélyén, de azon túl milliók lelkében a határon Jaross Andor miniszier a. Kárpátok medencéiében laké nemietek korszerű közösségének gondolatáról beszéli « DÜsoök beiktatásán
