Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-10-07 / 40. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. október 7. Európa legtöményebb keserűvize az Igmándi. Elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő . kis üveg -.65 iillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást tógád el. belül, de talán túl is egy Hungária Adferna gondolata. — Eraiek a Kárpátok medencéjé­nek sorsa egytől függ: hogy vájjon a közelében van-e olyan Hungária, mnely sziklaszilárdan megáll és kohé­ziós erejével odavonzza mindazokat az erőket, amelyek ma talán megkí­sérlik e kohéziót leküzdeni, de soha­sem fog ez nekik végérvényesen sike­rülni. A miniszter beszéde végén rámuta­tott arra, hogy a magyar történelem — néhány felelőtlen hónap kivételé­vel — mindig a hit és erkölcs vonalá­val együtt haladt. Ezért volt Magyar­­országnak és mindenkori kormányza­tának bensőséges a viszonya a római kúriával, ezért merte felrajzolni a Hungária Aeterna gondolatát is. A nagyhatású beszédet szűnni nem­akaró tapssal fogadták. Komárom vármegye kisgyűlése szept. 30-án d. e. 9 órai kezdettel ülést tartott, melyen Nagy Nándor főispán elnökölt. A kisgyűlés elsősorban olyan ügye­ket tárgyal L, amelyek az ugyanazon a napon megtartott őszi közgyűlés tárgysorozatán is szerepeltek, amelye­ket tehát a közgyűlés részére kellett előkészíteni és megfelelő javaslatok­kal ellátni. E tekintetben tehát tudó­sításunk részletekre nem terjed ki, hanem utalunk az őszi közgyűlésről szóló tudósításunkra. De elintézett ezen felül a kisgyűlés több saját ha­táskörébe tartozó kérdést is, miáltal a szokásos havi ülés tárgysorozatát tehermentesítette és a megoldást gyorsította. így betöltötte a vármegyei szám­vevőszék megüresedett, két helyét. E két helyre a "kisgyűlés saját tagjai sorából Ghyczy Elemér és KáUay Endre dr. törvh. biz. tagokat válasz­totta meg egyhangúlag. Komárom város zeneiskolája ré­szére arra való tekintettel, hogy a zeneiskola nem csak a város, hanem az egész vármegye kultúrszolgálatá­­ban áll, 200 P anyagi támogatást sza­vaztak meg. Hozzájárult a kisgyűlés Izsa községben ímoki állás szervezé­séhez, Maroelháza községben a csen­dőrlaktanya átalakításához, Martos' községházának átépítéséhez, majd né­hány segély iránti kérelem tárgyában hozott határozatot. A tatatóvárosi Közgazdasági és Iparbank rt.-nak Fel­­sőgallán nyitandó kézi zálogüzletéhez a kisgyűlés 5000 P biztosítékot kötött ki és a zálogügyletek utáni hasznot pedig 15 százalékban maximálta. Vá­sárát községnek a szülésznő díjazása tárgyában hozott határozatát felol­dotta és a községet új határozathoza­talra utasította, mert a megállapított fizetés nem éri el a törvény által előírt minimumot. Még néhány kevésbbé jelentékeny ügy elbírálása után a kisgyűlés 1/2 H órakor végétért. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105 Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának őszi közgyűlése Komárom, október 6. Komárom vármegye törvényhatósági bi­zottsága szombaton, szeptember 30-án dél­előtt tartotta őszi rendes közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A közgyűlé­sen a bizottság tagjai majdnem teljes számban megjelentek. A magyar Hiszek­egy elmondása után Nagy Nándor főispán nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitóbeszé­dében kitért a mai "komoly állapotokra s hangsúlyozta, hogy ezekben az időkben a legfőbb nemzeti kötelesség fegyelmezetten s bizalommal álilni a felelős vezetők mellé. Indítványára a közgyűlés a legteljesebb bizalom kifejezéseképpen hódoló táviratot küldött a Kormányzó Urnák, a piiniszter­­elnököt s Csáky gróf külügyminisztert szintén sürgönyileg biztosította a közgyű­lés a legteljesebb bizalmáról. Jelentette a főispán, hogy Seidl Sándor bizottsági tag helyére Bartal Iván ny. főispánt, Fell­ner Pál helyére pedig Ázsbólh Lajost ne­vezték ki törvényhatósági bizottsági ta­gokul. Darányi György a kisgyűlésbe ka­pott meghívást. Napirend előtt Jakab Fe­renc jelentett be interpellációt a tatai törvénybíróválasztás ügyében, az interpel­lációra Reviczky István alispán válaszolt, amjlt a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A tárgyalás első pontjaként szereplő alispáni jelentést nyomtatott formában kapták kézhez a bizottság tagjai. Reviczky István alispán jelentése részle­tesen magában foglalja a májusi köz­gyűlés óta történt vármegyei eseményeket. Bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a je­lenlegi komoly időben a vármegye népe nyugodt s szilárdan áll irányítói" mellett. Megemlékezik az alispán a két Komárom egyesítéséről, amely ténnyel a vármegye és a város minden hivatalos kapcsolata megszűnt. Annák a reményének ad kifejezési, hogy valóban csak a hivatali kapcsolat szűnt meg a két törvényhatóság között, a lelki közösség érzésé továbbra is fenn­marad. A vármegyei tisztikar zökkenő nélkül látta el súlyosbodott feladatát, az ügymenet ki­elégítő volt, úgyszintén kielégítő volt a közbiztonság is a megye egész területén. A vármegye háztartási helyzetében lénye­a tanítókat óhajtják megjutalmazni, akik a magyar nyelv tanítása tarén érdemeket szereznek. Az alap bizottságába gróf Esz­­terházi Móricot, Löké Károlyt és Darányi Györgyöt választották be. A közgyűlés ki­mondta, hogy a törvényhatósági bizott­sági közgyűléseket rendszeresen májusban, szeptemberben s decemberben tartják, kis­gyűlés pedig havonta egyszer lesz, a köz­igazgatási bizottság ülésével egy napon. A 15. életévüket be nem töltött kiskorúak nyilvános szórakozóhelyeken nem vehet­nek részt s szeszes Italt még otthon sem fogyaszthatnak, a szülők szigorú bünte­tése mellett: ehhez a szabályrendelethez is egyhangúlag hozzájárult a közgyűlés. A közgyűlés határozatiig kimondta, Ja­kab Ferenc bizottsági tag indítványára, hogy felirattal fordul a kormányhoz a cukor árának még nagyobb mérséklése tárgyában, valamint a szén árának le­szállítása érdekében. A Vármegyei Háztartási és Nyugdíjalap 1940 évi költségvetését 820.396 P szükség­lettel, 19.529 P fedezettel s 800.867 P hi­ánnyal állapította meg ä közgyűlés, a hi­ányt 26 százalékos pótadóval szándékoz­zák fedezni. A közlegelők javításáról, kar­bantartásáról s használatáról alkotandó szabályrendelettel kapcsolatban előkészítő bizottságot alakított a közgyűlés, a bizott­ságba Péntek Pál, Leölkes Károly, Hen­­czer Pál, Szövő Kálmán, Tribolt László. Csiba István, László Kálmán és Lelkes Lajos bizottsági tagokat választották be. Több kisebb jelentőségű szabályrendelet megalkotása után a közgyűlés jegyzőköny­vi köszönetét szavazott Somogyi István festőművésznek^ a művész által a várme­gyének ajándékozott kormányzói arckép­ért. Majd néhány személyi ügyet tárgyal­lak. Dr. Kállay Endre bizottsági tag indít­ványára egyhangúlag kimondta a közgyű­lés, hogy felirattal fordul a kormányhoz azért, hogy akár rendeleti, akár törvény­hozási úton tegye lehetővé, hogy a vármegyék megtéríthessék igazoltan szegénysorsú bizottsági tagjaiknak a vár­megyei bizottsági gyűléseken való meg­jelenésükkel felmerült készkiadásait s indokolt esetben azok részére napidijat is megállapíthassanak s kiutalhassanak. A közgyűlés kimondta, hogy Komárom HOFFMANN késműves és műköszörüs acéláruk szaküzlele Karmelita épület (Rába felöl). A cég fennállásának 50. évfordulója. Győr ges változást jelent Komárom város ön­állósulása, az adóbevételek csökkentek, de gondoskodás történt, hogy a pótadóbe­vételek elmaradása folytán zökkenő ne álljon elő. Az 1939. évi költségvetést a kormányhoz felterjesztették. Az útüggyel kapcsolatban azt jelenti az alispán, hogy az elmúlt időszak alatt több új út építé­sét fejezték be: az ógyalla—gútai, perbete— fűri, komáromszentpéter—madari, bagota— imelyi s az érsekújvár—naszvadi útszaka­szok készen állnak' s tervbe van véve még több új útépítés s javítás. A közegészség­­ügy a megye egész területén általában jónak volt mondható, fertőző betegségek csak szórványosan fordultak elő. A Magyar a magyarért mozgalom jóvoltából Gútán, Bajoson s Dunaszerdahelyen egészséghá­zak ép fűnek. A somorjai s dunaszerda­­helyi praetubcrkulotikus gyermekotthonok építkezési költségeire 36,900, illetve 6.200 pengőt folyósított a belügyminisztérium. A vármegyei zöldkeresztes cukorakciót szintén jelentékenyen segélyezte a kor­mány. Á szegény s ráutalt anyákat is segélyezték. Á terméseredmények a kö­vetkezők: búzából 9.75 métermázsa, rozs­ból 7.50 métermázsa, árpából 7.50 méter­mázsa, zabból 10 métermázsa. A gyü­mölcstermés igen bő volt, teljes mérték­ben értékesíteni sem lehetett, a dohány­termés és a szőlőtermés közepes. A tele-, pesbirtokok ügyének elintézése folyamat­ban van. A földművelésügyi minisztérium a gazdaközönségnek 3055 mm. őszibúza 400 métermázsa őszirosz és 60 métermázsa ősziárpa vetőmagot oszt ki. A várme­gyei gazdasági felügyelőség 56 drb. törzs­könyvezett bikát osztott ki különböző köz­ségekben. A vármegye állategészségügyi viszonyai javultak. A Vármegyei Népmű­velési Bizottság az elmúlt időszakban is szép eredményeket ért el, a levente-intéz­mény is áldásosán működött. A vármegye területén tűzrendészeti ellenőrzések, kikép­zések folyamatban vannak, a Légoltalmi Liga Komáromban oktatóképző-tanfolya­­mot rendez. A közgyűlés az alispáni jelentést egy­hangúlag tudomásul vette, ugyancsak tu­domásul vette a belügyminiszternek a szlovák hangzású községek s telepek ne­veinek megváltoztatása tárgyában küldött leiratát. A főispán jelentette, hogy az első közgyűlésből a Kormányzó Úrhoz, vala­mint a miniszterelnökhöz, Csáky gróf s Jaross miniszterekhez intézett hódoló, illetve üdvözlő táviratokra köszönő-válasz érkezett. Az ebadó tekintetében az egész országban érvényben levő ebadóalapot fo­gadta el a közgyűlés, mely szerint általá­nosan 2 pengő, vadászkutyák után 5, egyéb fajkutyák után 10, farkaskutyák után pedig 15 pengő ebadót kell fizetni. A közgyűlés egyhangúan hozzájárult ah­hoz, hogy a nemzetiségi vidékeken működő taní­tók jutalmazására 1000 pengős alapot létesítsen a vármegye. Ebből a Thaly Ferenc-féle alapból azokat vármegye törvényhatósági bizottsága meg­keresi az összes testvértörvényhatóságokat, hogy ezt a feliratot hasonló szellemű fel­irattal támogassák. Balogh Miklós bizott­sági tag a közszállításoknál a kisiparosok által fizetendő ajánlati illeték elengedése tárgyában tett indítványt, amit a közgyű­lés azzal vett le napirendről, hogy az in-> dítványozó megfelelő adatokkal alátá­masztva ismételje meg indítványát leg­közelebb. A közgyűlés Király József indít­ványára — Böszörményi Oszkár dr., To­­maiióczy József djr!. s Hcnczer Pál hozzá­szólása után — hozzájárult ahhoz, hogy a vármegyei tisztviselők karácsonyi ajándék címen egészhavi fizetésük összegét meg­kapják. Nagy Nándor főispán ezután be­rekesztette a közgyűlést. A bevonulás évfordulójának megünneplése Komáromban November 6-án lesz az évfordulója an­nak a feledhetetlen eseménynek, hogy a Kormányzó Ur őfőméltósága honvédcsa­pataink élén bevonult a felszabadult Ko­máromba. Ennek a számunkra nagy ün­nepnapnak az évfordulóját méltó fénnyel akarja megünnepelni Komárom. Mivel ez­­idén november 6-ika hétfői napra esik, az ünnepélyt az előestén, vasárnap, novem­ber 5-én este tartják meg. A Jókai Egye­sület és a Dalegyesület egymással kar­öltve vállalta az ünnepély rendezését és előkészítését, de részt fog venni rajta minden komáromi egyesület s intézmény, amelynek valami szerepe volt az emlé­kezetes napon. Este felvonulás lesz, a Szent András templomból kihozzák a zászlót s azzal vonul fel az ifjúság a Nádor-utcán/ $ a Baross-utcájn a kishídra. A Klapka-téren beszéd lesz, majd a kul­túrpalotában szép műsorú emlékestet ren­deznek. Az ünnepély műsorára s előkészü­leteire még visszatérünk. Röntgen gép, diathermia, quarz és egyéb orvosi műsze­rek, műtőasztalok 0lflllnl# I és szekrények «Ullün. Dr. SELYE HUGÓ, Komárom, Deák Ferenc u. 3. Nagy veszteség, lesújtó gyász érte a felszabadult magyarságot. Sörös Béla losonci ref. lelkész, a felvidéki dunán­­inneni ref. egyházkerület püspöke, a felső­ház tagja oki. 2-án, 62 éves korában elköl­tözött az élők sorából. 33 évig állott a losonci reformálus egyház élén, melynek felejt­hetetlen lelkipásztora volt, aki atyai szere­tettel gondozta a reábízott gyülekezelet, s akinek az egyház felvirágoztatásában nagy érdemei vannak. De veszteséget je­leni halála az egyetemes egyházra is, mért benne az egyházi közélel olyan kiváló férfia hunyt el, aki az egyetemes egy­ház érdekeinek odaadó szolgálatában szin­te pótolhatatlan volt. Mint a dunáninneni ref. egyházkerület püspöke, Balogh Ele­mér örökében nagy reményekre jogosító működést fejtett ki s tizennégy évig állt élén a losonci teológiának, amelyet kül­földi összeköttetései révén ő szervezett meg s amelyben egyházához és nemzeté­hez hű lelkészgenerációt nevelt az anya­­szeniegyháznak. Krisztusnak hűséges szol­gája. egyházának fáradhatatlan alkotó munkása, az egyházi közélet irányító ve­zéralakja voll, nagyszerű felkészültséggel, mély tudással rendelkező igazi lelkipász­tor, aki Istentől nyert gazdag talentu­mait egyháza javára és híveinek lelki építésére fordította. A ref. egyház 1928- ban (ártott pozsonyi törvényhozó zsinatá­ba ö készítene elő az egyházi törvényeket, melyekben az egyház jogait messzemenő előrelátással igyekezett megvédeni. Az új egyházi és vallási életet megindító bel­­missziöi mozgalomnak vezére volt s az egyházi élet e síkján kiváló szervező erő-1 vei. odaadó buzgalommal végezte az cgy­­háztársadalmi éleiet átalakító vezető mun­káját. Bizony, pótolhatatlan veszteséget jelent halála egyházának, mely közel négy évtizeden át volt részese áldásos tevékeny­ségének. De Sörös Béla halálával a Felszabadult Felvidék magyar közéletét is mérhetetlen veszteség érte. A húszéves magyar neltü­zeli kisebbségnek egyik puritán, áldozatos lelkű, nemzeléérl és fajáért mindenkor bátran síkraszálló s érte szenvedésekét tűrő vezére volt, aki megnemaikuvó elv­hűséggel szolgálta a magyar kisebbséget és löri lándzsái nemzete' igazságaiért és jogaiérl. Mint a Magyar Kisgazda és Kif iparos párt egyik alapítója és vezére, a Magyar Nemzeti Pár! elnöki» s az Egye­sült Magyar Pari elnökségének tagja a megszállás ideje alatt együll dolgozott Szent-lyány Józseffel, Petrogalli Oszkár­ral, dr. Szilassy Bélával, Füssy Kálmán­nal, Itichler Jánossal. Jaross Andorral, Esterházy Jánossal, néh. Törköly Józseffel. Bátor szőkimondásáérl. népe jogainak kö­veteléséért meghurcolták, fogházra ítélték, de meggyőződésétől cliéríteni a hatalom fenyegető magatartása dacára sem lehe­tett. A felszabadulásba vetett mélységes hitében semmiféle hatalom megingatni nem tudta, önzetlen, bátor munkálkodá­sát megerősítette az a ludat, hogy »lesj* még egyszer ünnep a világon!« A felszaba­dulás éleiének legnagyobb örömet képez­te. Húszéves áldozatos magatartását a legfelsőbb helyen is elismerték, a Kor­mányzó Ur a felsöház örökös tagjának nevezte ki. Elmúlása végtelen nagy fáj­dalmat kelt a magyarság soraiban. Boldog családi életet élt. Hitvese, ne­mes lelkének drága mása: Karafiáth Zsuzsanna úrasszony, a gyengéd szeretet­nek ra jongásával vei le körül és megértő, leikes segítőtársra talált benne abban a Iéleképílő munkában, melyet az Isten or­szágának erősítésére folytatott hosszú éve­ken kérésziül. Három kedves gyermek ara­nyozta be a példás szerelei boldog házas­­éíetél. Ki ludná felmérni azt a gyászt, azt a veszteséget, amit a drága jó férjnek és édesapának elköltözése idézett elő az elárvult szerető szívekben! Éleiében lisztelet és becsülés vette kö­rül. halálában a végleten megrendülés és fájdalom érzése sajoglatja a szíveket, aho­va halálának híre eljutott, mindenütt mély­séges részvét nyilvánult meg. Komáromé ban sokan ismerték Sörös Bélái, aki a helybeli ref. egyházban több Ízben végzett templomi szolgálatot s az itl rendezett belmissziós konferenciákon többször el­nökölt. Kiváló szónoki képessége, mély tartalmú beszédei mindenkor megragadó hatással voltak a hallgatóságra. Az egy­házkerületi püspöki székbe a komáromi ősi templomban iktatta 1938 augusztus 18-án ünnepélyesen be Bérlők Béla kár­pátaljai püspök az egyetemes egyház kép­viselőinek jelenlétében. A felsőház egyik ülésén a felvidéki felsőházi tagok nevé­ben ő köszönte meg az elnök üdvözlését, az augusztus végén Cegléden tartott ÖBLE ülésein alapos felszólalásaival veti részt, az Országos Presbileri Szövetség konfe­renciája alkalmával a templomi istentisz­teletet ő larlolla. A reformálus egyház és a magyar köz­élet nagy halódjál meggyászolják azok az intézmények, melyeknek érdekében dol­­.gozoti. de igaz szívvel őrzik meg emlékét Szalay VEGYTISZTÍTÓ ÉS RUHAFESTŐ 786 Komárom, Nádor-u. 14. Pest, tisztít, plisséroz és gouvríroz. Gallérok lisztífása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents