Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-19 / 8. szám
4.-old«l. ! tfOMAHÖM;! LAPÖK l938.;február lö. Állampolgárság MIM E közjog! fogalom meghatározásában a világháborút kővető időkben épolv mélyreható változások-állottak be, mint amilyen gyökeres átalakulást idézték elő a mezőgazdasági téren tapasztalt rend kívüli értékel tolódások. Amíg régenle a közjogászok tudományos művei és előadásai azt hirdették. hogy mindéit embernek kell, hogy állampolgársága legyen, addig a Párizs körüli békeszerződések megkötése után a feldarabolt osztrák-magyar monarchia utódállamaiban a polgárok százezrei arra a szomorú sorsra vannak kárhoztatva, hogy állampolgárságuk nem részesül elismerésben. A 60 év előtt alkotott magyar állampolgársági törvény nem tekintette az állampolgárságot privil égi um nak, melynek elnyerése adófizetéshez, az ország területén való lakhatáshoz, vagy egyéb feltételekhez kötve lett volna, hanem pusztán a születés ténye folytán bekövetkezett oly állapotnak, mely az egyénnek az állam kötelékébe való tartozását tanúsítja és megkülönbözteti őt más állam honosaitól. Ugyancsak elvként állította fel a régi magvar törvény — hasonlóan a többi európai állam törvényeivel, — hogy állampolgárságát sem közigazgatási, sem bírói határozat alapján senki el nem vesztheti, hanem annak megszűnése csak az illetőnek akaratával t. i. vagy 10 évi távoliét esetébem ha az állampolgárságot kifejezetten fenn nem tartotta^ vagy pedig az állam kötelékéből való elbocsátás és más állampolgárság megszerzése esetében történhetik. Olv Világosak és szabatosak voltok a régi törvény rendelkezései, hogy az állampolgárság kérdésében felmerülő viták a legnagyobb ritkaságok közé tartoztak, pedig az Ausztriával való évtizedes szoros kapcsolat fogytán elyg gyakoriak voltak az egyik országból a másikba való átköltözködések és regleges letelepedések. E7t a mindenkit kielégítő állapotot megváltoztatta a trianoni békeszerződés, melynek 62-ik cikke külön engedélyhez köti azok csehszlovák állampolgárságának megszerzését, akik a Csehszlovák államhoz csatolt valamely területen 1910. január 1-je után szereztek illetőséget és egyúttal kimondja. hogy az engedély megtagadása csatén az érdekeltek annak az államnak állampolgárságát szerzik meg, mely az állami lóhátaimat azon a területen gyakorolja, ahol az illetőknek azelőtt volt illetőségük. Azok az államférfiak, akik a békeszerződés megalkotásában részt vettek, alig sejtették azt, hogy eme intézkedéssel sok ezer családot nyomorba döntenek és oly cliaost fognak teremteni, amelyből évtizedek alatt sem lehet kigázolni. Lehetetlen, hogy az állampolgársági kérdés ilyképen szabályoztatok volna., ha az illetékes tényezők a magyar községi törvénynek az illetőségről szóló rendelkezéseit ismerték volna és különösen, ha arról bírlak volna tudomással, hogy a tényleges és nyugdíjas köztisztviselők községi illetősége áthelyezésük folytán annyira változott., hqgy maguk sem tudták, hogy tulajdonképpen mely község kötelékébe tartoznak. De ezzel akkor, amikor a tisztviselő egyszer Szentesen, máskor Nyitrán teljesített szolgálatot, senki sem törődött, mert mindenütt egyformán megtartotta állampolgárságát. A békeszerződés rendelkezései elsősorban a Magyaroszágtól elcsatolt területen szolgálatban vagy nyugdíjban lévő köztisztviselők helyzetére nehezedtek súlyosan, mert községi illetőségük és ezzel kapcsolatban állampolgárságuk igen gyakran vitássá vált és ennek tisztázásáig — ha egyáltalában bekövetkezett — fizetés és nyugdíj nélkül voltak kénytelenek gyakran éveken át sínylődni. Ehhez járult a legfelső közigazgatási bíróságnak ama sokat vitatott döntése, hogy a községi illetőség csak a községi kötelékbe való határozott felvétel által szerezhető meg, mely határozat ellentétben áll a községi törvény 10. -§ában foglalt azon rendelkezéssel, hogy aki azon községből, mjelyben illetősége van, más községbe költözik át, az új községben 4 évi lakás és a község terheihez való hozzájáruhts által szerez illetőséget,« még hia települési szándékát be jsem jelentetté!! vőltiá. Ezen döntés igen sok család kálvária-járásánakívott kiinduló pdhtja és éppen azoknak, akik hűségesen szolgálták az államot, yagy nehéX harcot kellett nyugdíjuk kiutalásáért folytatni, vagy belefáradva a küzdelembe, ki kellett vándorolniuk. Az a nyugdíjas tisztviselő, aki 10 évig szolgált Nyitrán, de elmulasztotta magái a község kötelékébe 1910. január 1-ig felvétetni, csak engedéllyel szerezhette meg a csehszlovák állampolgárságot, mivel Szentesen született és ottani illetősége szerint magyar államjwúgárnak tekintendő. Ezekből látható, hogy mily fontos és sürgős az állampolgársági kérdés rendezése és igazságos megoldása. Dr. G. J. Bürokrácia az állampolgársági okmányok kiállításánál Holota dr. képviselő közbenjárása. Mint ismeretes, 1938-ban tömegesen járnak le a 10 éves érvényességgel kiállított állampolgársági bizonylatok s a hivatalokat tömegesen elárasztják kérelmekkel, amelyek új bizonylatok kiállítására vonatkoznak. Igen rossz hatást gyakorolt az érdekeltekre, hogy az összes iratok újból való beszerzését kívánják s csak azok beadása után hajlandók az állampolgársági bizonylatokat kiállítani. Ez igen körülményes, sok utánjárással, hivatali előszobázással jár s nem látszik benne semmi komoly szempont. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő a napokban ebben az ügyben eljárt az országos hivatal illetékes referensénél s azt kérte, hogy adjanak utasítást a járási hivataloknak, hogy csupán az illetőségek igazolását kérjék s tekintsenek el az egyéb bizonyítványok beszerzésétől. Az országos hivatalban megértéssel fogadták a képviselő előterjesztését, azonban hivatkoztak arra, hogy a járási hivatalok a belügyminisztériumtól kapták a kifogásolt utasítást, úgyhogy annak megváltoztatását Holota János dr. képviselő legközelebbi prágai útja alkalmából a belügyminisztériumban fogja kérni. A gabonaíársaságok alkalmazottai nem hivatalos személyek A Ludové Politika c. lap írja: Az A—Zet a jicsini bíróság jelentős döntéséről számol be. Az ítélet fölmentette Zsiska ujpákai molnárt, aki a gabonatársaság revizorát malmából kiűzte s ezérL hivatalos személy megsértésével vádolták. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a gabonatársaság nem hivatal és hogy revizorai nem hivatalos személyek, akik a büntető törvénykönyv 68. szakaszának védelme alatt állanának. Ez a bírósági döntés ellenkezik ama kormányrendelettel, amely szerint a gabonatársaság alkalmazottai hivataluk teljesítésekor a közalkalmazottakkal egy színvonalon állanak. A jicsini bíróság indoko lása azonban azt is kimondja, hogy a kormány a gazdasági felhatalmazási törvény alapján jogosult volt ugyan, kiadni rendeleteket, a »gazdasági életben beállott zavarok kiküszöbölésére«, de a felhatalmazási törvény nem adott a kormánynak hatalmat a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek módosítására. A jicsini kerületi bíróság ítéletének e része szószerint így hangzik: »Amikor Lehál a felhatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendelet a büntető törvénykönyv módo sítását fjondolta ki, akkor túllépte a kormány a felhatalmazással neki adott keretet s ezért e rendeletét az alkotmány törvény 102. §-a szerint érvénytelennek kell kinyilvánítani«. — Nem lehet kétséges, hogy a bíróság igen nagy fontosságú ítéletéről van szó. POLITIKAI SZEMLE Füssy Kálmán szenátor interpellált a boritaladó kedvezmény ügyében F ü ssy Kálmán szenátor, interpellációt nyújtott be az egész kormányhoz az általános borit al ad öt orvén y novellájának végrehajtása tárgyában. A szenátor a következő kérdéseket intézte a kormányhoz: — Van-e tudomása arról, hogy a pénzügyminisztérium alá rendelt hivatalok az általános italadóról szóló törvény novelláját úgy hajtják végre, hogy a magasabb adótételeket ugyan behajtják, de a III. szakaszban biztosított kedvezményről nem akarnak tudomást szerezni? — Hajlandó-e haladéktalanul kiadni az idézett törvény végrehajtási rendeletét? — Hajlandó-e a végrehajtási rendeletben minden kétséget kizáró módon kifejezésre juttatni, hogy a termelőnek a törvénynovella III. szakaszában biztosított kedvezményekre már az 1938. évben is jogigénye van? — Hajlandó-e a kormány utasítást adni a pénzügyminisztériumnak alárendelt hivataloknak, hogy a bortermelők fölösleges zaklatását egyszer már hagyják abba? A képviselőház kedden ülést tart A képviselőház elnöksége csütörlökön ülést tartolt, melyen elhatározta, hogy a képviselőház plénumának üléséi február 22-ére, kedd délután 15 órára hívja össze. A napirenden az 1936. évi állami költségvetési túllépések utólagos jóváhagyásáról szóló törvényjavaslat és az 1936. évi állami zárszámadás szerepel. A napirendre tűzött tárgyak feletti vita előreláthatóan három napot fog igénybevenni, úgy, hogy a parlament ülése csütörtökön fog véget érni. 75 ezer új tagot hozott Henleinnak a február 18-iki politika Henlein Konrád, a szudétanémet párt vezére nyilatkozatot tett egyik németországi sajtóiroda munkatársának s ebben kitért az 1937. február 18-iki ismert kormánynyilatkozatra, valamint annak hatására. Henlein szerint a kormány Ígéretének az a legnagyobb hiányossága, hogy csak erkölcsileg kötelezi a kormányt, de nincsenek megfelelő törvénybeli formákhoz kötve, úgy hogy nincs kötelező erejük a következő kormányokra. Majd a februári nyilatkozat óta folytatott kormánypolitikát bírálja Henlein és megállapítja, hogy a kormánypolitikusok többízben nyíltan beismerték, hogy a február 18-iki politika célja tulajdonképen a szudétanémet párt gyengítése volt. Ezzel szemben meg lehet állapítani, hogy a szudétanémet párt egy év óta nemhogy gyöngült volna, sőt éppen ellenkezőleg, a kormány német aktivista pártjai veszítik el hitelüket a szudétanémetek elölt. Ezt az is bizonyítja, hogy a nevezetes február 18. óta 75 ezer új taggal szaporodott a szudétanémet párt. Február 23-án tart ülést a szenátus A szenátus elnöksége a szenátus tagjait február 23-án, szerdán délután 16 órára ülésre hívta össze. A szenátus ülésén napirendre kerül az 1936. évi zárszámadás és a hiteltúllépések tárgyalása s ezenkívül tárgysorozaton szerepel a Dunagőzhajózási Társaság államosítására vonatkozó törvényjavaslat is. Nemcsak nyelvében, de lelkében és szellemében is mindig magyar a KOMÁROMI LAPOK esetben is. Ki 9 0b, 15 20.23S5. j Minden gyógyszertárban. A Róm. Katii. Énekkar műsoros estje. A több, mint négyéviized óta működő Komáromi Róm. Kát. Egyházi Énekkar, mely úgy az egyházi, mint kulturális feladatát mindenkor híven teljesítette, sőt a régebbi időkben a társadalmi életben is élénk részt vett, — február 13-án az Iparoskor helyiségeiben zártkörű műsoros estélyt rendezett, mely igen szép sikerrel zárult. A derék énekkar az estély keretében bemutatta a Komáromban rendezendő országos dalosünnepély díszhangversenyének két kötelező összkarát is, ami külön jelentőséget kölcsönzött az estnek. A rendezőség változatos műsort állított össze az Iparoskor színháztermét teljesen megtöltő közönség szórakoztatására s a tműsor valamennyi számát nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A műsort Borka Géza dr.-nak gondolatgazdag szép prológusa nyitotta meg, amelyet helyes felfogásban szavalt el Závoczkii Mariska nagy tetszés mellett. A férfikar Ziegler Bélának Dalárélet c. indulóját adta elő fegyelmezett jó előadásban, de ezenkívül bemutatta a kar Beschnitt I.-nek Osszián c. műdalát, az országos dalosünnepélv egyik kötelező összkarát is. amelyet pontos és összevágó előadásban énekelt, meleg elismerést aratva. A dal ünnepély másik kötelező karát: Szendreg Istvánnak Népdaliegyreleg-jét is fegyelmezett s élvezetes előadásban mutatta be az énekkar a közönségnek, amely a tőrőlmelszett magyar katonanótáktól felvidulva, szívesen tapsolta meg a derék dalosokat fáradhatatlan karnagyukkal: Tóth Gézával együtt. Sikerült bordallal fejezte be a kar műsorát, mely szintén nagy tetszést váltót 1 ki. Az énekkar számain kívül Uttó Antal ügyes szavalattal. Kökény István szép szóló énekkel, Molnár Béla és Burgel István egy vidám párjelenet s Gerhát Antal több hangulatos magyar dal előadásával járult hozzá az estély sikeréhez. A közreműködőket a közönség lelkesen megtapsolta. A műsort reggelig tartó vidám tánc követte, amelyből az ifjúság s az énekkar tagjai bőségesen kivették részüket. Az est rendezése körül Tóth Géza karnagy fejtett ki nagy tevékenységet, aid a karoknak lelkiismeretes betanításával és vezetésével sok érdemet szerzett. A rendezés munkáját vele az énekkar működő tagjai osztották meg, akiknek lelkes buzgalmát nagy siker koronázta. SCHINDLER ALFRÉD műépítész — iakereskedő Komárno Értesítés. A bérlet lejárta folytán a volt Haász és Mády-féle telepen tűzifa és szénkereskedésemet beszüntettem, azonban ettől eltekintve a tűzifa és szénkereskedést tovább folytatom. További megrendelések felvétetnek a Rákóczy ucca 36. sz, irodában, a vághídi fatelepen, valamint az 57. sz. telefonon, később a 214. sz. telefonon is. Kérem a nagyérdemű közönséget, hogy tűzifa és szénszükségletét ezentúl is nálam fedezze s már előre biztosíthatom a tőlem megszokott lelkiismeretes kiszolgálásról. Mély tisztelettel: SCHINDLER ALFRÉD műépítész és fakereskedő.
