Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-29 / 5. szám

8. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1938. január 2ft.

— Magyar hangjáték sikere a prágai rádióban. Megemlékeztünk már arról, hogy a prágai rádió programjára vette Szombathy Viktor »ötödik alagút« c. hangjátékát, melyet legelőször a pozsonyi magyar rádió mutatott be. A hangdráma szerepeit a legjobb prágai csehszlovák színészek — a főszerepet Prucha — alakították. A csehszlovák sajtó még az előadás előtt üdvözölte a prágai rádió kezdeményezését, hogy csehszlovákiai magyar szerzők darabjait tűzi műsorára. Most a Ceské Slovo, a hangjáték közlése után, kiemeli Szombathy hangjátékának drámai tempóját és lendületét s az esemény feszültségét.

— Az Izr. Jótékony Egylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok érkeztek: özv. Paschkusz Mórné 50 Ke, Scheincr József 10 kg bab, 1 kg Ceres; Kincs Izidorné 5 kg cukor, 10 kg finomliszt, 2 kg libazsír; Neuhauser Mátyás 50 Ké, Heimler Mártonná 4 kg borsó, 4 kg bab, 1 kg Ceres; özv. Nádor Ignácné az összes szegények számára x'gv szombati ebéd. Mind e nemcsszívű adományozónak a Jótékony Egylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki és további adományok mielőbbi küldését kéri.

— Nyolc nap a félévi szünet. Az iskolaügyi minisztérium legújabb intézkedése alapján a folyó tanévben a diákok nagy örömére nyolc nap lesz a félévi szünidő, mely 29-én, szombaton délelőtt 12 órakor kezdődik és február (5-án, vasárnap végződik. Ezzel szemben a húsvéti, valamint a pünkösdi szünidő megrövidül. A húsvéti szünet virágvasárnap után szerdán déli 12 órakor kezdődik s husvét után kedden végződik. A pünkösdi szünet pünkösd szombatján 12 órától pünkösd utáni szerdáig tart. Szerdán tanítás. A mostani hosszabb félévi szünet csak próbaképpen van ezévben kiadva. Célja, hogy a tanulók a téli időt, különösen ott, ahol még hó van, kihasználhassák s testileg, lelkileg felüdülve kezdhessék meg a második félévet. Ha a félévi szünidő kihasználásáról az egyes iskolák jelentései kedvezők lesznek, úgy állandósítani fogják.

— Húszezer új rádióhallgató. A

csehszlovákiai rádió hallgatóinak száma már a milliomodik rádióhallgató« sorsolási akció során elérte és túlhaladta az egymilliót. Az előfizetők számának növekedése azonban nem állt meg az akció befejezésével. így az elmúlt év decemberében 20.081 új előfizetővel növekedett a rádió hallgatóinak száma. Ezzel a csehszlovákiai rádió előfizetőinek száma 1938 január 1-én 1,037.400-ra emelkedett.

— A magyarkomáromi városi moziban ma, szombaton, vasárnap és hétfőn Zilahy Lajos világsikert aratott regénye, a Két fogoly kerül bemutatásra. Főszereplők: Bajor Gizi, Ágai Irén, Jávor Pál, Rajnai Gábor, Csortos Gyula. — Szerdán: Éneklő bandita c. vidám, kalandos film. Csütörtökön: Éjszaka kezdődött c. kedves társadalmi történet. Vasárnap az első előadás háromnegyed négykor kezdőik.

— Lovai összetaposták s kilépték

félszemét. Kanyicska Ferenc tizenhatéves kürti legényke ölfát hordott be a kürti állomásról a községbe. Egyik fordulónál az ölfarakás meglazult s hangos gördüléssel zuhant a földre. A lovak annyira megbokrosodtak, hogy maguk alá taposták Kanyicska Ferencet. Kanyicska testét, arcát felismerhetetlenségig taposták össze a lovak, úgy, hogy arcáról húscafatok lógtak, egy patkószög pedig kiszúrta a szerencsétlen gyerek félszemét. — Életveszélyes állapotban hozták be a komáromi kórházba.

— Szerencsétlenségek munka közben. Csölle József tizenkilenc esztendős lakatos segéd az egyik komáromi autójavítóműhelyben dolgozott. Keze két fogaskerék közé került, amely összemorzsolta kezefejét, Súlyos állapotban vitték a kórházba. — Puzsér Lajos tizenhatéves madéréti fiú veszszőt szedett a réten. Egy magas fűzfára kapaszkodott föl, megcsúszott s oly szerencsétlenül esett le, hogy bordáját • S' lapockáját törte. Kórházba vitték.

Iszákosok tábora

Mindenféle internálásokról hallottunk már s legkellemetlenebbek a politikai internáló táborok, ahol az embereket azért csukják le, mert a szellemük nem egészen egyezik az uralkodó plánéta szellemével. Egyszóval a szellemmel van baj. A legújabbfajta internálás is a szellem miatt történik, de, hogy ez milyen szellem, azt talán a latin szóval magyaráznánk meg: spiritusz... Mert igaz, hogy az egyik magyarul »szellem«, a másik latinul »szellem«, de, nekünk, magyaroknak, a »spiritusz« mást is jelent még... Borocskát, pálinkát, ,réb földtől eltávolító, mámoros ita— Pusztul a halállomány Csallóközben. Néhány évvel ezelőtt a csallóközi halászok mozgalmai indítottak aziránl, hogy a halrabló madarak ellen védekezzenek. Ezen ügyben a pozsonyi országos hivatalhoz beadványt is intéztek, sajnos, ügyükben nem lörlént érdemleges intézkedés. A halrabló madarak szaporodnak és ezáltal a halállomány fogy. Egv-egy halrabló komorai nevezetű madár pl. naponta mintegy 2 kiló halat fogyaszt el, úgy, "hogy a hivatásos halászok ma már a tönk szélén vannak, nem is szólva azokról, akik titokban halásznak, ezek ellen némileg tudnak védekezni, mert ha a hatóság éber szeme ezekre rájön, a törvény szigora bünteti őket. Sajnos, a halrabló madarak túlszaporodását nem intézi el a törvény, pedig ezeket azonnal pusztítani kellene, mivel nemcsak a haliparág megy tönkre, hanem a halfogyasztók is megszűnnek, ami bizony üzletileg is káros. A halászok újólag szerencsét próbáltak az országoshivatal illetékes osztályánál, hogy védjék meg a kipusztuló félben levő halállományt, reméljük, a hatóság szigorú intézkedését rövidesen megteszi és a halrabló ellen védelmi törvényeket nyújt, egyben jutalmat kellene kitűzni azoknak, akik mielőbb megkezdenék a halrabló madarak gyors és. erélyes kiirtását itt nálunk Csallóközben, mert fontos a halvédelem és a. halfogyasztók, halászok érdeke is.

hatja ki a kenyeret. Mert jövedelmi adót lehet eltitkolni, autót le lehet állítani, a fényűzést csökkenteni lehet s két ruha helyett egyet sem csináltat az ember. Takarékoskodni mindenütt lehet s ügyes ember adóját le is tagadhatja. De kenyeret mindenki eszik. A kenyér a legszentebb, legmagasztosabb tartozéka az ember mindennapi életének, a kenyér legenda s valóság, élet és álom, akinek foszlós nem jut, az szárazát eszik legalább, de mindenképen ‘eszik. '

Ebbe a szent kenyérbe nyúlt bele a perccparli Athén ötletes vezetősége.

El ne tanuljátok véletlenül!

— A működési bizonyítvány bélyeg kötelezctlségérőL Mostanáig kételyek merültek fel arra nézve, hogy bélyegkötelesek-c, vagy sem azok a működési. bizonyítványok, melyeket a munkaadó a magánalkalmazotlakról szóló törvény értelmében köteles az alkalmazott kívánságára kiállítani. Ezeket a kételyeket megszüntette az 1937 nov. 8-án megjelent 129,493 sz. pénzügyminiszteri hirdetmény, mely kimondja, hogy a munkaadó által kiállított működési bizonyítványokra 5 Ive bélyeget kell ragasztani ívenként. Ha a működési bizonyítvány cseléd-, segéd-, inas- vagy pedig munkásnak kell, akkor a bélyegkötelezettség 1 Ke. A bélyegilletéket az alkalmazott, köteles megfizetni. A munkaadónak csak szabályszerűen, bélyeggel ellátott bizonyítványt szabad kiadnia. Ennek elmulasztása esetében a megkárosított illetékért a munkaadó felel.

Apró hirdetések

Komárom közvetít' « közelében 72

magyar- hold, príma föld, épületekkel . együtt, eladó.

Dunaszerdahely közelében 37 m. ; old épületek nélkül eladó.

Bővebbet: Kondás Ingatlanforgalmi iroda Komárno, Magyar u. 3. Telefon, 145.

Közgazdaság

20 millió font a valutakorlátozások lebontására

Többizben fölmerült Magyarországon és Ausztriában az illetékes tényezők részéről az a gondolat, hogy a devizakorlátozásokat lassan le kell bontant.

Ausztria úttörő intézkedéseket tett ezen a téren és a mai osztrák devizarendszer lényegesen enyhébb, mint a csehszlovákiai vagy a magyar rendszer, mely az egész vonalon súlyos korlátozásokat ír elő, úgy hogy minden kiviteli és behozatali üzlet a Külkereskedelmi Hivatal, illetve a két ország Nemzeti Bankja döntése alá. tartozik.

A dunai államok egymásközötti forgalmát lényegesen megkönnyítené, ha az érdekelt országok legalább egymás közötti forgalomban enyhítenék a korlátozásokat. Ausztria részéről ebben az irányban kezdeményező akció indult meg és K i e nböck, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke javaslatot dolgozott ki a Nemzetközi Fizetések Bankja részére ennek a kérdésnek megoldására. A terv szerint Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria nemzeti bankjai egyenként húsz millió font sterling devizákölcsönt kapnának egy klirlng-kiegyenlítő alap céljaira, amennyiben a korlátozások lassankénti lebontását vállalnák.

A terv ügyében már hetek óta tárgyalnak az illetékes tényezők és szó van arról is, hogy a megoldásba bevonják Jugoszláviát is. A terv kivitelére most folynak a konkrét tárgyalások, főként a kamatozás és a garancia kérdése vár még eldöntésre.

X A kisantant gazdasági konferenciája. A kisantant gazdasági bizottsága február közepén ül össze Bukarestben, mely elé a gazdaságpolitikai körök nagy érdeklődéssel tekintenek annyival is inkább, mivel Románia és Jugoszlávia magatartásában az utóbbi időben némi helyzetváltozás állott be. Az érdeklődés természetesen Csehszlovákia illetékes köreiben is élénk, mert ezen a konferencián több olyan fontos kérdésnek kell eldőlnie, amelynek jelentékeny hatása lehet a gazdasági összeköttetések további folyamatára. Illetékes helyen az a felfogás uralkodik, hogy a bukaresti tanácskozáson meg kell nyilvánulnia annak, hogy mennyiben hajlandó Románia és Jugoszlávia Csehszlovákiának ama tervét támogatni, melyet általában Ilodzsa-tervnek neveznek és amely lényegében abban áll, hogy a dunai lér országai egymásnak vámpreferenciákat és egyéb kedvezményeket adhassanak és ezzel az egymásra utalt dunai nemzeteket gazdaságilag, de ezen a réven érzelmileg is közelebb hozzák egymáshoz. A küszöbön álló bukaresti gazdasági kisantant-konfereuciának tehát különösen az a jelentősége, hogy tisztázni fogja a helyzetet, meg fogja mutatni, mire lehet számítani a gazdasági haladás dolgában.

X Budapesti Nemzetközi Vásár. A legközelebbi Budapesti Nemzetközi Vásári 1938 április 29-től május 9-ig rendezi a Budapesli Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Gyáriparosok Országos Egyesülete, Budapest székesfőváros közreműködésével és az összes illetékes hatóságok és érdekeltségek támogatásával. A szokottnál jóval korábban indullak meg és erős Lempóban folynak a jelentkezések a Vásárra. A cégek megtanulták, hogy minél korábban jelentkeznek, annál előnyösebb helyet tudnak maguknak’ biztosítani. Ez évben előreláthatólag a külföldi államok egész sora fog résztvenni a Budapesli Nemzetközi Vásáron. Eddig Olaszország, Ausztria, Egyiptom, Jugoszlávia és Brazília helyezték kilátásba részvételüket. Sokévi szünet után Franciaország ismét nagyszabású csoporttal fog résztvenni a Vásáron. De több más állam, így Görögország, Argentina, India, Irán stb. is tárgyalnak hivatalos csoportok szervezéséről.

A KOMÁROMI LAPOK a magyarság tántoríthatatlan harcosa

lókat. Nos, akinek a spirituszával volt baj, az német ember ezúttal, Amberg faluban s éppen a kocsmáros. Megrögzött iszákos vala és nagy adósságokba keveredők vala. A falubeli gazdavezér feljelentette vala s kocsmáros uramat erősen internálótáborba szállíták vala. Egyelőre fél évet kell a táborban eltölteni s majd meglátják, tud-e dolgozni is, vagy csak iddogálni? Ha a példa beválik, egyszerre el fognak vinni vagy kétezer német honpolgárt az ilyen táborokba. Reszkess, borivó, kortyolgató torok, ha ez Némethonban beválik, álveszik mások is... Hozd be a mulasztottakat gyorsan s igyál, míg ketrecbe nem kerülsz, mert olt csak sponótot eszel.

Kenyérbélyeg

A kenyeret még nem adóztatták meg: a kenyér szent, utolsó menedék, kenyér a szegény ember kalácsa és a gazdag ember emlékeztetője. Hol adóztatják meg a kenyeret? Persze, Romániában. Ott is Nagyvárad városában s annak is a városházán. Az új városi vezetőség igen rossz helyzetbe, került, — nem csoda, hiszen valamennyi villamosa van például, annyi színre festették s új görögkeleti templomot kellett építeni a Perecpartoii, — s a költségvetési hiányok »eldolgozására« minden ötletet megpróbáltak. Összedugta fejét a bölcs városi tanács^ Biharban vagyunk, s adókat, pótlekokat rótt ki, mert könnyű dolog a gazdálkodás hibáját a gyanútlan lakosság nyakára róni. Addig tűnődtek, amíg kiagyalták a legragyogóbb pénzügyi ötletet s elrendelték, hogy minden megsütött kenyérre bélyeget kell ragasztani. A pék anélkül nem ad-A derék főnök

Az egész világ tele van sztrájkkal. Van ülősztrájk, állósztrájk, evősztrájk s olyan is, hogy a nagy áruházban eladták ugyan az árut, csak pénzt nem fogadtak el érte... Sztrájkban az emberek meglehetősen ötletesek. Legfeljebb az a baj, hogy a közvetlen munkaadóval szemben sztrájkolnak, pedig a Világ Mágnásaival, a rossz világszellemmel, a háborúval s a válsággal kellene sztrájkolni. Dehát kicsinyes az ember s nem lát tovább, mint a hangya.

De most ne elmélkedjünk.

Egy amerikai autógyáréra, Indiana államban, szintén bekapta a sztrájkot. Munkásai, — ezúttal elég jelentéktelen okból, — ülősztrájkba kezdtek. Leültek a műhelyben s elbeszélgettek.

— Rendben van. — felelte a főnök. — majd én is segítek sztrájkolni.

Azzal párnát, takarói hozatott, hideg húst, pálinkát, jó italokat a műhelybe.

— Miért ne érezzétek magatokat jól, fiúk! — kiáltotta s megvendégelte a társaságot.

És hogy még jobban érezzék magukat, hatvan csinos fiatal hölgyet rendeli a sztrájkolok mulattatására. Mulattak is kegyetlenül. Ilyen szamár főnök...

Amikor a hangulat tetőfokra hágott s a vezérek már a főnököt kezdték éltetni, a főnök úr eltűnt. Eltűnt és egy félóra múlva visszatért. De nem egyedül. Hozta a sztrájkolok feleségeit.

— így sztrájkolnak a férjeitek! — küldte be az asszonyokat a mulató társaság közepébe.

Ö t perc múlva nyotna se maradt a sztrájknak.