Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-31 / 53. szám
4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 31. A leiszabadulási ünnepelte a ref. egyház tanácsa A komáromi református egyház presbitériuma december 28.-án tartotta a felszabadrüás óta első ülését Galambos Zoltán lelkipásztor és F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett. A lelkészelnök megnyitó imája után rövid összefoglalásban tett jelentést azokról a történelmi eseményekről, amelyek a leg^ utóbbi presbiteri ülés óta történtek s amelyek a Felvidék magyarlakta területeinek örömteljes felszabadulásában emelkedtek mérhetetlen nagy fontosságra. Komárom városnak november 6.-án történt felszabadítása a ref. egyháznak is feledhetetlen ünnepnapja volt, mellyel kapcsolatban a templomban hálaadó istentiszteletet tartottak a hívek nagy seregének és a tisztikar tagjainak részvételével. Az egyház mélységes háláját fejezte ki azok iránt, legelsősorban Főméltóságú Kormányzó Urunk iránt, valamint a kormány tagjai és a Felvidéki magyarságnak vezérei iránt, akik húsz éven át egy pillanatra sem szűntek meg felszabadulásunkért küzdeni. Az egyházat ez alkalommal az ország minden részéből sokan keresték fel üdvözletükkel és jótékonycélú szives adományaikkal, ekképen kívánták kifejezésre juttatni azt a testvéri nagy örömet, amelyet az Anyaországhoz való visszacsatolásunk felett szivükben éreztek. Az egyház iránt megnyilatkozott szeretet egyik legszebb példája a budapesti ref. egyházak presbitériumának ama elhatározása, hogy a komáromi gyülekezetnek egy díszes selyemzászlót ajánlottak fel s nagyobb adományokat küldtek a szegényeknek a Kispesti Ref. Nőegylet, a Budapesti Szeretetszövetség, a Pápai nőnövelde, a budapesti ref. hitoktatók, Galambos Mária és mások/ akiknek a presbitérium hálás köszönetét szavazott. Majd örömmel jelentette a lelkészelnök az egyházat ért ama nagy kitüntetést, mely abban jutott kifejezésre, hogy a vitéz magyar hadsereg élén ’ bevonult Kormányzó Urat F ü 1 ö p Zsigmond, az egyház szeretett főgondnoka, Komárom városbírája üdvözölhette, akinek mélyen megindító beszéde az egész országban hatalmas viszhangot keltett. A presbitérium tagjainak lelkes éljenzése közben meleg szavakkal üdvözli Fülöp főgondnokot abból az alkalomból is, hogy érdemeinek elismeréseképen a belügyminiszter Komárom város polgármesterének kinevezte. Erőt és kitartást kíván súlyos feladatokkal járó további munkájához és működésére Isten áldását kéri. Fülöp Zsigmond főgondnok meghatva köszönte meg az ovációt és arra kérte a presbitériumot és az egyházat, hogy minden munkájukban egyforma lelkesedéssel dolgozzanak az egyház és a haza javára, melynek boldog jövendőjét csakis az egyesült erő vívhatja ki. Galambos lelkészelnök elismeréssel emlékezett meg Füssy Kálmánnak, Az üde, bársonyos arc titka a SALVATOR gyöngyvirágkrém, mely már egy tégely használata után eltávolítja szeplőit, máj foltjait és pattanásait, az arcot fiatalosan üdévé teszi. Beszerezhető : Snlváior gyógyszertárban Komárom, Városház utca. a presbitérium köztiszteletben álló tagjának a magyar törvényhozás házába történt felvételéről, mely húsz évi odaadó munka megérdemelt elismerését jelenti. A presbitérium melegen üdvözli őt ez alkalomból. I Ezután a lelkész kegyeletes szavakkal méltatta a megboldogult Lakatos Károly ny. igazgató-tanítónak keresztyéni munkában eltöltött életpályáját és azt a nemes inlencióból fakadó tevékenységét, melyet a pedagógiai és a hitoktatói pályán kifejtett. Vele az egyház egyik legáldozatkészebb presbitere hunyt el, akinek emléke mindenkor tisztelt marad. Javaslatára a presbitérium Lakatos Károly érdemeit és emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg s emlékének né-1 ma felállással áldozott. Jelentést lett a lelkész-elnök a szegények téli segélyezéséről s a szegénjf iskolás gyermekek támogatásáról, amit a Prot. Jótékony Nőegylet és a diakónuslestülel végzett el ezidén is eredményesen. A tárgysorozat folyamán bemutatta az elnökség a felsőbb egyházi hatóságok által jóváhagyott új adókulcsot, amelyet a főgondnok ismertetett s javaslatára a presbitérium három bizottságot küldött ki az adó kivetésére Még a fölszabadításil Ráhibázott Az új megyebeosztások során új vármegye is született »Egyelőre egyesített Pozsony—Nvitra vármegye« néven, Érsekújvár székhellyel. Ezt az elnevezést megkontrázzuk, mert nem. fedi a való tényeket és mert megtévesztésre alkalmas. Nem fedi a tényeket azért, mert nemcsak Pozsony és Nyitra vármegyékből alakult, hanem más vármegyékből is nyirbáltak hozzá, megtévesztésre alkalmas pedig azért, mert pld. a visszatért Pozsony vármegyének csak a kisebbik fele jutott az új megyének, míg a nagyabbik fele ugyancsak »egyelőre«, tehát bizonytalan időre Komárom vármegye alkotórésze. Az új vármegye toldozása-foltozása során szomszédi jogon Komárom varmegyét is megtépázták, elkoppuláván tőle nem kevesebb, mint 11 értékes községet. Elvették tőlünk az Ógyallai járásból Jászfalu, Szemere, Kolta, Csehi, Baromiak, Csúz, Für, Kürt és Udvard községeket, a csallóközi járásból pedig két jellegzetesen komárommsgyei községet: Kamocsát és Szimőt. Mihelyt vármegyénk megcsonkításának híre kelt, a régi megye mindnégy járásából alakult állandó bizottság tiltakozó ülést tartott Komáromujvárosban és tiltakozását memorandum formájában juttatta el az illetékes minisztériumokhoz, melyben történelmi jogokra, hagyományra, érzelmi és nemzetiségi okokra hivatkozással kérte a tervbevett csonkítás mellőzését. Mint látjuk eredménytelenül. A kérelmet figyelmen kívül hagyták gyakorlati okokra való hivatkozással. Elismerjük, hogy a 9 ógyallai járásbeli községnek Érsekújvárral kedvezőbb a vasúti és országúti közlekedése, mint Komárommal, nem ismerjük el azonban, hogy ez az indok erősebb volna a memorandum oly nagy számmal felsorakoztatott indokainál, különösen a nemzetiségi kérdés ugyancsak gyakorlati megoldásánál. Ez utóbbinak azóta még nagyobb súlyt adott a nagysurányi és komjáti eset. Arra azonban sem gyakorlati, sem érzelmi, sem értelmi okok nem találhatók, hogy még Kamocsát és Szimőt is csápjai közé kapta az új megye. E két községnek Újvár felé még kiépített útja sincs, nemhogy vasútja volna. Gutát sokkal könnyebben érték el a kún ivadékok s innen Komáromig már kényelmes vasút állott rendelkezésükre. E közlekedést még jobban megkönnyíti az úgyis elkerülhetetlen Guta—Negyed közötti vasútvonal kiépítése, miáltal a Budapest—Győr és Budapest—Pozsony közötti főútvonalakat összekötő vonal teljessé válik, amire pedig stratégiai okokból feltétlen szükség van. alap örvendetes szaporodásáról jelenteti a lelkészelnök, amit a presbitérium azzal vett tudomásul, hogy megbízta az elnökséget földingatlan beszerzésére. Több kisebb ügy elintézése után véget ért az ülés. —r Mint lapzártakor értesülünk, a világ ima alliance komáromi megtartásával kapcsolatban a következő beosztás történt (az I.-es jelzés a Duna balparti Komáromot jelenti, a 11-es jelzés a jobbpartit). Január 2-án, hélfőn este 6 órakor a ref. templomban (I.) Mátis István evangélikus segédlelkész prédikál. Kedden este 6 órakor az evangélikus imaházban (II.) Galambos Zoltán ref. lelkész. Szerdán 6 órakor a ref. templomban (I.) Fadgyas Aladár új komáromi ev. lelkész. Csütörtökön az evang. templomban (I.) Saáry Imre újkomáromi ref. lelkész. Pénteken 6 órakor a ref. templomban (II.) Baltazár János öregkomáromi ev lelkész. Szombaton es(te 6 órakor az evang. templomban (I.) Tóth Kálmán ref árvaházi lelkész hirdeti az Igét a nemzetközi ima alliance által megállapított témákról és Igékről. A két városrész gyülekezetei a megadott időkben csak a jelzett templomban jönnek össze közös istentiszteletre. A templomok fűtve lesznek. Tehát Komárom két városrészének ref. templomaiban evangélikus lelkipásztorok szolgálnak, mig az evangélikus templomokban református lelkészek. keresztelés Akárhogy nézegetjük is az új megyetérképet, sehogy sem tudunk a két község elsrakítására elfogadható magyará -a ot találni, legfeljebb azt, hogy magának Érsekújvárnak akartak délfelé is némi »Hinterlandot« biztosítani. Ez azonban önző politika és komárommegyei önérzettel, de fájó szívvel tiltakozunk az ellen, hogy belőlünk hasogassanak ki egészséges testrészeket néhány megtépázott tekintély népszerűsítéséért. De ha már így van, legalább legyenek ős. iaték az új megye elkeresztelésében és mert nyilván Érsekújvár kedvéért alkották meg, nevezzék el »Érsekújvár vármegyének«, s ne takarózzanak csak a két agyoncsonkított Pozsony és Nyitra megye becsületes nevével, amikor Komárom-megyéből és Hars-megyéből is jutott bele elég. — o — — Ipartársulati közlemények. Tudatjuk érdekelt tagjainkkal, hogy 1939 január 8-án Pécsett, a Pannónia szálló összes termeiben Dunántúli Fodrászverseny lesz. Ugyancsak fodrászversenyt rendeznek az összes érdekelt szaktestületek 1939 jan. 22. és 23-án Budapesten a Gellért szállóban. Az érdeklődők forduljanak felvilágosításért Marth György szakosztály elnökhöz. — Koczor Gyula főispán fogadtatása Léván. A hivatalos Budapesti Közlöny dec. hó 21-iki száma több kinevezést közölt. Többek között a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó úrőfőméltósága Koczor Gyula, komáromi latost Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjává kinevezte. Koczor Gyula főispán a hivatalos esküt a belügyminiszter előtt letette s dec. hó z2-én délután már meglátogatta Lévát. Koczor Gyula a felvidéki magyarság küzdelmeiben kezdettől fogva az élharcosok sorában küzdött, a garamvölgyi magyarság jól ismeri és értékeli munkásságát és közvetlen, barátságos modorát. Koczor Gyula főként a gazdák és a kisiparos társadalom érdekeinek volt a szószólója és a kisipar érdekeit az elnyomó cseh nagyiparral és a kormány kisiparellenes politikájával szemben erélyesen védelmezte Tagja volt egyidőben a prágai parlamentnek, majd azután a magyar párt bizalmából pártigazgató lett s egész közéleti működése előttünk folyt le, gyakran bejárta népgyölések alkalmával a Garam völgyét is. Az új főispánról igazán elmondhatjuk, hogy a nép és a munka embere. Koczor Gyulát csütörtökön délután a lévai pályaud-Fclhivás előfizetésre! A Komáromi Lapok az 1939.-ik évben, hatvanadik évfolyamába lép és ez alkalomból előfizetésre hívjuk föl a magyar olvasó közönséget. Kérjük eddigi 1. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani s az előfizetési díjat lapunk kiadóhivatalánál megfizetni, vagy ahhoz beküldeni szíveskedjenek. Előfizetések a mellékelt csekklapon, a helybeli előfizetők részéről pedig a címükre kiállított elismervény ellenében eszközölhctők. Előfizetési árak: Egész évre.....................10.— Pengő Félévre..........................5.— „ Negyedévre .... 2.50 „ Külföldre.....................16.— „ Tisztelettel A Komáromi Lapok Kiadóhivatala. Unió, Nádor u. 29. Felkérjük igen lisztéit ügyféléinkéi, hogy betélkönyvecskéjükkel kamathozzáírás végett csak január 15-ike után keressék fel intézetünket, mivel a inérlegszámílásokkal és a pengőre való átszámítással annyira el vagyunk foglalva, hogy kanialhozzáírásokat január 15-ike előtt nem eszközölhetünk. (500) VÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR Komárom. — A Magyar Tudományos Akadémia ajándéka a Komáromi Nyilvávános Közkönyvtárnak. Voinovich' Géza, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a következő sorokat intézte dr. Baranyay József Komárom városi könyvtároshoz: Szeretettel köszöntjük a felszabadult Magyar Felvidék könyvtárait, a könyvtárak tisztviselőit és minden olvasóját. A Magyar Tudományos Akadémia, amely az idegen, megszállás nehéz évei alatt is mindig féltő gonddal kísérte a felvidéki magyarság küzdelmét magyar műveltségének fenntartásáért, a legnagyobb örömmel siet most könyveivel a Magyar Felvidékre és felajánlja azokat ajándékul a felvidéki könyvtáraknak. A sorainkhoz csatolt jegyzékben találhatók azoknak a megszállás húsz éve alatt megjelent kiadványainkból összeállított műveknek a címei, amelyeket e küldeményben Könyvtáruknak juttattunk. Budapest, 1938. dec. 21. Hazafias üdvözlettel: Voinovich Géza a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Amit a fenti levél jelez, az csütörtökön mégis történt, 2 hatalmas láda könyv érkezett a városi közkönyvtárhoz, amely több száz kötettel lett gazdagabb ezzel a bőkezű adományra ánnyal. varon az egyesült magyar párt, Léva város és a lévai járásnak küldöttsége fogadta, továbbá megjelent ott a vármegyének kinevezett és már Léván tartózkodó tisztikara is Sáska Dezső alispánnal. A főispán érkezése és a vármegyei élet és a katonai közigazgatás megszűnésével a polgári közigazgatás ünnepélyes bevezetésének dokumentálására a város épületeit fellobogózták. A főispánt az egyesült párt és Léva városa nevében dr. Kmoskó Béla meleg szavakkal köszöntötte és mint a garamvölgyi magyarság régi jó ismerősét bizalmáról biztosította. Koczor Gyula megköszönvén az üdvözlő szavakat, kijelentette, hogy éppen úgy, mint húsz éven keresztül dolgozott, ő most is a munka embere és minden fáradságával arra fog törekedni, hogy az egyelőre egyesített Bars- és Hontmegyét mintamegyévé fejlesszék ki. A kinevezett vármegyei tisztviselők eskütétele délután történt meg a járási székház tanácstermében Az eskütétel után Koczor Gyula üdvözölte a vármegye tisztviselői karát és felhívta figyelmüket az új közigazgatásra váró nagy feladatokra s ezen feladatok megoldásában a főispán kérte a tisztviselői kar segítő támogatását.
