Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-12 / 11. szám

Lapunk mai száma ajövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvenkilencedik évfolyam ______11. szám_____________________________Szombat, 1938 március 12 KOMABOMI LAPOK fttapítoHs: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TABS AD ALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DK. Előfizetés: egész évre .Itt Ive. fél­évre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAI JÓZSEF DR. Főmunka társak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. rtimegoidfó Komárom, március u. A napokban bizonyos oldalon és bi­zonyos körökben nagy volt az öröm­mámor, a magyar nyelven beszélő »ak­tivisták« diadalittasan hirdették a vi­lágnak azt a nagy vívmányt, amely a kormánynak a magyar többségű járá­sok magyar többségű községeiben ezentúl használható kétnyelvű postai és vasúti fö'i'atokra vonatkozó rende­letéről szól. Hivatalos jelentés szerint a kormány a mu!t év február 18.-án hozott kormányhatározatok megvalósí­tása során a kisebbségpolitika kérdé­seiben úgy döntött, hogy erre kisebb­ségi határozatok érvényességét Szlo­vákia és Kárpátalja azon területeire is kiterjesztik, ahol az állam magyar nem­zetiségű polgárai laknak. Ez .a kiter­jesztés a lakosságnak a portával és vasúttal való érintkezésére vonatkozik és pedig olyan módon és mértékben, hogy a legalább ötven százalékkal bíró magyar nemzetiségű lakosságú közsé­gekben, amelyek legalább ötven szá­zalékos magyar lakosságú bírósági já­rások körzetében fekszenek, a vasúti és postai hivatalokon kétnyelvű: szlo­vák és magyar feliratokat helyeznek el s ugyancsak szlovák és magyarnyeívű tájékoztató feliratokat függesztenek ki, valamint szlovák és magyar szövegű­­ek lesznek azok a postai és vasúti nyomtatványok is, amelyek a közönség kezébe kerülnek. A kormányrendelet szerint nemcsak a vasúti és postaépületeken, hanem a vonatokban, autóbuszokon elhelyezett eddigi egynyelvű feliratokat is felcse­rélik szlovák és magyar feliratokkal, a vasúti és postai hivatalnokoknak és alkalmazottaknak pedig elrendelik, hogy a magyar nemzeti kisebbség ál­tal lakott területeken sajátítsák el a tjnagyar nyelvet. Erre a célra a va­­sutügyi minisztérium az alkalmazottak részére magyar nyelvtanfolyamokat rendez. Ez az a vívmány, amelyet az »aktivisták« a maguk érdemének tu­lajdonítanak s ezért gyújtanak öröm­­tüzekeí a kormánynak, amely ezekkel az intézkedésekkel »kíván e'eget tenni a Szlovákiában és Kárpátalján élő ki­sebbség kívánságainak.« Ha el is ismerjük, hogy ez a kor­mányintézkedés valamit javít az ed­digi helyzeten, 'ehetetlen rá nem mu­tatni arra, hogy ez csak felintézke­­fdés s tulajdonkénén nem tartalmaz va­lami újabb rendelkezést, hanem csak visszaállítja azt a helyze ei, amely ezen a téren a fordulat irtani első években megvolt s amelyet azután vál­toztatott meg a feltörő sovinizmus és a nacionalizmust szolgáló adminisztrá­ció. Azt pedig, hegy az intézkedés el­lentétben áll a kisebbségi nyelv tör­vénnyé!, mely a kisebbségi nyelv hi­vatalos használatát a húsz százalékot elért kisebbségi nyelvterületen intéz­ményesen biztosítja, az első pillana ra észre kell vennünk s újra kifejezési keli adnunk ama sérelmünknek, amely a kisebbségeket ezen újabb rendelke­zéssé! nyelvi jogaiban érte. Igaz, hogy a nyelvtörvénynek a kisebbségi nyelv­re vonatkozó rendelkezéseit a ható­ságok és hivatalok, főképen az alsóbb fokon, eddig sem tartották be, egye­dül az adókivetésre vonatkozó fizeté­si meghagyások űrlapján van szlovák és magyar szöveg, azonban a ma­gyar nyelvű rovatokat nem töltik ki, ami szintén törvényellenes eljárás. Úgy fest a dolog, mintha a kormány a legutóbbi intézkedésével meg akarná erősíteni azt a gyakorlatot, amelyet a hatóságok és hivatalok a kisebbségi Döntő fordulat Anszdio történetében Német ultimátum a népszavazás miatt Bécshen „Entíe«9iftK«!c az eröszaknaif !** Schussnigg kancellár lemondott, - helyébe Se^si-Inqavi nemteiiarociallsia belügyminiszter léped. - A német birodalmi csapatok a bevonulásra készen — március' 11. Ausztria történetében döntő fordu­lat állott be pénteken. Mint Bécsből jelentik: Délután a szövetségi kormány tag­jai minisztertanácsot tartottak, ame­lyen a kormány arról tanácskozott, hogy megfontolás tárgyává tegye a vasárnapra elrendelt népszavazás elha­lasztását. Este fél 7-kor a linzi rádió mint be­fejezett tényt je'.eníelte a népszavazás elhalasztását. 7 óra 45 perckor Schussnigg szövet­ségi kancellár, aki egyben a Hazafiul Front-szervezet vezére is, megjelent Miklas szövetségi elnöknél és bejelen­tette, hogy a vasárnapi népszavazási elhalasztotta. * Este- 8 órakor Schussnigg dr. szö­vetségi kancellár a bécsi rádióban Miklas szövetségi elnök megbízásából közölte Ausztria népével a történelmi eseményét. Beszédében bejelentette, hogy a mai napon nehéz és döntő helyzetbe került Ausztria. A német birodalmi kormány 'Határidőre szóló ultimátumot intézett Miklas szövetségi elnökhöz, melyben határidőre követel­te Schussnigg kancellár lemondását s helyébe a birodalmi kormány által ja­vasolt jelölt kinevezését, valamint a kormán) tágjainak nagyobbrészt nem­zeti szocialista miniszterekből leendő kinevezését. Amennyiben a megsza­bott határidőre ez meg nem történne, a német birodalmi csapatok bevonul­nak Ausztriába. A szövetségi kancellár az egész vi­lág előtt megállapítja, hogy azok a híresztelések, amelyek szerint Auszt­riában munkászavargások lettek volna, hogy munkásvér folyt az uccákon s hogy a kormány nem volt ura a hely­zetnek, nem egyebek, mint kitalálá­­lások. A szövetségi elnökkel elhatározták: nehogy német vér folyjon, Ausztria en­ged az erőszaknak. Schussnigg lemon­dott a kancellárságról s utasították az osztrák véderőt, hogy abban az estei­ben, ha a német birodalmi csapatok mégis átlépnék a határt, az osztrák védőrség és karhatalom vonuljon visz­­sza. A véderő vezetésével Silhavszky tábornokot bízták meg, akinek rendel­kezése alá helyezték a karhatalmat is. Schussnigg dr. ezekkel a szavakkal búcsúzott Ausztria népétől: Isten óvja Ausztriát! Este 9 órakor Seyss-Inqart belügy­miniszter beszédet intézett a nemzeti szocialistákhoz, akiket nyugalomra in­tett, ki artásra és összetartásra hívott fel és kérte, hogy engedelmeskedjenek a hatóságok rendelkezéseinek. A nemzeti szocialisták este hosszú sorokban, horogkeresztes zászlók alatt felvonultak Bécs uccűin és éltették Hit­lert. A középületekre kitűzték a ho­rogkeresztes lobogót. Berlinből érkezett jelentés szerint Seyss-Inqart az ideiglenes kormány ne­vében táviratot intézett Hit er birodal­mi kancellárhoz, akit arra kért, hogy az esetleges vérontás elkerülése és a rend fenntartása érdekében küldjön csapatokat Ausztriába. * Éjfélkor érkezett je'entés szerint Seyss-Inqart jelentette Hitlernek, hogy az ideiglenes osztrák kormány élén átvette a kancellári tisztel és közölte, hogy a kormánynak legfőbb gondját a zavargások megakadályozása és a rend fenntartása képezi s ennek elérése vé­geit kéri, hogy mielőbb küldjön csa­patokat Ausztriába. Az éjjel folyamán kinevezték az új osztrák kormányt, amelyben a nem­zeti szocialisták túlnyomó többségben foglalnak helyet. Azokat a híreket, hogy a német csapatok átléptek az osztrák határit, megcáfolták. Anglia és Franciaország erélyesen tiltakozott a német kormány ultimátuma ellen. BBaaaiBBBBBBaBaBBBBBHBBBBBBHBBBBBBBBBBBaBBBnBBBflBBBBaBBflBflBBBflBBaBBHBSBBBBBBBnBBi A magyar kisebbség kérdéseit egy órás kihallgatáson tárgyalták Sfüllő, Jaross, Esterházy—Hodzsa miniszterelnökkel Komárom, március 11. Hivatalos jelentés szerint március 10-én, csütörtökön délelőtt Hodzsa Mi­lán dr. miniszterelnök egyórás kihall­gatáson fogadta Szüllő Géza dr., Jaross Andor és Esterházy János képviselőket s velük a magyarságé, é.'deklő kérdé­seket megvitatta. Ez a rövid hivatalos jelentés a ma­gyar nemzeti kisebbségre nézve nagy törvény alkalmazásánál következete­sen folytatnak. Az új rendelkezések folytán mintegy százkilencven község kap kétnyelvű postabélyegzőt, ami nem valami tekin­télyes szám, ennél jóval kevesebb község vasúti állomásán lesz kétnyelvű felirat s ebben a tekintetben részben meg fogjuk közelíteni a köztársaság­ban lakó német kisebbségeket, ame­lyek elejétől kezdve élvezték nyelvük törvényes használatát minden vonat­kozásban. A kormány szűkmarkúsá­gának egy szomorú következménye is van. Azok a magyar városok, ame­lyekben a magyar lakosság nem val­lotta magái kivétel nélkül magyarnak, kiestek azok sorából, amelyekre a ren­delkezések vonatkoznak. Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozs­nyó, Ungvár, Munkács nem tartoznak az ötvenszázalékos magyar helyek kö­fontossággal bír, mert minden szűksza­vúsága dacára is arról beszél, hogy a kisebbségi éLetérdekek kérdését tár­gyalták az Egyesült Párt országos ve­zetői a kihallgatáson a miniszterelnök­kel, aki végre elhatározta magát arra, hogy a régóta szükségessé vált megbe­szélést megkezdje. Nagy elégtételül szolgál a miniszterelnöki kihallgatás a magyarság számára azért, mert ezzel ■■■■■■■■ zé, Pozsonytól és Kassáról nem is be­szélve, melyek a legutóbbi népszám­lálás óta még a húszszázalékos nyelv­­kedvezményben sem részésülnék. Or­szág-világ tudja, hogy ezt mint lehe­tett elérni és sajnos nincs kilátás arra, hogy ezen a téren javulás következ­zék. Látjuk tehát, hogy a legújabb »vív­mány« a tárgyilagosság szemszögéből nézve mit jelent s müven értéket képvisel á magyar kisebbség számára. Lehetetlennek tartjuk, hogy a kor­mány ne tudná azt, hogy ezízel az in­tézkedéssel írem lehetnek megelégedve a magyarok és hogy nem lehet bele- , nyugodni abba, hogy ilyen részleí- és félmegoldásokkal akarják alkot- ; máhyban biztosított jogait megadni. A magyar nemzeti kiiebbség nem kívánt i soha mást, csak azt, amit részére a | kisebbségi szerződések és ezek folyo- ! | Hodzsa kormányelnök is elismerte, j hogy a Csehszlovákiában élő magyar­­' ság nagy kérdéseinek megoldása egye- I dűl az i’télő magyar nemzeti kiseblE ség igazi hivatott képviselőinek' j meghallgatásával lehet eredményes. És a magyarságra a legnagyobb meg­­j nyugvást jelenti az a tudat, hogy élet­­j sorsának és megoldásra váró kérdései - 1 nek a miniszterelnök előtt való megvi-iSMBfiiöitiiiMi&iafiiflaHHigaBsiBnHa mányakínt az alkotmányalapéörvény biztosítót iák számára. Nyelvi jogai is | ezeken alapulnak. S mikor azt keli I látnia, hogy a kormánykörök szűk­keblűén járnak el vele szemben, sőt j intézkedéseikké! újabb sérelmeket idéz­nek elő, akkor nem lehet csodálkozni afelett, hogy bizaíma.lanok még olyan gesztusokkal szemben is, mint a leg- i utóbbi, amely látszólag régi sérelmei akar orvosolni, de sajnos, csak rész­­j látmegoldással. A vasúti és postai feí- i iratok kétnyelvűségének gyakorlati megvalósítása csak akkor lenne teljes, I ha a legme szebbmenő intézkedések ! történnének a magyar kisebbségi nyelv j használatára nézve. Amíg a kormány j e törvényes kötetességének e’eget nem j tesz, addig minden intézkedése csak I félmegoldás marad, amely nem alkal­mas arra, hogy iránta a bizalmat meg I erősítse.

Next

/
Thumbnails
Contents