Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-10-15 / 42. szám

4 oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. október 15. Apróságok a nagy napokból Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban Rafael Plargif itiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii cégnél Komárno, Városház ucca *1 Általános munkakötelesség Csehszlovákiában Mióta Németországban felállították a munkatáborokat, amelyekben a munkanélkülieket gyűjtik össze köz­munkák elvégzésére, több európai ál­lam foglalkozik azzal a gondolattal, hogjr ezeket a táborokat szintén felál­lítja, annyival is inkább, mert Német­ország eme nagyszerű kezdeményezé­se kitünően bevált. Csehszlovákiában évek óta tervezgették az intézmény bevezetését, de a szocialista pártok nem találták ezt alkalmasnak a' mun­kanélküliség megszüntetésére s inkább tartották helyénvalónak azt, -hogy a munkanélkülieket pénzbeli segélyben részesítsék, ami pedig hosszú évek alatt milliárdokat emésztett föl, anél­kül, bog}’ valami reális baszna lett volna belőle a köznek. A Syrovy-kormány most rövidesen megvalósítja Csehszlovákiában is a munkakötelezettséget, amelyre vonat­kozólag a tegnap tartott miniszterta­nács elhatározta, bogy rendelettel megszervezi a niunka­­alakulatokat. A rendelet szerint a munkanélküliek 18 évtől kezdve innnkakülöiülményckbe (munkai á­­borokba) soroztainak be, ahol la­kást, ellátást, egyenruhát és nuink-i­­szervezeti számat kapnak, ezenkívül bizonyos minimális napidij.il is. A nős és családos munkanélküliek hozzátartozói pedig bizonyos ellátási napidíjban részesülnek. A munkaalakulatokba besorozott sze­mélyeket köti a munkakötelezettség s a reájuk bízott munkát rendben, lel­kiismeretesen és vonakodás nélkül kö­telesek teljesíteni. A munkatáborban való tartózkodás alatt senkinek sincs jogigénye munkanélküli segélyre. Ezt a jogigényt elveszíti az is, aki nem jelentkezik a munkatáborba, bár mun­kája nincsen. A rendelet arra kötelezi a munka­adókat, hogy az üzemükben szabaddá vált munkahelyeket nyomban jelent­sék be s a munkatáborokból megfe­lelő munkásokat kérjenek. A szabad­dá vált munkahelyeken lehetőleg azo­kat kell alkalmazni, akiknek családi viszonyaik ezt különösen indokolttá teszik. A cseh sajtó ezzel kapcsolat­ban azt írja, hogy a munkatáborokkal elsősorban Jcözútakat, vasutakat és egyéb közmunkákat fognak építtetni. Komárom, az idegváros Az elmúlt napok alatt, míg a vegyes* bizottság tárgyalásai folytak, ez a város csupán idegéletet élt. Megállt a munka még ott is, ahol ilyenkor lelt volna a leg» több tennivaló. A hivatalokban cigaretláz* tak és a delegációk tárgyalásáról beszélget» tek. Ha kértem tőlük valamit, bosszúsan és csodálkozva kérdezték, hogy még ilyenkor is közönséges földi dolgokon jár az eszem? Az iparosműhelyben ünnepi csend, az alkalmazottak még nem jöttek vissza a mozgósításból, a gazda pedig valohol az utcasarkon mentette a kátyubajutott kül* ügyi helyzetet. A kereskedő üres, kivá* sárolt boltjában alig várta, hogy valami olyan utasítás jöjjön, hogy be kell zárni, ő nyomban benne volt. Bezárt, mert ok» tóber 6*ika volt, lehúzta a redőnyt, mert megszületett a szlovák önállóság, becsű» kott, mert egy felelőtlen ifjú végigfutott az utcán, vagy mert a Duna másik olda* Iáról énekhangokal hozott a favaszias őszi szellő. A bankoknak nem volt dolguk, a betétrendelet óta megszűnt a forgalom, a bíróságok a tárgyalásokat készséggel ha* lasztotrák el jobb időre. Fél város állandó permanenciában volt a Baross utcában, Kishíd utcában, Kórháztéren, hogy el ne mulassza ünnepelni a békedelegációt. Az ebéd késett, a rétes elégett, a tej kifutott, az étel megkozmásodolt, mert a háziasz* szonyok állandóan az utcán tárgyalták az eseményeket. Ha valakit nem találtál ott* hon, egész biztosra mehettél a Centrálba, ott megtaláltad őt a messzevidékről, a hosszú magyar határszél minden városából falujából ideseregletf aggódó arcok közölt. Biztatta az egyik várost, amely 24 órán belül idegen megszálló hadsereget kért, különben nem vállalják a rendért a fele* lősaégef, lelket öntött a másikba, amely jövő sorsáért aggódott, vitázott a harma*­­dikka), amely elképzelhetetlen hamis hírek hallatára veszítette el reménykedését. Egy nehéz hét alatt senki sem dolgozott, nem fizetett, nem főzött. Vájjon miből éltek itt az emberek? S mit fognak csinálni ez» után? Kávéházi Kányák A Centrálbeli hadiszálláson állandó voll a sürgés»forgás. Csupa ideges kíváncsiság. Ott tolongott a beszélgető asztalok körül fiatalja»öregje, apraja*nagyja, bedugta a fejét itt is, ott is az állítólag jólinformáltak fejgyürüjébe, elkapott itt is, ott is egy*két szót, a, tin szaladt a másik kávéházba, vendéglőbe, kaszinóba, körbe s ott ő lett az érdeklődés középpontivá. Adta a bá* mulatósán tájékozottat, két szóval elintézte a delegációkat, diplomatákra, képviselőkre, külföldi újságírókra csak per Gyurka, Pipi, Sanyo stb. hivatkozott s ha valaki kétségbe merte vonni állítását, pirulás nél* kül vágta oda, hogy: „Magától Kányától hallottam 1" S ami a legcsodálatosabb, el is hitték neki. Mert az emberek ma min« dent elhisznek. Most ezek a kávéházi Kányák is állástalanokká, munkanélkü* liekké lettek. Jelszavak népszerűsége A magyarországi delegáció mindenna* pos fogadtatásánál a közönség kórusban szavalta a fölkapott jelszavakat. Ezek a jelszavak aztán terjedtek és népszerüsödtek, sőt idővel módosultak is. így Parassin járási főnök nem találta a kávéházi soka* dalomban a felöltőjét. Kereste, kérdezés' ködöd a pincéreknél és ismerősöknél s elpanaszolta, hogy a kabátban vannak a kulcsai, iratai, stb. Kauzál dr. odaszól hozzá: — Kiáltsd el, hogy „mindent vissza!“ A delegációfogadás negyedik napján éppen akkor, mikor az előkelő aulók át» robogtak a Nádor utca kereszteződésénél, több alaposan megrakott teherautó is kény* felen volt megállni. Az egyik jelszózenger meglátja és a legnépszerűbb jelszavakat nyomban megfejeli imigyen: Min»dent* visz*nekl Aztán ez állandósult és általá* nos közkedveltségnek örvendett is a tár* gyalások alatt. Fő a városszépítés Az Otthon kávéház előtt álldogált a dologkerülők egy töredék társasága. Miről beszéltek volna másról, mint arról, hogy soká húzódnak ezek a tárgyalások. Dönt* senek már erre, vagy arra, de ezt a huza* vonáf nem lehet már bírni idegekkel. Az egyik rossznyelvü ácsorgó közbeszól: — A város szed pontjából vizsgálva a dolgot, nem is olyan sürgős ez a döntés. Mert ime itt van előttünk a Földműves Kölcsönös Pénztár félig felépüli palotája, mely igy — állványaival — semmi esetre sem válik a város díszére. Hát legalább addig ne fejeződjenek be a tárgyalások, mig ez teljesen el nem készül, mert aztán itt marad a nyakunkon befejezetlenül, a jó Isten ludja meddig 1 Kívánsága — sajnos ~ nem teljesült. A felvetett probléma tehát probléma ma* radt továbbra is. Köpönyegforgatás Az esetleges változás hírére hirtelen magasra szökött a nemzeti önérzet hőmérője. És amint ez már történni szokott, rendszerint azok szorongat­ták hónuk alatt a legfeltűnőbb és legnagyobb hőmérőt, akik azelőtt hét­rét görbültek a hatalom előtt. Egy ilyen újmagyar minden mást meg­szégyenítő tenyérnyi kokárdadísszel a mellén jelent meg a 'hosszúnapi isten­tiszteleten. Egyik hitsorsosa nézte, nézte egy darabig, majd egyet gon­dolt, kifordította a felöltőjét és úgy vette fel. Ijedten rohantak hozzá a körülállók, azt hitték, -hirtelen meg­zavarodott az elméje, ő azonban ép­eszű magyarázatát adta furcsa visel­kedésének, mondván: Ha másnak szabad, nekem is szabad kifordítanom a köpönyegem! R keresztvíz Az utolsó nap egyoldalú verekedés­be fűlt. Egyoldalú volt, mert csak a rendfentartó karhatalom verekedett, míg a tüntetők rohantak a szélrózsa minden irányába. Ebben a tumultus­ban „igen sokan szenvedtek ártatla­nul. így belekerült a krédóba egy ifjú is, akinek a tüntetéshez igazán A Keresztény Munkás Szakszervezel által indított gyorssegélyakció a leg­nagyobb elismerésre méltó eredmény­nyel zárult. Komárom magyar közön­sége ezúttal is megmutatta, hogy a nyomorral szemben nem érzéketlen és még a mai nehéz időkben is szíve­sen hoz áldozatot az ártatlanok köny­­nyeinek letörlésére. Asszonyok, fér­fiak vállvetve serénykedtek a nélkülö­zésnek kitett, kenyérkereső nélkül maradt családok támogatásában és sokan szívesen vonták meg maguktól jis a falatot csak azért, hogy azt más­nak, náluk még elesettebbeknek jut­tassák. A legnagyobb elismerés illeti azokat a hölgyeket, akik a jótékony egyletek elhatározása értelmében házról-házra járva szedték össze az önként felaján­lott adományokat. Dr. Aranyossy Endréné, Argay Lajosné, Baross Já­­nosné, Bartos Frigyesné, dr. Borka Gézáné, Dosztál Józsefné, Erdős Vil­­mosné, Gerstner Helga, Huber János­­né, özv. Kathona Sándorné, dr. Kállay Endréné, Kovách Tihamérné, K. Le­­dermayer Ilona, dr. Mihola Ferencné, ifj. dr. Mohácsy Jánosné, ifj. Nagy Já­­nosné, Reéb Irén, Schwarzer Károly­­né, Szombathy Viktorné, Tomaschek Dezsőné a segéh’ sürgős voltára való semmi köze nem volt, s aki legfeljebb avval szerzett magának érdemeket a megverésre, hogy két nappal előbb kikeresztelkedett. Az ifjú élelmes ap­ja ezt a véletlent is kamatoztatni akarta s panaszkodva dicsekedett, hogy az ő fiát is megverték. A pa­nasz egyik hallgatója nem is bírta megállni, hogy a fájdalmas apától meg ne kérdezze: — Csak nem verték le róla a ke­resztvizei? Fölösleges plakát A vegyes delegáció tárgyalásainak megszakadását követő reggelen sárga plakát vetett véget az ünnepeknek s betiltotta a zászlók és kokárdák kitű­zését. Hát ez a hirdetmény teljesen fölöslegesnek bizonyult, mert mire megjelent, már több házról eltűnt a zászló, a legtöbb gomblyuk hétköz­napi ürességgel tátongott. Önként, minden hatósági kényszer nélkül. Mert hiszen a zászlódísz csupán az itt időzött magyar delegáció tiszteletét kívánta külsőleg nyilvánítani. Az örö­möt és reményt az a másik zászló- és kokárdadísz jelentette, amely elsőíz­­ben jelent meg városunkban. Ez is csak három napig tartott s három nap után szintén önként, szintén ha­tósági beavatkozás nélkül tűnt el. Semmi sem tarthat örökké s azokra a zászlókra még bizonyára szükség lesz. Ezért határozta el maga a polgárság nyomban, mihelyt a tárgyalások si­kertelenségéről értesült, hogy elteszi a zászlókat és kokárdákat jobb időkre. Mz utcát záróra körül A 9 órai utcai záróra alól csak azok kaphatlak felmentési, akik meg tud­ták indokolni ez iránti kérelmüket. Egv ifjú férj szintén kérL és kapott ilyen kimaradási engedélyt s mikor ezt a rendőrlisztviselő átnyújtotta ne­ki, így szólt hozzá: — Méltóztassék. De kölelességsze­­rííen figyelmeztetem, hogy ez az ügy­nek csupán hatósági része. A gyakor­lati kivitelhez azonban még további engedély is szükséges. További engedély? — kérdi az ifjú férj csodálkozva. — Igen. Méltóztassék még a ked­ves felesége őnagyságával is aláírat­ni, mert a házi fenyítékért nem vál­lalunk felelősséget. Egy másik úr akkor fordult kima­radási engedélyért a rendőrséghez, amikor a delegációk tárgyalása már végleg megszakadt. A szolgálattevő udvariasan felvilágosította az illetőt, hogy ilyen engedélyre már nincs szükség, mert hisz csak a tárgyalások tartamára szól a személyi korlátozás. Az illető úr erre csendesen megje­gyezte: — Szóval ismét teljes békebeli ál­lapot! tekintettel kellően nem értékelhető és meg nem hálálható ügybuzgalommal az első kérő szóra siettek a Kér. Mun­kás Szakszervezel támogatására és se­gítségére, miáltal elérhetővé vált, hogy a gyorsnak tervezett segély valóban gyors is legyen és még kellő időben, a végszükség beállta előtt eljusson az arra rászorulókhoz. Rövid négy nap alatt 12.256 koronái összegyűjteni ebben a leszegényedett városban oly kápráztató eredmény, amilyenhez fog­ható kevés volt még városunkban. De a készpénzadományokon felül igen sok természetbeni felajánlás is tör­tént, amint ezt az alábbi részletezés mutatja. Mihelyt a fenti adományok nagyobb része összegyűlt, a szakszervezet veze­tősége értekezletre hívta össze a be­kapcsolódott jótékony egyesületek ve­zetőit, hogy a segély szétosztása tekin­tetében határozzanak, a szakszervezet pedig összeírta azokat a hadbavonult családokat, amelyek a segélyre való­ban rászorulnak és támogatásra érde­mesek. Az értekezleten a szakszerve­zet vezetőségén kívül Bartos Frigyes­né, Gestner Helga, Kőváry Józsefné, özv. Papp Kovách Elemérné és dr. Soós Imréné is jelen voltak, akik té­telről tételre átvizsgálták a segélyre és az összes Szőrmebundáh szőrmefélék legnagyobb w<idlas»aég«l»aq fokarik József z u c s m r nél Kom ár no, raasaryk utca szerezhetők be. Átalakítások és javítások szakszerűen, előnyös árban. Szőrme bizalom dolga, ezért csak megbízható szűcs mesternél legjobb beszerezni. Gyorssegély a hadbavonultak családtagjainak

Next

/
Thumbnails
Contents