Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-12 / 11. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. március 12. Íágítása éppen azok részéről történt, akik hivatott reprezentánsai a magyar nemzeti kisebbségnek. Hodzsa miniszterelnök az ügyesük Párt három vezérét délelőtt tíz órakor a Kolowrat-palotában fogadta, a há­rom képviselőt dr. Ondrejicsek. a mi­niszterelnök személyi titkára vezette be a kormányelnökhöz s tizenegy óra el­múlt, amikor a magyar politikusok el­hagyták a miniszterelnök dolgozószo­báját. Meg kell jegyeznünk, hogy 1935- ben, az elnökválasztás előestéjén ugyan­csak Szilllő dr., Jaross és Esterházy volt a köztársaság mai elnökénél, Be­nes Ede dr.-nál. aki előtt szintén ők ismertették a magyar nemzeti kisebb­ség jogos kívánságait. Ennek a látoga­tásnak az volt az eredménye, hogy az állam legelső polgára első ízben hang­súlyozta ki azt, hogy a magyarságnak orvoslásra váró panaszai vannak és hozzátette, hogy ezek a jogos igények az alkotmány keretein beiül teljesíthe­tők. A magyarság akkori két pártja, mely tudvalévőén 1936-ban egyesült, az elnökválasztásnál bizalmat előlege­zett Benes dr. jelenlegi köztársasági el­nöknek. A miniszterelnöknél lefolyt kihallga­tás eredményeként várható, hogy Ez aktivisták által »vívmányának tartott vasúti és postai nyelvien dele let a ma­gyar ellenzék követelése szerint fog­ják kiegészíteni. A községi választások kiírását sürgeti az Egyesült Párt ALPA sósborszesz spanyolnátha után lábado­zóknak meg­erősödéshez és felfrissüléshez Jaross Andor országos pártelnök a nemzetek egyenjogúsításának megvalósítását követelte — március 11. Az egyesült országos keresztény-szo­cialista és magyar nemzeti párt or­szágos végrehajtóbizottsága szombaton délután ülést tartott Rimaszombatban. Az ülésen Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az Egyesült Párt országos elnöke elnökölt, aki elnöki megnyitó­jában a politikai helyzetet ismertet­te: és többek között megjelölte a párt feladatát, s örömmel mutatott arra, hogy a munkásság és az ifjúság tömör oszlopokban sorakozik fel a párt zász­laja alá. Megállapította, hogy a párt frontja szilárdan és erősen áll s a nemzeti ügy szolgálatába újabb és újabb rétegeket kapcsol a mi irányunkhoz, mely- egysedül épül magyar történelmi tudaton és az egész magyar népet átfogni akaró dinamikával. Majd az állampolitika problémáival foglalkozott és kijelentette, hogy' az az állampolitikai merevség, mely a régi utón akar haladni, oktalan és céltalan kisérlet volna. A fejlődés iránya csak a nemzetek kollektív egyenjogúságának elisme­­se lehet, ezen egyenjogúság alapján állíttassák az állam minden nemzet fejlődésének szolgálatába s terem­tessék olyan külpolitikai légkör, mely az államot kivonja a nagyha­talmak másirányű érdekeltségének megkötöttségéből. Áttérve a szlovák-magyar érdekkö­zösség ügyére, Jaross Andor a kö­vetkezőket mondotta: — A köztársaság nemzetei követe­lik a maguk életjogát. Ebben a harc­ban minden különösebb tervszerűség nélkül érdekközösség alakul Id a köz­társaság azon nemzetei között, ame­——— lyek a csehszlovák többség politikájá­val szemben saját nemzetük érdeké­ben küzdenek. Nincs csodálkozni való, hogy mi magyarok rokonszenwel kí­sérjük a németek, lengyelek, ruszinok és szlovákok ilyen irányú küzdelmét. A közös sors érdekközösséget, majd barátságot szokott teremteni. — A fölsorolásban szándékosan hagytam utoljára a szlovákokat — úgymond —, mert a szlovák kérdés, mint nemzeti kérdés nem olyan egy­szerű, mint a többi nemzeté. A szlo­vákság egy tekintélyes része, mond­hatnánk többsége, meg akarja őrizni a csehekkel egyenrangú nemzeti egyé­niségét és erre eszközül Szlovákia te­rületi autonómiáját véli alkalmasnak. A magyarság a szlováksággal azo­nos gazdasági érdekeltségű területen él és így a kenyér kérdésében vele több síkon találkozik. Nekünk érdekünk Szlovákia auto­nómiája s ezért van ez a kíván­ságunk pártunk programjába il­lesztve, de ez nem is újdonság, mert a magyarság volt két pártjának programjában is mindenkor helyet foglalt. Esterházy János, pártunk ügyvezető elnöke, amikor erről a kérdésről a Hlinka-párt lapjában nyilatkozott, a párt programjának szellemében járt el, mert a párt ab­ban a tudatban van, hogy Szlo­­kia területi autonómiájának kereté­ben a demokrácia szellemének meg-Á nagyérdemű 1. höígyközönség olyan fantasz­tikus szépségű, valódi angol szőveíujdon* ságok tömegéből választhatja ki a tavaszi és nyári kosztüm», köppeny» és ruhaszükségletét, amilyent csak egyedül HOLLAND & SHERRY LTEL nyújt. London Pá ris New York Ezüst, kék, kereszt és natúr rókák, valamint perelinek raktáron Egyedüli képviselet CSODkö női di«<níterme Harsányi Zsolt Jókedvű Könyvéből: H gvács pad Arról beszélgettek társaságban az urak, hogy' ki milyen jókedvű volt fiatalkorában. Ugratások, egyetemi csí­nyek, az ifjú virtus nagyvérü és jó­kedvű történetei követték egymást. Te­le lehetne írni ezekkel az egész újsá­got. De mivel az olvasót nemcsak az ilyen mókák érdeklik, hanem a politi­ka ugratásai és a bankélet csiny'jei nemkülönben, ezért csak a gráci pad történetét mondom el. Pista és Laci itthon voltak jogászok, de túlságosan vidáman viselkedtek az egyetemen. Ezért a két apa összebe­szélt és elhatározták, hogy Pistái és Lacit egy esztendőre elküldik Grácba. Csendes kis város az, őket is majd megcsendesíti, aztán meg a német szó ■sem fog nekik ártani. Így kerültek Pista meg Laci Grác­ba. Hát bizony' ott igen csendes volt a \úlág. Este tíz után teljesen kihalt ■a7 élet. pedig a két magyar fiúnak ak­kor kezdődött volna a jókedve. Igen ugrált bennük a természet: kellene csi­nálni valamit. Törték a fejüket sokáig, mígnem a városi parkban tétlenül ődöngvén, Pistának eszébe jutott va­lami. Elmentek egy asztaloshoz, ott fog­tak egy segédet és ki vitték a városi parkba. A derék gráci lakosság ké­nyelmére zöld fapadok állottak ott a lombok alatt. — Rendelünk egy ilyen padot. De pontosan ilyen legyen. Mértéket kell venni róla collstokkal, meg kell jól nézni a színét. Szakasztott ilyen legyen a pad. A segéd megvette a mértéket, azzal mentek vissza az üzletbe. Az asztalos­mester furcsálta a dolgot, de hát sok­féle bolondság van a világon. A két idegen fiatalember nem sokat alkudott, tetemes előleget is adtak, a mester te­hát vállalta a dolgot. A pad elkészült. Nem ugyan a mon­dott napra, de elkészült. (Grácban sincs ez másképpen, mint akárhol a vilá­­j gon.) A két fiú kifizette a számlát. De azonfelül írást is vettek az asztalos­­mestertől, hogy' őnekik ekkor és ekkor egyr zöld fapadot szállítóit, s a zöld fa­pad a nevezett urak két ség be vo n h atat - I lan magántulajdona. Este megvárták a tíz órát és a pa- i dot járatlan uccák sötétjén keresztül vállukon elvitték a városi parkba. Ott letették a kavicsos gyalogút szélére, le­ültek a padra és elkezdték énekelni, hogy »Maros vize folyik csendesen.« Természetesen két perc múlva ott volt a rendőr és felszólította őket, hogy vi­selkedjenek csendesen. Ők azonnal en­gedelmesen elhallgattak, megemelték kalapjukat és vállukrna vették a padot, hogy induljanak. A rendőr megdöb­benve kiáltott rájuk: Hohó! Mit akarnak az urak azzal a paddal! Ártatlan és természetes arccal felel­ték mind a ketten: Visszük haza! A rendőr hangosan tiltakozott. Qk csendesen, de makacsul ragaszkodtak azon szándékukhoz, hogy a padot ha­zaviszik. Hosszú vita kezdődött. A vé­ge természetesen az lett, hogy mind a négyen elmentek a legközelebbi őr­­szobára: Pista, laci, a rendőr, meg a pad. Egy zordon fogalmazó elé kerül­tek az esettel, aki annál mérgesebb volt, mert éppen lefeküdt egy kicsit szundikálni, mikor a pad dolgában fel­költötték. A fogalmazó nagyot sóhajt­va nekiült a jegyzőkönyvnek. Fölvette a személyi adatokat, részletesen írás­ba foglalta a rendőr által ismertetett tényállást és mikor már négy árkust teleírt, megkérdezte a két fiatalembert: — Miért akarták önök elvinni a pa­dot, mi ? A két if jú. szelíden és ártatlanul fe­lelt: Nem akartuk éjszakára az utcán hagyni, hátha elviszi valaki. Aztán meg otthon szükségünk van rá, mert az előszobában tartjuk. Micsoda? Önök a padot a laká­sukon tartják? A város tulajdonát ké­pező padot? Pista álmélkodó arcot vágott. A város tulajdona? Hogy-hogyr a város tulajdona? Ez a mi saját pa­dunk. Szerencsére ezt okmányokkal tudjuk igazolni. Azzal előszedte az írást, amely'ben az asztalosmester hitelesen bizonyítja, hogy a padot ő csinálta a két rendelő­nek s az árát teljes összegben fel is vette A rendőrfogalmazó valósággal szikrázott a méregtől. Miért nem mondták ezt rögtön az. urak? Miért iratnak velem három árkust éjszakának idején? — Bocsánat, de nem méltóztatott kérdezni. Végtelenül sajnáljuk. A rendőrfogalmazó össze tépte a jegy­­aéfcönyvet, a rendőrt elküldte, a két fiatalembert és a padot szabadon eresz­tette. Aztán lefeküdt aludni. A fiúk a padot megint a vállukra vették és mentek haza. Igaz,' hogy egy kis ke­rülővel. A városi park felé kerültek, azon mentek keresztül. Alighogy el­hagyták a parkot, találkoztak egy má­sik rendőrrel. — Hohó! Hová viszik azt a padot? — Visszük haza, mert már későn van. felelően nemzeti követeléseink ér­vényesülni fognak. Természetes, hogy nemzetek baráti szellemű együttműködésének és az együttélésnek alapföltétele, hogy egy­más nemzeti birtokállományát kölcsö­nösen tiszteletben tartsák. Hangsúlyozni kívánom, hogy eb­ben, mint minden más kérdésben az egyesült párt minden vezetője és tag­ja között tökéletesen egységes fölfogás uralkodik s téves minden olyan föl­tételezés, mintha az egyesült piáríon belül olyan nézeteltérések volnának, amelyre más, harmadik politikai érdek építeni akarhatna. Az országos elnök megnyitóját nagy tetszéssel fogadta a végrehajtó bi­zottság, mely ezután Esterházy János orsz. ügyv. elnök jelentését hallgatta meg nagy figyelemmel. A beszámolók után élénk vita indult meg, mely után az országos végre­hajtó bizottság, az országos elnökök jelentését egyhangúan tudomásul vet­te és irántuk teljes bizalmát nyilvá­nította. A i x i n g e r László dr. országos pártigazgató a párt 1937. évi tevékeny­ségéről számolt be és kiemelte jelen­tésében a munkásszervezés örvendetes fejlődését s a magyar munkásságnak a pártmunkába való tömeges bekap­csolódását. A jelentés tudomásulvétele után a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy követeli a községi választások azon­nali kiírását, mivel a községek ez­reiben a képviselőtestületek mandá­tumainak megszűnése folytán előál­lott exlex állapot fentartása nem­csak a demokrácia és alkotmányos­ság elveivel ellenkezik, hanem a községekre is káros és a fennálló törvényeket is sérti. A részleteket nem mesélem, azokat mindenki kitalálhatja. Egy negyedóra múlva a rendőr ott volt a két fiatalem­berrel és a paddal az őrszobán. Fel­rázta a fogalmazót, aki csak most aludt el. A fogalmazó elkeseredve, álmosan felült a lószőrtakaróval lebontott pries­­csen. Mikor meglátta a két fiatalem­bert, majd megpukkadt a méregtől. Már megint itt vannak ezzel az átkozott paddal ? Mi nem tehetünk róla, fogalmazó úr. mi haza akarjuk vinni, de folyton feltartóztatnak bennünket. A fogalmazó mérgesen felvilágosí­totta a rendőrt és elküldte a társasá­got. Aztán levágta magát a p>riccsre aludni, de úgy, hogy a pricey majd eltört. Nem telt bele egy félóra, megint rá­­zogatta egy rendőr a vállát. Fogalmazó úr kérem, ez a két fiatalember padot akart lopni a városi jjarkból, de szerencsére megfogtam őket. A fogalmazó most már nem felült, hanem felpattant és olyan pofont adott a szegény rendőrnek, hogy az az eget is bőgőnek nézte. Aztán leült az író­asztalhoz és mégis csak fölvette a jegy­zőkönyvet. Megint telekörmölt három (árkust s a végén kihirdette az Ítéletet: a jradot a hatóság ezennel lefoglalja, a két fiatalember hazamehet. A szegény rendőr nem járt rosszuL A felsőbb hatóság engedelmével a két fiú egy hízott disznót ajándékozott ne­ki másna]>. A gTáci rend derék őre ma is áldja a magyarokat, ha még él. Es mi lett a p>addal ? Azt a hatóság hivatalosan hazaküldte nekik. De nap­pal. Éppen jókor jött. Hatodika volt már, tehát idestova hónap vége, a fi­úknak nem volt pénzük fűtésre. A zöld pad vidáman ropogott a kályhában.

Next

/
Thumbnails
Contents