Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-09-24 / 39. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. szeptember 24. gyorsan segít a végtagok és az izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghü éseknél. Legyen biza­lommal aTogal iránt. Egy kísérlet meQgyőzi.Számtalanor.osielis mérés. Az összes gvógyszertá­­rakbanKí 12'-és21’50ái ban kapható.^ idők eseményeinek hatása alatt oly- j annyira vérzett. Ez a fájdalom nemcsak engem és kormányunkat, hanem mindnyájun­kat egyforma mértékben sújtott le, Bízom, és ti is bízzatok államunk sorsának jobbr»fordulásában, — fejezte be beszédéi Benes elnök el­­csukló hangon. Egész éjjel tüntetett Prágá­víselőil és a nemzetiségek képvise­lői! is bevonja. Az új kormány még a déli órákban megalakul!. Az uccai tüntetések is folytatódtak és a tömeg, amikor meghallotta, hogy nemzeli koncentrációs kormány ala­kul katonai körök részvételével, üdv­rivalgásban tört ki. Az új prágai kor­mány délután megalakult és a mi­niszterelnöki és nemzetvédelmi tár­cákat Sirovy hadseregfelügyelő kap­ta. Az új kormány tagjai között sze­repelnek : Külügyminiszter: dr. Krofta, bel­ügyminiszter: Oemy János, volt mor­vasziléziai tartományi-elnök, földmí­­velésügyi miniszter: dr. Reich Ede, vasutügyi: dr. Kamenicky Henrik, pénzügyi: dr. Kalfus, postaügyi: dr. Dunovsky Károly, iskolaügy: dr. Schubtr! Ferenc, unifikációs: dr. Fritz József, egészségügyi: dr. Menti, népjóléti: dr. Horák, kereskedelem­ügyi : dr. Janúcst'li János, közmunka­­ügyi: Nosál tábornok, igazságügyi: dr. Fajnor "Vladimir. Tárcanélküli mi­niszter: Bukovsky Stanislav, dr. Zcnkt Péter, Prága főpolgármestere, és Vavrecka Hugó. Hlftteics állapot három hónapra az egész országban Három hónap alalt korlátozhatók az alkotmánytörvényben biztosított szabadságjogok: a személyes szabadság, a lakás- és levéltitok ériníheíeílensége és a sajtószabadság. ban a lőnie». A csehszlovák rádióállomások a csütörtökre virradó éjszaka közölték a kormány kiáltványát, mely hangoz­tatja, hogy a kormány kénytelen volt az angol és francia kormány nyomá­sára elfogadni a javaslatot. Ha ez! nem tette volna, akkor magára ma­radi volna. A jelenlegi kormányzat megkísérli majd, hogy az új életlehe­tőségek mellett tovább vezesse az ál­lam ügyeit és reméli, hogy az egybe­hívandó nemzetgyűlés magáévá teszi a kormány mostani elhatározását. Hajnalig tartó tüntetések zajlottak le Prágában és a lobbi cseh városok­ban a halározat kihirdetése után. Igen nagy tömeg gyűlt egybe a Hradzsin előtt, amely szidalmazta Franciaor­szágot, Angliát és Németországot. Ellenben éljenezte a tömeg a Szov­jetuniót. A szavalókórusok a Hradzsin előtt a katonai diktatúrát követelték. Már-már fenyegető jellegűvé kezdeti válni a tüntetés, amikor megjelent Si­rovy tábornok, hadseregfőparancs­­nok, aki rövid beszédben igyekezett megnyugtatni a tüntetőket. A Hoclzsa-kormány lemon­dása. — Sirovy tábornok az új miniszterelnök. Csütörtökön délelőtt a prágai rá­dió a következőket jelentette: A csehszlovák kormány elhatároz­ta, hogy a rendkívüli eseményekre való te­kintettel az eddigi koalíciós kor­mányt kibővíti és ezért a jelenlegi kormány a köztársaság elnökének benyújtotta lemondását, hogy az új kormánykoalícióba a hadsereg kep-A minisztertanács múlt pénteki ülé­sén hozott határozata szerint a rendkívüli intézkedéseket az ál­lam egész területére bevezetik há­­roinhónapi időtartamra. Ezzel slz intézkedéssel egyes - az alkotmány törvényben biztosító 11 szabadságjogokat fölfüggesztenek, il­letve korlátoznak. Nevezetesen megengedhető a beavatkozás a sze­mélyes szabadságba, a lakás és le­véltitok szentségébe, továbbá a gyü­lekezési és egyesülési szabadságba, szükség esetén a sajtószabadság korlátozása is eszközölhető. További intézkedéseket a rend­kívüli intézkedésekről szóló tör­vény 11. paragrafusa alapján az or­szágos elnökök adhatnak ki. A jelen hirdetmény nyomban hatály­ba lépett szeptember 17-én való ki­hirdetése napján. A kormány ez intézkedése az 1920. évi 300. számú, a rendkívüli intézke­désekről szóló törvényre támaszko­dik. Ezt a törvényt ugyanaz a forra­dalmi nemzetgyűlés hozta, mint a sza­badságjogokat biztosító alkotmánytör­vényt. Ezt a törvényt a kormány a mai napig hivatalos magyar fordítás­ban nem adta ki. A törvény teljes szövegét a forga­lomban lévő magyar magánfordítás alapján alább közöljük: Az 1920. évi április 14-én kelt 300. T. és R. Gy. sz .törvény a rendkívüli intézkedésekről: A csehszlovák köztársaság nemzet­gyűlése a következő törvényt hozta: 1. §. Háború alatt, vagy ha az ál­lam belsejében olyan események ál­lanak be, amelyek az állam sértetlen­ségéi, köztársasági formáját, az alkot­mányt vagy a köznyugalmat és ren­det veszélyeztetik, ezen törvény alap­ján az alkotmánylevél 107. 112, 113 és 116. §§-ai és a személyes szabadság, a házjog, valamint a levéltitok védel­méről szóló törvény által biztosított szabadságjogokat korlátozó, vagy megszüntető rendkívüli intézkedések és ezzel összefüggő egyéb intézkedé­sek is lehetők. 2. §. Az ezen törvény által megenge­dett rendkívüli intézkedések legföl­jebb három hónap tartamára és csak annyira rendelhetők el, amennyire az állam sértetlenségének, köztársasági formájának, az alkotmánynak védel­mére és a köznyugalom és rend hely­reállításához elkerülhetetlenül szük­ségesek. 3. §. A rendkívüli intézkedésekhez a kormánynak a köztársaság elnöke által jóváhagyóit határozata szüksé­ges. 4. {5. A kormány határozata, amely­ben pontosan felsorolandó, hogy a rendes szabályoktól mely eltérések és mely helyi és időbeli határok között rendelteinek el, kormányrendelet alakjában kihirdettetik a Törvények és Rendeletek Gyűjteményében, a Árulás Irta: Bethlen Margit A három fiú hirtelen megtorpant. A kis villanylámpa apró kattogással kialudt és a vak sötétség úgy borult rájok, mint valami fekete szemfedő, alig enyhítve a szürke árnyék által, mely a vastagfalú régi épületben a nagy függönynélküli ab* lakok helyét jelezte. Lépések. Léptek és hangok. És pe* dig nem lábujjhegyen való osongatás, fél* hangon való sugdosódás, minden lépés* nél megállva és hallgatózva, hanem tiszta, világos, hangos beszéd és végzetszerűen nyugodt és biztos járás: tanárok, nem fiúk, a tény elvitathatatlan volt. A három fiú nem pillanthatott egy* másra, a sötét ég fekete fátyla miatt, mely őket körülvette, de egy és ugyana* zon kérdés alakult ki bennök ; mi a csuda keresnivalója lehet a tanároknak éjszaka* nak idején az épületnek eme részén, ahová senki sem járt, ahogy a leckére szánt idő letelt ? A hálószobák, az ebédlők, minden, ami nem függött szorosan össze a tanulással, a túlsó szárnyban volt elhe* lyezve, de még ha valameiyikök a tan* termek egyikében is felejtett volna vala* mit, itt... mi keresni valója lehetne itt, ahol kizárólagosan vizsgatermek sora* kozlak egymás mellé és még napközben is csak az a tanár téved be, akinek va* iami a vizsgákkal összefüggő tézist kell kidolgoznia ? Milyen büszke ég töltötte el leikö­ket tavaly, amikor a három jelesen éréit, a matúra után félrehívta őket és miután örök titoktartást fogadtak, elárulta nekik az iskola nagy titkát, az íróasztaUfiókot, melyben az összes, a matúrára vonatkozó kérdéseket tartotta a tanári kar és átadta nekik úgy a fiók, mint a szoba kulcsát, hogy azt a matúra végeztével megint lo* vább adják a következő osztály három legjelesebb tanulójának. Ezt a szokást húsz esztendő óta hűségesen betartotta az iskola és soha még nem fedezte fel őket senki. Mi történhetett ? Hármukon kívül senki sem tudott róla, az osztály többi tagja annakidején megkapta volna a kérdések sorozatát, hogy idejök legyen készülni rájok, kérdezősködés vagy ma* gyarázat ki volt zárva, ök pedig... ők nem mondták el senkinek, hiszen az azo* nos lett volna az öngyilkossággal... az egyik fiúnak, Beregi Palinak, hirtelen el* akadt a lélegzete. Egy ember volt, aki hármukon kívül tudott a dologról, de az... az lehetetlen, hogy elárulja őket! örök barátságot esküdtek egymásnak az első esztendőben, hét éve van már annak, amikor két árva, elhagyott kis fiú, az egyedüli magyarok a sok osztrák között az óriási bécsi iskolában, egymásban ke* resiék és találták meg az elhagyott ott* hon utolsó foszlányait. Mindent meg* oszlottak azóta, örömöt, bánatot, apró titkokat és egetverő reményeket és Pali oly természetesnek érezte a nagy kitün* tétést és felelősséget, mely reá hárult, Erdély Gáborral megosztani, mintha csak önmagában gondolkodott volna hangosan. Csak egy dolog volt, melyről még egymással sem beszéltek soha: az a szerelem, jobbanmondva imádat volt, me* lyef egyformán éreztek a gyönyörű szép Kemény Kata iránt, aki huszonhárom esztendős volt és özvegy, barnahajú és kék szemű és kinek egész lényét körül* sugározta az elmúlt bánat és eljövendő boldogság és élet sejtelmes glóriája, aki fiatal volt, oly imádandóan fiatal és mé* gis oly kimondhatatlanul vénebb, mint a két fiú, kinek nagy, ügyefogyott, komoly mély, gyerekes szerelmét kacagva fogadta ei. Nem is lehetett haragudni reá, olyan ártatlan dolog volt az egész, félig lesi* véri, félig anyáskodó, de mindenekfölött asszonyi viselkedés a hat évvel fiatalabb fiukkal szemben, kiknek lángoló, égő szive épp arra volt jó, hogy megteremtse azt a lömjénillatü légkört, melyet minden asszony, legyen öreg, vagy fiatal, maga körül szeret érezni. Lángoló írás volt a falon, amely világító betűkkel hirdette, hogy ő szép és szerelemre van teremtve. Kata pedig fiatal volt még, és várta az életet és boldogságot. Természetes, hogy szemében gyér me* keknek számítottak és, hogy soha, egy pillanatig sem gondolt reájuk jövőjével összefüggésben. De az ő számukra .. . az ő számukra Kata volt a jelen és jövő, a világosság, az élei és a boldogság. Életnek csak azok a napok számítottak, amelyeken láthatták őt. Érette tanultak és dolgoztak, ő érette igyekeztek törik* \ szakad megszerezni az ösztöndíjat, amely* nek segítségével majd, valamikor, a tá* vol jövőben, hat, hét, nyolc esztendő múlva, megküzdhefnek szivéért és kezéért. Az ösztöndíj. Pali úgy érezte, hogy szívét jeges kéz markolja meg. Ha itt ta* i iálják ... itt, ahol lehetetlen a tagadás ... még ha nem is csapják ki azonnal, de az ösztöndíj, — annak vége, örökre. Pedig itt Őszi divatújdonságok! A speciális gyürhetetlen gailéru »Novel a« férfi ingekben, férfi—női kötöttáruk, ernyők, relikülök, kofferok! I# * I * Szabott áraki Kalman 111111 divatái'uháza Komárom, Klapka íér 9. központi hivatalos lapban és az ille­tő terület hivatalos lapjában. Ezen rendeletnek a köztársaság elnöke és a kormány tagjainak legalább kéthar­mada által, beleértve a kormány el­nökéi, vagy elnökhelyettesét (ennek helyetteséi), aláírottnak kell lennie. 5. §. A személyes szabadság, a ház­jog és levéltitok védelméről szóló al­kotmánytörvény tekintetében a követ­kező kivételek engedélyeztetnek: 1. A 3. §. határideje <8 napra hosz­­szabbíttatik meg. 2. Az állami biztonsági hatóság a 4. §-ban felsorolt intézkedéseket a törvényben előírt eseteken kívül is megleheti. Ha ilyen intézkedés téte­tett, akkor az illető ellen nyolc na­pon belül a rendes büntetőeljárás megindítandó; különben ezen intéz­kedés hatályon kívül lép. 3. Az 5. §. szerinti szahadonbocsá­­lás óvadék letétele ellenében kizár­ható, amennyiben az ezen törvény 12. §-ában nevezett bűncselekmények­ről van szó. 6. §. Az állami biztonsági hatóság a 12. §-ban nevezett bűncselekmények miatti büntetőeljárás céljából bírói megbízás nélkül is mindenkor esz­közölhet házkutatásokat. 7. §. Az állami biztonsági hatóság Tevelek lefoglalását és felbontását bí­rói megbízás nélkül elrendelheti. 8. §. Egyesületek és fiókegyletek — kivéve közkereseti egyesüléseket — külön hatósági felügyeletnek, vagy külön feltételeknek rendelhetők alá: működésük beszüntethető és új egye­sületek és fiókegyletek alakítása az illetékes hatóság beleegyezésétől te­hető függővé. 9. §. Az állami biztonsági hatóság gyűlések megtartását oly helyeken, amelyek a közforgalomra szolgálnak, egyáltalán megtilthatja. Egyéb gyűlé­sek megtartását hatósági engedélytől teheti függővé; ezen korlátozás nem volt a markában, senki, talán Gábort ki* véve, nem ragadhalfa volna el tőle, azt az egész iskola ludia. Kettejök között ál* loti a verseny. Ha ő kiesett, akkor nem volt senki, aki . . . nem, nem, hogy is gondolhatott ilyen aljas dologra 1 Gábor, a barátja, aki lelkileg testvérnél is köze* lebb állott hozzál Majdnem bűnbánólag hallgatta végig Gábor kérdéseit, izgatott együttérzését, mi* után a leleplezés után a háló*lerembe küldték őket, hogy ott várják be másna* pig a tanári kar döntését. De a gondola* íai most is csak Kata körül kóvályogtak, mialatt alvást színlelt, hogy megmeneked* jék a további beszédtől, Katára gondolt és arra, hogy miképpen lehelné lehetővé, hogy holnap lássa és beszéljen vele. Kel* leit, hogy lássa, hogy elmondja neki, még ha azután... ej 1 mit törődött ő most az* zal, hogy mi lesz azután. Mivel pedig az, amit az ember el akar érni olyankor, amikor semmi árat sem saj* nál érte, rendszerint sikerülni szokott, Pali másnap tizenegy óra tájt észrevétlenül ki* szököit, átrohant Katához, és szinte fül* dokolva az izgalomtól kiöniötte szivét, el* mondta az éjszaka eseményeit, az ösztön* díj valószínű elvesztését és saját aljas gya* nuját Gáborral összefüggésben, miket Kata megértőén hallgatóit végig, úgyhogy a fiú kissé könnyebb szívvel indult el hazafelé. De alig hogy kint volt a kapun, észre* velte, hogy otthagyta sapkáját. Visszafor* dúlva, nevetés hangja ütölte meg fülét és ahogy az ajtót csendesen kinyitotta, Ka* tál látta hálta! ülve, a lelefon*kagylóval kezében: — Nem képzeled, milyen furcsa volt,

Next

/
Thumbnails
Contents