Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-08-06 / 32. szám
Lapunk mai száma a jövő keli teljes rádió-műsort tartalmazza ŐtvenkiiencedlK évfolyam 32. szám Szombat, 1938. augusztus 6. KOMAROMI LÁM Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: egész évre 50 Ké, félévre 25 Ki, negyedévre 12.50K5 Külföldre egy évre 75 Ke Egyesszám ára 1 Ki Sékerevlzló a Balkánon Komárom, augusztus 5. A löbli mint két év óta legnagyobb kegyetlenséggel folyó spanyol háború nem akar végei érni, keleten a kínai-japán hadjáratban az emberek hatalmas tömegeinek véres és elkeseredett harca dühöng a békekötés minden kilátása néiküi s most a szovjet katonái ütköztek össze Mandzsúria határán a japán csapatokkal és a világ visszafojtott lélekzetfel figyeli, hogy nii fog kifejlődni Oroszország és Japán ezen legújabb konfliktusából. Középeurőpában szintén feszült a helyzet, a levegő telve van minden pillanatban kirobbanható gyújtóanyaggal és senki sem bizonyos abban, hogy a háborús uszítok mikor fognak végzetesen föléjük emelkedni a higgadt és bölcs elméknek, amelyek hónapok óta rettenetes erőlködéseket tesznek a béke fenntartására. A nagy bizonytalanság és rettegés, amely a népeket a mai időkben hatalmába kerítette, csak fokozza a helyzet kritikus voltát, semmi jót, semmi vigasztalói nem talál a jövőben s a legszkeptikusabb előérzel uralkodik az emberek lelkében. Szinte a kétségbeesés határán állunk s valóban el kellene csüggednünk, ha e komor napokban olyan kivételes eseményről nem értesülne a világ, mint amely az emberi megértésnek a nemzetek közölti teljes harmóniának megteremtésében való eredményes közrehatását bizonyítja a történelmi események sorában. A valamikor sok gondot okozó Balkánról jön a hír, hogy a Balkánszöveiség Szalonikiben Bulgáriával olyan megállapodást kötött, amely a balkáni béke megszilárdítását hathatósan előmozdítja. A hivatalos jelentés szerint is az egyenlő jogon kötött megállapodás a szívélyesség és megértés légkörében megindult szabad tárgyalások szerencsés credményrejutását jelenti. Bulgáriát, Törökországot, Romániát, Jugoszláviát és Görögországot egyaránt eltölti a balkáni béke megszilárdításának politikájához fűződő gondolat, mely szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönös viszonyukban tartózkodnak attól, hogy bárminő erőszakhoz folyamodjanak, megfelelően azoknak az egyezményeknek, amelyeket a megnemlámadás tárgyában ezeknek az államoknak mindegyike aláírt és megállapodtak abban, hogy ami őket illeti, lemondanak a neuillyi szerződés negyedik részében a katonai, tengerészeti és légi záradékokról szóló határozmányok alkalmazásáról, nemkülönben a Lausanneban a thráciai halárra nézve kötött egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról is. Hogy az érdekeli államok s köztük leginkább Bulgária érthető örömmel fogadja a megegyezést, azt csak azok tudják teljes mértékben megérteni, akiket a világháborút követő békeszerződések alárendelt helyzetbe kényszerítettek s akiknek nemzetiségét megaláztatásoknak lettek ki. A neuillyi szerződés katonai rendelk zé-POLITIKAS, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. ki Egyesült Magyar Párt észrevételei a nemzetiségi statútumról szóló törvényjavaslathoz Teljes egyenjogúság és egyenrangúság, nemzeti önkormányzat és jóvátétel Komárom, augusztus 5. Július 26-án kapta kézhez az Egyesült Magyar Párt parlamenti klubja a nemzetiségi statútumról szóló törvényjavaslat tervezetét, amellyel a klub augusztus 2-án tartott ülésén foglalkozott azon javaslatok alapján, amelyeket Jaross Andor országos pártelnök és Esterházy János orsz. ügyv. elnök terjesztettek a klub törvényhozó tagjai elé. A párt parlamenti klubja ezen ülésen lerögzítette álláspontját a kormány nemze iségi s'atuüum-tervezetével szemben és észrevételeit 15 gépelt oldalra terjedő emlékiratban nyújtotta be a miniszterelnökségnek. A klub a nemzetiségi statútummal kapcsolatos nagy kérdéskomplexum könnyebb áttekinthetése érdekében először általános vonatkozásban, majd utóbb az egyes részletekre kitérően foglalta össze véleményét. Megjegyzi azonban az emlékirat, hogy egyrészt a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, másrészt mivel a miniszterelnök nyilatkozata szerint is a párt képviselőinek kiadott szöveg még nem végleges, csakis a legkiemelkedőbb kérdések kritikájára szorí kozhatik. Az előterjesztés tehát sem nem teljes, sem nem végleges álláspont, hanem annak a törekvésnek óhajt dokumentuma lenni, hogy a viszonyok megjavításán közreműködjék. A klub fenntartja magának a jogot, hogy á végleges szöveg közlésekor az emlékiratban foglalt bírálatát kiegészíthesse. _ A memorandum az általános elvek 'ejzögezése után hivatkozva a párt képviselői által a parlament mindkét házában előterjesztett 12 pontból álló követeléseire és a kormányhoz benyújtott 81 pontból álló emlékiratban előadottakra, kifejezésre juttatja, hogy a köztársaságban élő valamennyi nemzet teljes egjenjogúsága és egjemangúsága az az elv, amelyre a jövő berendelést fel kell építeni. Ez az egyenrangúság a gyakorlatban csak a minden nemzetnek biztosítandó önkormányzat intézményes bevetésével vá haíik hatályosa'. Gazdasági és földrajzi tekintetek indokolják, hogy a magyarság a maga önkormányzatát a Szlovákiának megadandó terhe i autonómia,valamint a Kárpátaljának törvényben is biztosi.ott autonómiája keletében valósítsa meg. seinek megsemmisítését tartalmazza az egyezmény, amely a gúzsba kötött Bulgáriát felszabadította súlyos helyzetéből s egyben a többi Balkán-állammal egyenrangúvá tette. Ez a megállapodás történelmi eseményt képez az érdekelt öt Balkánállam egymáshoz való viszonyában s joggal remélhető, hogy ez az egyezmény a közel jövőben jótékonyan fog tovább fejlődni. A Szalonikiben aláírt megállapodás a Balkán félszigeten az egyetértés és biztonság korszakát vezeti be, másrészt pedig igen értékes közreműködést jelent az általános béke megerősítésének munkájában. A Balkánállamok e nagyhorderejű lépése nagy fontossággal bír a béke szempontjából azért is, mert Maximális; fogbizioaiiék A memorandum ezek után rátér a statútum tervezetére és a következőket mondja: — A staiutum-tervezet általános alapelveket tartalmaz, amelyek legnagyobbrészben vagy az alkotmánylevélben, vagy egyéb törvényekben más természetű keretben eddig is kodifikálva voltak, sajnos, anélkül, hogy a gyakorlati életben jogbiztosítékot nyújtottak volna azoknak, akiknek javára törvénybe foglaltattak. Kétségtelen, hogy vannak némileg új aiapelvek is, amtelyek először bukkannak fel a csehszlovákiai törvénykészítés műhelyében: ilyen az elnemzetíenítés bünietendőságe és a nemzeti részaránynak a jövőben biztosítandó klauzul ája. Uj az ezen törvény végrehajtását ellenőrizni hivatott »referensi« intézmény, valamint a melléje rendelt »tanács« megalkotása. Kérdés, hogy a gyakorlatban ezek az új alapelvek a nemzeti önkormányzat teljes kiépítése, valamint a tényleges egyenrangúság törvénybeiktatása nélkül hatályossá tudnának-e válni. Úgy érezzük, s meg vagyunk róla győződve, hogy a jelenlegi politikai rendszer felszámolása új, mindenkinek és minden nemzeti közütelnek is egyforma igazságot szolgáltatni tudó elvek csak úgy érvényesülhetnek a gyakorlatban, ha olyan törvényeket alkotunk, amelyek a maximális jogbiztosítékot jelentik egyidejűleg. Véleményünk szerint tehát nem a nemzetiségi statútumról szóló törvényt kellene megalkotni, hanem a köztársaságban élő nemzetek egyenjogúságát kodifikáló törvényre volna szükség. A köztársaság területén oly nagyszámú és településű terü’etű nemzet él, amelyek közül egyik sem lehet csak kiegészítő része a csehszlovák nemzet életterének, csak azért, hogy az állam határai sztratégiai és bizonyos földrajzi föltételeknek megfeleljenek. Ezt a szempontot kidomborítja és kellő megvilágításba helyezi, hogy ezek a nemzetek, amelyekről eddig mint nemzeti kisebbségekről volt szó, mindenütt a határ mentén, anyaországuk tőszomszédságában élnek. Ezeknek tehát itt teljesjogú hazát kell adni. bizonyos felfogásokat dönt meg a békeszerződések megváltozhatatlansága és érinthetetlensége kérdésében. A békeszerződések megmerevítése érdekében kifejten agitációra súlyos csapást mér ez a megegyezés, amely nem más, mini békerevizió, mert a tarthatatlan és igazságtalan békeszerződések egyik groteszk rendelkezését semmisíti meg az érdekelt felek közös megegyezésével. Ez a megállapodás fényesen igazolja, hogy a nemzetek közötti viszony megjavítását, sőt baráti viszonnyá való fejlesztését maguk a nemzetek is képesek megvalósítani, de természetesen a megértés jegyében, s az egoizmus teljes kikapcsolásával. A Balkánállamok ebben a tekintetben követen-Nemzeti önkormányztai én jóvá tétel — ez a kit fontos, minden részletet magában foglaló program, amelyet minden itteni nemzetcsoport vall, s amelyért harcol. Úgy hisszük, hogy helytelenül Ítéli meg a helyzetet az, aki azt gondolja, hogyha régi politikai rendszer mellett, amely a csehszlovák nemzet vezetőszerepét biztosította a töübi népcsoport életterében is, megnyugtató megoldáshoz lehet jutni, csak bizonyos, jogkiterjesztésre van szükség. Ilyen megoldás, úgy hisszük, csak elodázná azt a válságot, amelyet az állam végeredményben évek óta érez, de nem tartott szükségesnek megoldani. Kétségtelen az is, hogy az egyes állampolgárnak biztosííott teljes jogegyenlőség ma nem mond eleget, tovább kell menni, el kell ismerni a nemzeti alapon tömörülő állampolgárok köjü’etét: a nenneteí és ezeknek egymásközti egyenlőségét, egyenjogúságát kell törvénybe iktatni. Itt olyan modern fejlődési fokról van szó, amely elől nem zárkózhatik el a mai törvényhozás. Természetes az is, hogy a jóvátétel alatt nemcsak a politikai, hanem a közművelődési, gazdasági és szociális síkon szenvedett hátrányok és sérelmek jóvátétele értendő. Úgy látjuk ugyanis, hogy míg jogpolitikai kérdésekben az egyes új alapelvek egyben némi jóvátételt is szándékoznak jelenteni, addig közművelődési, gazdasági és szociális téren ezek az alapelvek, még ha elfogulatlan gyakorlati végiehajtásukkal számolunk is, meghagynak olyan tényleges helyzetet, amely a volt nemzeti "kisebbségek részére rendkívül hátrányos. Ez a helyzet például az iskolák terén, az elbocsátott közalkalmazottak és nyugdíjasok esetében, a bankpolitikában, a földbirtokmegoszlásban a földreform eredményeként. Elsőnek kellett volna említenünk az állampolgársági kérdési, amelynek végleges gyöke.es, mindenkit kielégítő gyors megoldása nélkül semmiféle rendezés el nem képzelhető. Véleményünk tehát az, hogy a nemzetek teljes egyenjogúságát és egyenrangúságát kodifikáló törvénnyel egyidejűleg egész sor törvény hozandó, dó példát állítottak az egész világ elé, amelyet elfogadhatnának a nyugati államok is, amelyek hangosan szokták hirdetni ugyan a béke megszilárdítására irányuló törekvésűket, de eljárásukat és cselekedeteiket nem lehet összhangba hozni nagyhangú kijelentéseikkel. Milyen hatalmas súrlódási felületet lehetne kiküszöbölni például Középeurópában, ha az államokat a béke utáni őszinte vágy irányítaná s becsületes megegyezésre törekednének! A nemzetek harcának végre is meg kell szűnnie, az irigységet és gyűlöletet fel kell váltania a megértésnek és megbékülésnek, hogy az egész emberiséget kimentsük a kétségek és rémek katasztrófához vezethető fojtó légköréből.
