Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-01 / 1. szám
1938. január 1. KOMÁROMI LAPOK 7. oldal írás a Zubbontsia céhről Sárgult betűk a város levéltárából (Folytatás) ötödik articulus. Ha valamely Legény ezen Tzéhben bé akarna állani, legelsőbben is az Szabad S Királyi Városiak közé magát bé adni tartozzék, azután Tanuló levelét az nemzetségit levelével edgyütt az Tzéhben megh mutatni köteles lészen. Minekelőtte pedigh az Mesterek közé Számláltassék, tanult Mester Darabjai közül Remeket, úgy mint Egy tisztességes két Személynek elegendő egész Selem Paplant (melyet Rét nélkül szabjon megh) elkészítvén, Mesterségé mutassa megh, melyet ha megh tsinálni nem tud, legyen az Tzéh nélkül mégh jobban megh tanulja az Mesterségéi; ha pedigh eztet Hiba nélkül elkészíti, az Mester Asztal pénzt fizessen hat forintokat és Esztendő elforgása után Tzéhben beálló pénzt Harmintzkét forintokat adgyon. Minek utánna pediglen ezen Tzéhnek eleget fog tenni, Szabad légyen nekic mint legényt mint Inast tartani és valamint más Mester Ember mindenféle és formán töltött, tűzött akár mely néven nevezendő Matériákból az időknek Szokásaihoz alkalmazandó Munkát Szabadon munkálkodni és azt minden Akadály nélkül Szokás szerint Árulni is. Hatodik articulus. Ha valamely Inas fölszabadul, ne légyen neki szabad mindgyárt ezen Tzéhbe bé állani, hanem Három Esztendőkig Legényül szolgáljon. Annakutánna pedigh ha olyatén legény ezen Tzéhbe igyekezne és Mester Ember Leányát, vagy mondott özvegyét venné el Házas Társul, ha tsak a Mesteri Hivatalra és Tzéhben való - bé vételre alkalmatosnak találtatik, le tévén a Tzéhnek fele Taxáját, Mester Asztalnak fönt írt Arát és egy szeméinek való Selem Paplanból levő Remekjét megh tsiuálván, bé vétessék az Mesterek közé. Ha Mester Embernek fia penigh bé kívánkozna Remekjét (mely az ijetén leginynek egy Embernek való tisztességes egész Selem Paplan Réff nélkül szabott légyen) elkészítvén az Tzéhben fele Fizetéssel és hasonló képpen Mester Ebéd Árával tai tozzék, bog}7 ha pediglen Mester Ei icr Lányát vagy Özvegyét házas t sül venne el, oly Esetben tsak az említett egy embernek való Selem Paplan Remekel föllyebb írt mód szerint tsinálja megh és fizessen az Tzéhnek egy Körmötzi aranyat. Hetedik articulus. Ha valamely idegen Mesterlegény ezen Szabad S Királyi városban maga költségén levél nélkül bizonytalan Műhelyre jövend és valamelyiknél az Mesterek közül akar munkálkodni, tartozzék az Atya Mester házát megh keresni, kinek is az Atya Mester az öreg Mestereken elkezdvén, Mestert vagy Gazdát sor szerint kerestetni és szerezni köteles légyen. Fizetése pedigh az ollyatén Legénynek egy hétre Harminczkét pénz légyfen. Nyolcadik articulus. Senkinek Szabad ne légyen valakinek munkáltató Emberét, vagy munkáját, avagy Szolgáját akár mely ki gondolt Sziny alatt magához hétetni, avagy munkáját gyalázni, az melyekben ha valaki bűnösnek tapasztaltatik Érdeme Szerint Egy, két, három légii fölyebb négy forintokra büntettessék és az elidegenített vagy cl tsábilolt Legény vagy Szolga előbbenyi Mesteréhez vissza küldessék. Mindazonáltal ha az vétkes erezné magát fölvetiébb való büntetést szenvedni, Szabad légyen neki az Városi Magistratushoz folyamodni. Kilenczedik articulus. Ha valamely Legény vagy bias kisebb lopásban találtatik az Tzéhben bejelentvén és hell csen megh vizsgálván az Dolga, annak érdemlett Büntetését otan vágyé, ha pedigh nagyobb lopásban és Tzégeres vétekben találtatnék, az ollan az Városi Magislralusnak bejelentessék, a kitől is Törvényessen megh biráltassék és úgy másoknak példájára büntettessék. Tizedik articulus. Senkinek ne légyen szabad az Városban himpellérkedni és ezen Tzéhen kívül Mesterséget illető új vagy borított és foltozandó akár mi néven nevezendő és formájú Munkát dolgozni, hanem tsak azoknak, akik rendesen ezen Tzéhben bé állottak; ha valaki pedigh ez ellen tsclekedni tapasztaltatik, az ollannak az Város Bírája Erejével minden munkáját és Mesterséghez tartozó Eszközét elvinni szabad légyen, az melly úgy el vitt jószágnak egyik része az Magistralust, második az Tzéhet, harmadik pedigh az Ispitált illesse. Tizenegyedik articulus. Akár melly Mesterségen lévők közül Senki ezen Mesterséget illető Munkát az Komárom Városában ne tsinálhasson és Vásárokon kívül ne árulhasson, hogy ha pedigh ez ellen véteni tapasztaltabb, Szintén azon Módon mint egy Tzéh kívül valótól az Magistrates Erejével az ollan munka elvetessék. Nem különben Tizenkettedik articulus. Ha Istennek titkos ítéletéből és Látogatásából ezen Tzéh Mesterei közül valamellyik' megh nyomorodnék, avagy öreghsége miát Mesterséges Munkálkodását nem űzhetné, minden módon azon légyen az Tzéh, hogy az ollanok Legény nélkül ne hagyassanak, ha pedigh halála történnék és Szegénysége miat az Temetésre szükségessen teendő Kötelessége és Értéke nem volna, az Tzéhnek közönséges pénzéből temettesék el. Tizenharmadik articulus. Ezen Tzéh kötelezietni fogh a maga Tagjait, úgy mint az megh halálozott Mester Embereket és azoknak Feleségeit, Gyermekeit, Legényeit, Tanítványit vagyis Inasait böcsületese'n eltemetíetni, mély Temetisrül ha valaki az Mesterek közül ok nélkül elmarad, az ollyannak egy főni, Legénynek pedigh fél font Viasz lészen büntetése. Tizennegyedik articulus. Ha valamely Mesternek Felesége gyámoltalan Özvegységre jutna, mind addig valameddig az eö Hírét nevét viseli és fönt tartja, szabadon dolgozhasson, sőt a Tzéh az ollalén Özvegynek valahányszor néki kívántatik, legh jobban értő Legényt soron kívül adgyon, annak utánna mint más Mester Ember Sorába fogadgyon, de ellenben ő is minden Tzéh dolgaiban esendő költségeknek és Poltolásoknak ami egy Mesterre esik felével tartozzék. Tizenötödik articulus. Hogy ha valamely az Mesterségei illető dologli véget villongás, Pörlekedés és viszszavonyás a Tzéh béliek között támadna, annak eligazítására az Tzéhnek légyen elégséges hatalma, hogy az illőién dolgot helyesen megh vizsgálván a Bűnöst egy, kél, három legh föllyebb négy forintra vétkéhez képest megh marasztalhassa és Pörlekedők közölt igazítást és intézést tehesen, hogy ha pediglen valamelyik Rész az Tzéhnek elvégezett igazi teására és Szabott Büntetésére nem akarna állani, ügyének nagyobb és helyesebb Megh vizsgálása végett az Magistrates (eleibe bátran vihesse. Tizenhatodik articulus. Midőn valaki ezen Tzéhet összve kívánná gyűjteni, légyen az akár Tzéhbeli, akár Tzéhen kívül való ember, az Tzéhnek Huszonöt pénzt fizetni köteleztessék, annak utánna úgy szollittassék öszve az egész Tzéh. Tizenhetedik articulus. Akár mely Szomszéd Helységben lakozó ezen Mesterséget bötsületessen kitanuló Legény kívánná magát ezen Tzéhben bé adni, az ollatén Szabadon bé vétessék a ki is fele fizetésével az Tzéhnek fogh tartozni és a Remeket is úgy mint az Mester Ember fiai tudniillik egy Embernek való egész Selem Paplant elkészítetni. Tizennyolcadik articulus. Hogy pedigh ezen Tzéhnek minden nemű Dolgai annál jobb rendben follyanak és minden féle Ízetlenségek s veszekedések eltávoztassanak, tartozni fogh az Tzéh az Városi Magistratustól egy Commisariust magának kérni, aki minden gyülekezetben jelen légyen és ha mi fogyatkozások történnek, azoknak megh orvoslására való nézve a Szükségh úgy hozván magával az Magislralusnak (az Kire azoknak Orvoslása nézend) idején és annak rendi szerént bé jelenteni tartozzék. * így szólnak a Zubbontsia csinálok articulusai, melyeket a Bécset jáSrlJcüll*döttség tagjai nagy örömmel hoztak haza, hogy azokat itthon a Magistrates által kihirdettetve, maguk alkalmazására fordíthassák. A küldöttségbejárt mesterek közül még többnek késői utóda ma is él Komáromban, de már változott idők változott formájában. A Zubbontsia mesterség teljességében megszűnt. Mint paplankészítő egy még létezik városunkban, de minden »Légin és Iffiu nélkül«, aki az utolsó Mohikánját képezi az egykor oly híres és virágzó iparágnak. Farkas Péter. Forgalmi és fényüzési adók befizetése A vezérpénzügyigazgatóság az 1937. évi forgalmi és fényűzési adó bevallásáról s az adórészletek befizetéséről a következőket teszi közzé. I. A bevallás. A forgalmi valamint a fényűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozók kötelesek a forgalmi és fényűzési adótörvény 15, 17, 33 és 35 §§, (az 1926. évi 216. sz., továbbá az 1930. évi 188. sz., valamint 1932. évi 56. sz. és az 1935. évi 265. számú törvényekkel módosítóit; 1923. évi 268. számú törvény) értelmében, úgy a forgalmi, mint az orról szóló adóvallomást az 1938. év január hó végéig béngujtani. Azon vállalkozók, akik úgy forgalmi, mint fényűzési adót is kötelesek fizetni, a forgalmi adóvallomáson kivid még külön fényűzési adóvallomást is kötelesek beadni és pedig elvileg még akkor is, ha olyan tárgyak szállításáról van szó, melyek adómentesek, vagy amelyeknél az adó átaiánvozva van. Vallomást kötelesek beadni természetesen azon vállalkozók is, akik az átalányozási lűrdetmény szerint álalányozoit adót kötelesek fizetni, hacsak ama hirdetmény értelmében ezen kötelezettségük alól nincsenek kimondottan felmentve. Vallomást köteles beadni az is, aki külföldi, t. i. olyan vállalkozó helyeit kötött, közvetíteti vagy teljesített belföldön található árukra nézve adóköteles szállítást, — akinek belföldön sem lakó, sem tartózkodási helye, sem üzemtelepe nincs, — továbbá az, aki külföldi vállalkozó helyett annak nevében és számlájára belföldön adóköteles szállítási szerződéseket köt olyan árukra vonatkozólag, amelyek külföldön vannak. Külön vallomásba köteles foglalni a vállakozó azon áruk árait, mely áruk szállítása részére eszközöltetett és amelyektől (nevezetesen a nem vállalkozótól vett áruért) az adót a szálszállító helyett köteles fizetni (a forgalmi adó-törv. 5. § 1. bekezdés, 5. szám, második mondat, 7. szám, második mondat, 8. szám, második mondat, 29. § 5 .szám, második mondat). Vállalkozók, akik oly fényüzési tárgyakat szállítanak, melyek nem tartoznak az ő szakmájukba (a törv. 31. § 2. bekezdés második mondata szerinti alkalmi szállítás), kötelesek ilyennemű bevételükről is külön fényűzést adóvallomást beadni, esetleg, ha más bevételükről nyújtanak be fény űzési adóvallomást, az ilyen bevételt vallomásuknak egy külön mellékletébe kell foglalni. Az adóvallomás a dohány tőzsdékben 10 fillérért kapható hivatalos nyomtatványon nyújtandó be; más nyomtatvány használata nincs megengedve. A vallomás azon adóigazgatóságnál adandó be, melynek kerületében a vállalkozó lakhelye van, illetve ahol legtöbbet tarózkodik. Ha azonban külön üzemtelepe, vagy több üzemtelepe van, úgy minden egyes üzemtelepre vonatkozólag külön vallomást tartozik beadni annál az adóigazgatóságnál, melynek kerületében az illető üzemtelep fekszik, amennyiben a vállalkozónak nincsen külön megengedve az egységes adóztatás az összes üzemtelepekre vonatkozólag. A vándor- és házalóipar vállalatai a vallomást mindig annál a hivatalnál adják Ik*, amely illetékes a kereseti adó kivetésébe. Külföldi vállalkozók a vallomást annál az adóigazgatóságnál adják be, amelynek kerületében mindenkori működésüket kifejtették. Azon vállalkozókra vonatkozólag, akik álalányozott adót kötelesek fizetni, a hivatali illetékességet az átalá-Náíha, köhögés és ragályos influenza megakadályozható,ha rendszeres, mindennapi masszázst végzünk A L P A sósborszesszel. Ha egészségesek akarunk lenni s arra törekszünk, hogy szervezetünket ellenállóképessé tegyük, használjunk á'Iandóan Alpát. Kérdezzük meg az orvost! Ügyeljünk arra, hogy bevásárlásnál valóban Alpát kapjunk! nyozási hirdetmény állapítja meg. Ha a vállalkozó a fenti törvényes határidő letelte után 14 napon belül sem nyújtja be adóvallomását, akkor kivetett adója 5«/o-kal lesz felemelve: s ezenkívül az adóalap az ő közreműködése nélkül a hivatalnak rendelkezésére álló adatok alapján állapítható meg (17. § 6. bekezdés, 19 § 1. bek.). A vallomás be nem adása még rendbírsággal is büntetendő s a körülmények szerint a törvény 12. §-ban meghatározott büntetésekkel is. 11. Az adórészletek fizetése. Úgy a forgalmi, mint a fényűzési adó fizetésére kötelezett belföldi vállalkozók kötelesek a forgalmi és a fényüzési adó! rendesen befizetni még annak kivetése előtt részletekben, minden hivatalos felhívás bevárása nélkül, és pedig: a) a rendes adót (a leszállította! is) negyedévenként az illető negyedévre eső adóalap után és legkésőbben május 15-ig az első negyedév után, augusztus 15-ig a második negyedév után, november 15-ig a harmadik negyedév után és február 15-ig a negyedik negyedév után; b) az átalánypzott adót havonta az elmúlt hónapra eső adóalap után, legkésőbb március 15-ig a januári, április 15-ig a februári, május 15-ig a márciusi, június 15-ig az áprilisi, július 15-ig a májusi, augusztus 15-ig a júniusi, szeplembr 15-ig a júliusi, október 15-ig az augusztusi, november 15-ig a szeptemberi, december 15-ig az októberi, január 15-ig a novemberi és február 15-ig a decemberi adóalap után. Külföldi vállalkozók kötelesek az adót befizetni minden hónap eltelte után 3 napon belül, esetleg a rövidebb idő eltelte után, ha tevékenységük nem tartott egy egész naptári hónapon át. Figyelembe veendő, hogy idején tje nem fizetett adórészlet 5%kal felemeltetik, ha az évi adóelőírás meghaladja a 200 Kc-t, továbbá, hogy az így kiszámított egész adóösszeghez még 6°/o késedelmi kamat (illeték) is hozzászámíttatik, és hogy a hátralékban maradt adórészlet végrehajtás útján haj tátik be, s végül, h ogy a részletek be nem fizetése vág}7 nem helyes befizetése 5000 Kc-ig terjedhető rendbírsággal is sújtható. Az adórészleteket maguk az adózók kötelesek kiszámítani és postai takarékpénztári befizetési lapon befizetni az illetékes adóhivatalba, ha a hirdetmény (különösen az átalányadónál) másképpen nem rendelkezik. Ha a rendes és az átalányadót egyidőben fizetik, akkor két külön postai befizetési lap lasználandó és pedig egyik külön a rendes aídői s a másik külön az átalányadó befizetésére. A KOMÁROMI LAPOK a magvarság tántoríthatatlan harcosa
