Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-03-12 / 11. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. március 12. Íágítása éppen azok részéről történt, akik hivatott reprezentánsai a magyar nemzeti kisebbségnek. Hodzsa miniszterelnök az ügyesük Párt három vezérét délelőtt tíz órakor a Kolowrat-palotában fogadta, a három képviselőt dr. Ondrejicsek. a miniszterelnök személyi titkára vezette be a kormányelnökhöz s tizenegy óra elmúlt, amikor a magyar politikusok elhagyták a miniszterelnök dolgozószobáját. Meg kell jegyeznünk, hogy 1935- ben, az elnökválasztás előestéjén ugyancsak Szilllő dr., Jaross és Esterházy volt a köztársaság mai elnökénél, Benes Ede dr.-nál. aki előtt szintén ők ismertették a magyar nemzeti kisebbség jogos kívánságait. Ennek a látogatásnak az volt az eredménye, hogy az állam legelső polgára első ízben hangsúlyozta ki azt, hogy a magyarságnak orvoslásra váró panaszai vannak és hozzátette, hogy ezek a jogos igények az alkotmány keretein beiül teljesíthetők. A magyarság akkori két pártja, mely tudvalévőén 1936-ban egyesült, az elnökválasztásnál bizalmat előlegezett Benes dr. jelenlegi köztársasági elnöknek. A miniszterelnöknél lefolyt kihallgatás eredményeként várható, hogy Ez aktivisták által »vívmányának tartott vasúti és postai nyelvien dele let a magyar ellenzék követelése szerint fogják kiegészíteni. A községi választások kiírását sürgeti az Egyesült Párt ALPA sósborszesz spanyolnátha után lábadozóknak megerősödéshez és felfrissüléshez Jaross Andor országos pártelnök a nemzetek egyenjogúsításának megvalósítását követelte — március 11. Az egyesült országos keresztény-szocialista és magyar nemzeti párt országos végrehajtóbizottsága szombaton délután ülést tartott Rimaszombatban. Az ülésen Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az Egyesült Párt országos elnöke elnökölt, aki elnöki megnyitójában a politikai helyzetet ismertette: és többek között megjelölte a párt feladatát, s örömmel mutatott arra, hogy a munkásság és az ifjúság tömör oszlopokban sorakozik fel a párt zászlaja alá. Megállapította, hogy a párt frontja szilárdan és erősen áll s a nemzeti ügy szolgálatába újabb és újabb rétegeket kapcsol a mi irányunkhoz, mely- egysedül épül magyar történelmi tudaton és az egész magyar népet átfogni akaró dinamikával. Majd az állampolitika problémáival foglalkozott és kijelentette, hogy' az az állampolitikai merevség, mely a régi utón akar haladni, oktalan és céltalan kisérlet volna. A fejlődés iránya csak a nemzetek kollektív egyenjogúságának elismese lehet, ezen egyenjogúság alapján állíttassák az állam minden nemzet fejlődésének szolgálatába s teremtessék olyan külpolitikai légkör, mely az államot kivonja a nagyhatalmak másirányű érdekeltségének megkötöttségéből. Áttérve a szlovák-magyar érdekközösség ügyére, Jaross Andor a következőket mondotta: — A köztársaság nemzetei követelik a maguk életjogát. Ebben a harcban minden különösebb tervszerűség nélkül érdekközösség alakul Id a köztársaság azon nemzetei között, ame——— lyek a csehszlovák többség politikájával szemben saját nemzetük érdekében küzdenek. Nincs csodálkozni való, hogy mi magyarok rokonszenwel kísérjük a németek, lengyelek, ruszinok és szlovákok ilyen irányú küzdelmét. A közös sors érdekközösséget, majd barátságot szokott teremteni. — A fölsorolásban szándékosan hagytam utoljára a szlovákokat — úgymond —, mert a szlovák kérdés, mint nemzeti kérdés nem olyan egyszerű, mint a többi nemzeté. A szlovákság egy tekintélyes része, mondhatnánk többsége, meg akarja őrizni a csehekkel egyenrangú nemzeti egyéniségét és erre eszközül Szlovákia területi autonómiáját véli alkalmasnak. A magyarság a szlováksággal azonos gazdasági érdekeltségű területen él és így a kenyér kérdésében vele több síkon találkozik. Nekünk érdekünk Szlovákia autonómiája s ezért van ez a kívánságunk pártunk programjába illesztve, de ez nem is újdonság, mert a magyarság volt két pártjának programjában is mindenkor helyet foglalt. Esterházy János, pártunk ügyvezető elnöke, amikor erről a kérdésről a Hlinka-párt lapjában nyilatkozott, a párt programjának szellemében járt el, mert a párt abban a tudatban van, hogy Szlokia területi autonómiájának keretében a demokrácia szellemének meg-Á nagyérdemű 1. höígyközönség olyan fantasztikus szépségű, valódi angol szőveíujdon* ságok tömegéből választhatja ki a tavaszi és nyári kosztüm», köppeny» és ruhaszükségletét, amilyent csak egyedül HOLLAND & SHERRY LTEL nyújt. London Pá ris New York Ezüst, kék, kereszt és natúr rókák, valamint perelinek raktáron Egyedüli képviselet CSODkö női di«<níterme Harsányi Zsolt Jókedvű Könyvéből: H gvács pad Arról beszélgettek társaságban az urak, hogy' ki milyen jókedvű volt fiatalkorában. Ugratások, egyetemi csínyek, az ifjú virtus nagyvérü és jókedvű történetei követték egymást. Tele lehetne írni ezekkel az egész újságot. De mivel az olvasót nemcsak az ilyen mókák érdeklik, hanem a politika ugratásai és a bankélet csiny'jei nemkülönben, ezért csak a gráci pad történetét mondom el. Pista és Laci itthon voltak jogászok, de túlságosan vidáman viselkedtek az egyetemen. Ezért a két apa összebeszélt és elhatározták, hogy Pistái és Lacit egy esztendőre elküldik Grácba. Csendes kis város az, őket is majd megcsendesíti, aztán meg a német szó ■sem fog nekik ártani. Így kerültek Pista meg Laci Grácba. Hát bizony' ott igen csendes volt a \úlág. Este tíz után teljesen kihalt ■a7 élet. pedig a két magyar fiúnak akkor kezdődött volna a jókedve. Igen ugrált bennük a természet: kellene csinálni valamit. Törték a fejüket sokáig, mígnem a városi parkban tétlenül ődöngvén, Pistának eszébe jutott valami. Elmentek egy asztaloshoz, ott fogtak egy segédet és ki vitték a városi parkba. A derék gráci lakosság kényelmére zöld fapadok állottak ott a lombok alatt. — Rendelünk egy ilyen padot. De pontosan ilyen legyen. Mértéket kell venni róla collstokkal, meg kell jól nézni a színét. Szakasztott ilyen legyen a pad. A segéd megvette a mértéket, azzal mentek vissza az üzletbe. Az asztalosmester furcsálta a dolgot, de hát sokféle bolondság van a világon. A két idegen fiatalember nem sokat alkudott, tetemes előleget is adtak, a mester tehát vállalta a dolgot. A pad elkészült. Nem ugyan a mondott napra, de elkészült. (Grácban sincs ez másképpen, mint akárhol a viláj gon.) A két fiú kifizette a számlát. De azonfelül írást is vettek az asztalosmestertől, hogy' őnekik ekkor és ekkor egyr zöld fapadot szállítóit, s a zöld fapad a nevezett urak két ség be vo n h atat - I lan magántulajdona. Este megvárták a tíz órát és a pa- i dot járatlan uccák sötétjén keresztül vállukon elvitték a városi parkba. Ott letették a kavicsos gyalogút szélére, leültek a padra és elkezdték énekelni, hogy »Maros vize folyik csendesen.« Természetesen két perc múlva ott volt a rendőr és felszólította őket, hogy viselkedjenek csendesen. Ők azonnal engedelmesen elhallgattak, megemelték kalapjukat és vállukrna vették a padot, hogy induljanak. A rendőr megdöbbenve kiáltott rájuk: Hohó! Mit akarnak az urak azzal a paddal! Ártatlan és természetes arccal felelték mind a ketten: Visszük haza! A rendőr hangosan tiltakozott. Qk csendesen, de makacsul ragaszkodtak azon szándékukhoz, hogy a padot hazaviszik. Hosszú vita kezdődött. A vége természetesen az lett, hogy mind a négyen elmentek a legközelebbi őrszobára: Pista, laci, a rendőr, meg a pad. Egy zordon fogalmazó elé kerültek az esettel, aki annál mérgesebb volt, mert éppen lefeküdt egy kicsit szundikálni, mikor a pad dolgában felköltötték. A fogalmazó nagyot sóhajtva nekiült a jegyzőkönyvnek. Fölvette a személyi adatokat, részletesen írásba foglalta a rendőr által ismertetett tényállást és mikor már négy árkust teleírt, megkérdezte a két fiatalembert: — Miért akarták önök elvinni a padot, mi ? A két if jú. szelíden és ártatlanul felelt: Nem akartuk éjszakára az utcán hagyni, hátha elviszi valaki. Aztán meg otthon szükségünk van rá, mert az előszobában tartjuk. Micsoda? Önök a padot a lakásukon tartják? A város tulajdonát képező padot? Pista álmélkodó arcot vágott. A város tulajdona? Hogy-hogyr a város tulajdona? Ez a mi saját padunk. Szerencsére ezt okmányokkal tudjuk igazolni. Azzal előszedte az írást, amely'ben az asztalosmester hitelesen bizonyítja, hogy a padot ő csinálta a két rendelőnek s az árát teljes összegben fel is vette A rendőrfogalmazó valósággal szikrázott a méregtől. Miért nem mondták ezt rögtön az. urak? Miért iratnak velem három árkust éjszakának idején? — Bocsánat, de nem méltóztatott kérdezni. Végtelenül sajnáljuk. A rendőrfogalmazó össze tépte a jegyaéfcönyvet, a rendőrt elküldte, a két fiatalembert és a padot szabadon eresztette. Aztán lefeküdt aludni. A fiúk a padot megint a vállukra vették és mentek haza. Igaz,' hogy egy kis kerülővel. A városi park felé kerültek, azon mentek keresztül. Alighogy elhagyták a parkot, találkoztak egy másik rendőrrel. — Hohó! Hová viszik azt a padot? — Visszük haza, mert már későn van. felelően nemzeti követeléseink érvényesülni fognak. Természetes, hogy nemzetek baráti szellemű együttműködésének és az együttélésnek alapföltétele, hogy egymás nemzeti birtokállományát kölcsönösen tiszteletben tartsák. Hangsúlyozni kívánom, hogy ebben, mint minden más kérdésben az egyesült párt minden vezetője és tagja között tökéletesen egységes fölfogás uralkodik s téves minden olyan föltételezés, mintha az egyesült piáríon belül olyan nézeteltérések volnának, amelyre más, harmadik politikai érdek építeni akarhatna. Az országos elnök megnyitóját nagy tetszéssel fogadta a végrehajtó bizottság, mely ezután Esterházy János orsz. ügyv. elnök jelentését hallgatta meg nagy figyelemmel. A beszámolók után élénk vita indult meg, mely után az országos végrehajtó bizottság, az országos elnökök jelentését egyhangúan tudomásul vette és irántuk teljes bizalmát nyilvánította. A i x i n g e r László dr. országos pártigazgató a párt 1937. évi tevékenységéről számolt be és kiemelte jelentésében a munkásszervezés örvendetes fejlődését s a magyar munkásságnak a pártmunkába való tömeges bekapcsolódását. A jelentés tudomásulvétele után a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy követeli a községi választások azonnali kiírását, mivel a községek ezreiben a képviselőtestületek mandátumainak megszűnése folytán előállott exlex állapot fentartása nemcsak a demokrácia és alkotmányosság elveivel ellenkezik, hanem a községekre is káros és a fennálló törvényeket is sérti. A részleteket nem mesélem, azokat mindenki kitalálhatja. Egy negyedóra múlva a rendőr ott volt a két fiatalemberrel és a paddal az őrszobán. Felrázta a fogalmazót, aki csak most aludt el. A fogalmazó elkeseredve, álmosan felült a lószőrtakaróval lebontott priescsen. Mikor meglátta a két fiatalembert, majd megpukkadt a méregtől. Már megint itt vannak ezzel az átkozott paddal ? Mi nem tehetünk róla, fogalmazó úr. mi haza akarjuk vinni, de folyton feltartóztatnak bennünket. A fogalmazó mérgesen felvilágosította a rendőrt és elküldte a társaságot. Aztán levágta magát a p>riccsre aludni, de úgy, hogy a pricey majd eltört. Nem telt bele egy félóra, megint rázogatta egy rendőr a vállát. Fogalmazó úr kérem, ez a két fiatalember padot akart lopni a városi jjarkból, de szerencsére megfogtam őket. A fogalmazó most már nem felült, hanem felpattant és olyan pofont adott a szegény rendőrnek, hogy az az eget is bőgőnek nézte. Aztán leült az íróasztalhoz és mégis csak fölvette a jegyzőkönyvet. Megint telekörmölt három (árkust s a végén kihirdette az Ítéletet: a jradot a hatóság ezennel lefoglalja, a két fiatalember hazamehet. A szegény rendőr nem járt rosszuL A felsőbb hatóság engedelmével a két fiú egy hízott disznót ajándékozott neki másna]>. A gTáci rend derék őre ma is áldja a magyarokat, ha még él. Es mi lett a p>addal ? Azt a hatóság hivatalosan hazaküldte nekik. De nappal. Éppen jókor jött. Hatodika volt már, tehát idestova hónap vége, a fiúknak nem volt pénzük fűtésre. A zöld pad vidáman ropogott a kályhában.
