Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-08-27 / 35. szám

Lapunk mai száma a lövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötuenküencedifc évfolyam 35. szám Szombat, 1938. augusztus 27. Alapította: néhai TUBA JANOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: egész évre 50 K2, fél-Peielős szerklesztő KALLAY ENDRE DR. évre 25 Kfi, negyedévre 12.50 K2 Külföldre egy évre 75 KC Egyesszám ára 1 KC Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Bled Ennek a kis délszláviai fürdőnek a nevétől hangos most a világsajtó. Angol, francia, olasz lapok vezércik­keznek arról az egyezményről, amely mint a békeszerződések által veszé­lyezteleti békének első olajága, ott hajtott ki a blédi ligetekben és bizto­sítja a kisálltául és Magyarország kö­zött a kölcsönös megnemtámadást. De hozsannával üdvözlik a trianoni béke­­szerződés e meglepetésszerft megnyir­bálását azok a cseh sajtóorgánumok és azok a csehszlovák vezérférfiak is, akik eddig esküdtek a békeszerződé­sek örökkévalóságára s — tempóra mutantur — a kisálltául bravúros si­kereként könyvelik el azt. A cseh lapok ezt a kétségtelenül korszakalkotónak mutatkozó eseményt különböző magyarázatokkal és követ­keztetésekkel kisérik. Megveregetik Magyarország vállát, messzemenő ki­látásokkal tekintenek a dunai me­dence kialakulása elé, elismeréssel adóznak Sztojadinovics diplomáciai ügyességének, nyelvet öltögetnek Né­metország felé s kisérő zenéjük ki­terjed mindenre, csak éppen két na­gyon fontos körülményi nem akarnak meglátni az elfogultak. Az egyik Magyarország szavahihe­tősége. Eddig az volt a hivatalos fel­fogás Magyarországról, hogy csak hangoztatja a békére való hajlandósá­gát, komolyan azonban nem akarja 'azt s mindig óvatosan kitér előle, mi­helyt elhatározó lépést kellene tennie feléje. íme, az események ezt a hamis ráfogást most fényesen megcáfolták. Magyarország beigazolta, hogy a bé­kének őszinte, igaz keresője, ha az a béke igazságos béke. Illeti volna te­hát a rágalmakat legalább néhány szóval visszavonni és férfiasán beis­merni a — tévedést, hogy enyhe szó­val éljünk. De ugyancsak a béke őszinte aka­rása olvasható ki az eseményekből Magyarország nagy barátja, Német­ország részéről is, amit a hazai sajtó ugyancsak nem akar észrevenni. Ugyanis a véletlen játéka folytán a blédi konferencia összeesett a magyar kormányzó németországi látogatásá­val. Nem lehet vitás, hogy Magyaror­szág blédi képviselője nem a saját szakállára kötötte meg az egyezményt, hanem a Németországban időző ál­lamfő és külügyminiszter előzetes hoz­zájárulásával. Ez nyilvánvaló abból a híradásból is, amely szerint a magyar követ állandó összeköttetésben állott a Németországban tartózkodó állam­férfiakkal. Ily körülmények között el sem képzelhető, hogy a tárgyalások­ról és a megállapodás tervezetéről a Führer ne tudott volna. Nem tételez­hető ugyanis fel, hogy az ünnepelt magyar államfő vendéglátó gazdája háta mögött adta volna utasításait és hozzájárulását ahhoz a megállapodás­hoz, amely mindkét baráti államot közelről érint középeurópai politiká­jában. Kétségtelen tehát, hogy az egyezmény Hitler előzetes tudtával és egyetértésével született meg, külön­ben érthetetlen volna az a belsősége» ünneplés, amelyben az egyezmény nyilvánosságra hozatala után is osz­tatlanul részesítették Németországban Horthyt, valamint érthetetlen volna a berlini pohárköszöntő is. Ha tehát Németország hozzájárult ahhoz, hogy a vele szoros összekötte­tésben álló Magyarország meg nem Runcimanl Esterházy a magyar Ax angol kUIOgyl hivatal Runciman lord csütörtökön délután fogadta az Egyesült Magyar Párt par­lamenti klubjának két kiküldöttjét, Jaross Andort és Esterházy Já­nost. A két pártelnök behatóan tájé­koztatta az angol lordot a csehszlová­kiai magyarság kívánságai felől, Lord Halifax, az angol külügymi­niszter tovább is nagy figyelemmel kíséri a csehszlovákiai s általában az egész középeurópai helyzetei. Asthon Gwatkin, Runciman lord titkárja s bizalmasa Londonba utazott s az újabb fejleményekről adott felvilágo­sítást az angol külügyminiszternek. Az angol lapok igen sokat foglalkoz­nak Gwatkinnak Londonban való tar­tózkodásával. Ügy tudják, hogy Run­ciman a napokban ki fogja dolgozni saját tervét. London szerint ez a terv’ a régi és Jaross tájékoztatta kiváltságról és a csehszlovákiai kérdés csehszlovák nagymegye-beosztást állítaná vissza. A prágai sajtó is sokat foglalkozik Runciman küldetésével. A lord a prá­gai kormánnyal s a szudétanémet párttal folytatott tárgyalásai alapján terjedelmes jelentést készített a hely­zetről s hír szerint egy kompromisz­­szum-tervet is kidolgozott. A szudétanémet párt is rendületle­nül kitart önkormányzati kívánsá­ga mellett. A Národni Listy szerint Runciman csak akkor áll elő a közvetítő javas­lattal, ha a kormány s a szudétané­met párt közötti tárgyalások megfe­neklettek. Ez nem várható szeptem­ber 15-ike előtt: ekkor lesz ugyanis vége a birodalmi németek nürnbergi pártnagygyűlésének. A Národni Po­litika szerint a döntő szó Londoné. 2. A kisantant állandó tanácsa beis­meri, hogy a mai helyzetben a nép­­szövetség nem tud teljes mértékben eleget tenni feladatának, melyet ala­pítói reá bíztak. A kisantant három államának mégis egyöntetű kívánsá­ga, hogy a lehetőséghez képest to­vábbra is együttműködjenek a nép­­szövetséggel. Tekintve, hogy a nép­­szövetség tanácsában a kisantant kép­viselőjének, Romániának tagsága szep­temberben lejár*, a kisantant tanácsa Jugoszláviát hívta meg, hogy a követ­kező cikluson a kisantantot a nép­­szövetség tanácsában képviselje. Ami a népszövetség legközelebbi közgyű­lésének napirendjén szereplő kérdé­seket illeti, elhatározta a kisantant­­értekezlet, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is szoros érintkezést tartanak fenn és igyekeznek egyön­tetűen eljárni. A politikai Hehézségek erősen kihatnak a gazdasági életre A Nemzeti Bank banktanácsának szokásos havi gazdasági helyzetjelen­tése megállapítja, hogy a politikai ne­hézségek erős kihatással vannak a gazdasági életre, különösen a pénz­piacra s az árucsereforgalomra. Ami Csehszlovákia gazdasági fejlődését il­leti, megállapítja a jelentés, hogy a fejlődés nyugodt s a foglalkoztatott­ság emelkedik. A pénzpiaccal szem­ben nagyobb igényeket nem támasz­tanak, a betétek visszatérése tart. Az ipari termelés helyzete a rendezetlen politikai viszonyok behatása alatt áll, de meglehetős ellenálló képességről tanúskodik. A kiviteli cégek nehézsé­gekkel küzdenek. Az építkezési tevé­kenység nem lanyhul. Ismét engedélyezték a magyar elnevezések használatát az erdélyi magyar sajtóban Az erdélyi magyar sajtót a buka­resti kormány hosszabb idő óta eltil­totta attól, hogy az erdélyi helység­neveket magyarul írja. Nemcsak a napijelentésekben s az újsághírekben, hanem még a szépirodalomban, no­vellákban s versekben is tiltva volt a magyar helynevek használata. Példá­ul Kolozsvár helyett Clujt, Temesvár helyett Timisoarat, Szatmár helyett Satumaret, stb. kellett írni. Az erdélyi szépírók éppen ezért lehetőség sze­rint kerülték a helynevek használa­tát. A napokban azonban napvilágot látott egy román miniszteri rendelet, amely megengedi a magyar helynevek használatát s a mai erdélyi magyar lapok már ismét Kolozsvárt, Temes­várt, Szatmári, stb. írnak. A teljes nemzeti önkormányzatot kívánja a magyarság! A* Egyesült Párt törvényhozóinak klubja kidolgozta a közigazgatási reformra vonatkozó Javaslatáé Az Egyesült Magyar Párt törvény­hozóinak közös klubja augusztus 24- én Pozsonyban ülést tartott Szil as­sy Béla dr.-nak, a klub szenátusi el­nökének vezetése mellett. A klubülés főtárgya az önkormányzati testületek szervezetére vonatkozó kormányter­vezetre adandó válaszirat volt, a vá­lasziratot dr. Holota János ismer-A blédi kisántánt-megbeszélés A kisánlánt három országának kül­ügyminisztere a jugoszláviai Bled für­dőhelyen ült össze megbeszélésre. A megbeszélések legfontosabb tárgya a Magyarországgal való megegyezés kérdése volt. A megegyezés értelmé­ben Magyarország visszakapta a fegy­verkezés jogát, éppenúgy, mint nem­régiben Bulgária is. Magyarország azonban csak akkor fogja a maga ré­széről kötelezőnek elismerni á hatá­rozatokat, ha a nemzeti kisebbségek kérdése is kielégítő megoldást nyer. A blédi megbeszéléseknek Magyaror­szágra vonatkozó záróhatározata a következő: 1. A kisantant állandó tanácsa meg­elégedéssel állapítja meg, hogy a Ma­gyarországgal folytatott tárgyalások lehetővé tették az olyan megállapodás megkötését, amely a Magyarország és a kisantant közötti minden erőszakos eszköz alkalmazásától való lemondást és á három kisantautállam részéről tette. Alapos vita után a közös klub megállapította az adandó válaszirat alapelviéit s jóváhagyta a végleges szöveget. A klub egyhangú határozat­ban jelentette ki, hogy követeli a magyarság részére a tel­jes nemzeti önkormányzat megvaló­sítását! Magyarország fegyverkezési egyenjo­gúságának elismerését tartalmazza. Azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeknek célja a talaj előkészítése volt a kisantant és Magyarország kö­zötti jóviszony fejlesztése végett, bi­zonyos kérdések még függőben ma­radtak, ezért a megállapodás közzé­tétele még nem történhetett meg. Azonban a kisantantállamok és Ma­gyarország megegyeztek, hogy Bled­­ben a kisantant állandó tanácsa és Budapesten a magyar kormány azo­nos szövegű közleményt ad ki, mely­ben ismertetik a tárgyalások jelenle­gi állását. A kisantant állandó tanácsa örömét fejezi ki a már elért igen nagy jelentőségű eredmények felett. Kife­jezi reményét, hogy hála a kölcsönös megértő szellemiségnek, nemcsak a három kisantantállam, de valamennyi dunai állam érdekeinek szemelőttar­­tásával is nem fog sokáig késni a tel­jes megállapodás létrejötte. támadásra kötelezze magái a kisáll­tán! összes államaival szemben, úgy nyilvánvaló, hogy esze ágában sincs háborús kockázatokba boesájikozni. Mert ha ilyen rejtett tervei volnának, úgy bizonyára minden erejével és be­folyásával megakadályozta volna, hogy éppen azt a bástyát üssék ki sakk­táblájáról, amellyel hátulról tudna sakkot adni ellenfelének. Hozzátehet­jük tehát az elhangzott kommentá­rokhoz azt is, hogy a blédi megegye­zés világos bizonyítéka minden hábo­rús veszély hiányának s aki még ez­után is háborús veszélyről beszél, az maga óhajtja a háborút. Ennek lerögzítése és hangsúlyozása mellett a blédi egyezséghez mi határ­széli magyarok is reménységet fű­zünk. Mert ha egyszer háborús ve­szély nincs, úgy számítunk arra,hogy a határszéli szigor is enyhülni fog. nem keresik mindenkiben és min­denben a megbízhatatlanságot, meg­szűnnek az aggályoskodások, elülnek az ok nélküli gyanusítgatások esnem látnak államvédelmi szempontból ve­szélyt mindenben, ami magyar, még egy nyoindavállalat koncessziójában sem.

Next

/
Thumbnails
Contents