Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-29 / 5. szám
1938. január 20. KOMÁROMI LAPOK 9. oldal. Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig Irta: Erdélyi Pál. 19 Komáromból a költészetnek arany palántáit hozta magával, azt, amely az epika talaján olyan csodálatos Virágzásra gazdagodott. A vármegye e korszaknak politikusul nem Jókait szánta, a Pármájidyakat és a Ghyczyeket. Komárom élesen megtudta ítélni nagy fiait, mintegy a szülő szemével és szeretetével nézte őket, Jókait is. S amilyen nagy büszkeséggel látta írói sikereit, nagylelkűen megbocsátota uttóbb, hogy, politizálni kezdett. Ekkor oszlott meg a személyét körülölelő nimbusz s ekkor történt meg, hogy ezután már nemcsak a politikában, hanem az irodalomban is megosztott közönségre talált. Kevés olyan városa van az országnak, mint Komárom, melyben az osztrák katonai szellem századokon keresztül teljesen elhatalmasodott. Ez a katonai kormányzat egyformán nyomta Komáromot reális és lelki életében, nemzeti és vallásos érzületében. Még a legújabb időben is, mikor a viszonyok már enyhültek, Komárom a garnizonnal alig-alig tudott megbékélni. Mindenütt a nehéz múltat látta, a szabad fejlődéséi körülzáró erődítményekben, a kommandóban, a minden este fölhangzó takarodó dallamában, mert úgy érezte, hogy a múltnak visszasíró lelke támad föl esténkint benne. A történeti hagyomány vis inertiae-jét, a százados keserűségnek századokat túlélő ízét a bennszülött még akkor sem felejtette cl, mikor önként megajánlott újoncai! látta bevonulni. Az elleniét mindig megvolt a katonai és polgári világ között, s mert a komáromi inkább zárkóz-olI, mint aktiv vagy agilativ jellemű, külsőleg a békét alig zavarta valami. De lelke mélyén mindig idegen maradt a merev katonasággal, a garnizonnal szemben s mindazzal, ami vele összeköttetésben állott. A város jogosultnak találta elzárkózását s mivel Komáromot a kiegyezés után is sokáig mellőzték, az ellenzéki szellem megerősödése teljesen érthető is volt. Annál inkább, mert egy rövidebb lustrum alatt, míg kormánypárti képviselőt küldött, a kormánynál semmit sem tudott kivívni. A város hangulatát Jókai jól ismerte, nem is jött el haza politizálni, bár egy-egy irodalmi v;uty más alkalommal időnként meglátogatta szülővárosát. Annak, hogy Komáromot nem Jókai képviselte a parlamentben, kétségen kívül volt valami szépséghibája. Ezen akarlak változtatni s Jókai által Komáromot el akarták hódítani az ellenzéktől. Az utóbbi ugyan Sikerült, de Jókait fölléptetni s kockázatnak kitenni mégsem merték. A viszonyok félreismerésére mutatna, hla e választás a nemo propbeta in patria sua igaz-! iságát akarnák hangoztatni. Jókait csak in politicis érinti ez a mondás. Különben általános és osztatlan hódolat vette őt körül és dicsőségét Komárom hirdette a leghűségesebben 'és a legnagyobb lelkesedéssel. Viszonyuk bensőségc jellemzésére számtalan adat áll Rendelkezésre,. de ez talán fölösleges is volna, hisz köztudomású. Jóka iepikusnak született s itt Komáromban szívta teli tüdejét az epika ózonéval. Élete egy hosszú epopeia, melyet a történelem vásznán szőttek láthatatlan égi és jól látható földi hatalmak. Sorsa felett a fátum lebegett s küzdelme az égi és földi hatalmak erejével szemben heroikus és rokonszenvet kellő. Embereit inkább típusoknak, mint egyéneknek lehet tekinteni, mert nyilvános életük küzdelmeiben mindig a helyi és történelmi ananké játszott főszerepet. Ill a mull él, minden név és kő történetet hirdet, itt az életei g természet és a történet romantikája teszi színessé, vonzóvá, gazdaggá. Az élet zordonsága befelé fordítja a szíveket, hogy mélyebben erezzenek és kedélyük aranyával, a humorral, vigasztalódhassanak, öntudat, erő és igazság a fegyverük, hit és hűség a paizsuk s ritka boldogságuk, ha megfeledkezhetnek az élet keménységéről. Nyelvük kissé nyers, de tiszta^ szivük kissé páncél alatt^ de ritmusosan ver,, erkölcsük szigorú elveik határozottak, kezük munkás és ajkuk dalos. Dalaikban több a búsongó, mint a csapongó elem, vigalmukban több az emlékezés, mint a feledés. Ez a város maga az cpikum milieujie s nem véletlen, hogy mindene több van, mint lírikusa. Ezért olyan gazdagok, színesek Jókainak komáromi regényei, azok között is az Aranyember; ezért olyan élők és igazak alakjai, akiket itt ismert mieg s innen vett modellül; ezért olyan gazdag Jókainak egész költészete. Ez a költészet volt Jókai életében az az egyensúlyozó hatalom, mely életének és politikájának sokszor váratlan fordulatait kiegyenlítette. Mert ne ringassuk magunkat illúziókban, erre is volt szükség. Ahogyan gazdag írói munkássága már volumeneivel is nagyobb céh mutatott a kritikának, fordulatos és változatosságában és rendkívüli életében is talál meg nem értett vagy alig őrleti eseményekre és elhatározásokra. Az ilyenlek a maguk idejében sok szóval jártak, ma már csak életrajzi adalékok; kicsinységek amellett a nagy élei mellett, melynek egykor pillanatokig mégis tartalmát képezték. S valahányszor a közönségéé gondolunk, mely ilyen alkalmakkor megoszlott, mindig arra kell apellálni, amelyik újra tömörült körülötte. S ha már a kortársak az aktualitás elmúlására sem vártak, az új öltők talán meg sem tátják a 18-as Jókaii, aki az udvar fényétől káprázatba esett, ök csak az epikus Jókait fogják tekinteni, aki, bár itt-ott sokat vétett a regény kánonai ellen, de soha sem volt unalmas, de mindig igazságos. Regényeinek, egész költészetének az az igazi genetikus hatalma, hogy mindig elragad és mindig megnyugtat. Mert nemcsak a képzeletet, hanem a telket, nemcsak a kíváncsiságot, hanem a kielégülést foglalkoztatja s amellett, hogy gyönyörködtet, meg is vigasztal. Az ő regényeinek igen sokféle világa a realista szemüvegén nézve objektíve talán hamis, egyoldalú. vagy fokozott fényben vagy tompított homályban rajzolt, de annyira tud az olvasóra hatni, hogy hinni tudunk neki. Alakjai, hősei és hősnői, mellékalakjai és epizód szereplői, felvonulván emlékezetünkben, olyan gazdag galériával sorakoznak, amilyent sem itthon, sem az idegen irodalmakban nem igen ismerünk. Ebben a pazar seregszemlében az tenne igazán csodálatos, ha nem akadnánk ismétlődő alakokra. Ezt is sokszor szemére hányták, de ugyanakkor nem emlékeztek arra, hogy a kritikusok is állandóan ismétlődő megjegyzéseket tettek. Igaz, hogy alakjaiban sok a típus, vonás, de van sok egyéni rajza is, főként a mellékalakokban. De amelyik ilyen egyéni rajzú, azt lehet mondani — tökéletes. Ezeknek ábrázolásában valóban mester és ezt kritikusai is elismerik. Ezek ma is kabinet-alakok s ilyenekül meg is maradnak, minden attól függ, hogy élményeiből merít-e, vagy olyan hiányos szemlélet alapján rajzol-e, alkot-e. Függ az inspiráló kedvtől, mondjuk szeszélytől, ahogyan nézi vagy nézetni kívánja a világot, tehát hogyan nézeti vagy láttatja velünk is. Olyanformán, mint mikor a látcső objektiv lencséjén nézünk, a kép a távolba velítődik, mely elmossa a részleteket, csak a vonalakat mutatja; míg ha a szemlencséjén nézünk, a tárgyak közelednek,, részleteik előtűnnek, szemléletünk tisztább és reálisabb. írás közben is megtréfál bennünket — a látcsövet akárhányszor megfordítja és mi ámulva kérdezzük, hogyan láthatunk egyszerre típust és egyént, elvont és konkrét jelenséget, való világot és képzelt lehetőséget. Mester a valónak és ideálnak' olyan beállításában, hogy érzékeinket megjátszva, ne tudjuk megvonni egyszeriben az őket elválasztó vonalakat. Erre a célra tehetségének egész készletét fölhasználja: előadása lebilincselő természetességét, humora játsziságát, alanyi hangulatait, nyelve plasztikáját. Szerencsés ember, akinek ilyen gazdag tehetség ad hatalmat arra, hogy jóra váltsa azt is, amit egyszer-egvszer elhibázott. Ezért hatása, ha olykor-olykor lanyhul is, egy-egy új műve megjelenésére ismét régi erejével Adsz tovább. Elég legyen csak A sárga rózsa megjelenésére s annak irodalmi visszhangjára hivatkozni. Az akadémiai kritika, melynek alapján á Péczely-jutalomban részesül, nemcsak e regényével foglalkozik, hanem írójának kivételes tehetségét is elemezi. Jókai igazi alakja Beöthy bírálatában kezd irodalomtörténeti alakot ölteni, hiszen addig részint a politikai, részint a dogmatikus kritikai fölfogás kereszt tüzébe: állították be. Ezentúl mint a magyar szép prózai elbeszélésnek, Arany és Vörösmarty ny-elvének, a fantáziának és humornak mestere, a csodálatos erejű és kifogyhatatlan vénájú elbeszélés képviselője vonult be az irodalom történetébe. A második akadémiai kritikában Beöthy egész írói működését kívánta elismertetn’i s e két összetart tozó és összefoglaló fejtegetés hántja le Jókai egyéniségéről azokat az efemer nggy alkalmi vonásokat, melyek különféle hatások vagy okok miatt rétegződtek reá. Ez állapítja meg tehetségének igazi jellemvonásait, írói pályafutásának eredményeit és érdemeit. Ezt a két koszorút földije fonta s talán annak is van szimbolikus jelentősége, hagy annak leveleit tépte abból a borostyánból, melynek fáját a komáromi Péczely ültette. írói jubileuma megható és dicsőséges alkalom lett arra, hogy előtte az egész nemzet, az egész ország és a külföld is meghajtsa zászlaját. Ekkor volt ő a legszerényebb s a legnagyobb s dicsőségének legmagasabb ormáról ekkor lépett he a Nemzet Panthconjába. Ekkor egyenlítődött ki minden ellentél. mely körülötte valaha föltámadt. E dicsőség fénye egy, még jó erőben lévő és daliás öreg úr útjára vetődött s ez kisérte őt tovább, míg csak földi alakja az árnyak közé nem lépett. Ebben a ragyogásban talán nem is látta, hogy mind jobban magára marad, de az egykorúak ebben a ragyogásban csak őt látták, amint megilletődött szívvel és illő távolban kisérték útját tovább, mikor már maga is a múlt itt feledett emlékének tekintette magát. Azonban Jókainak ebben a mondásában is van túlzás, amit fantáziáján kívül élete külső körülményeiben történt változások is magyarázhatnak. Nem a múltnak itt feledett emlékeként láttuk őt akkor sem, hanem a jelen egyik legnagyobb talentumának. És hogy a nemzetnek lelt igaza, megmutatta azzal, hogy őt a gyásznak és a fájdalomnak olyan kivételes pompájával temette, amilyen csak azokat illet meg, kik a halhatatlanság dicsőségében élnek tovább. A nemzet így rótta le iránta háláját és szülővárosa úgy, hogy koporsóját komáromi földdel hántolta el. A klasszikus hagyomány szerint cl kellett temetni a testet, hogy a halott lelke megmaradjon, — mennyivel boldogabban nyugodhat Jókai a hazai hant alatt! (Vége.) Komáromiak szállodája Budapesten a a fővaros szivében, Rákóczi-ut 58. 150 kényelmes, modern szoba Patináshirti kitűnő konyha, magyar és francia ételkülönlegességek. - Az étteremben minden este a legkiválóbb cigányzenekar, a télikertben délután és este tánc. Lemérsékelt szoba és penzióárak azoknak, akik lapunkra hivatkoznak. MEGJELENT_______________________ Fülöp Zsigmondi: A Jókat Egyesület huszonöt éve A Jókai Egyesület alakulásáról, negyedszázad alatt kifejtett sikeres működéséről számol be lelkiismeretes pontossággal és hűséggel a könyv, mely értékes kultúrtörténeti adatokat tartalmaz s Komárom két utolsó évtizedének kulturális életéről ad gazdag, tájékoztatót. Négy fényképmelléklettel í Ára 12 Ive 50 f. Kapható az UNIÓ könyvkereskedésben Komámé, Masaryk ucca 29. sz. Br. Eötvös ucca forgalmas helyén 140 □ öles telek eladó. Érdeklődni lehet: Br. Eötvös u. 32. sz. alatt. A tavaszi és nyári DIVATLAPOK megérkeztek és nagy választékban kaphatók az UNIÓ könyvesbolban Komárno, Masaryk u. Az igentisztelt hölgyközönség szives tudomására adom, hogy 1938. február 1-től elsőrangú direkírisz vezetése mellett angol és francia uccai, délutáni és estélyi tcmletek készítését vállalom. Egyben közlöm : Fintex és Holland Sherry Ltel. London, Rod ier Paris szövet különlegességeik egyes ruhákra csakis nálam szerezhetők be Csonka női divalt£fme.
