Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-02-12 / 7. szám

I

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

ötvenkilencedik évfolyam 7. szám Szombat. 1938 február 12.

Alapította: néhai TUBA JANOS.------ POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI:LAP------Főszerkesztő: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 50 Ke, félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ki*. Egyesszám ára 1 Ke.

Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

Esterházy János

a magyar kérdés halasztást nem tűrő megoldását követelte

Goga bukása

Komárom, február 11.

A hetek óta tartó romániai politikai fejetlenségben és zűrzavarban szenzációs fordulat állott be. Károly román király csütörtökön hosszabb ideig tárgyalt a romániai ellenzék vezéreivel a politikai helyzetről, majd utána Goga miniszterelnököt fogadta kihallgatáson. Ez a kihallgatás meglehetősen rövid ideig tartott, de végeredményében szenzációval végződött, mert az audiencián Goga miniszterelnöki a királynak benyújtotta az egész kormány lemondását. A lemondást a király elfogadta s Erislca pátriárkát bízla meg a kormány megalakításával.

A Goga-kormány tehát megbukott, még mielőtt az ország döntött volttá abban a kérdésben, hogy azt a politikát, amelyet Goga és társai nagy merészen hirdettek s amelynek bevezetésére éppen a választások révén reméltek az ország népénél támogatást találni, elfogadhatóvá tudták volna tenni Romániában. A szélsőségeknek és a féktelenségeknek akart Goga törvényes szankciói adni a választások által, azonban már az előkészületek alatt meg kellett győződnie arról, hogy az áiiain egyik legfontosabb problémájának, a zsidó kérdésnek megoldása az ő és korinánytársai elgondolása szerint igen nagy akadályokba ütközik s még a legmagasabb helyen nyert szankció sem mutatkozott elegendőnek arra, hogy a mai romániai gazdasági viszonyok között ő és kormánya sikert érjen el.

Goga bukásának közvetlen okál abban a körülményben lehet keresni, hogy a választások előkészületei alatt az ellenzék vezéreivel szükségszerűen folytatott tárgyalásokon nem sikerült a megegyezés. Tudvalévő, hogy Maiiiu megegyezett a liberálisokkal és sikerült Vajda román frontjával közös blokkot alakítania, amelynek erejével számolnia keil a nemzett koncentrációnak. A királynak is meg Volt az oka arra, hogy meghallgassa az ellenzék vezéreit, hiszen az országban uralkodó feszült hangulat s az egyre vehemensebbé fokozódó választási iiareok olyan következményeket idézhetnének elő, amelyek a helyzetei még jobban elmérgesítik, sőt általános politikai válságba sodorhatják Romániát. Gogának ezenkívül még a vasgárdistákat sem sikerült megszelidíteni, mert Codreanu hívei a legutóbbi véres választási gyűlések óta, amelyeken a vasgárdislák összeütközésbe kerüllek a csendőrséggel, még az eddiginél is hevesebb ellenzékben sorakoztak fel a kormány ellen.

De a kormánybukásban tulajdonképen Cristea Mironnak, a görögortodox egyház pátriárkájának voll

— február 11.

A képviselőház költségvetési bizottsága végre megkezdte az 1936. évi zárszámadások tárgyalásai, amelyet egy ízben azért kellett elhalasztani, mert a pénzügyminiszter nem jelent meg az ülésen. A vitában résztvett Esterházy János egyesült párti képviselő, orsz. ügyv. pártelnök is, aki alapos bírálatban részesítette a kormány pénzügyi gazdálkodását. Beszédében hangsúlyozta, bogy a jubileumi esztendő munkája nem a kormánykörök által várt összhang és megbékélés jegyében indul, hanem a politikai zűrzavar, kapkodás és fejetlenség jegyében. A koalíciós pártok talán még soha sem voltak annyi féltékenységgel és bizalmatlansággal egymás iránt, mint éppen most.

Esterházy beszéde során szóvátette a minisztereknek a törvényhozókkal szemben való viselkedését, amely abban nyilvánul meg, hogy egyes miniszterek nem tartják szükségesnek a bizottsági üléseken megjelenni, egyesek pedig olyan hangot használnak a törvényhozókkal szemben, amely sem a miniszterhez, sem a demokráciához nem illő. Majd helytelenítette, hogy az 1936. évi állami költségvetést 2,315.546.332 koronás deficittel záriak, ami nagy könnyelműséget jelent. Míg a súlyos adókat könyörtelenül behajtják, addig az így befolyt adók felhasználása körül nem úgy járnak el, amint kellene. Az államadósságok 1936. év végén 46milliárdra növekedtek, a ma született csecsemőt is kereken 3000 korona közadó terheli. Sajnos, a felelősségre vonásra nincs mód, mert a köztársaság fennállásának huszadik évében sincs törvény, mely a miniszterek felelősségre vonását szabályozná.

Beszéde további során rátéri a magyar kérdés megoldásának sürgősségére és erre vonatkozóan a következőket mondotta:

— Az idei költségvetés tárgyalása során ismertettem azokat a kérdéseket, amelyek megoldására a magyarság immár két évtizede vár s amelyek megoldása már további halasztást nem tűr. Hiába igyekeznek

döntő szerepe. A pátriárkái lioszszabb Kihallgatáson fogadta a román király, aki előtt a főpap részletesen ismertette felfogását a politikai helyzetről. Ennek és az ellenzék vezéreinek kihallgatása ériette meg Károly király ama elhatározását, hogy koronalanácsol hív össze, amelyen az egybegyült volt miniszterelnökök állapították meg az új kormány öszszetételét és programját. Az új koalíciós kormányban öt liberális parii foglal helyet, egy tábornok, egy agrárpárti, egy voll paraszlpárli, egy román fronti és egy párionkívüli került a többi tárca élére. Azt lehet mondani tehát, hogy az új kormány

azzal elgáncsolni minket, hogy egyebet sem teszünk, csak sérelmi politikát üzünk, állandóan csak panaszkodunk s a bajok igazi orvoslására nem gondolunk. Rosszakaratú és tudatosan ártó szándékú, kormányzsoldos mindenki, aki ilyen vádat szegez mellünknek. Ha ini nem emlegetnők folytonosan és nem kiáltanók a közvéleménybe állandóan tengernyi sérelmeinket, bajainkat, lassan elfelejtenék, hogy ebben az államban magyarok is vannak, mint ahogy a legutóbbi nagy kisebbségi vita zajában is teljesen megfeledkeztek rólunk. Csak a német kérdés megoldása 1c-518.871 ""

munkanélküli volt január végén

A népjóléti minisztérium ideiglenes kimutatása szerint január hó végén 518.871 munkanélkülit tartottak nyilván a köztársaság területén működő munkaközvetítő hivatalokban, összehasonlítva ezt a decemberi kimutatással, amikor 459.142 volt a munkanélküliek száma, a szaporodás 59729, ami 13 százaléknak felel meg. A munkanélküliek száma az 1937. évi január havi kimutatáshoz viszonyítva, 146.616 személlyel, azaz 22.2 százalékkal alacsonyabb 1938. január végén.

Az egyes országrészekben a munkanélküliség legnagyobb gyarapodása Csehországban volt, ahol 23.656-ot telt ki, ami 10 százalékkal még mindig aránylag a legkisebb növekedés. Morvaországban és Sziléziában a gyarapodás 19.344, vagyis 16.9 százalék, Szlovákiában 15.103, azaz 15.2 százalék és Kárpátalján 1626 személlyel szaporodott a munkanélküliek száma, ami 21.6 százaléknak felel meg. Eszerint a munkanélküliség az elmúlt hónapban a legnagyobb mértékben Kárpátalján növekedett.

liberális színezetű, melynek tagjai között hét volt miniszterelnök van.

Azt a szélsőséges programot tehát, melyet Goga és kormánya akart megvalósítani, abban a formában, amelyben Gogáék vélték, lehetetlen keresztülvinni, szükségessé vált ezért, hogy egy más, újabb formula alapján alkossák meg a román kormányt, amely azonban a választásokat bizonytalan időre elhalasztotta s egyelőre a parlamcntnéiküli kormányzási fogja gyakorolni. Programjába vette a felizgatott közhangulat lecsillapítását, a lelkek megnyugvását, a külpolitikai, pénzügyi és gazdasági egyensúly helyreállítását, a termelés fokozását és a

hetőségéről vitáztak s a magyar kérdés megoldását csak ennek függelékeként emlegelik, ha ugyan egyáltalán említik. Nem akarom ma újból felhozni, hogy a sokat emlegetett február 18-ika ellenére ma sincsen a prágai központi hivataloknak úgyszólván egyetlen magyar lisztviselője, az öt év óta üresedésben lévő pozsonyi és prágai magyar egyetemi tanszéket máig sem töltötték he magyar tanárral, a tanfelügyelők közt egyetlenegy magyar sincsen, nincsen egyetlenegy magyar járási főnökünk, pedig Szlovákiában és Kárpátalján 15 olyan, járás van, ahol a magyar lakosság abszolút többséget alkot, 69 magyar faluban máig sincs magyar iskola, a magyar falvak állomásain s postahivatalaiban máig nincsenek magyar fölirások, nem sorolom föl részletesebben, hogy kellőszámú magyar iskola hiánya miatt Í3 ezer kismagyar járt idegen elemibe, 2940 magyar gyermek járt más tannyelvű polgáriba és 1348 magyar diák járt idegen tannyelvű középiskolába.

Az Egyesült Párt járási közgyűlései

Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt február hónapban megkezdi járási közgyűléseinek megtartását. Járási gyűléseket tartanak:'

Február 13. Őgyalla: d. e. 11 órakor a Baják-féle vendéglőben. Szónokok: Jaross Andor, Füssy Kálmán és Gürtler Dénes dr.

Február 15. Dunaszerdahely: d. e. 10 órakor a Kázmér-féle vendéglőben. Szónokok: Turchányi Imre dr. és Holota János dr.

Február 17. Komárom: d. e. flórakor a Dózsa-féle vendéglőben. Szónokok: Jaross Andor, Füssy Kálmán és Gürtler Dénes dr.

Február 20. Léva: d. e. 11 órakor. Szónokok: Jaross Andor és Porubszky Géza dr.

Február 20. Zseliz: d. u. 3 órakor. Szónokok: Jaross Andor, Porubszky Géza dr.

Február 26. Párkány: d. e. 10 órakor a Kath. Legényegyletben. Szónokok: Esterházy János, Salkovszky Jenő dr. és Gürtler Dénes dr.

Február 27. Gálánta: szónokok Esterházy János és Füssy Kálmán.

hadsereg felfegyverzésének biztosításai. Hogy pedig ezl a programot végrehajtsa, a kormány bevezette az ostromállapotot, amelyet királyi kézirat formájában hozott nyilvánosságí*a. Tehát a legfőbb hatalmat a katonaságra ruházták s ez mindaddig így fog maradni, míg Romániában a belső rend helyre nem áll.

A Goga-kormány bukása iskolapéldája annak, hogy az erőszakos és elvakult sovinizmus nem alkalmas arra, hogy országok és népek sorsát irányítsa. Intő például szolgálhat ez mindazoknak, akik a Goga-féle ideológiák szerint akarnak uralkodni országok felett.