Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-09-24 / 39. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvenkilencedik évfolyam 39. szám Szombat, 1938. szeptember 24. Alapította: néhai TUBA JANOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Előfizetés: egész évre 50 Ki, fél-Felelös szerkesztő KALLAY ENDRE DR. évre 25 Kő, negyedévre 12.50 KŐ Külföldre egy évre 75 Kő Egyesszám ára 1 Kő Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZS1GMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkésztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Dr. Fegyelem a bizonytalanságban Csehszlovákia kormánga elfogadta az angol-francia határrendezéss javaslatot A prágai rádión hozta nyilvánosságra a kormány elhatározását lemondok a Hodzsa-kormáng Sirovy hadseregparancsnok kormánya Sorsdöntő órákat élünk. A katlan forr s a bug'yogó lé mindég újabb és újabb darabokat dob a felszínre, hogy a következő pillanatban ismét magával ragadja őket a fenékre. A helyzet bizonytalan, állandóan változó. Amire az elébb még esküdni mertünk volna, a következő órában már a múlté. A jó Istenen kívül senki sem tudja, mi újat hoz a holnap, a következő óra, vagy akár a következő pere. Az ilyen abszolút bizonytalanságban az a helyzet ura, akinek fegyelmezettek az idegei, helyén van a szíve, nyugodtan működik az agya, akit nem ragad el a meggondolatlanság. Az itt élő magyar nép eddig ilyennek bizonyult. Imponáló fölénnyel vette tudomásul a rendelkezéseket, amelyek pedig alkalmasak leitek volna arra, hogy kihozzák hagyományos sodrából, nem zavarta ősi nyugodtságát a határátkelés átmeneti korlátozása, nem billentette ki egyensúlyából a bankbetétek kifizetésének megszorítása, — igaz, hogy ott neki csak adóssága van, — nem kapaitn cl a sok lázas tevékenység, sürgős csomagolás és nagy képűségek. Végezte mindennapi munkáját csak úgy, mint inaskor, nyugodtan tért pihenőre, jó étvággyal fogyasztóija el szerény táplálékát. Majd elintézik az ő dolgukat azok, akik arra vállalkoztak, akikben mindig bízott, akikre nyugodtan rábízta sorsát. Az utóbbi egy két napon azonban mintha elszakadt volna a kötélidegzet, elfogyott volna a csodálatos türelem, csordultig telt volna a pohár,Sürgős és nagyobb arányú bevásárlások a tehetősek részéről, áremelés és egyéb külső tünetekben jelentkezett ez. A feszültség közepette azon sem lehelne csodálkozni, ha az évek óta elfojtott vágy, az éveken keresztül eltűrt bánásmód kiváltotta volna ezeket a rendellenességeket a legnyugodtabb Miiekből is. Húsz év hosszú idő, de különösen hosszú a kisebbség kenyerén eltöltött húsz esztendő. Mi azonban mégis azi hisszük, hogy ez csak látszat, csak idegen eredetű tünet, amelyhez a magyar léleknek kevés köze van. A lázas bevásárlás nem a ieszegényedélt magyar nép részéről nyilvánult meg, s akik mégis beleestek, csak majmolták a beijedteket, az úgynevezett előrelátókat. A? áremelés viszont mindig velejárója a nagy keresletnek s ha nem lépi át a jogos és indokolt határokat, természetes közgazdasági jelenség. Ami pedig a többi rendellenességet illeti, a körülmények arra engednek következtetni, hogy azsán provokatőrökkel van dolgunk, akiknek érdekükben áll, hogy a magyarságot dezavuálják és így szigorúbb fellépés szükségességét indokolják a magyarsággal szemben. A magyar népnek nincs szüksége kilengésekre. Stibrny írja egyik vezércikkében, hogy a nemzetnek bátorságra van szüksége, hogy meghallgassa az igazságot. A magyar nép bátran tekint az igazság elé, hiszen húsz év óta mást sem tesz, mint igazságot követel és hisz a történelmi erők igazságában. A húsz év alatt állandóan hangoztatta, hagy békés úton küzd jogaiért, inert tudatában volt annak, hogy az Igazságot megölni nem lehet, csak clkábítani, amely kábullságból egyszer egészen biztosan felébred. Komárom, szeptember 23. Három napi idegfeszítő drámai tanácskozás után szerdán, szeptember 21-én este nyolc órakor a prágai rádión közzétette a csehszlovák kormány, hogy elfogadja az angol-francia javaslatot, amely Csehszlovákia új határrendezésére vonatkozik, s mely a szudétanémetek és a többi nemzetiségek által lakott területeknek az illető nemzetiség anyaországához való csatolását mondja ki. A prágai várban tartott, úgyszólván szakadatlan Jázas tárgyalásokat tudvalévőén a Londonban összeüli angol-francia tárgyalás idézte elő, amely tárgyaláson Nagy brit a írnia és Franciaország kormányainak elnökei és külügyminiszterei beszélték meg a csehszlovákiai nemzetiségi kérdést és állapodlak meg abban a javaslatban, amely a hónapok óta vajúdó kérdés radikális megoldását egyedül az új területrendezésben találja célravezetőnek. Daladier francia miniszterelnök és Bonnet francia külügyminiszter vasárnap délelőtt érkeztek Londonba, ahol azonnal megkezdték a tanácskozást Chamberlain miniszterelnöknél. A brit miniszterelnök pontosan tájékoztatta a két kormányt Hitler: német birodalmi kancellár szándékairól és a minisztereknek délután nyit a tkozniok kellett arról, hogy milyen álláspontot foglalnak el a szudétanémet területek német annexiójára vonatkozó német követelésekkel kapcsolatban. A francia államférfiak az angol kormány tagjaival késő éjjelig tárgyaltak és a népszavazást elejtették, ehelyett a következő tervezetet dolgozták ki, mint javaslatot: 1. Mindazokat a területeket, amelyekben a legutóbbi csehszlovákiai községi választásnál Henlein pártja több mint 75 százalékot kapott, Németországhoz csatolják. 2. Ahol Henlein szavazatai az 50— 75 százalék között mozognak, Csehszlovákiánál maradnak és önkormányzatot kapnak. 3. A lehetőleg kedvező határok megvonása érdekében a nagyhatalmak intézkednek a megmaradt más nemzetiségű lakosság kicseréléséről. 4. Ezt a szabályozást a szomszédok és a négy nyugati nagyhatalom garantálása mellett hajtják végre. 5. Ugyanilyen megoldás történik a lengyel és magyar kisebbségi vidéken is. Ez a biztos hit adott erőt a magyar népnek, hogy húsz éven keresztül tűrjön, tisztelje a törvényeket, fizessen adót, adjon katonát. Ez a szent hite ad neki önuralmat és fegyelmezett lelket ezekben a válságos órákban is, ezért győzi le vágyait, indulatait, szenvedélyeit. A magyar nép bízik vezé-Ezt a javaslatot letárgyalták az angol és francia minisztertanácsok, s Prágában a várban Benes dr. köztársasági elnök elnöklése mellett tartottak kabinettanácsot hétfőn, amikor megfogalmazták a kormány válaszát a két nyugati nagyhatalom javaslatára. Ezzel a válasszal, mivel abban a csehszlovák kormány a javaslat elfogadását bizonyos feltételekhez kötötte, az angol és francia kormány nem volt megelégedve, s újabb demarsot nyújtottak át Prágában, melyben határozóit válaszadásra hívták fel a kormányt. Az éjjel 2 órakor átnyújtott demarsra újra összeült a kormánytanács és még egyszer megtárgyalta a helyzetet és a javaslatot. A kormány tagjainak nagyobb része a békés megoldás mellett foglalt állást, ami azután hosszas, több órás tanácskozás után döntésre vezetett. Kedden délután már el volt terjedve a hír, hogy a csehszlovák Szerdán este Vavrecska Hugó propaganda miniszter a prágai rádióban beszédet mondott, melyben bejelentette a kormány elhatározását. Beszédében többek között a következőket mondotta: — A háború utáni években barátaink segítségére voltunk kénytelenek bízni magunkat. Sajnos, mikor a legsúlyosabb gond nehezedett ránk és amikor erőszak fenyegetett bennünket, kitűnt, hogy az európai válság olyan jellegű, hogy barátaink azt tanácsolják: váltsuk meg a békét és nyugalmat engedményekkel és áldozatokkal, mert ők nem siethetnek segítségünkre. Mivel a béke megsemmisítésének és államunk fclbomlasztásának veszélye fenyegetett, az angol és francia kormányok figyelmeztettek bennünket erre a veszélyre és tekintélyük egész súlyával sürgették, hogy területi engedményekkel hazánk és nemzetünk veszélyeztetett nyugalmát és biztonságát a maga területére kell korlátoznunk. — Amikor ez a két nagyhatalom elénk terjesztette ezt a javaslatot, azt bizonygatta, hogy egyedül ezzel az áldozattal lehet megmenteni a csehszlovák nemzet önállóságát, amelyet oly súlyos veszély fenyegetett. A propagandaügyi miniszter ezután kifejtette, hogy reiben, akik most is kiáltványban biztosítják őt védelmükről, s akik nem szűnnek meg őrködni fölötte és érte, csak érte dolgozni. A magyar népnek pedig nincs oka arra, hogy e szavak őszinteségében kételkedjék. Bízik tehát rendületlenül és fegyelmezetten, ahogy azt tőle megkívánják. kormány elfogadta a javaslatot, ez azonban nem fedte a valóságot. Újabb lázas tárgyalások következtek, amelyeket szerdán fejeztek be azzal, hogy minden lehetőséget megfontolva, Csehszlovákia megmentése céljából egyedül az a megoldás mutatkozott megfelelőnek, hogy az angol-francia javaslatot elfogadták. Csehszlovákiának ezekben a drámai napokban arról kellett meggyőződnie, hogy háború esetén sem Franciaország, sem Szovjetoroszország nem nyújt segítséget Csehszlovákiának, már pedig Németország abban az esetben, ha a szudétanémet kérdés megoldásánál nem teljesítik követelését, kész erőszakot alkalmazni, ezért a kormánynak arra az álláspontra kellett helyezkednie, hogy Csehszlovákia életérdeke szempontjából bele kell egyeznie a területrendezésbe, a határrevizióba. Anglia és Franciaország elutasították a nemzetközi döntőbíróság bevonását ebbe a kérdésbe és tudtára adták a csehszlovák kormánynak, hogy ez a megoldás nem hárítaná el a katasztrófát s Franciaország és Anglia nem tudna semilyen segítséget sem nyújtani Németország támadásával széniben. — Mivel a szovjetköztársaság — folytatta a propagandaügyi miniszter — katonailag csupán Franciaországgal avatkozott volna be a mi javunkra, Franciaország nélkül pedig csak abban az esetben, ha Németországot a Népszövetség támadó félnek minősíti, a háború olyan fenyegetően állott előttünk, hogy az nemcsak az állam eddigi területi alapjait, hanem a cseh és szlovák nemzet létét is veszélyeztette volna. — A köztársasági elnök a kormánnyal egyetemben nein tehetett egyebet, mint elfogadta a két nagyhatalom javaslatát a további eljárás alapjául. Semmi más nem maradt hátra, mivel itt állottunk egyedül — fejezte be rádióbeszédét a miniszter. Benes dr. köztársasági elnök beszéde a tömeghez. Nemsokára azután, hogy Vavrecska miniszter bejelentette a kormány elhatározását, Bencs Ede dr. köztársasági elnök rövid beszédet intézett ahhoz a tömeghez, mely a rádión közöli drámai hatású hírre egybegyült a Hradzsin körül. — Meg akarom könnyíteni úgy a magam, mint a ti sziveteket — mondotta az elnök, — amely az utóbbi Vavrecska propaganda-miniszter jelentette be rádión a kormány elhatározását
