Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-31 / 53. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december Si. Komátomvármegye új helyzetéről, új berendezéséről nyilatkozik Bártól Iván főispán Húsz évi sziinel után újból jogaiba lép Komáromban s a visszacsatolt kél komárommegyei járásban is, a régi megye. Húsz esztendő után újra főispánja, alispánja, megyei tisztviselőkara van Komáromnak,. a tisztviselők egyelőre kinevezés útján kapták megbízatásukat, később a megyei törvényhatóság választja majd meg őket. Az újonnan indult megyei életről, annak különleges kérdéseiről érdeklődtünk a helyreállított Komárom vármegye új főispánjánál, Bartal Ivánnál, Bartal. Iván régi »kisebbségi harcos«, az Egyesült Magyar Párt lelkes szervezői s vezetői közé tartozott, a visszacsatolás óta kormánybiztosként működött a katonai hatóságok mellett. A megbővült megye átszervezése — Egyelőre arról van szó. — mondotta Bartal Iván, — hogy itt van egy megye, amelyet meg kell szervezni. Van egy szép megyeházunk, ahol azonban nagy gondot okoz a hivatalok s a hivatalnokok elhelyezése, hiszen jóformán egy Íróasztalt sem hagytak meg számunkra a régi járási hivatalból. Ezzel a szervezéssel kapcsolatban még a különböző kezelőszemélyzet beállításán dolgozunk: bizonyos rövidebb időre ideiglenes minőségben nevezzük ki őket. — Az újonnan visszaállított Ko' mórom vármegye két óhazabeli s négy volt szlovákiai járásból áll. E négy szlovákiai járás közül kettő valamikor eredetileg is Komárommegyéhez tartozott, kettő pedig, — a dutoaszerdahelyi s a somorjai. — Pozsony megyéhez tartozott. Első feladatunk az új járások közigazgatásának a régi, megyei köz> igazgatáshoz való hasonítása. Ez természetesen nem történhetik meg minden zökkenő nélkül, hiszen a jegybőségek vezetői kivétel nélkül olyan hivatalnokok, akik a magyar közigazgatást nem ismerik s a járási tisztviselők túlnyomó része olyan, hogy már hosszabb ideje nem szerepelt a megyei közigazgatásban, noha régebben a magyar közigazgatásban szerepe volt. »O o in lói kezdi ez újévei ho kitűnő cigányzene melleit az országszerte ismert RPDDrrrM étterem UuDItuuEiIl vendéglőben ebédel és vacsorázik. Budapest, VII., Rákóczi ui 88. Keleti pályaudvarnál. Felvidéki vendégeinket hires ételkülönle^ességeinkkel, polgári árakkal szeretettel várjuk. — Még azt kívánom megjegyezni, hogy Komárommegye közönségéi fájdalmasan érintette az a téng, hogy a megye ősi területéből tizenegy községet csatoltak át az újonnan alakult Pozsony—Nyitna vármegyéhez. Ezt a mi fájdalmunkat az sem enyhítheti kellőképpen, hogy a két csallóközi járást ideiglenesen hozzánk csatolták! A munkanélküliek súlyos ügye — Ami a megye lelki berendezkedését illeti, igen nagy gondot okoz a több helyen, különösen pétiig Komáromban jelentkezett munkanélküliség. A munkanélküliség leküzdésére mindent el akarunk követni, sajnos, ebben nagyon akadályoz a téli időszak s Komáromban különösen az, hogy nehéz a munkaalkalmat magát, megtalálni. A munkanélküliség leküzdésére egyik elgondolásunk ’az volna, hogy a katonai kincstárt szeretnénk rávenni arra, hogy az általa nem használt sáncépítményeket, az úgynevezett »Wertoi-eket lebontatnánk s a bontás folytán kikerült földanyaggal a környező területet elegyengetnénk. Ez meglehetősen nagyszámú munkás alkalmaztatását tenné lehetővé, amellett, hogy a reáfordított munkabérköltség az építményekből kikerülő téglaanyag értékesítésével részben meg is térülne. Nagyon boldog volnék, ha Komárom munkanélküliéinek újévi ajándékul ezt a munkát megszerezhetném. Komárom, a kulturváros — Komárom mindig fontos volt a kisebbségi kultúráiét irányításában. Nagyon szeretném, hogy a megye, mint eddig is, irányító szerepet vigyen a felvidéki kultúréletben, hiszen erre gerinces magyar társadalma, sok magas színvonalú kultúrintézménye eleve kijelöli. Komáromból indult ki számtalan magyar kezdeményezés: ezeket csak folytatni kell tovább is. Komárom jelentősége központi fekvésénél fogva s mivel országút, vasúti fővonal, Duna, Vág keresztezi: magasra emelkedik. ' örömmel állapilom meg, hogy a keresztény felekezetek között barát ságos viszony és megértés uralkodik, de ezt a magyar közösség részére igen kívánatosnak is tartom. A magam részéről azon leszek, hogy ezt a szép felekezeti s társadalmi egyetértést továbbra is fenntartsam, mert nekünk magyaroknak egymást kell megértenünk, más úgy sincsen, aki bennünket megértsen, — fejezte be nyilatkozatát Bartal Iván. Városunk szociális igazgatásának megszervezése Hí az inségmunka? A m. kir. belügyminiszter az anyaor- . szághoz visszacsatolt felvidéki városok I szociális igazgatásának megszervezésére 30 napi időtartamra megbízottakat küldött In. Ezeknek a megbízottaknak jkz a feladatuk, hogy a rossz gazdasági viszonyok következtében nélkülöző családok megsegítésére az anyaországban meghonosított rendszer alapján tervezetet dolgozzanak ki és a segélyakciót a kidolgozott terv szerint megindítsák. Városunkba a belügyminiszter dr. Csukás Istvánt, a dunajobbparti városrész főjegyzőjét, h. polgármesterét küldte ki, aki f. hó 19-én kezdte meg működését. F ü 1 ö p Zsigmond polgármester csütörtökön értekezletre hívta össze az egyházközségek vezető lelkészeit, a polgári és elemi iskolák igazgatóit, a jótékony egyesületek elnökeit és a város vezető tisztviselőit. Dr. Csukás István ezen az értekezleten ismertette a magyar szociális gondoskodás irányelveit és a város szociális igazgatására kidolgozott tervét. Előadásában rámutatott arra, hogy a magyar szociális gondoskodás a munkaszolgáltatás ellenében való segélyezés jegyében mozog. A munkanélküliség következtében Ínséget szenvedő munkaképes egyének megsegítése céljából megfelelő munkaalkalomról kell gondoskodni. Ott, ahol a magánvállalati és közmunkák nem elegendők, úgynevezett inségmunkák megindításával kell a bajon segíteni. Inségmunka a vállalkozás kizárásával házi kezelésben közhatóság által végrehajtott munka, melyet kizárólag az Ínségesek támogatása fejében nyújtott munkaszolgáltatás céljából végeztetünk. Főcélja a segítés, amely mellett a munkakészség fenntartása, ápolása játssza a főszerepet és a produktivitás csak másodrangú kérdés. Az Ínség enyhítése céljából olyan munkákat kell megindítani, ahol a költségek nagyobb részét a munkabérek teszik ki. Talajegyengetés, bontási munkák, utcarendezések, fásítás, csatornaépítés stb. jöhetnek ebben a tekintetben figyelembe. A munkanélküli családokat a városi szocíálpo’i ikai hiva'al kartoték-rendszerrel tartja nyalván. A nyilvántartás minden család személyi és vagyoni viszonyára, valamint a kapott segélyek összegére vonatkozólag könnyű tájékozódást biztosít. Az ügyosztály előre megállapítja, hogy a családfők részére havonkint milyen értékű munkaalkalom biztosítható. A tervezet szerint 2 P napszámbér számításával a családfő saját személye után havonkint 6 napot, a felesége és 16 éven felüli gyermekei után havonkint 4 napot, a 16 éven aluli gyermekek után pedig havonkint 2—2 napot dolgozhat. A havonkint ledolgozható napok száma és a napszámbér Szorzata adja a család egy havi munkájának értékét. A nagyobb tagú családok ezen kívül természetbeni segélyben — népkonyha, tüzelőszer, élelmiszerjegy stb. —is részesülhetnek a szükséghez képest, de a természetbeni juttatás értékét K hivatal a család terhére előírja. Az inségmunka a tavaszi idő beálltával, amikor a munkások a gazdasági életben más munkához juthatnak, megszűnik. A munkaakció befejezése után minden munkás kimutatást kap a természetbeni juttatásokról a segélyezés munkaértékének feltüntetésével. A munkás a terhére kimutatott munkahátralékot tartozik a késő őszi időben újból megindí andó inségmunkák megkezdéséig ledolgozni. Az a munkás, akinek munkahátraléka van, további munkában nem részesíthető. Az előadó ezután ismertette a munkaképtelen szegények ellátását. Ez K kérdés a szegényügy körébe tartozik'. A szegényügy rendezése céljából helyesnek tartaná az egri norma bevezetését. Az egri norma a társadalom újabb anyagi megterhelése nélkül a koldulás megszüntetése mellett a támogatásra szoruló munkaképtelenek emiberbaráti ellátását teszi lehetővé. A lényege az, hogy mindenki a koldusoknak adni szokott filléreket havonkint befizeti a szegénygondozási alapba és ebből az összegből a szegénygondozó nővérek rendszeres természetbeni segélyben részesítik a munkaképtelen nyomorgókat. Az ismertetés befejezése után az előadó kérte az értekezlet tagjait, hogy társadalmi osztály és valláskülönbségre való tekintet nélkül fogjanak össze emberbará.i munkájukban, legyenek segítségére a szociálpolitikai ügyosztálynak, mert eredményt csak összhangban álló, egységes munkától lehet várni. Ezután Ruttkay Andor városi mérnök ismertette az inségmunkák tervezetét, majd az elnöklő polgármester javaslatára, kimondotta az értekezlet, hogy inségbizottsággá alakul át és a bizottságot kibővíti a társadalmi élet több vezető tagjával. r % Cipökereskedelmi vállalat felvidéki üzletei részére, a szakmában hosszabb gyakorlattal biró, kaucióval rendelkező keresztény üzletvezetőket keres. Ajánlatok „Cipő 1345” jeligére a Felvidéki Magyar Hírlap kiadóhivatalába, Budapest, vili., József körút 5. JJ) A TITOK Irta: KÁDÁR LAJOS. Üres a puszta, ameddig a szem ellát. Csak kiaszott szikes zsombékok, csermős kákások és nádasok előznek a szemhatárnak egy-egy kicsit. Kecze Mihály vén számadó kanász már harminchat éve bócorog az uraság anyacsűr hé je után. Nagy idő, de neki semmi, mert ez az élete. Egész nap hasmánt fekszenek a fickóval, a pulival, s csak a kenyerezés, vagy ha az esteli behajtás ideje következik, akkor csillogtatják meg tudományukat, mert a betereléshez nagyobb ész kell, mint a dróton beszéléshez. Ezt a kerek égvilágon minden lelkesállat belátja, s tudja is, csupán az új ispáu úr, az az egyszálbélű nem vállalja az igazságot ... Lovas vágtat a csürhe felé, Mihály ellenzőt csinál a szeme elé két tenyeréből és úgy igyekszik szemügyre ventni a jövevényt. — Ürfélének velőm — motyogja a vén ember —, mert csillámlott a kengyelvasa a napcsóktul... — Aggyonisten öreg! — köszön a lóhátas hidegen. Az új ispánt ismeri fel benne a számadó. — Aggyonisten! — fogadja félig leszegett fejjel, mert mi tűrés, megest más embör ez, mint az elődje volt. — Kend a Kecze Mihály? — Az a böcsületes nevem. — Hát nézze öreg, Szent Györgynapjáig keressen magának más helyet. — Hászen nem mindég ezön a páskomon vagyok én, — mentegetődzik a kanász, — törtnap is a lipityomos dűlőben legeltettem. — Nem értett meg engem öreg, az új uraság felmondott magának. A vén ember megszédül. Érti, hogyne értené. Rászakadt a cselédség nagy keresztje, a Szent György-nap minden nyomorúságával! Fekete halálfejes lepke csapkod a szeme előtt. Harminchat esztendő után mennie kell!... Próbálja szelídíteni a döbbenést. Szavak szalmája után kapkod... — A fiamra nem bízhatjuk, — mondja sután, fontoskodó jóindulattal — ezt az anyaiatkát értem-e... Ü még csak maradjon öt-hat esztendeig a malacfalkánál, mert a fiactatóba összecserélné a kutricássokat... — Ne tétesse magát vén szamár! •— ordít rá az ispán. — Értse meg, hogy Szent György-naptól más kanász őrzi az anyafalkát. Azzal az ispán vasat adott a lónak s elvágtatott. Az öreg meg csak felnézett az égre s bámulta a fénymázas felhőket... Elkente a bajuszára törő könnyeket, úgy motjmgta maga elé: — Kendnek, Kecze Mihály lejárt... le. A lábát se teheti többet az uraság földjire, harminchat esztendő után... Új bérlő, új ispán, új számadókanász... új világsora... Gyerünk Fickó, aki keserve... * Az első heteket komor szótlansággal töltötte. Ki-kiült a falu végére, ahonnan belátta az egész pusztát, őszig tartott így, aztán nehezebb idők következtek. Mihály bácsi nap-nap után nyjszlettebb, soványabb lett. Csontos, kék tarjagos orra megfakult, ősz bajusza kuszában lógott, mint a tüsökborona, a pipát is sutba dobta. S egy nap ágynak esett. Az egész retye-rutya összecsődüli. Lesték a halálát... Egyik reggel váratlanul jobban lett s mindjárt a pipáját kérte. Szótlanul rágyújtott, telefüstölte a házat. Utána órákig hallgatott. Aztán egyszer csak megtörte a csendet. — Mari te... galambom... papol... — súgta alig hallhatóan, a vén hitestárs megértette, némán bólintott, majd kisurrant a házból. Az öreg magára maradt. Felült az ágyban, csak úgy félkönyékre, beesett szemének fáradt bogara lassan mászott körül a ház falán. Ünneplő dudaszárú csizmáján pihent meg végre, amely ott lógott a hátsóvacak fölött, az első kisgerendán. — Édes jóistenem — suttogta, — az esküvői csizmám ... harminchét esztendeje ... várjunk csak, a gúnyám... az esküvői, zsinóros kékbelim ... az elégett. Az asszony tojást lámpázott a vaook alá rakott kotlósok alatt s a fejből lelógö szalmába, hát így ... Az ajtó felsőkeresztfáján a fésűtartó lógott, ezt még vőlegény korában
