Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-29 / 5. szám

1938. január 29, KOMAROMI LAPOK 7 oldal. KOMÁROMI SZÍNHÁZ Szűcs László vcndcgfclléptc Négy estén keresztül élvezte a ko­máromi közönség egy nagyszerű hangú művész szereplését, az énekművészét, aki amellett, hogy csengő tenorral rendelkezik, még jó színész is. Tud­valévő, hogy ez a két adottság nem mindig találkozik. Sziics Lászlóban azonban egyesült a kettő s örültünk tiszta művészetének. Lehár dalművé­ben, a »Mosolyországában« s Ábra­hám -Földes nagyszerű operettjében, a Viktóriában lépett föl négy 'estén, zsúfolt ház előtt. A közönség nem csalatkozott Szűcs László művészeté­ben: nagyszerű s finoman iskolázott hanganyaga van, jó lélekzetvételével »győzi a hangot«, sőt néha túlénekelte, nagyon is túlénekelte partnereit s ezt 'enyhe kifogásként számlájára írjuk. 'Színjátszó-készsége azonban sokszor kirítt a színpadon, élénken játszott meg mindent, nem esett közönybe, ha pillanatnyilag nem ő szerepelt. A kö­zönség sokszor hívta lámpák elé, is­mételtette vele számait. Ami a »felta­lálást« illeti, az sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Ünnepi előadásnak ünnepi képe kell. hogy legyen s bi­zony ez az ünnepi kép szegényes volt. A közönség látni is akar valamit s nem elég neki az, hogy Szűcs László hangjában gyönyörködjék pusztán; a miliőt is gazdagabbnak szeretné látni... Nem haragudtunk volna, egyáltalán toem, díszesebb környezetért, jobb s szebb ruhákért, a feltálalásban kellett volna tenni bizonyos városi előkelő­ségnek. meri. minden hiányt nem le­het a kis színpad rovására írni. A »saját ; ruhák mindig tctszetősek s néhány »saját« szmokingot is láttunk, de a jelmeztár menthetetlenül a régi. A kisérőszereplők némelyike sem he­lyezkedett a helyzet magaslatára. Fa­ragó Márta egyizben kedves, szeretet­reméltó volt s ezúttal ő táncolt a leg­jobban, de ezzel aztán be is fejező­dött a női táncos szólisták galériája s így a legjobb táncszámok részvét­­lenül hullottak a közönybe: a táncos férfiak hiába forgolódtak. Mert a fér­fierők határozottan jobbaknak bizo­nyultak. Egyedül Mihályi Lici meg­jelenése volt csaknem minden tekin­tetben előnyös. Legjobb női hangja viszont Márfi Verának van. akinek csengő hangját ezúttal élveztük elő­ször igazán, kár. hogy a zenekar nem tud halkabban játszani, még az erős hangot is túlmuzsikálja. Á szólóhe­gedű húrjára mindig hangtompítót szeretnénk s nem csak az É húron játszanánk. A női álhajakat pedig sür­gősen megváltoztatni. mert nagyon 'előnytelenek, kivétel nélkül. Az előadásokon általában a férfiak győztek, — mert az a körülmény, hogy a női szereplőknek sokszor egyé­niségükkel ellentétes szerepet adtak, nem vált az előadás javára s így nem találtuk meg azt az ünnepi formát, amelyet egy vendégművész megérde­melt volna. Meg kell azonban monda­nunk, hogy már így is nagy haladást tapasztalhatunk a multévi előadások­hoz viszonyítva. De ez még mindig nem minden! Mihályi Ernő remek eunuchja s mulató vidéki utazója, Sarlai Imre és Erdős József kínai nagybácsija, Váradi Pál nagyszerű, jellegzetes cigánya. Megyeri Ferenc néhány ügyes tánca, Maár János pin­cérje, Gárdonyi László kínai főpapja, egy kis kómikai alákításban Kárpáti Margit, tetszettek, jók voltak. Néhány jó görltánc is, dé az előadás maga hiányában volt a »pompázatos külső­ségeknek. (Sző) (Szűcs László újra vendégszerepel ti komáromi színházban.) A népszerű operaénekes'. Szűcs László, aki az el­múlt napokban igen nagy sikerrel sze­repelt színpadunkon, ismét ellátogat hozzánk, hogy a közönség óhajának eleget tegyen és megint föllép és pe­dig már holnap, vasárnap délután a »Viktória« hatásos nagy operettben látjuk viszont. Aztán kedden és szer­dán szid tért föllép a »Csodatükör« című nagy magyar mesejátékban. Hogy milyért szerepet tölt be, azt a Szín lapból nem tudjuk kivenni, mert a személyek névsorából Szűcs neve kimaradt. A »Csodatükör« valósággal második János vitéze a magyar szin­­műirodalomrtak és bizonyára nálunk is nagy közönséget vonz annál is in­kább, mert egy európai hírű opera­énekes, Szűcs László lép föl benne. (Szakíts helyettem.) Bókái János szellemes vígjátéka szerdán és csü­törtökön sajnos, csaknem üres ház előtt pergett le. Komárom és vidéke közönségének a súlytalan operettek tetszenek, amelyekben igazán nincsen semmi és az a pár melódia, amelyet a fülek talán elkaptak ,mire hazaér­nek, már kiröppen a nézőkből. Bókái vesékig ható akasztófahumorral bon­colja a férjek, a szeretők tragikomé­diáját, amikor a férj van legjobban kétségbeesve, hogy a felesége és a te­hermentesítő szerető összevesznek és a hisztériás asszonynak minden boga­rát, szeszélyét a férjnek kell végig szenvedni. Faragó Márta jól beleil­leszkedett a hisztérikus asszony szere­pébe, eleven, temperamentumos volt. Fülöp Zsigmondi A Jókai Egyesület huszonöt éve (A Komáromi Jókai Közmivelődési és Múzeum Egyesület kiadása, Komárom, 1937.) A Jókai szobor megvalósításával egyidőben került ki a sajtó alól Fülöp Zsigmondnak »A Jókai Egye­sület huszonöt éve« c. könyve, mely a magyar nemzeti kisebbség egyik leg­érdemesebb kullúregyesületének ne­gyedszázados munkálkodását örökíti meg. A szerző művében végigvezeti az olvasót a Jókai Egyesület megalaku­lásának történetén, kultúrális tevé­kenységének jelentős állomásain, be­számol a letűnt huszonöt év mind­ama eseményeiről, melyek a közmi­­velődés, tudomány, irodalom, zene és képzőművészei terűidén az egyesület rendezésében lefolytak s amelyek a magyar szellemi életnek megnyilvá­nulásai voltak. Pontos adatokkal szol­gál minden eseményről, a mesedél­utánokról. szabadelőadásokról épen­­lígy. mint a tudomány és magyar iro­dalom legkiválóbb képviselőinek elő­adásairól, a világhírű művészek sze­repléseiről, az országos jelentőségű Jókai centennárium ünnepségeiről, nagy magyar költők és írók emléke­zetére rendezett évfordulók megün­nepléséről, a szoborakcióról, vala­mennyi szereplőről és minden leg­kisebb mozzanatról, amely az orszá­gos vonatkozásban is első helyen álló közmivelődési egyesület eredményes működésével kapcsolatban van. Fel­sorolja a szerző az egyesület érde­mes alapítóit, azokat a lelkes férfia­kat, akik a megalapozás munkáját végezték, fejlődését előmozdították s az egyesületet kitűzött céljai eléré­sében önzetlenül támogatták és há­— Országos kiállítás Kassán. A Kas­sán 1938-ban rendezendő országos CSR-Kelet kiállítás, amelynek előké­szítő munkái már a mull év eleje óta folynak, július 16 tói augusztus 31-ig fog tartani. Ez lesz Szlovákiában a legfontosabb vállalkozások egyike a köztársaság 20 éves fennállásának és Hodzsa Milán dr. miniszterelnök (50. születésnapjának jubiláns ünnepségei alkalmával és egyúttal az első nagy­szabású általános kiállítás Szlovákiá­ban, ahol eddig csak speciális vagy kisebb területre kiterjedő kiállításo­kat rendeztek. Az országos CSR-Kelet kiállítás be fogja mutatni Szlovákia élete mindegyik ágának fejlődését az utóbbi 20 évben. Öt nagyobb szekció ra oszlik fel és pedig: a Csehszlovák állam, önkormányzat, A föld és népe, Technika és ipar, Kultúra. A kiállítás Kőtár Mária, az életet ismerő asz­­szonyt nagy élethűséggel adta. Erdős József a szerető szerepébe önkénytele­nül beleesett és a hiába kapálódzó or­vost színes megrajzolással vitte színre. Váradi Pál a menekülő szerelmest őshumorral festette elénk. Sarlai Imre férj meggyötrőtt, de aztán megpihent lelke labdaként szállt a szeszélyes asz­­szony kezében. A többiek is jók vol­tak kis szerepeikben is. Színházi műsor: Szombaton d. ü. »Hlatszertár«, színmű. Szombaton este »Urileány szobát ke- Ires«, operett. Vasárnap d. u. Szűcs László föllépté­vel »Viktória«, Abrahám nagy ope­rettje. Vasárnap este »Urileány szobát ke­res«, operett. Hétfőn »Fehérkor«, Csapek drámája. Kedden és szerdán Szűcs László föl­léptével »Csodatükör«, az új János vitéz. , Szerdán d. u. »Nincs szebb, mint a szerelem«, nagy operett. Csütörtökön »Romantikus asszony«. Péntek, szombat, vasárnap este »Egy vidám éjszaka«, nagy bohókás ope­rett. lás szavakkal adózik Beöthy Zsolt­nak, Kürthy Istvánnak, Alapy Gyulának és mindazoknak, akik az egyesület megteremtésében és felvi­rágoztatásában érdemeket szereztek. Ismerteti az egyesületnek impozáns kullúrházát és abban elhelyezett nagy­­értékű múzeumát, valamint negyven­ezer kötetre rúgó hatalmas könyv­tárát, mindama kultúrkincseket, me­lyek a magyar szellemiség szolgálatá­ban állanak s amelyek lehetővé te­szik az egyesületnek, hogy a Jókai­­kultuszt ápolja, a nemzeti gondolatot ébrentarlsa s magyar feladatát telje­sítse. Sikerült fényképfelvételekben mutatja be az egyesület kullúrházát, a múzeum párját ritkító római ter­mét, a Jókai-szobát és a készülő szobrot Bér e ez Gyula művésszel. A szerző elismerésreméltó nagy szor­galommal gyűjtött adatait időrendben csoportosította és tizenkét szakaszban foglalta össze tíz nyomtatott íven. Gondos feldolgozásban, a krónikás lelkiismeretességével és hűségével tár­ja fel az eseményeket, nem száraz adathalmaz, hanem az érdeklődést fel­­keltő, figyelmet kiváltó eleven erőt sugárzó könyv, melynek soraiban ott lüktet az állandó aktivitásban meg­nyilvánuló kultúráiét, amelynek sike­rült keresztmetszetét adja. A könyv egyike a maga nemében legsikerül­tebb efajta műveknek, gazdag anyagá­val mint kultúrtörténeti forrásmunka hasznos szolgálatot tehet a mívelődés- és irodalomtörténet íróinak. Értékét emeli az a tény is, hogy szerzője a Jókai Egyesületnek vezetésében ala­pításától kezdve állandóan résztvett, az eseményeknek tanúja, sőt részese is volt s így minden tekintetben ava­tott toll alól került ki a könyv. A Jókai Egyesület huszonöt éve c. mű megrendelhető a Jókai Egyesület titkári hivatalában és kapható az Unió Könyvkereskedésben, Komáromban. a kereskedelmi kiállítás, amelyben magán ipari és kereskedelmi vállala­tok vesznek részt. Nagy fontosság­gal bír a kassai kiállítás a turisztika és idegenforgalom szempontjából is. Megismerteti a nyugatról érkező és külföldi látogatókat az országrész szépségeivel és rendkívüli érdekessé­geivel Természetesen azon lesz a ki­állítás, hogy ezt az érdeklődést Szlo­vákia iránt továbbra is fenntartsa és hasznára legyen az ország minden ré­szének cs lakosságának a. jövőben is. A kiállítás előkészítését rendkívüli fi­gyelemmel kíséri egész Szlovákia és Podkarpatská Rus és teljes megértés­re találtak a kiállítás rendezésén mun­kálkodók valamennyi hivatalnál, a mi­niszterelnöknél és az országos elnök­nél is. ÍROD eme fő- és általános részét kiegészíti nU\A& BEDÖRZSÖLÉSRE1 Teljes eredmény elhanyagol! esetben Is. Kó 9 05,1120.2319. Minden gyógyszertárban. Meghívó A Vendéglősök jég és szikvíz szövet­kezete, Komárno 32-ik évi rendes közgyűlését saját üzleti helyiségeiben, 1938 február hó 8-án, d. u. 2 órakor tartja, melyre a szövetkezet tagjai tisztelettel meghivatnak. Megjegyez­zük, hogy az esetben, ha a fenti köz­gyűlés kellő számú tagok hiányában megtartható nem lenne, úgy az igaz­gatóság 1 óra letelte után újból egy­behívottnak tekintett közgyűlést tart, amelyen a megjelent tagok, tekintet nélkül a számukra, a korábban kitű­zött tárgyak felett érvényes határoza­tokat hozhatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A komárnói kerületi bíróság ha­tározata értelmében elrendelt felül­vizsgálatról szóló jelentés tudomásul vétele. 2. Az igazgatóság és felügyelőbi­zottság jelentése. 3. Az 1937. évi zárszámadások elő­terjesztése, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 4. A komárnoi kerületi bíróság ha­tározata folytán újonnan megszer­­tett alapszabályok elfogadása. 5. Egy felügyelőbizottsági póttag vá­lasztása a hátralévő működési időre. 6. Indítványok. (Indítványok 5 nap­pal előbb, az elnökségnél írásban be­tér jesztendők.) 7. A közgyűlési jegyzőkönyv és alapi­szabályok hitelesítésére kettő tag vá­lasztása. Komárno, 1938. január 25. Az elnök. A zárszámadások irodahelyiségeink­ben a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. A közgyűlésen szavazati jogot csak azon részvényesek gyakorolhatnak személyesen, vagy meghatalmazott részjegy tulaj do nos által, kiknek rész­jegye a közgyűlést megelőző év végéig a nevére Íratott, a rész jegy könyvbe bevezettetett és a közgyűlés megkez­dése előtt az elnöknél letétbe helyez­tetett. HANGOS MOZI HOTEL KIKELET A legjobb magyar slágerfilm! Tőkés Anna, Kabos Gyula, Páger An­tal és Romár Julia. Bemutató szom­bat, vasárnap és hétfőn, január 2.9., 30. és 31-én. Szombaton 3 előadás: 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 4 előadás: 3, 5, 7 és 9 órakor. Hétfőn 2 elő­adás: 7 és 9 órakor. Mivel a nagy magyar film minden előadásra telt házat vonz, ajánlatos jegyekről elővételben gondoskodni. Béla páter Rolf Vankü. Egy férfi küzdelmes életét az ide­gen légió uniformisától a papi reve­rendáig vázolja a kiváló belföldi film, melyet kedden és szerdán mutat be a Modem mozi. Charlie Chan a cirkuszban Charlie Chan a híres kínai detek­tív hatalmas cirkuszfilmje csütörtö­kön következik a Modern mozi műso­rán. * *

Next

/
Thumbnails
Contents