Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-08-20 / 34. szám
193^- augusztus 20. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. dőn felhívja református híveit, hogy fnindenki az összesség javát keresve éljen azzal a jogával, amit neki az állam törvén} e biztosít. Lelkes szavakkal buzdít a »Református Összefogásához való csatlakozásra. A hitéle'et ás nemzelszeretelei aktívvá kel! tenni. A közéletben is arra kell törekedni. Felelősséggel vagyunk a világnézetek harcaiban minden egyéni állásfoglalásunkért. Az emberi társadalomnak akkor vagyunk legerőteljesebb szolgái, ha benne Krisztus ügyét képviseljük. A tanítói karral szemben kijelenti, hogy ellentétben a felőle terjesztett alaptalan híreszteléssel, mindenkor segítségére volt a tanítóknak s mint maga is okleveles tanító, megbecsüli a tanító munkáját, annyival is inkább, mert hiszen 13 év óta ő is állandóan tanít a teológián. Beszéde végén a püspök hivatkozott Tisza István grófnak a dunáninneni egyházkerület volt főgondnokának szavaira, amelyeket 1914-ben, az akkor beiktatott püspökhöz intézett; »Légy erős minden emberi hatalommal, légy alázatos az Istennel szemben!« Ennek a felhívásnak ő is engedelmeskedni akar. Krisztus szavaival végzi beszédét: Keressétek először az Istennek országát és érvényesítsétek annak igazságát, — akkor mindenek megadatnak nektek. A lelkeket magával íagadó, gondolatgazdag beszéd elhangzása után a Komáromi Ref. Első Énekkar Teieky Miklós karnagy vezetése mellett szép, vallásos karéneket adott elő. Küldöttségek, iidvöz ásek. A püspök ezután a különböző küldöttségek üdvözlését fogadta, ennek __3orán: Polchy István dr. a kárpátaljai református egyházkerület, Tornaíjay Zoltán dr. a tiszáninneni ref. egyházkerület. Baltazár János ev. lelkész a Magyar Evangélikus egyházközség nevében köszöntötte a püspököt. A komáromi róm. kát. egyházközség nevében Kál'ay Endre dr. autonom hitközségi elnök, a komáromi izraelita hitközség nevében Waldmann Ernő dr. főrabbi, az országos hivatal és országos elnök nevében dr. Obrcián János kormánytanácsos, a komáromi járási hivatal nevében Soltész Pál közig, főbiztos, járási főnökheh ettes, Komárom városa nevében Nagy Jenő kormánybiztos, Losonc városa nevében dr. Hilmer Iván városbíró köszöntötte az új püspököt. Az Egyesült Magyar Párt üdvözletét dr. Turchánvi Imre szenátor tolmácsolta, a református teológia tanári kara nevében Agyagássy Sándor dr., a volt tanítványok nevében Vargha Imre rimaszombati lelkész, a református tanítóképző nevében Patay Károly ref. esperes, igazgatótanácsi elnök s az egyházkerületi tanítótestü'et nevében Nemesik Béla egyházkerületi tanítóképviselő üdvözölte Sörös Bélát. Kedves és megható volt a losonci presbitérium s Ref. Nőegylet tisztelgése: a meleghangú üdvözlést Kövy Árpád lelkész tolmácsolta. Végül a komáromi ref. presbitérium testületileg jelent meg az új püspök előtt, ákit az egyház nevében Galambos Zoltán üdvözölt meleghangú beszédben. Az új püspök minden egyes küldöttségnek üdvözletére külön-küiön beszédben válaszolt, a beszédek mindegyike igen tartalmas, felemelő hatású volt. A lélekemelőén szép ünnepély a XXIII. zsoltár első versének eléneklésével ért véget. Díszebéd. A templomi ünnepély után a Dózsa- Vigadó nagytermében kétszázötven terítékes ünnepi ebéd következett. Az ebéden résztvettek az egyházak, ha . óságok kiküldöttei, a lelkész- és tanítói kar s a különböző egyházak presbiterei, valamint sok más komáromi vendég. ' A lelkes hangulatban lefolyt ebéden több szép felköszöntő hangzott el: Bertók Béla püspök nyitotta meg a felszólalások sorát, poharát Sörös Bélára s családjára ürítve. Sikerült pohárköszöntőket mondtak dr. Turchánvi Imre szenátor, dr. Korláth Endre képviselő, Baltazár János ev. lelkész, dr. Holota János képviselő, Kiss Gyula lelkész, valamint mások. Sörös Béla zárófelköszöntőjében az országos hivatal elnökét és képviselőjét éltette. Az ebéd a késő délutáni órákba nyúlt bele. Szent István király a magyar történelem legnagyobb alakja, kinek halála kilencszázadik évfordulóján a világ minden magyarja lelkében ünnepel, ünnepli benne a nagy vezérf, az állam* férfik a politikusi, ki nemzetének létéi távoli századok számára bölcs törvényeivel bizfositoífa. Európa közepén, idegen népek között alkotta meg a magyarok államát, melynek alkofmányát bölcs kői ültek intéssel és gon* dós előrelátással kidolgozta. Bevezette államába a keresztény vallást és ezzel bekapcsolta nemzetét az akkori nyugati kul'urába, s ennek védelmében nem rét* tent vissza a legerélyesebben elfojtani minden olyan mozgalmat, amely a po* gányság visszaállítására törekszik. Nem kegyetlenség diktálta ezt, hanem az aggódó félelem nemzetéért, melynek jövő sorsát látnoki szeme felismerte, mert meg volt győződve arról, hogy a magyar nemzet csak akkor boldogulhat Európa közepén, ha Európa szokásait meghonosifja, mű* veltségét elsajátítja. Egy állam alapjait rakta le a bölcs és szent király, amelyeken tovább épült és erősödött s ezer év távlatából is a csodálat és tisztelet illeti őt és szent jobbját, mellyel annyi jót tett, ma is őrzi a késői kegyelet s mikor megemlékeznek a ma* gyarok első királyáról, ünnepi könneneiben hordozzák meg, áhitaios magyar lelkek határtalan tiszteletétől körülvéve. Ez a dicsőséges szent jobb az első magyar király ünnepén évezred után élő magyaroknak is azt hirdeti, hogy a nem* zet legyen egységes, mert jaj az olyan népnek, amely pártoskodással tör önmaga ellen. A pártos nemzet elenyészik, mint az alkonyati ködben a világosság. Legyen azért a nemzet hűséges hagyományaihoz és ne imádjon idegen bálványokat, mert elvesz az a nemzet, amely idegent máj* mól és kivefkőzik ősi erkölcseiből. Legyen a nemzet erkölcse makulátlanul tiszta, hogy példaként ragyogjon más nemzeiek előtt, legyen példaadó a serény munkában, a tudományokban, s legyen hű Istenéhez, bármilyen templomban imádja is az Urat. A nemzet lelke pedig tisztán és érin» tétlenül lakozzék minden magyar lélekben, öntsön belé önbizalmnt s erősítse meg benne az öntudatot, mely vezesse a tör* ténelem utjain nemes célkitűzések felé, boldog és megértőbb korszakok hajnal* hasadására! KÖLCSEY. Száz éve éppen, hegy elhallgatott a kedves, beszédes ajk, hogy megszűnt dobogni a nemes, emberbaráti szív, amely erősen szentimentális érzéseket sugallóit gazdájának élete nagyobb ré* szében. Száz éve, hogy elnémult Kölcsey lantja és hogy kiesett kezéből a toll, amely érző, ábrándos szíve dacára olyan kemény, szigorú kritikát vetett papírra. Szinte érthetetlen, hogy az érző szív és a szigorú kritikus megfért egy testben és egy lélekben. Az igazságszeretele nagyobb volt, semhogy féltette volna népszerűségét. A szigorú kritikáit neheztelve fogadta az iró világ és az olvasó közönség, de az ő elvhűsége nem ismert határt. Ellenzéki függetlenségi utasítások* kai küldte vármegyéje a pozsonyi par* \amentbe és amikor az otthoni viszonyok megváltoztak, a konzervatívok jutottak uralomra, neki, mint a vármegye köve* tének más utasításokat küldtek hazulról, megmutatta, hogy mekkora az elvhűsége és amire alig volt példa, inkább lemondott a képviselőségről, semhogy más elveket hirdes en. E ritka, nem min* dennapi elvhűségü férfiú, amikor búcsú* beszédét mondotta a pozsonyi ország* házban, olyan megdermesztő igazságokat hangoztatott, hogy a rendek meghatott* sága akkora volt, hogy az nap nem folytatták az országgyűlést. A magyar nemzet imádságával, a Hymnusszal, Zrínyi dalával és Zrínyi második éne* kével kitörölhetetlenül irta be nevét a magyar szivekbe és a magyar irodalom» tőit éneibe. Halálának századik év fordu* lóján kegyeletes szívvel gyújtja meg minden magyar lélek a visszaemlékezés fáklyáját a száz év előtti magyar kultúra tántoríthatatlan, igazságszerető örökelvhű harcosának, aki lángoló haza és nemzet* szerefetével, magyar kultúra iránti rajon* gásának melegségét századok múlva is éreztetni tudja a hálás utókorral. B. Null, amely békéi épíi... Az esztergomi hegyen végzeit ásatások nyomán, a Bazilika nyugodt méltósággal fénylő kupolája körül elevenen tárulkozik ki a keresztény magyarság kezdő évszá* zadainak épitő lendülete. Most, kilencszáz év múltán ez a templomépitő múlt uj, nem kevésbbé európai jelentőségű jelen* nel párosul. Á kezdő keresztény magyar* ság nagy kérdései mintha megújulnának. E kérdések belső, magyar megoldása ta* gadhalallanul európai jelentőségű a kérész* tény civilizáció egyik legfontosabb ténye. Milyen egyszerű, milyen természetes való* sága most a magyarság múltjának, a hit* valló, kezdő évszázadoknak az a tökéletes egybeforrtság érzelemben, gondolatépités* ben, ami a helytálló véres századok rom* halmazából eleven életnek bontakozik ki, hogy tanúságot tegyen a keresztény ma* gyarság épitő tetteiről. De rávilágít a szén* védésekre is, a mérhetetlen áldozatokra, amelynek nagyságát, évezredes súlyát az a mély romhalmaz, — amit évtizedek munkája ásott föl, — csak külsőségekben mutathatja meg. Az esztergomi hegyekben megmutat* kozott a magyar múlt. A magyarság európai elhivatoltságának nem kényszerült, hanem önként áldozó hite. Aki a kiásott falak és lépcsőzetek tökéletes arányait, a művészi hit átszellemült szépségeit, a ké* pék, szobrok színét s formai hevületéi elemző hozzáértéssel figyeli meg, az a magyar kereszténység kezdő századaiban is már a kiegyensúlyozott keresztény ma* gyár lelkiség örök értékével találkozik: töretlen bizalommal az élet isteni erede* tével szemben s az ebből eredő testvéri áldozatkészség méltóságával. Vájjon ennek a keresztény kezdésnek első ifja, Szent Imre, a templomok s kiirt garantáltan ’VL MINDEN ROVART dómok falán mindig dicsfénnyel övezett ifjú, csak a legendák szép virága volna? Vajjen az országépifő király fia, akire egy — még az ősi vér titokzatosságaival küzdő — nép trónja vár, csak az aszkézisben elrejtőző ifjú volna? Annak ellenére, hogy Imre herceg életét a legendák mélységes áhítata őrzi, ugyanakkor tudjuk róla azt is, hogy a magyarságnak legnagyobb sors* fordulásán ő az első örököse a lelki haza mellett országot is épitő király trónjának. István király fiához intézte azokat az in* telmeket, amelyek nemcsak a szent ke* reszfény ember magasrendű erkölcsének útjára vezetnek, hanem a bölcs uralkodó* nak a tapasztalatokon megérlelődött ut* mutatása is, azok az útmutatások, ame* lyek a magyar bölcselet s jogtudomány kilencszáz évet kiállott alapjai. Az országépitő király egész valójában eljutoit a kereszténységnek ahhoz a meg* értéséhez, amely őt szentté, a keresztényi gondolat alkotó tagjává tette. Európa békéjét viharok rázzák. S ebben a viharban, az esztergomi évszázados tör* melék vérrel s könnyel áztató*! mélysé* gébéi kiásol! emlékek, !ul magyar jelen* tőségükön, a szellemi teslvéiiség uj, épiló hitét kell, hogy bizonyitsák, sürgessék: az európai népek testvéri egyetértését, békéjét, szerctetét. Óriási siker jegylDen folytak le a lávái szabadtéri előadások Tízezrek gyönyörködtek a páratlan művészi eseményben. Léva áíiandósitani akarja a szabadiévi előadások rendezésé*. Tündérmesét látni ruccantunk át Lé* vára s olyan volt a lelkünk, mint a cső* dát váró gyermeké. De aztán a tündér* mese valóság lett és a csodát sem a mesétől kaptuk ... Csoda: összetalálkozni ezer*ezer ma* gyárnak egy közös szívdobogásban. — Csoda: örülni tudni manapság. Csoda: könnyeken át mosolyogni egy Kacsóh* melódia közben. Csoda: büszkének le* hetni, hogy ilyesmit is tudunk. — Meg* történt. János vitéz „egy rózsaszála* valóságot varázsolt nekünk a mesék kék tavából! Léva ünnepnapjai A nagy kulluresertény megmozgatta egész Szlovákia magyar társadalmát. Már pén'ektől kezdve különvonatok, autócarck ontották a közönséget, a környező falvak* ból kocsikaravánok szállították az érdek* lődő falusi népet. Léva ünnepi pompában várta vendégeit, a kirakatokat is a János vitéz jegyében díszítették fel, az utcákon diadalkapuk fogadták az érkezőket. A szombati és vasárnapi előadásra már elő* vételben elfogytak az összes jegyek, de hétfőn is zsúfolásig megtelt az óriási aézőtér. A közönség soraiban ott voltak a szlovákiai társadalmi és kultürális élet vezető egyéniségei. S*ombak>n megjelen* tek Szüllő Gém klubelnök, Jaross Andor és Eszterházy János pártelnökök veze* lésével az Egyesült Magyar Párt törvény* hozói és vezetői csaknem teljes számban. Az előadások megnyitása Az előadási Schubert Tódor, a lévai SzMKE elnöke, a szabadién előadás megszervezője és legfőbb irányú tója költői szépségű bestéddel nyitotta meg. üdvözölte az első szlovákiai ma* gyár szabadtéri játékok közönségét s egy* úttal bejelentette, hogy Léván állandó* sítani fogják nyaranként a szabadtéri előadások rendezését. Az előadás Az előadások a legnagyobb siker je* gyében folytak le. Természetesen a fő* szenzáció a budapesti vendégművészek fellépte volt. Hámory Imre, a magyar királyi Operaház tagja alakította János vitéz szerepét, Iluska Gere Lola, a fran* cia királykisasszony pedig Szabó Ilonka volt, akik szintén az Operaház főerős» ségei. Mindhárman méltók maradtak bir* nevükhöz s ehhez a feledhetetlen szép előadáshoz. A többi főszereplő a Földes társulat tagjainak sorából került ki. Bagó Gárdonyi László volt, a gonosz mostoha Mihályi Vilcsi, a francia király Mihályi Ernő. Mindnyájan igazi művészi alakífá t nyújtottak. Az előadáson közreműködtek a Lévai Dalárda, valamint a lévakörnyéki falvak SzMKE»csoportjai, a vámosladá* nyiak, alsószecseiek, váradiak. A rende* zés óriási munkáját Németh Antal dr.* nak, a budapesti Nemzeti Színház igaz* gaíójának irányítása mellett Sarlay Imre, a Nyugatszlovákiai Magyar Szír ház neves művésze és Mihályi Ernő látták el. A zenek irt Fischer Károly karnagy veze* nyel'e művészien, a monumentális szír* padot Ledvenic7a János tervei szerint Simái Miklós városi mérnök építette, a karokat Heckmann István kiváló lévai karnagy tanította be. A János vitéz lévai előadása mindet * képpen megfelelt annak a nagy érdeklő* désnek és várakozásnak, amely iránta megnyílván üli. Lévai testvéreink nagyot cselekedtek a magyar ügynek, a magyar kultúrának. Őszintén kivárjuk, hogy jövő terveik is olyan szépen megvalósuljanak, mint ez az első. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban Rafael iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Plargif HIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIII cégnél l€om4irao, Városház ucca 9.
