Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-07-02 / 27. szám
1938- július 2. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. talok sorsa s kötelez egy nagyszerű mesemondó szelíd kék szemle, amely ma bronzszoborban ragyog, holnap egy elfeledett regényben éled ujja, vagy illatos rózsákban ölt testet: kötelez a név, Jókai neve! A főtitkári jelentést a közgyűlés elfogadta. Következett Makky Lajos pénztáros jelentése az egyesület pénzügyi helyzetről. A tavalyi zárószámadást s az idei költségvetést a közgyűlés elfogadta s a költségvetési hiányra segélyt kér. A költségvetés szükségjeti tételei között nagyobb összeggel szerepel a múzeum, képtár, könyvtár beszerzési szükséglete, az épületfenntartás s az előadásrendezés. Dr. Szijj Ferenc beterjesztette a Jókai szoborra tett gyűjtőakció elszámolását. Eszerint a szoborra összesen 143 ezer 322 korona gyűlt össze, kiadás volt 135.669 korona. A fenmaradt 7653 koronát szoborfenntartási és klerírendezési célokra teszi félre az egyesület. Az elszámolást a közgyűlés elfogadta. Végül megválasztották a zenei szakosztály lemondott elnöke, Pataki Maurus tanár helyett' S eh m i d t Viktort, a Dalegyesület karnagyát, a zenei szakosztály élére. Az egyesület tagjai sorába Baltazár János ev. lelkészt s Manga János ógyallai tanítót felvette. Félszáz kis magyar gyerek indul nyaralni a Gyermekvédő Egyesület jóvoltából Külön nvssvaíóielep SxMenófiiwdő mellen A Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő s Gyermeknyaraltató Egyesület kómát orr i fiókja pompás munkát végez. Komárom volt egyike az elsőknek a szlovákiai városok közül, amelynek magyarsága s különösen lelkes, áldozatkész magyar női, megértették a Gyermeknyaraltató Egyesület fontosságát, magukévá tették az. eszmét s már tavaly nagyszámú csenevész magyar gyermek nyaraitatását intézték, kitűnő eredménnyel. Az Egyesület komáromi fiókja tavaly óta még nagyobb arányú munkát kezdeményezett és sikerült taggyűjtési akciójával, összejöveteleivel, a Fruska-színdarab előadásának jövedelmével tette lehetővé, hogy a gyermeknyaraltatás ügye megfelelő anyagi fedezetet nyerjen. Az akció élén Bartos Frigyesné elnök és Schwartzer Károlyné ügyvezető elnök áll, segítőtársaival. Mivel a csallóközi gyermekeknek elsősorban hegyi, magaslati levegőre van szükségük a Gyermekvédő Egyesü'et vezetősége e héten tizenhat csenevész komáromi fiút küldött nyaralni a komáromi cserkészek szk’enői cserkésztábora mellett felépített nyaralóházba. A fiúk 3 hétig maradnak a nyaralóházban, azután ugyancsak 16 kislány következik. A gyermekek a cserkészlekkel együtt indultak útnak s a szünidei gyermektelepre két tanárjelölt ügyel fők A gyermekek kiválasztását a komáromi iskolák vezetőivel együtt intézte az Egyesület elnöksége. Dr. Singer Dezső, a komáromi kórház igazgató főorvosa minden gyermeket elutazása előtt megvizsgált s megmért. A gyermekek nagy örömmel indultak útnak, a vasúti állomásnál a szülők sokkal meghatottabban viselkedtek, mint a gyermekek. A szklenői pihenőtábor nagyszerű faháza Bíró Lucián bencéstanár kezdeményezéséből épült s ugyancsak Bíró Lucián ajánlotta föl a cser’ készek mindennemű segítségét: az élelmezést a cserkészek intézik. A Gyermekvédő Egyesület a nyaralni induló szegény komáromi gyermekeket takaróval, evőcsészével, cipő s ruhatisztító eszközökkel, melegítőruhával, tornacipővel, lepedőkkel látta el. Az előkészítés és a felszerelés munkájában Bartos Frigyesnének és Schwartzer Károiynénak ifj. Nagy Jánosné, dr. Kállay Endréné, Szombathy Viktorné segédkeztek. A komáromi járás nagyobbösszegű anyagi támogatással járult hozzá a gyermekek nyaraltaíásához. A szklenói üdülőtábor mellett azonban csallóközi falvakba s tanyákra is megy nagyobbszámú, gyengébb szervezetű gyermek, hogy a falusi gazdák s tanyai birtokosok meghívására, falusi levegőn Erősödjék. Az egyesü'et kérő szavára igen sokan jelentkeztek a csallóközi magyar társadalom tagjai közül, hogy gyermekeket hívjanak magukhoz üdülésre. Nagykeszi, Ekel, Ekecs és a környékező falvak között oszlanak majd meg a nyaraló gyermekek, egyelőre mintegy öivenen. A vékonypénzü komáromi gyermekek nyaraltatása igen szép előjelek között indult meg. Tizezer ember jelenlétében szentelték föl 1 a hősi emlékművet Gután Hatalmas tömegünnepélyt rendezett Gúta község magyarsága Péter-Pál napján, abból az alkalomból, hogy a hősi emlékmű elkészült s ünnepélyesen felszentelték. Az ünnepélyen, hozzávetőleges számítás szerint tízezer ember jelent meg s áldozott az elesett magyar hősök emlékének. Guta község, Sz'ovákia 'egnagyobb magyar fa’úja, pompás emlékművet állíttatott a kát. templom előtt a világháborúban elesett gútai hősök emlékére. A szobor Riegele pozsonyi szobrászművész szép alkotása. A nagyszabású programm reggel öt órakor kezdődött s a késő esti órákig tartott, magán viselve a gondos, jól előkészített rendezés jegyeit. Az*ünnepély hajnali harangszóval kezdődött, majd félhatkor lovas hírnökök hívták ünnepélyre a lakosságot. Reggel kétízben tartottak csendes misét a katolikus templomban, nyolc órakor a tűzoltóság sorakozott a szobornál, a szoborszentelés nagy ünnepélye kilenc órakor kezdődött. Végeláthatatlan sorokban vonult föl a gútai magyarság, hogy a hősök emléke előtt tisztelegjen. A hadiárvák, hadiözvegyek, rokkantak mentek elől, megható látványként, utánuk következtek azok, akik a háborúban resztvettek. Ilyen felvonuláskor tűnik ki, mennyi vért veszített a magyarság a világháborúban s mennyien vetlek részt a harcokban. megjelenjek száma tízezerre lehelő. Az emlékműnél Bognár Gergely szentszéki tanácsos, gútai plébános tartott megható egyházi beszédet, majd Kocsis Károly, a komáromi bencés főgimnázium tanára mondott szívhezszóló, nagyhatású emlékbeszédet, méltatva az elesett hősöket. Bognár Gergely felszentelte a szobrot s átadta a község elöljáróságának gondozásra. Ezután a szobor megkoszorúzása következett. Az ünnepség befejező része Szénási Lajos piarista tanárjelölt, újmisésnek, a község szu öt! ének primiciája vplt, tábori mise keretében. Azújmiséspap egyik tanára tartotta a szentbeszédet. Délután két órakor az ifjúság vonult ki a hősök emlékszobrához, majd li-KERESEK a belvárosban szépen bútorozott, száraz, tiszta szobát, esetleg fürdőszobával. Cim a kiadóhivatalban. I tánia után délutáni ünnepély követ! kezett. A Róm. Kát. Egyházi Énekkar énekelt, utána Csery István ekeli esperes és Kiráy József csicsói, kerületi esperes mondott igen szép, hatásos beszédeket az ifjúsághoz. A szobor előtti. I ünnepség végeztével a kát. ifjúság a kát. isko'a udvarára vonult, ahol a műsor folytatódott. Boross Béla: »A névtelenek« című versét szavalta a rk. leányiskola szavalókórusa, azonkívül elszavalt két háborús vonatkozású verset I a kórus. Este a polgári isko'a tornatermében igen nagyszámú közönség előtt folyt le a záróünnepség. Az Egyházi Énekkar éneke után dr. Borka Géza mondott szépen felépített, lendületes alkalmi beszédet a magyarság évszázados áldozatairól Európa védelmében, majd ugyancsak Borka Géza alkalmi költeményét szavalta Forró Imre. A gútai zene-egylet, a polgári iskola növendékeinek szavalókórusa, az egy; házi énekkar, gyermek-sz&valók tették teljessé s gazdaggá a műsort. Az egész napon át tartott ünnepség minden részletében kitünően sikerült, gondos rendezésről tanúskodott. A rendezésben Borka Anna tanárnő és Molnár József igazgató vettek irányító részt a tanítósággal s többi munkatársaikkal együtt. = FVRDŐSZEZON = ABBÁZIÁBAN SEES ESSZ HOTEL QUISISANA ég EDEN legszebb srss központi fekvés, minden komfort, finom konyha. — Május—Június előszezonárak. s=±s Kérjen prospektust és pausálarangement rzrrr ÓEDOK ESS: utazási irodában Bratislava és Piestany. Üi is»»CEDOK ADRIÄEXDRESSZE most már KÉTSZER HETENKINT minden csütörtökön és szombaton: Susak oda-vissza Ke 254'Split Ke 364' Abbázia Ke 304‘ Július 14 és 28-án l hét a Balatonon Ke 425 * A fekete Tengerre, Várnába és Carmen Sylvába hetenkint társasutak. Földközi tengeri utak, olcsó hotePafal&nyok Jugoszláviában és Olaszországban. • Valuta, utazási csekkek, hitellevelek minden országba. CEDOIi utazási iroda r. t. fiókjai Bratislava, Piestany és Kosice ken a víz öl singnél magasabban, mint valamely fetskendő forrásból vagy ugró kútból mint az ember karja vastagsága, úgy lolsoltafo f fe>, magából kék színű apró fövényét okádván, melynek eleinfén kenköves és büdös szaga volt. Némely kutakból a víz egészen kiapadóit, neme* lyekben ismét úgy meg nevekedeít, hogy a köveken felül hellyel hellyel három sing* nél magasabbra emelkedett.“ Sokan félelmükben a Duna hajóira menekültek, hogy megszabaduljanak, de „a föündulás itt is víz-huliámzás alakjaban rettegíeíte őkel“. A földrengés nemszüntmeg az első napi rázkódtatásokkai, melyek közül a második volt az erős és igazán pusztító. A következő napokon is több, de enyhébb rázkódtatás volt minden nap többször is. így július 8*án hatszor rázkódott meg a föld, mely engések közül hárem nagyobb volt, míg július 9*én kétszer egymásután vö t rengés, még pedig sokkal erősebb, mint az azelőtt való napon cs a város még megmaradt része is leomlott. A tizenkét napon át tartó földrengés érthetően a legnagyobb rémületben tar* fotta a város lakói! sokáig, mert rázkód* tatások kisJabmagyo'b megszakításokkal egész szeptember 2ó-áig voltak érezhe* tők. „Az egész városban nem hallatott egyébb sírásnál és jajgatásnál,“ Nagyon helyén való volt az egyik városatyának a tanácsülésben tett következő felszólalása: „Imádkozzunk uraim, meri elsűlyed alat* tunk a főid“. Ketten egészen megtébolycdíak azok közül, akiknél fejvesztett rémületet keltett a nagy veszedelem s akik talán gyerme* küket, hozzátartozóikat keresték a romok alatt. A megrongálódott házakban sem mert lakni senki sem és kertekben, sát* rak alatt tanyáztak az emberek egész nap és éjszakán át. Az összeomlott házak miatti kárvalláson kívül nagy ínség is kelet* kezett a miatt, mert sok é'elmiszer „min* dennel együtt, amire szükség volt“, a romok alatt maradt, összedőlt 7 templom és 279 ház teljesen, de ezen kívül megrongáló* dott 785 épület, 63 egyén meghalt és 102 megsebesült az összeomlott épületek közt. Az összes kárt az akkori becslések szerint 160.000 forintra értékelték, ami 175 évvel ezelőtt igen nagy összeg volt. Városunk nagy szülötte, Jókai Mór gyönyörűen írta meg az általános rémület ezen napjait „Az elátkozott család“ című regényében. Az itt közölt adatok mutat* n a h m w ják, hogy nem csupán a költői fantázia adta tollára a nagy veszedelem leírásához a részleteket. Nemcsak Komárom történelmének lap* jaira van ez vérbetükkel felírva, hanem lakóinak emlékébe is; mert az azóta el* telt 175 év sem volt képes annak iszo* nyait és századokra kiható rombolásait fe* ledtetni azon lakókkal, kiknek törekvő őseit a föld romboló ereje, évek hosszú során át szerzett vagyonukkal együtt egy pilla* nat alatt örökre maga alá temette. „Oly csapás volt ez városunkra, mely* bői teljesen soha többé ki nem épült.“ Ezért imádkoznak Komárom őslakói Pé* ier*Pál ünnepén minden vallásfelekezet templomában nagy buzgósággal, hogy többé ne érje ilyen csapás a sokat szén* vedett várost. Krónikás. IBBG Komáromban Ráhelyezve Baross utca 3. szám alá ■ ■■■■■BBtBBBiaBBIBBBaBBSHaBISBaaHeiaSSSiBUBI ISBlESEi
