Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-09-16 / 37. szám
8. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. szeptember 16, Az imakönyv, mint életmentő! Vidám kirándulás egy kis életveszedelemmel nagyközönség panaszkönyve A Dunahidon közlekedjünk rendesen Tisztelt Szerkesztőség! Naponta kétszer is át kell mennem a Dunahidon s minden egyes alkalommal repes a szívem az örömtől, hogy nem kell már a vámháznál ácsorogni, útlevelet elővenni, iz gulni. S rendkívül meg vagyunk elégedve amiatt is, hogy a híd forgalma oly hihetetlenül megsokszorozódott. Rengeteg a gyalogos -— különösen vasárnap —, igen sok a kocsi, a társzekér, autó, kerékpáros. Az örömömbe azonban üröm vegyül: a híd közlekedési rendje kezd botrányossá fajulni. Ugylátszik, még nem tanulta meg a közönség a helyes közlekedést! Kocsik, autók egymást előzik, versenyezve a hídon, holott van egy szabály, amely szerint autók egymás között nem előzködhetnek hidakon, aztán a biciklisták is sokszor életveszedelmet jelentenek, a kocsik a középen futnak. A gyalogosok pedig betetőzik a keveredést: nem a gyalogjárón mennek, hanem le-leugrálnak az úttestre, ott korzóznak, néha szinte szalamandert járnak. Ha az ember figyelmezteti őket a veszélyekre, még nekik áll följebb. A hídnak ezt a rendetlenségét meg kell szüntetni. Elsősorban szabályul kellene elrendenli a gyalogosok számára az egyoldalú közlekedést: rögtön nem lenne torlódás, másodszor: a gyalogjáró ne mehessen a lovak s a kocsik számára fenntartott úttesten, versenyfutás se legyen a járművek között. Mindezt az illetékes hatóság rendszerető és erélyes figyelmébe ajánlja tisztelettel: egy utas. Drágák a cukrászsütemények Szerkesztő Urak, — sokat utazgató ember vagyok s éppen ezért nemcsak vendéglőt s kávéházat ikeresek fel a Felvidéken s az anyaországban, hanem cukrászdákat is. Régóta figyelem már, hogy a komáromi cukrászdák, — bármily jók is a süteményei, — árak tekintetében nagyon elöl járnak, jól vezetnek. Vannak más városokban is hasonlóan híres és hasonlóan jó cukrászdák, mint nálunk, a süteményeik sem kisebbek, mint a mieink, mégis azt kell tapasztalnom, hogy a komáromi cukrászdák némelyike olyan tőkét kovácsol jóhíréből, hogy igen magasan tartja az árakat. Egyetlenegy példa is elég: más városokban az u. n. mignon-sütemény io fillér, nálunk ió—18! És sok más süteményfajtával is így van. Talán drágább a komáromi liszjt s a cukor ? Ez a körülmény keseríti meg számban mindig az édes süteményt! Tisztelettel: egy fánk-evő. Hogyan kímélik Komáromban a parkokat? A napokban a Széchenyi -ccán mentünk végig. Az ucca szegényház felé eső részén, a régi Szépe-féle ház előtt csinos kis parkot létesített, a város. Megütközve láttuk, hogy az uccánegy hatalmas fahordó kocsi áll és a munkások a parkon keresztül, a pázsitot agyion taposva hordták a házba a fát, ahelyett, hogy a kis parkot megkerülték volna. Mi, járókelők szóvá tettük a dolgot és amig figyelhettük a fahordást, a munkások kikerülték a kis parkot. Később aztán mi történt, nem tudjuk. Csak azon csodálkozunk, hogy se a fát szállító oég, se az, akinek a fát szállították, nem tette szóvá már a munka kezdetén ezt a vandalizmust és nem tiltották el a munkásokat a park pázsitjának a taposásától. Ha intelligens emberek ezt nem veszik észre, akkor mit várhatunk az ucca művetetlen suhancaitól? Soraink közzétételét kérve, maradtunk teljes tisztelettel: aláírások. KI a legény a kályhában ? A PÉCSI TOJÁS BRIKETT! 777 ton Mert közel 7000 a kalóriája. Nem vagyok babonás ember és a vénasszonyos mendemondákra se adok, de ami a napokban velem történt, az mégis gondolkodóba ejt. Komárom kedvenc kirándulóhelyén jártam, a Dunaalmás melletti Neszmélyen, amelynek határában emelkedik a Melegesi hegy, ahol valamikor a híres bortermelő cégnek, a Palugyay-nak volt kastélya és nagy szőlő-birtoka. Nem kis dolog volt ezen a hegytetőn kastélyt építeni és lakni, mert a hegyen nincs víz, illetve még kút sincs. Palugyay, ez a gazdag úr azonban megtehette azt a nagy fényűzést, hogy a hegy tetején elterülő fensíkon kastélyt építtetett, mert volt rá módja. A fogatok' hosszú sora vitte föl a téglát, követ, homokot, kavicsot és vizet. Lehet, hogy az elkészült kastély lakói víziszonyban szenvedtek és csak bort ittak, de ha víz is kellett nekik, hát a lajtos kocsik ellátták a szomjuhozókat bőven vízzel, ami nem kis teljesítmény volt, mert Gyulai Rudolf, néhai komáromi bencés tanár, »Komárommegye földrajza« című műve szerint ez a Melegesi hegy 274 méter magas, tehát több, mint kétszer olyan magas, mint a budapesti Gellért-hegy. Később Palugyay fölhagyott a melegesi szöllőtermeléssel, a kastélyt elhanyagolták, az omladozni, düledezni kezdett. Egyedül a hatalmas pincék dacoltak az idők vasfogával. Ezek még ma is elég jó állapotban vannak. Palugyay eladta később az egész melegesi szöllőgazdaságot Ziegler Albert komáromi fűszerkereskedőnek, aki dacolni akart a természettel és fönn a hegyen kutat ásatott, sajnos nem szerencsével. Hatvan méterig leástak, de a víznek semmi nyomára nem akadtak. Ez elkedvetlenítette Zieglert és abbahagytaa kútásatást. A Ziegler család kihaltával egyik jóbarátom örökölt ott és még vett hozzá egy darabot és most ott végtelen kedves nyári lakot emelt, szöllővel és gyümölcsössel. Egy víztartályt is lélétesített, ahol összegyűl az eső és a hóié és abból permetezik a szépen fejlődő szöllőt. A ház előtti kis parkot több hatalmas diófa árnyékolja be. Kellemes itt időzni, gyönyörködni a csodálatosan szép kilátásban. Ide voltunk hivatalosak. Följutni azonban nem olyan könnyű. A gyalogút csak jólábúnak való és é.n sajnos már nem tartozom a kengyelfutók kihalt mesterségéhez. Hát csak kocsin vagy ökörfogaton lehet oda f ölj ütni, ami szintén nem könnyű dolog, mert az esőzés századok óta nagyon kimosta a löszt és toronymagasságú partok között vezet föl a keskeny kocsiút, néhol kitérőkkel, mert a keskeny út nem engedi a szembejövő jármű kikerülését. Nem egyszer kiabállni kell, nehogy valaki szembejöjjön, hanem várjon türelmesen a kitérőnél. Mivel a faluban éppen búcsú volt, hát a lassúbb, de biztosabb ökörszekeret mellőztük. Egy bőbeszédű fuvaros ajánlko zott, hogy fölvisz bennünket. Hárman voltunk, a kocsissal együtt négyen. Két nő és két férfi. Már erősen baktatott velünk, amikor elmondotta, hogy az egyik lova még fiatal csikó és most van másodszor befogva. Ennek nem nagyon örültünk, de a fuvaros esküdözött égreföldre, hogy nem kell semmitől se félni. Hát tényleg, a félelmet nem kellett magunkra venni,, mert hamarosan láttuk, hogy a félelem a lovak részéről eléggé igénybe van véve, ugyancsak megijedtek és félre ugráltak minden autónál és a búcsúbeli körhinta se tetszett nekik, nagyon ugráltak. Hogy a nagykocsmá- • ban muzsikáló dunamocsi banda zenéjére táncolni kezdtek, már tudniillik ami lovaink, hát azt már kezdtük természetesnek találni. A falu végén, amikor a patakon átmentek (ide már hidat is verethetne a község), kitűnt, hogy víz- • iszonyban is szenvednek, nagyon megijedtek a víztől,' ami elvégre egy ilyen bortermő vidéken talán nem is mehet csodaszámba. A hölgyutitársaim egyre jobban kérdezték, hogy nem lesz-e valami baj, de a fuvaros büszkén, mint egy spanyol grand, biztosított bennünket, hogy bízhatunk benne. No, ha ő húzta volna az elég rozoga kocsit, hát hihettünk volna a szavának, csakhogy a kocsit a csiklandós lovai húzták. A pár hét előtti hatalmas esőzések még jobban kimosták a mély utat és nem egy helyen igazán meredek emelkedésen kellett fölmennünk. Ezt a lovak nem bírták. A fuvaros leszállt, vezette a lovakat. A szerszám elszakadt és a mélységbe visszacsúszott a kocsi. Mi érezzük a veszedelmet. — Jézus, Mária, dűlünk — 'jajgatott ki-ki a maga megrendült hangján. Természetesen, hogy dűlünk. A mellettem ülő hölgy nem pehelysúlyával rám esik, de sajnos nem mondhatja el, hogy jó felfogó voltam, mert rólam ívben repül ki és az édes teher helyett én a kocsit kapom, amely rám borul ülésestől, pokrócostól. A másik hölgy könynyű termetével az első ülésről repül le. Mi is megijedtünk, de a fuvaros halálsáppadtsága még sokáig tart. Isten csodájára, nem történt semmi bajunk. Puha homokba estünk, amelyből alig tudnak előhúzni. A botom egy arasztnyira süllyedt le a homokba. Amikor már éreztük, hogy semmink se törött ki, meg a nőket se érte semmi nyelv.icamodás, magyar ember szokásához mérten, hatallmas nevetésben törtünk ki, de aztán elkomolyodtunk, mert a kocsi ugyancsak sok darabra ment szét. Amikor a fuvaros rakta össze a kocsiját, az ülés alól egy imakönyvet vett elő: — Ez a feleségem imakönyve. A kocsin felejtette. Mindig magával hozza, ha valahová megyünk. Ez az imakönyv mentett meg bennünket, hógy nem történt semmi bajunk.... Mi megilletődve, meghatva hallgattuk ezt. Bizony igaza lehet. Fönn, a kedves tanyán a háziúr és két komáromi híres horgász fogadott bennünket. Három napja horgásztak a Dunán, de a horognyélen kívül nem fogtak semmit és így az óhajtott halászléből sem lett semmi. Ugyanazzal a kocsival jöttünk le. A meredeken bizony életveszélyes volt az út, de megnyugtatott bennünket az a biztos tudat, hogy velünk van a csodás erejű imakönyv és bizalmunk nem volt hiába, lefelé is megmentett bennünket a veszedelemtől. (bj.) — Szeptember 18-án kezdik meg a tanítási a községi elemi népiskolában. A tanítás hétfőn, f. hó 18-án megkezdődik. 3/r 8 órakor a tanulók az iskolából a templomba mennek, utána tanévnyitó ünnepély lesz. Újból figyelmeztetnek az igen tisztelt szülők, ha valamely oknál fogva tanköteles gyermeküket eddig nem íratták be, még hétfőn beírathatják. A be nem írt tanulók szülei büntetésben részesülnek. — Pethő Sándor, igazgató. — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Adler H. Vilmosné, volt tekintélyes komáromi fakereskedő özvegye hosszas szenvedés után, 83 éves ’ korában, szept. 11-én meghalt. A megboldogult nemes szívű úriasszonyt, aki rajongó s áldozatos szeretettel csüngött mindig gyermekei sorsán, óriási részvét mellett temették el kedden. Halálát kiterjedt s előkelő rokonság gyászolja. A megboldogultban dr. Lipscher Mórné ny. kórházi igazgató neje és Tomcsányi Gyuláné ny. ezredes felesége édesanyjukat siratják, ifj. dr. Mohácsy János ügyvéd pedig szeretett nagyanyját gyászolja. Áldás emlékére. * - , (*) A gyors hírszolgálat nagy fontosságú a mai időkben. Ma mindenki jog-,, gál kivánja meg, hogy az események megtörténtekor, vagy legalább is röviddel azután teljesen tájékozott legyen: a helyzetről. A leggyorsabb, legpontosabb hírszolgálatot a rádió nyújtja a nap minden szakában. Sohasem hallgattak annyian és olyan gyakran rádiót, mint éppen ma. Akiknek eddig még nem volt rádiójuk, azok most.színeznek be, hogy az események lefolyását hallhassák. Rádióvásárlásnál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a kiválasztott készülék mit tud. Hozza-e tisztán a világ minden részéből az állomásokat. Ha olcsó és tökéletes készüléket kiván, válasszon az Orion rádiók idei bőséges sorozatából. Olcsó Európavevő, olcsó, de nagy teljesítmé-. nyű kisszuper, luxus és automata luxus szuperek, zeneszekrények, univerzális és telepes készülékek olyan választékot nyújtanak, melyből mindenki kivá'aszte hatja igényének és Ízlésének legjobban megfelelő típust. E bőséges sorozat valamennyi tagjának közös tulajdonságai: kiváló teljesítmény és hangminőség, tökéletes üzembiztonság, kényelmes kezelés, röviden Orion minőség. Figyelem! JOGI KÖNYVEK Jakab—Csutak—Pilisy: Házadó . . ...................................... 7.- P Pethő: A váltó. Gyakorlati kézikönyv ....... Markos: Kamat és késedelmi 3 — P kártérítés ....... 2.- P György: A követelések engedményezése ........................... . Almássi: A dologi jog kézi-2.- P könyve I. II............................... 7.- P Allmási: Kötelmi jog 2 kötet 5 - P Nizsalovszky: Jelzálog . . . Sebestyén: A hágai megálla-10.- P HÍG ■ bfÖ. • podás ...................................... Csulak—Pilisy—Frimmel: Ma-8.- P gyár pénzügyi jog . . . . Meszlény: Csődönkivüli kény-12 - P szeregyezség és kényszer fel. • számolás (kötve) . . . . 6 - P Hoványi: Aütóadó V . . . 2— P Takács—Zerkowitz: Kamatjö-;j. * ' vedelmek illetékei .... Halász: A részvénytársaság és 3 - P szövetkezet alapszabálya, Kft. társ. szerzi . . 9.- P Biba—Hajnal: A korlátolt fev: tíJiVo lelősségű társaságról Csulak: Alkalmazottak külön-3.- P adója ........ Keszthelyi—Vági: Magyar devizajog . . . . . . . . Goldberger—Szántó: Deviza-2.- P : .|íu;oo 12 - P 6 - P jog ....... : . Bátor: A dollár betétek felértékelése ....... 2- P Bánde: A munkaidő és a fi. É zetéses szabadság szabályozása............................................ - P Hajdú—Nizsalovszky—Nyulászi—Pethő—Sárffy—Vi.: cián: Hiteljogunk fejlődése a világháború óta .' , . ü 5.- P Schneller: A pénztartozások Wm értékállandósági záradéka A magyar devizajogszabályok 6.- P 1.-P ismertetése. .... ...... Takaróné—Tamás: A közgazm dasági elméletek története 15.- P Gyakorlati útmutató a magyar^ - * p* devizarendelkezésekhez > . .—.50 P 1s . : Kaphatók: ú* az »UXIO« könyvkereskedésben tej Komárom, Nádor-u 29. A legújabb ORION, PHILIPS, STANDARD és TELE FUNKEN stb rádiókészülékek már kaphatók A legmodernebb erősítőberendezé^t négy vagy nyolc hangszóróval, beszédre, zenére, rádió műsor stb. közvetítésére a legolcsóbb árban kölcsönzi: Mórocz Péter Komárom, Nádor u. 15. Telefon 44* Műszaki, rádió- és villanyszakttzlet. Villanyszerelés! Javító mfihelyl § Kedvező fizetési feltételek!
