Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-12-31 / 53. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 31. A leiszabadulási ünnepelte a ref. egyház tanácsa A komáromi református egyház presbitériuma december 28.-án tartot­ta a felszabadrüás óta első ülését Galambos Zoltán lelkipásztor és F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok együt­tes elnöklete mellett. A lelkészelnök megnyitó imája után rövid összefog­lalásban tett jelentést azokról a tör­ténelmi eseményekről, amelyek a leg^ utóbbi presbiteri ülés óta történtek s amelyek a Felvidék magyarlakta te­rületeinek örömteljes felszabadulásá­ban emelkedtek mérhetetlen nagy fontosságra. Komárom városnak no­vember 6.-án történt felszabadítása a ref. egyháznak is feledhetetlen ünnep­napja volt, mellyel kapcsolatban a templomban hálaadó istentiszteletet tartottak a hívek nagy seregének és a tisztikar tagjainak részvételével. Az egyház mélységes háláját fejezte ki azok iránt, legelsősorban Főméltósá­gú Kormányzó Urunk iránt, valamint a kormány tagjai és a Felvidéki ma­gyarságnak vezérei iránt, akik húsz éven át egy pillanatra sem szűntek meg felszabadulásunkért küzdeni. Az egyházat ez alkalommal az ország minden részéből sokan keresték fel üdvözletükkel és jótékonycélú szives adományaikkal, ekképen kívánták ki­fejezésre juttatni azt a testvéri nagy örömet, amelyet az Anyaországhoz való visszacsatolásunk felett szivük­ben éreztek. Az egyház iránt megnyilat­kozott szeretet egyik legszebb példája a budapesti ref. egyházak presbité­riumának ama elhatározása, hogy a komáromi gyülekezetnek egy díszes selyemzászlót ajánlottak fel s na­gyobb adományokat küldtek a sze­gényeknek a Kispesti Ref. Nőegylet, a Budapesti Szeretetszövetség, a Pá­pai nőnövelde, a budapesti ref. hit­oktatók, Galambos Mária és mások/ akiknek a presbitérium hálás köszö­netét szavazott. Majd örömmel jelentette a lelkész­elnök az egyházat ért ama nagy ki­tüntetést, mely abban jutott kifejezés­re, hogy a vitéz magyar hadsereg élén ’ bevonult Kormányzó Urat F ü 1 ö p Zsigmond, az egyház szeretett fő­gondnoka, Komárom városbírája üd­vözölhette, akinek mélyen megindító beszéde az egész országban hatalmas viszhangot keltett. A presbitérium tag­jainak lelkes éljenzése közben meleg szavakkal üdvözli Fülöp főgondnokot abból az alkalomból is, hogy érdemei­nek elismeréseképen a belügyminisz­ter Komárom város polgármesterének kinevezte. Erőt és kitartást kíván súlyos feladatokkal járó további munkájához és működésére Isten áldását kéri. Fü­löp Zsigmond főgondnok meghatva köszönte meg az ovációt és arra kér­te a presbitériumot és az egyházat, hogy minden munkájukban egyforma lelkesedéssel dolgozzanak az egyház és a haza javára, melynek boldog jö­vendőjét csakis az egyesült erő vív­hatja ki. Galambos lelkészelnök elismeréssel emlékezett meg Füssy Kálmánnak, Az üde, bársonyos arc titka a SALVATOR gyöngyvirágkrém, mely már egy tégely használata után eltávolítja szeplőit, máj foltjait és pat­tanásait, az arcot fiatalosan üdévé teszi. Beszerezhető : Snlváior gyógyszertárban Komárom, Városház utca. a presbitérium köztiszteletben álló tagjának a magyar törvényhozás há­zába történt felvételéről, mely húsz évi odaadó munka megérdemelt elis­merését jelenti. A presbitérium mele­gen üdvözli őt ez alkalomból. I Ezután a lelkész kegyeletes sza­vakkal méltatta a megboldogult La­katos Károly ny. igazgató-tanítónak keresztyéni munkában eltöltött élet­pályáját és azt a nemes inlencióból fakadó tevékenységét, melyet a pe­dagógiai és a hitoktatói pályán kifej­tett. Vele az egyház egyik legáldozat­készebb presbitere hunyt el, akinek emléke mindenkor tisztelt marad. Ja­vaslatára a presbitérium Lakatos Ká­roly érdemeit és emlékét jegyzőköny­vében örökítette meg s emlékének né-1 ma felállással áldozott. Jelentést lett a lelkész-elnök a sze­gények téli segélyezéséről s a szegénjf iskolás gyermekek támogatásáról, amit a Prot. Jótékony Nőegylet és a diakónuslestülel végzett el ezidén is eredményesen. A tárgysorozat folya­mán bemutatta az elnökség a felsőbb egyházi hatóságok által jóváhagyott új adókulcsot, amelyet a főgondnok ismertetett s javaslatára a presbité­rium három bizottságot küldött ki az adó kivetésére Még a fölszabadításil Ráhibázott Az új megyebeosztások során új vár­megye is született »Egyelőre egyesített Pozsony—Nvitra vármegye« néven, Ér­sekújvár székhellyel. Ezt az elnevezést megkontrázzuk, mert nem. fedi a való tényeket és mert megtévesztésre alkalmas. Nem fedi a tényeket azért, mert nemcsak Pozsony és Nyitra vármegyékből alakult, ha­nem más vármegyékből is nyirbáltak hozzá, megtévesztésre alkalmas pedig azért, mert pld. a visszatért Pozsony vármegyének csak a kisebbik fele ju­tott az új megyének, míg a nagyab­bik fele ugyancsak »egyelőre«, tehát bizonytalan időre Komárom vármegye alkotórésze. Az új vármegye toldozása-foltozása során szomszédi jogon Komárom var­megyét is megtépázták, elkoppuláván tőle nem kevesebb, mint 11 értékes községet. Elvették tőlünk az Ógyallai járásból Jászfalu, Szemere, Kolta, Cse­hi, Baromiak, Csúz, Für, Kürt és Ud­­vard községeket, a csallóközi járásból pedig két jellegzetesen komáromms­­gyei községet: Kamocsát és Szimőt. Mihelyt vármegyénk megcsonkításá­nak híre kelt, a régi megye mindnégy járásából alakult állandó bizottság til­takozó ülést tartott Komáromujváros­­ban és tiltakozását memorandum for­májában juttatta el az illetékes minisz­tériumokhoz, melyben történelmi jo­gokra, hagyományra, érzelmi és nem­zetiségi okokra hivatkozással kérte a tervbevett csonkítás mellőzését. Mint látjuk eredménytelenül. A kérelmet figyelmen kívül hagyták gyakorlati okokra való hivatkozással. Elismerjük, hogy a 9 ógyallai járás­beli községnek Érsekújvárral kedve­zőbb a vasúti és országúti közlekedé­se, mint Komárommal, nem ismerjük el azonban, hogy ez az indok erősebb volna a memorandum oly nagy szám­mal felsorakoztatott indokainál, külö­nösen a nemzetiségi kérdés ugyancsak gyakorlati megoldásánál. Ez utóbbinak azóta még nagyobb súlyt adott a nagy­­surányi és komjáti eset. Arra azonban sem gyakorlati, sem érzelmi, sem értelmi okok nem talál­hatók, hogy még Kamocsát és Szimőt is csápjai közé kapta az új megye. E két községnek Újvár felé még kiépített útja sincs, nemhogy vasútja volna. Gutát sokkal könnyebben érték el a kún ivadékok s innen Komáromig már kényelmes vasút állott rendelkezésük­re. E közlekedést még jobban meg­könnyíti az úgyis elkerülhetetlen Gu­ta—Negyed közötti vasútvonal kiépíté­se, miáltal a Budapest—Győr és Bu­dapest—Pozsony közötti főútvonalakat összekötő vonal teljessé válik, amire pedig stratégiai okokból feltétlen szük­ség van. alap örvendetes szaporodásáról jelen­teti a lelkészelnök, amit a presbité­rium azzal vett tudomásul, hogy meg­bízta az elnökséget földingatlan be­szerzésére. Több kisebb ügy elintézé­se után véget ért az ülés. —r Mint lapzártakor értesülünk, a vi­lág ima alliance komáromi megtartá­sával kapcsolatban a következő be­osztás történt (az I.-es jelzés a Duna balparti Komáromot jelenti, a 11-es jelzés a jobbpartit). Január 2-án, hél­­főn este 6 órakor a ref. templomban (I.) Mátis István evangélikus segéd­­lelkész prédikál. Kedden este 6 óra­kor az evangélikus imaházban (II.) Galambos Zoltán ref. lelkész. Szer­dán 6 órakor a ref. templomban (I.) Fadgyas Aladár új komáromi ev. lel­kész. Csütörtökön az evang. templom­ban (I.) Saáry Imre újkomáromi ref. lelkész. Pénteken 6 órakor a ref. templomban (II.) Baltazár János öreg­komáromi ev lelkész. Szombaton es­­(te 6 órakor az evang. templomban (I.) Tóth Kálmán ref árvaházi lelkész hir­deti az Igét a nemzetközi ima alliance által megállapított témákról és Igék­ről. A két városrész gyülekezetei a megadott időkben csak a jelzett templomban jönnek össze közös is­tentiszteletre. A templomok fűtve lesz­nek. Tehát Komárom két városrészé­nek ref. templomaiban evangélikus lelkipásztorok szolgálnak, mig az evangélikus templomokban reformá­tus lelkészek. keresztelés Akárhogy nézegetjük is az új me­gyetérképet, sehogy sem tudunk a két község elsrakítására elfogadható ma­­gyará -a ot találni, legfeljebb azt, hogy magának Érsekújvárnak akartak dél­felé is némi »Hinterlandot« biztosítani. Ez azonban önző politika és komárom­­megyei önérzettel, de fájó szívvel til­takozunk az ellen, hogy belőlünk ha­sogassanak ki egészséges testrészeket néhány megtépázott tekintély népsze­rűsítéséért. De ha már így van, legalább legye­nek ős. iaték az új megye elkeresztelé­­sében és mert nyilván Érsekújvár ked­véért alkották meg, nevezzék el »Ér­sekújvár vármegyének«, s ne takaróz­zanak csak a két agyoncsonkított Po­zsony és Nyitra megye becsületes ne­vével, amikor Komárom-megyéből és Hars-megyéből is jutott bele elég. — o — — Ipartársulati közlemények. Tu­datjuk érdekelt tagjainkkal, hogy 1939 január 8-án Pécsett, a Pannónia szálló összes termeiben Dunántúli Fodrász­verseny lesz. Ugyancsak fodrászver­senyt rendeznek az összes érdekelt szaktestületek 1939 jan. 22. és 23-án Budapesten a Gellért szállóban. Az ér­deklődők forduljanak felvilágosításért Marth György szakosztály elnökhöz. — Koczor Gyula főispán fogad­tatása Léván. A hivatalos Budapesti Közlöny dec. hó 21-iki száma több ki­nevezést közölt. Többek között a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó úrőfőméltósága Koczor Gyula, komáromi latost Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vár­megyék főispánjává kinevezte. Koczor Gyula főispán a hivatalos esküt a bel­ügyminiszter előtt letette s dec. hó z2-én délután már meglátogatta Lévát. Koczor Gyula a felvidéki magyarság küzdelmeiben kezdettől fogva az él­harcosok sorában küzdött, a garam­­völgyi magyarság jól ismeri és értékeli munkásságát és közvetlen, barátságos modorát. Koczor Gyula főként a gaz­dák és a kisiparos társadalom érde­keinek volt a szószólója és a kisipar érdekeit az elnyomó cseh nagyiparral és a kormány kisiparellenes politiká­jával szemben erélyesen védelmezte Tagja volt egyidőben a prágai parla­mentnek, majd azután a magyar párt bizalmából pártigazgató lett s egész közéleti működése előttünk folyt le, gyakran bejárta népgyölések alkalmá­val a Garam völgyét is. Az új főis­pánról igazán elmondhatjuk, hogy a nép és a munka embere. Koczor Gyulát csütörtökön délután a lévai pályaud-Fclhivás előfizetésre! A Komáromi Lapok az 1939.-ik év­ben, hatvanadik évfolyamába lép és ez alkalomból előfizetésre hívjuk föl a magyar olvasó közönséget. Kérjük eddigi 1. előfizetőinket, hogy előfize­téseiket megújítani s az előfizetési díjat lapunk kiadóhivatalánál megfi­zetni, vagy ahhoz beküldeni szíves­kedjenek. Előfizetések a mellékelt csekklapon, a helybeli előfizetők ré­széről pedig a címükre kiállított el­ismervény ellenében eszközölhctők. Előfizetési árak: Egész évre.....................10.— Pengő Félévre..........................5.— „ Negyedévre .... 2.50 „ Külföldre.....................16.— „ Tisztelettel A Komáromi Lapok Ki­adóhivatala. Unió, Nádor u. 29. Felkérjük igen lisztéit ügyféléin­kéi, hogy betélkönyvecskéjükkel ka­­mathozzáírás végett csak január 15-ike után keressék fel intézetünket, mivel a inérlegszámílásokkal és a pengőre való átszámítással annyira el vagyunk foglalva, hogy kanialhoz­­záírásokat január 15-ike előtt nem eszközölhetünk. (500) VÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR Komárom. — A Magyar Tudományos Akadé­mia ajándéka a Komáromi Nyilvá­­vános Közkönyvtárnak. Voinovich' Géza, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára a következő sorokat in­tézte dr. Baranyay József Komárom városi könyvtároshoz: Szeretettel köszöntjük a felsza­badult Magyar Felvidék könyv­tárait, a könyvtárak tisztviselőit és minden olvasóját. A Magyar Tudományos Akadé­mia, amely az idegen, megszállás nehéz évei alatt is mindig féltő gonddal kísérte a felvidéki ma­gyarság küzdelmét magyar mű­veltségének fenntartásáért, a leg­nagyobb örömmel siet most köny­veivel a Magyar Felvidékre és felajánlja azokat ajándékul a fel­vidéki könyvtáraknak. A sorainkhoz csatolt jegyzék­ben találhatók azoknak a meg­szállás húsz éve alatt megjelent kiadványainkból összeállított mű­veknek a címei, amelyeket e kül­deményben Könyvtáruknak jut­tattunk. Budapest, 1938. dec. 21. Hazafias üdvözlettel: Voinovich Géza a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Amit a fenti levél jelez, az csü­törtökön mégis történt, 2 hatalmas lá­da könyv érkezett a városi közkönyv­tárhoz, amely több száz kötettel lett gazdagabb ezzel a bőkezű adomány­ra ánnyal. varon az egyesült magyar párt, Léva város és a lévai járásnak küldöttsége fogadta, továbbá megjelent ott a vár­megyének kinevezett és már Léván tar­tózkodó tisztikara is Sáska Dezső al­ispánnal. A főispán érkezése és a vár­megyei élet és a katonai közigazgatás megszűnésével a polgári közigazgatás ünnepélyes bevezetésének dokumentá­lására a város épületeit fellobogózták. A főispánt az egyesült párt és Léva városa nevében dr. Kmoskó Béla me­leg szavakkal köszöntötte és mint a garamvölgyi magyarság régi jó isme­rősét bizalmáról biztosította. Koczor Gyula megköszönvén az üdvözlő sza­vakat, kijelentette, hogy éppen úgy, mint húsz éven keresztül dolgozott, ő most is a munka embere és minden fáradságával arra fog törekedni, hogy az egyelőre egyesített Bars- és Hont­­megyét mintamegyévé fejlesszék ki. A kinevezett vármegyei tisztviselők eskü­tétele délután történt meg a járási szék­ház tanácstermében Az eskütétel után Koczor Gyula üdvözölte a vármegye tisztviselői karát és felhívta figyelmü­ket az új közigazgatásra váró nagy fel­adatokra s ezen feladatok megoldásá­ban a főispán kérte a tisztviselői kar segítő támogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents