Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-05 / 6. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza »-ywe öívenkilencedik éviolyam 6» szám ^__________________________Szombat, 1838 február 5. KOMAROMI LATOK Alapította: néhat TUBA JÁNOS. ----- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGA LAP ----- Főszerkesztő: GAAL GYULA Da Előfizetés: egész évre SO Ke, félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ké. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Kf*. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. JAROSS ANDOR eredményes felszólalása a katonai hatóságoknak a földtulajdonosok iránti magatartására nézve Eredményes gazdálkodás Komárom, február 4. Most tarlotta a népszövetség századik tanácsülését, amelyet a nemzetközi sajtó egy része különös méltatásban részesített, áradozó elismeréssel mutatva reá arra a fontos hivatásra, amelyet a népszövetség a nemzetközi politikában belölt s amelynek egyedüli célja a békéért való együttműködés. A tagállamok legnagyobb része ismételten kifejezte hűségét és ragaszkodását a népszövetséghez s az ülésen felszólalók közül egyedül a belga külügyminiszter hangoztatta csak a népszövetség reformjának szükségességét, amelyre a tekintélyéből sokat veszített nemzetközi intézmény nagyon is megérett. A hangulat anynyira mellette nyilatkozott meg a népszövetségnek, hogy a hét északi kis állam oszlói blokkja sem tartotta alkalmasnak az időt arra, hogy a népszövetségi paktum ig, cikkelyének revíziójára irányuló javaslatát előtér jessze. A népszövetség melletti demonstráció a tanács nvill ülésén történt, amit a szövetség hívei megelégedéssel könyveltek el. I)e az ezt megelőző zárt ülésen is történt számottevő esemény, amely az egész világ figyelmét ráirányította Középeurópa egyik nagy történelmi múlttal rendelkező államára, a megcsonkított Magyarországra, melyet ezen az ülésen felmentettek a további pénzügyi ellenőrzés alól és elhatározták, hogy a két nemzetközi ellenőrt visszahívják Budapestről. A pénzügyi bizottság megállapította, hogy Magyarország pénzügyi kötelezettségeit mindenkor a legnagyobb pontossággal teljesítette, ami az ellenőrzést feleslegessé teszi. A tanács a jelentést egyhangúan tudomásul vette és őszinte szerencsekívánatainak kifejezése mellett rendelkezett a népszövetség a pénzügyi ellenőrzés megszüntetéséről. Magyarország tehát a több mint hatévi ellenőrzés alól megszabadult s pénzügyeinek saját maga erejéből elért rendezettsége feleslegessé tett mindenféle gyámkodást. Ezt a Iegillelékesebb fórumok is elismerték s ennek folyományaként megerősödött a népszövetség bizalma a súlyos gazdasági helyzetbe került állam iránt, ami tagadhatatlanul a becsületes gazdálkodás eredménye. Hogy ennek a bizalomnak úgy erkölcsi, mint gazdasági tekintetben nagy értéke van, azt mindenkinek el kell ismerni s azt igazolja, hogy a világháború legnagyobb áldozatának heroikus erőfeszítései olyan sikerrel jártak, amelyek a legteljesebb elismerést érdemlik meg az egész világ részéről. Az ellenőrzés megszüntetésének gazdasági jelentőségét abban lehet megtalálni, hogy a népszövetség eme határozatára az — február 4. A képviselőház költségvetési bizottságában az 1938. évi állami költségvetési vita során felszólalt Jarass Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke is, aki nagyvonalú beszédben, alapos bírálatban részesítette a nemzetvédelmi kormányzat költségvetését és konkrét eseteket sorolt föl a katonai hatóságoknak az államvédelmi törvény végrehajtása során tapasztalt sérelmes eljárásáról. A sérelmeket rendszerint az alantas katonai hatóságok részéről követik el, amelyek a vonatkozó rendelkezéseket helytelenül fogják föl és hajtják végre s ezzel az érdekelt földtulajdonosoknak súlyos anyagi kárt okoznak. Jaross Andor képviselőnek felszólalására a nemzetvédelmi miniszter nagy általánosságban személyesen válaszolt, de a felszólalásnak meg lett az az eredménye is, hogy a nemzetvédelmi minisztérium több cselben intézkedett a sérelmek megismétlésének megakadályozására. A nemzetvédelmi miniszter titkára a napokban erre vonatkozólag 11.341. ein. 2./1938 szám. alatt a következő levelet intézte Jaross Andorhoz: — Képviselő Ur! Az 1938. évi állami költségvetés képviselőházi bizottsági tárgyalásánál felhívta a figyelmet néhány esetre, amikor a katonai hatóságok helytelenül jártak el azoknak a földeknek tulajdonosaival, akiknek földjén erődítési munkálatok folynak. Ehhez bátor vagyok a következőt jelenteni: — A nemzetvédelmi minisztérium már régebben figyelmeztette alantas hatóságait, hogy az előírásoknak megfelelően járjon el az idegen földeken való munkálatoknál és határozottan elrendelte, hogy a tulajdonosokkal minden körülmények között illendően tárgyaljanak. bizalommal tekint Magyarországra, amely a pénzügyi jólétnek, a gazdasági föllendülésnek és az áldozatkészségnek olyan példáját mutatta meg, mely vele szemben a megbízhatóságot teljes mértékben megszilárdította. Á magyar pénzügyi és gazdasági életben fordulópontot jelent ez a nagyhorderejű esemény, amely lehetőséget nyújt Magyarországnak arra, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljön a nemzetközi hitelélet és gazdasági élet fejlődésének minden vonatkozásával, a világgazdálkodásban méltó helyet nyerjen s hivatását ezen a téren is eredményesen töltse be. Jelentékeny módon fokozza önbizalmát, újabb föladatok megoldására ösztönzi és jövő gazdasági helyzetének megalapozását hathatósan segíti elő. A Egyben elrendelte a minisztérium, hogy a földterületek tulajdonosait mindig kellő időben értesítsék arról, hogy mikor kezd valami munkát a katonai igazgatás a földjeiken és hogy a munka által okozott károkat a lehetőség szerint a legkinelküli miniszter olyan bejelentessél lepte meg a közvéleményt, mely szerint Hodzsa Milán dr. miniszterelnök február 18-iki nemzeti kisebbségi nyilatkozatának perfektuálására a miniszterelnök a közel jövőben uj javaslatokat terjeszt elő, melyek a kisebbségi politika folytatását jelentik. Egyes lapok közlései szerint három kormányrendelet tervéről van szó, amely a szudétanémet párt által benyújtott liaL nemzetiségi javaslat ellensúlyozására szolgál. A három rendelettel a német aktivizmus azt akarja bizonyítani, hogy nincs szükség a kisebbségi kérdésnek törvény útján vagy éppen az alkotmánytörvény módosítása útján való megoldására, hanem elegendő az adminisztratív természetű elintézési mód is. A német aktivista pártok a február 18. óta elmúlt idő alatt nyert tapasztalatok következtében belátták, hogy a kormánynyilatkozat a gyakorlatban vajmi kevés jelentőséggel bír. A helyzet a kisebbségek életében most sem változott, különösen pedig nem változott a magyar nemzeti kisebbségek javára, akiknél a magyar nemzetiségű állami alkalmazottak arányszáma az eddiginél is nagyobb eltolóteljesítésére is nagy hatással van a pénzügyi függetlenség visszaszerzése, mert gazdasági szabadságának tudatában nagyobb lendülettel folytathatja a teljes konszolidáció munkáját és erősítheti meg a Duna medencében pozícióját, amelynek megtartása egész Ivözépeurópára nézve nagy jelentőséggel bír. Ebben a vonatkozásban a sok megpróbáltatáson keresztülment ország fontos szerepet tölthet be. Vezetőinek komolysága, bölcs mérséklete eddig is tekintélyt szerzett a megcsonkított országnak. Az államférfiul tudás és bölcsesség az utóbbi időkben sok barátot szerzett Magyarországnak s eredménnyel kecsegtető útját egyengeti a vele szomszédos államokkal való megegyezés lehetőségének is. Az sebli mértékre csökkentsék. Ha előfordult a katonai hatóságok részéről bármilyen helytelen eljárás, úgy ez csak az előbb említett rendelet kiadása előtt történt és megvan a remény rá, hogy a jövőben hasonló esetek nem fognak megismétlődni. Mindamellett valamennyi alantas katonai hatóságot újból figyelmeztettünk a korrekt eljárás szükségességére. Azokat a költségeket illelően, amik a községeket terhelik az elrendelt országúti elzárók építésével, tárgyalás folyik arról, hogy ezt a katonai igazgatás fedezze. dást mutat. Ez bebizonyította, hogy a kormányhatározatnak csak elméleti értéke van mindaddig, amíg az alsóbb államigazgatási szerveket csak elvi és erkölcsi jelentőségű határozattal intik az alkofmánytörvény rendelkezéseinek betartására, ellenben nem kötik meg a kezüket szigorúbb és ki nem játszható paragrafusokkal, úgy, hogy azok figyelmenkívül hagyása esetén fegyelmileg lennének felelősségre vonhatók. A német aktivisták állítólag a következőket kívánják: tegyék kötelezővé a kulcsrendszer tiszteletbentartását és írják elő kormányrendeletekben a nemzetiségi pályázók megfelelő arányú fölvételét. Egy másik kormányrendelet az állami üzemeknél, a vasútnál, postánál, az állami birtokoknál s monopóliumoknál, amelyekre a nyelvtörvény eddig nem terjedt ki, kötelezően rendelné el a kisebbségi nyelvek jogainak érvényesülését. Végül szabályoznák a kisebbségi nyelvhasználat föltételeit a törvényhozó testületben is. Az aktivisták által sürgetett ezen kívánságok legjobban igazolják a magyar kisebbségnek azt a felfogását, hogy sem kormánynyilatkozatokkal, sem ígéretekkel nem lehet megoldani a kisebbségi kérdést, hanem csakis törvénybe foglalt rendelkezésekkel. egyenjogúság kérdése tekintetében alig kell számolnia különösebb akadályokkal, a magyar nemzeti kisebbségek helyzetének megjavítására nézve pedig már folytak tárgyalások s ha ebben a kérdésben létrejön a megegyezés, a megenyhülő politikai légkörben a gazdasági kérdések is megoldást nyerhetnek és a Dunainedcnee államai között szoros gazdasági kapcsolat létesülhet, sőt jó szomszédi viszony alakulhat ki. Magyarországnak a megegyezésre vonatkozó feltételei teljesíthetők és Középeurópa konszolidációja érdekében s a béke megszilárdítása céljából teljcsüendők is volnának. Erre a legfőbb garancia éppen Magyarország, amely komoly magatartásával és rendezettségével a békének legfőbb őre, ápolója és fentartója. egész világ felfigyel és megerősödött magyar nemzet történeti hivatásának Kormányrendeletek szükségesek a február 18-iki miniszterelnöki nyilatkozat hatályosságához • — február 4. Spina dr. német agrárpárti tárca-
