Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-22 / 4. szám

8. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. január 22. SPORT Fényes sikerrel zajlott le a KFC pompás bálja. (Saját tudósítónktól) Az elmúlt szombaton zajlott le a KFC ezévi pazar bálja a várakozá­son felüli fényes sikerrel. A Központi szálloda új, modern nagytermét az ügyes rendezői kezek valósággal re­mekbe díszítették s a pazar estélyi ruhás hölgyek és férfiak serege szin­te egy fővárosi bál hatását keltette bennünk. Az éjféli szünetben a Föl­des színtársulat szinészei, élükön Mi­hályi Ernővel és Sarlai Imrével, szó­rakoztatták pompásnál pompásabb je­lenetekkel a közönséget. A végig ki­tűnő hangulatot csak még fokozta a balkonon nagyon Ízlésesen berende­zett színes bárhelyiség, amelyet a reg­geli órákban valósággal megrohantak a tánctól kifáradt vendégek. Elmond­hatjuk, hogy az utóbbi években még nem volt ilyen elegáns és hangulatos farsangi bál, mint a KFC-é. A minden tekintetben kitünően si­került bál megrendezéséért Nagy Je­nő társelnököt, dr. Aranyossy Endre ügyv. elnököt, Braun Andor báli fő­rendezőt, továbbá Weisz Zoltán, ifj. Nagy Jenő, Sterk István, Lóránd Mi­hály és Kellner László rendezőket il­leti teljes dicséret. Komárom aszialiennisz bajnoksága. Vasárnap a gimnázium tornatermé­ben folyt le Komárom 1938 évi asz­­taltennisz bajnoksága feltűnően nagy érdeklődés mellett. A férfiegyesben az elődöntőbe Renczés, Benkő, Lang­­sádl és Herman jutott. Renczés Her­­mant 21:18, 21:15, 17:21, 14:21, 21:16 arányban, Benkő pedig Langsádlt 21:7, 21:23, 21:18, 21:17 arányban győz­te le. A döntőre meglehetősen izgalmas hangulatban állt ki Benkő és Renczés. Végig érdekes és nyílt küzdelemben Renczés győzött 16:21, 17:21, 21:15, 21:16, 21:18 arányban és ezzel Komá­rom 1938 évi férfiegyes bajnoka lett, második Benkő, harmadik Langsádl és negyedik Herman. A férfi páros döntőjébe a Benkő— Renczés és Kovács—Kovács érsekuj­­vári pár került. A komáromi kettős 21:13, 20:22, 14:21, 21:13, 21:19 arány­ban győzedelmeskedett és ezzel meg­szerezte Komárom bajnokságát. A szép és nagymezőnyű bajnoki küzdelem után a KFC asztaltennisz­­csapata 7:2 arányban fölényesen győ­zött a lévai Szikra együttese ellen. (Mint értesülünk, most vasárnap a KFC Léván viszonozza a Szikra ko­máromi vendégszereplését.) Ünnepi hangulat volt a déli kerület közgyűlésén. Mint előre is látható volt, síma, sőt ünnepélyes volt a legnagyobb magyar kerület vasárnapi közgyűlése, ami a hozzáértés és tapintatos vezetésnek egyik legnagyobb bizonyítéka. A hosz­­szura kinyúlt közgyűlés utolsó pont­jaként a választások szerepeltek. A nagy gondossággal összeállított hiva­talos lista egyhangú fölkiáltással lett elfogadva. Tehát a következő tiszti­kar került a kerület élére: elnök Sza­bó Kálmán Érsekújvár, társelnök dr. Aranyossy Endre Komárom, alelnök Thúróczy Vilmos Sók és Benedek Emil Érsekújvár, előadó Forgács Mi­hály Komárom, kér. kapitány Mandl Oszkár Érsekújvár, pénztáros Czingel László Érsekújvár, ellenőr Porgesz László Muzsla, jegyző Weisz Pál Ér­sekújvár. — A választmány tagjai: Bíró Gyula Párkány, dr. Frank Árpád Érsekújvár, Háber Miklós Komárom, Hetényi Antal Köbölkút, Kellner László Komárom, Kurcweil Gyula Érsekújvár, Rónai János Komárom, Simkó Oszkár Léva. Krausz EDSC játékos átengedése iránt újabb tárgyalások indultak meg a KFC és az EDSC vezetősége között. Mivel Krausz nem hajlandó többé az EDSC színeiben játszani, valószínű, hogy a megegyezés létre jón. A divízió tavaszi fordulója értesülé­sünk szerint csak március 6-án kez­dődik. — A sorsolást ma, szombaton este ejti meg a diviziós bizottság. Görög-római birkózó versenyek Komáromban Az elmúlt héten a Litovel szálló nagytermében birkózó versenyeket tartottak több csehszlovákiai és kül­földi birkózó részvételével. így töb­bek között Csambal Szlovenszkó, He­­nykl Csehszlovákia, Nagy Lajos Ma­gyarország, Schwartz Németország, Martinoff Bulgária bajnoka szerepelt a porondon. A versenyeket általában kicsiny érdeklődés kísérte, aminek oka főleg azoknak a komolytalansá­gára vezethető vissza. Közgazdaság Hogyan óvjuk meg az istállótrágya tápanyagát? ili. Előző két cikkünkbén á trágyának a telepen való kezeléséről és a rak­­ványba való hordásáról, helyezéséről és betakarásáróí való szükséges mon­danivalókat befejezve: eljutottunk a trágya utolsó ihunkálataihoz: a Szán­tóra való kihordáshoz. Mint az előző munkálatoknál is ál­talában: a kihordásnál is ügyelnünk kell. Vigyázzunk, hogy az egész táb­lára egyforma minőségű trágyát jut­tassunk. Ne legyen az egyik helyen jobb, másik helyen rosszabb. A tábla egyöntetű trágyaerejére és kultúrálla­­potára törekedjünk. Ez okból, úgy a szekérre való felrakásnál, mint a le­­hányásnál, amennyire csak tudjuk, keverjük a trágyát. A jobb és gyön­gébb trágyái vivő szekerek járását is ennek megfelelőleg szabályozzuk. Hogy pedig a táblán előbb kupacok­ba rakjuk-e a Lrágyát, vagy pedig mindjárt a szekérről lehányva tere­­gessük-e el, ez a kérdés nem nagyon lényeges. E fölött gondolkoznia a gaz­dának nem igen kell. Úgy csinálja, ahogy neki a legalkalmasabb és leg­gazdaságosabb. De az már aztán na­gyon fontos, — akár szekérről, akár pedig a kupacokból teregetjük, — hogy a teregetés egyenletes, minde­nütt egyforma mennyiségű és — mint előbb is mondottuk — egyforma mi­nőségű trágya legyen. Ha a teregetés (szétrázás) felületesen történik, sok csomó marad, ami a barázdában nem fér el és az eke sem tudja kellőképen leszántani, — ez pedig a trágya hatás­kifejtése szempontjából nagyon hát­rányos. Fontos továbbá, hogy amint a trágyái a szántóra kihordjuk, lehe­tőleg azonnal teregetni, s a lehető legrövidebb időn belül alászántani kell. Milyen érdekes megfigyelni pl. némely nagyobb gazdaság hasonló munkálatait. Elől járnak a szekerek, a Lrágyát lehányják kupacokba, a sze­kerek után húzódnak a teregető nap­számosok, ezek után pedig a gőzeke már szántja is alá a trágyát. Ha nincs gőzeke, akkor összpontosítva vannak a gazdaság összes igái arra a helyre, ahol a trágyahordást végzik és egy­­időben hordják, teregetik és alászánt­ják. Pedig az ilyen összpontosított munka — nagy létszám, nagy töme­gű mozgás — egyáltalán nem gazda­ságos. De mégis így csinálják — a gazdaságosság rovására is — csak azért, hogy a trágya frissen, »egész­ségesen« kerülhessen a földbe. Nyomatékosan hangsúlyozzuk te­hát, hogy a trágyát kupacokban vagy éppenséggel szétteregetett állapotban hagyni a táblán nem szabad, mert a nap és szél kiszárítja, az eső kilúgoz­za, kimossa a tápanyagokat belőle. Akkor pedig hiába dolgoztunk vele a telepen, hiába a rakványban, minden eddigi munkánk kárba veszett. Sőt hozzájárul a kárhoz még az is, hogy a kupacok helyein, ahová az eső a trágya tápanyagát lemosta, buja, de terméketlen foltok keletkeznek. Eze­ken a helyeken — a földnek éppen túlerős állapota miatt — sok esetben évekig is silány lesz a termés. Komáromiak szállodája Budapesten a a fővaros szivében, Rákóczi-ut 58. 150 kényelmes, modern szoba Patinás­­hirti kitűnő konyha, magyar és francia ételkülönlegességek. - Az étteremben minden este a legkiválóbb cigányzene­­kar, a télikertben délután és este tánc. Lemérsékelt szoba és penzióárak azoknak, akik lapunkra hivatkoznak. Sajnos, mindezzel s az ilyen mun­kából* származó károkkal sok gazda alig-alig törődik. Akárhányon kihord­ják a trágyát hetekkel, hónapokkal a beszántás előtt. Sőt van olyan gazda is sok, aki kihordja a trágyái a föld­re ősszel és egész télen át otthagyja, martalékául az elemeknek. Természe­tes, hogy a fagy, hó és tavaszi olva­dás az egész trágyát tönkre teszi s mire a gazda tavasszal kimegy a föld­re, hogy elleregesse és leszántsa azt, a kupacok helyein már csak egy­­egy csomócska, agyonlapull, sárgás­piszkos szemetet talál. S hogy az ilyen trágyázás mit ér, — azaz, hogy sem­mit sem ér, — azt mondanunk is fö­lösleges. Ezekben rámutattunk megközelítő­leg mindazon teendőkre, amelyeket a trágya tápanyagának megóvása céljá­ból a kisgazdának tudnia, tennie kell. Aki az elmondottak szerint kezeli, hordja ki, teregeti és szántja le az istállótrágyáját, az megtette a köte­lességét és nyugodt lehet: a munkát, a fáradtságot és az erre fordított né­mi költséget a lerméstöbblet sokszo­rosan visszafizeti. Nagy Gyula» Bővíteni kell a budapesti mezőgazda­­sági kiállítás kereteit. Közöltük már, hogy az idei mező­­gazdasági kiállítás tenyészállatcsoport-i jába a határidőig igen nagyszámú be­jelentés érkezett. Feldolgozásuk még folyamatban van, a számszerű adato­kat legközelebb ismertetjük. A te­nyészállatkiállítás mellett szerepelni fognak a kiállításon a különböző me­zőgazdasági érdekű testületek és in­tézmények is oktató jellegű kiállítá­sukkal, továbbá a mezőgazdaság kü­lönböző üzemei és a kapcsolatos ter­melési ágak, valamint az értékesítés szervei, bemutatva működésük mód­szereit és eredményeit. Ezekben a csoportokban csak február 15-én jár le a jelentkezési határidő, de már ed­dig is olyan nagy a résztvenni szán­dékozók érdeklődése, hogy előrelát­hatóan a legtöbb csoportban bővíteni kell majd a kereteket. Igen sok olyan intézmény és cég jelentkezett, amely eddig még nem szerepelt a mezőgaz­dasági kiállításon. Az idei kiállítás a külső csin tekintetében is nagy ha­ladást fog hozni, igen sok kiállító intézmény új, tetszetős, megkapó ki­vitelű pavillont épít, ami előnyösen fogja emelni a külsőségeiben is a ki­állítás színvonalát. Számos ötletes kezdeményezés fog változatosságot hozni a kiállítás megszokott keretei­be, amit a látogatók remélhetően szí­vesen fognak fogadni. Sikerült a ter­mény- és nemesített vetőmagkiállítás részére olyan állandó jellegű elhelye­zést biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy szántóföldi növénytermeszté­sünk ezentúl minden évben megfe­lelő keretek között szerepeljen a me­zőgazdasági kiállításon. Ismét szere­pelni fognak nagyhírű kísérletügyi in­tézmények, bemutatva a rostos-, ola­jos-, fűszer- és gyógynövények ter­mesztésére és hasznosítására vonat­kozó tudnivalókat. A földmivelésügyi minisztérium gazdasági szakoktatási intézményei ez évben is résztvesz­­nek a kiállításon, hogy egymásközt nemes versenyre kelve, minél hatha­tósabban mutassák be szemléltetve oktató anyagukat. Ugyancsak szere­pelni fog az Országos Mezőgazdasági Kamara, valamint a Külkereskedelmi Hivatal is külön-külön pavillonban nagyérdekű kiállításával. Feltűnést fog kelteni az idén is a zöldmezőkiál­lítás. Ezeken az oktató jellegű cso­portokon kívül gazdag anyagot állí­tanák ki a baromfi, halászati, méhé­szeti, erdészeti, facsemete, borászati és szőlészeti, háziipari és iparművé-, szeti, dohány, mezőgazdasági ipari és élelmiszeripari, valamint a mezőgaz­dasági gép- és eszközkiállítási cso­portokban. A vadászati kiállítás ke­retében a berlini nemzetközi kiállítá­son számos magas díjazást nyert leg­jobb magyar trófeákat állítják ki va­dászaink, .amelyek bizonnyal nagy ér­deklődést és elismerést fognak kel­teni. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, és Tenyészállatvá­sár Reridezőbizottsága. X Fölszámol a'Komáromi Általános Hitelbank. A huszas évek végén meg­alapították Komáromban a Komá­romi Általános . Hitelbankot, mint a Szlovák Általános Hitelbank affiliált intézetét. Hogyeerre az alapításra mi­lyen nagy szükség volt az akkor már hat különféle pénzintézettel biró Ko­máromban, legjobban igazolja az, hogy az intézet néhány évi működés után kénytelen volt a fölszámolás út­jára lépni. Most a Komáromi Általá­nos Hitelbank január 24-ére a Légió­­banka helyiségébe rendkívüli közgyű­lésre hívja egybe a részvényeseket s következő tárgyakat tűzte ki a na­pirendre: a felszámolók jelentése, az 1932, 1933, 1934 és 1935, valamint az 1936 évi mérlegek előterjesztése, ha­tározathozatal az alaptőke és a tar­talékok megfelelő leírására, felolva­sása annak az átiratnak, amelyet a Szlovák Általános Hitelbank intézett a komáromi intézethez és amelynek értelmében a pozsonyi bank, mint fő­­hitelező, a többi hitelezők kielégíté­séig lemond a vele szemben fennálló tartozások megfizetéséről, ha az alap­tőkét és a tartalékokat leszállítják. Az 1936 december 31-éről kelt mérleg 200.000 K alaptőke mellett 223.472 K veszteséget mutat ki. A künnlevősé­­gek 711.167 és a hitelezők követelése 674.775 koronát tesz ki. X Mennyi pcrmetlé szükséges a gyümölcs téli permetezéséhez? Erről ír a Növényvédelem és Kertészet leg­újabb száma. Cikkeket közöl még a verébmentes cinkeetetőről, a nyúlrá­­gás elleni védekezésről, a téli gyü­mölcs érésének szabályozásáról, a pince penészéről, a gyümölcsfák met­széséről, a borok savtalanításáról, a szőlő trágyázásáról stb. A dúsan il­lusztrált, színes gyümölcsképet is köz­lő két szaklapból a »Növényvédelem« kiadóhivatala (Budapest V., Vécsey u. 4.) díjtalanul küld e lapra való hi­vatkozással egy alkalommal mutat­ványszámot. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik résztvévc mély fájdalmamban, megbol­dogult férjemet Hludky Rudolfot elkísérték utolsó útjára, ez­úton is tolmácsolom hálás kö­­szönetemet úgy a magam, mint a rokonság nevében. özv. Hladky Rudolfjáé. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a kedves isme­rősöknek és jóbaráLoknak, akik felejthetetlen drága ha­lottunk Fleischmann Hermanne temetésén resztvettek, vagy más módon igyekeztek mér­hetetlen fájdalmunkat enyhí­teni, ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents