Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-07-02 / 27. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. július 2, A gimnázium értesítője az 1937*38. tanévről A komáromi Szt. Benedek-rendi kát. magyar gimnázium 1937/38-iki tanév­ről szóló értesítője ezúttal is G i d r ó Bonifác igazgató gondos szerkesztésé­ben jelent meg, hogy hűségesen be­számoljon arról a szép kultúrmunkáról, melyet a régi, jóhírnevű magyar kö­zépiskola végez a magyarság javára. Megható, közvet’enhangú megemlé­kezéssel kezdődik az értesítő: Csapó Antonin tanárnak emlékét örökíti meg Bíró Lucián tanár, aki a kiváló tanárt és a mindenki által szeretett gyermek­­barátot, valamint a rend köztisztelet­ben álló érdemes tagját méltatja me­leg, elismerő cikkben. A város ma­gyar társadalmában is nagy tisztelet­nek örvendő tanférfiú Komáromon kí­vül, ahol kétízben működött, Eszter­gomban, Pápán, Kőszegen, Pannon­halmán végezte áldásos eredménnyel 45 évig pedagógiai munkáját, egész generációkat neve t fe', amelyek hálával gondolnak reá halála után is. Az elmúlt tanévben a következő ta­nárok működtek a gimnáziumnál: Gid­­ró Bonifác igazgató, a Szt. Benedek­­rend komáromi házfőnöke, Bíró Lu­cián, Borka Géza dr., Hajdú Lukács dr., Hjirmos Károly, Horváth Cézár dr., Kocsis Károly, Koval’ Béla, Pata- j ki Maurusz, Romhányi Árpád, Sárosy j Etele, Zavatzky Antal, Fehér Damáz, Czuczor Menyhért, Zsi inszky Kázmér, Valach Ferenc és Sohár Ottó. A nem katolikus vallású tanulók hitoktatói Galambos Zoltán ref. lelkész, Mikes László ref. s. lelkész, Baltazár János ág. ev. lelkész, Waldmann Ernő dr. főrabbi voltak, Halzl Oszkár dr. áll. vá­rosi orvos volt az iskola orvosa, a gimn. ének- és zenekart Krizsán Jó­zsef zenetanár vezette. A tanári kar új tagja: Czuczor Meny­hért szeptember i-én kezdte meg mű­ködését, Csapó Antonin tanár csak szept. 17-ig tanított, mert betegsége miatt nem tarthatott előadást. A tan­év szept. i-én kezdődött és június 22- én ért véget. A gimnázium kát. vallá­sit tanulói vallásos nevelésben része­sültek, melynek külön is szolgálatában állanak a Mariánum Kát. Fiúinterná­­tus és a Palkovich Viktor által alapí­tott Diákmenza, az előbbiben 20 nö­vendékpap és 50 tanuló, s az utóbbi­ban 40 tanuló nyer lakást és ellátást. A fegyelmi állapot az elmúlt tanév­ben kielégítő volt. Az iskola vezetősé­ge gondoskodott a tanulók egészségi állapotának állandó ellenőrzéséről s e­­végből az igazgató Halzl Oszkár dr. áll. orvossal töltötte be az iskolaorvosi ál­lást. A tanulókat biztosították baleset ellen is. A tanévben egy haláleset tör­tént: Poór György IV. o. tanuló már­cius 31-én odahaza szülői körében el­hunyt. Hivatalos látogatást tartottak a tan­évben Bar to s Ede orsz. isk. felügye­lő, T e s á r Bohumil testnevelési szak­­felügyelő és L e s t á r István dr. plé­bános, szentszéki tanácsos. Pótérettsé­git tartottak szeptember 16-án és feb­ruár 9-én. A rendes tanévvégi érett­ségi vizsgára 85 tanuló jelentkezett. Az írásbeli vizsgákat április 4—7. nap­jain tartották. A szóbeli érettségin, me­lyet június 8—17. napjain tartottak, 74 tanuló vett részt. Ezek közül kitü­nően érett lett 18 tanuló, érett lett 47 tanuló, a bizottság 9 tanulót egy-egy tantárgyból javítóra utasított. A szülői értekezlet Somogyi Ist­­pán polg. isk. tanár vezetése mellett működött. A gimnázium növendékei május 9-én csoportos kirándulásokon vettek részt tanáraik felügyelete mel­lett. Az elrendelt ünnepeken a gim­názium műsoros ünnepélyeket rende­zett, az alkalmi beszédeket Borka Gé­za dr., Bíró Lucián, Czuczor Menyhért mondották, nagysikerű előadást ren­deztek március 12. és 13-án a leány­­cserkészek táborozási a’apjára, amikor S z i j j Ferenc dr.-né »Erdőzsongás« c. nagyhatású 3 felvonásos színművét ad­ták elő a növendékek. Az iskola kebelében a Mária Kon­gregációk, a Czuczor György önkép­zőkör, a Jókai cserkészcsapat, a Vö­­r ö 5 ke re s z t - sa r j ad é k é énk működést fej­tettek ki. Rendkívül áldásos diákintéz­ményt létesített a gimnázium a Szkle­­nó-fürdő melletti erdőben felállított nyaralóval, melyet a gimnázium igaz­gatójának elnöklete mellett működő üdüljön ^ll!WM!lll!il!lll!l!l!illlil!l!lil!il!llill!!i!i!!:i!!l!ll!!ililll!lllllllllll =p I a TROMLRR sxúiió ieiöiewam án! jj I Legkellemesebb nyári ||| I szórakozó hely! || Most nyílt meg a TRQMLER-sz&Uö ||| ú] szárnya főié épített tetőterrasz. = I Elegáns, modern, ízléses, színes! == Hideg és meleg ételek, Maiok, es- === lénként zene1 lllll Ka egyszer fel* = keresi ezt a régen nélkülözött == találkozóhelyet, máskor is eljön! = millllIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!ll!l!lllllllllllll!lllll!lllllllllllllllllllllllllHII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llll^ gondnokság vezet és irányít. Sok si­kerrel működött az ének- és zenekar is, mely Krizsán József zenetanár avatott vezetése mellett'többízben sze­repelt a nyilvánosság előtt. Áldásos működést fejtett ki az el­múlt tanévben is a Főgimnáziumi Se­gítő Egyiesü’et, melynek elnöke S z i j j Ferenc dr., igazgatója G i d r ó Boni­fác, pénztárosa Horváth Cézár dr., titkára Kocsis Károly. Az egyesület 81 tanulónak nyújtott ruhasegélyt 10.342 Ké értékben, 66 tanulónak ci­pősegélyt 5155 Ke értékben és 308 ta­nulónak könyvsegélyt 2784 Ke 10 fill, értékben. Az egyesuet vagyona a tan­év végén 142.079 Kc-t tett ki. Hasonló áldásos működést fejtett ki a Diák­menza is, amely 38 bentlakó és 14 bejáró növendéket ve.l fe'. Az e’enge­­dett összeg az ingyenes és kedvezmé­nyes helyeknél 44.100 Kc-t tett ki. A Diákmenza igazgatója Pataky Mau­rusz, felügyelője pedig V a 1 a c h Fe­renc tanárok voltak. Az értesítő felsorolja az ösztöndíja­sokat és jutalmazottakai, ösztöndíjat 56 növendék kapott összesen 32.600 Ké összegben. Az igazgatóság hálás köszönetét mond mindazoknak, akik az ifjúság segélyezéséhez bármi módon, a legcsekélyebbel is hozzájárultak. A statisztikai áttekintés szerint a gimnáziumba bejegyzett tanulók szá­ma 696 volt, a tanév zárásakor maradt ebből 679 tanuló. Ezek közül rendes fiútanuló 504, rendes leánytanuló 141, magántanuló 23 fiú és 11 leány. K 0- máromi születésű 207, morvaor­szági I, szlovenszkói 446, kárpátaljai 2, külföldi 23. Csehszlovák állampol­gárságú tanuló volt 660, külföldi ál­lampolgárságú 19, s anyanyelv szerint magyar volt 673', csehszlovák 4, né­met 2. Vallás szerint a következőképen oszlottak meg a tanulók: róm. kato­likus 480, görög-katolikus 2, evangé­likus 20, református 106, izraelita 71. Az év végén az általános előmene­tel eredménye a következő volt: kitű­nő 155, megfelelő 398, elégtelen 33, teljesen elégtelen 3, javítóvizsgálatol tehet 86, pótvizsgázhai 4. Végül a ta­nulók osztályok szerinti névsorát és a behatási tudnivalókat közli az érte­sítő. Nem magyar pénzintézet küiénds térhódítás! kísérlete tiszta magyar vidéken Köztudomású, hogy az utóbbi idő­ben egy magát magyarnak semmiké­pen sem nevezhető érdekcsoport je­lentékeny vállalatok átvételével ipar­kodik DélszWákiában megvetni a lá­bát. A közelmúltban tette rá ez az ér­dekcsoport kezét a Duna bank rész­vénytársaságra is, és e tranzakció­val kapcsolatban a Dunabank rész­vénytőkéjét lebélyegezte. A Dunabank r. t. a múltban Kárpátalja területén dolgozott és elérkezettnek látja az időt a tovább terjeszkedésre és most már Délszlovenszkó magyar lakta te­­rü’etén is teret akar hódítani ahol még nem ismerik. Komáromban a Dunabanknak nincs fiókja és így a Komárom városi és járási szűz terület kiválóan alkalmas­nak kínálkoznék ahhoz, hogy a közsé­gi választásokon önérzetében felemel­kedett és öntudatában megerősödött magyarságot beszervezze érdekeltségé­be. A banktörvén}' azonban szigorú feltételekhez köti új bankok alapítását, vagy a meglevő bankok fiók üzletei­nek létesítését. E feltételek között sze­repel a közérdek, a közszükségesség fennforgása. Ennek igazolására a Du­nabank legalkalmasabbnak találta azt, ha a komáromi és környékbeli iparos, kereskedő és gazdatársadalom részéről nyilvánul meg az óhaj bankfiók meg­nyitása iránt. Kibocsátotta ügynökeit Komárom­ba és környékére, megindította az aláírás gyűjtése iránti akcióját és mert magyar vidéken a magyar név­nek kétségie’en varázsa van, a Du­nabank megtette magát magyar banknak és avval téveszd meg a csallóközi magyarságot, hogy Ko­máromban nincs magyar érdekelt­ségű bank, ame’y a magyar pénzigé­nyeket kielégíthetné, de ő mint ma­gyar bank ezt a hiányt pótolni fog­ja. Tudomásunk szerint Komáromban két magyar bank is működik, amelyek közül az egyik már 90 éve, a másik pedig 70 év óta a magyar közönség igé­nyét kifogástalanul kielégíti. " A ma­gyar közönség a két magyar bankkal szemben teljes bizalommal viseltetik, mert a két bank részéről mindig a legkulánsabb elbánásban részesült. Va­lótlant állít az a nyilatkozat, amelyet a Dunabank ügynökei a csallóközi ma­gyarok elé tesznek aláírás céljából, amely nyilatkozattal nem csak az alá­írókat tévesztik tehát meg, hanem megtéveszteni szándékoznak azokat a hatóságokat is, amelyek elé ezt a nyi­latkozatot, mint a közérdek, közszük­séglet és közhangulat bizonyítékát szándékoznak terjeszteni. De valótlan az a beállítás is, mint­ha a Dunabank magyar pénzintézet volna. Ez volt, de ma már .érdekeltségénél fogva semmiképen sem tekinthető an­nak, mert a részvényszelvények hasz­na nem magyar zsebekbe folyik. Újabb kísérlet tehát ez az eljárás arra, hogy a magyar gazdasági produkció haszna ismét idegen zsebekbe vándoroljon. Jó­­akaratúlag figyelmeztetjük mind erre Csallóköz derék magyarjait, akik a községi választáson oly impozáns mó­don tudták és merték megmondani, hogy magyarok, ne hagyják megté­veszteni magukat hangzatos jelszavak­tól, magyar ruhás külső meztől, ha­nem lássanak be a dolgok lényegébe, ne a külsőt ne a testet nézzék, hanem a lelket. Megjegyezzük, hogy a Dunabank ezelőtt tiz évvel már megkísérelte, hogy Komáromban fiókot állítson föl, de ismeretes, hogy ezen kísérlete kudarc­cal végződött, mert nem kapta meg az engedélyt a fiók felállítására. Magyarországon, Neszmély községben adómentes villa 2 szoba, üveges veranda és az összes mellékhelyiségek* kel. istálló, szín, cca 6000 négyszögöl szöilő, 400 drb. gyömölcsfa. Cím a kiadóhivatalban. ASzentháromség-szobor — Sárgul» betűk a város levéltárából — Negyven évvel ezelőtt, hogy a vá­rosházára kerültem, nagytermében egy szokatlan nagyságú kép vonta magára figyelmemet. A széles ráma közt levő festmény a Szentháromságot ábrázol­ta öt alakkal, melyek közül a középső a béke angyala, jobbján Szent Anna és Szűz Máriával, balján Szent József és Keresztelő Szent Jánossal. Ä kép alsó részét a város és vár látképe, két szélét pedig a város és az osztrák-ma­gyar monarchia címere, közepét egy tojásdad alakú nemesi címer — P. M. betűkkel és 1705. évszámmal ellátva — foglalta el. Nagyon érdekelt e festmény. Szeret­tem volna eredetét tudni, de abban az időben kellő felvilágosítást adni senki sem tudott róla, s csak most, negyven év után, sárgult írások fakó betűi a véletlen folytán vezettek rá. * 1703 őszén Rákóczi hadai nagy gyor­sasággal közeledtek Komárom vára alá. Noha a város három oldalról víz­zel körülvéve teljes védelmet biztosí­tott, annál gyengébb volt negyedik ol­dala, melyet hevenyészett földsáncok védtek. Mindezt tudta a nemes raa­­gistratus s ezért a város megóvása vé­gett. követet küldött Bercsényihez, kér­ve őt a város kímélésére. Bercsényi a város kérelmének helyt adva, 1704. február 4.-én kelt levelében Komárom ellen • »fegyvernyugvást« engedélyezett. Primus Menyhért volt az időben Ko­rom város bírája. A mély bölcsesség­gel, istenfélő hittel megáldott város­­bíró Bercsényi tényében Isten különös kegyelmét látta városával szemben, s ezért magistratusával egyetemben fo­gadalmat tett a nép előtt, hogy a há­borús veszély elkerüléséért Isién di­csőségére a város piacán Szeníhárom­­ság-szobrot állíttat fel. Az akkori idők gyorsan lüktető ira­ma s a beállt események ' különböző forgataga azonban a fogadalmat el­odázta, úgyhogy az 1705. év már lelki kínt hozott a hithű bírónak fogadalma be nem válthatásáért s ezért, hogy fo­gadalmát némi'eg is teljesíthesse, fesí­­tetta meg az említeti: Színtháromság­­kápeí, s azt városának ajándékozva, tanácstermében helyeztette eh A háborús hadak nyomán járó pes­tis x 708-ban széltében-hosszában el­lepte Magyarországot, tízezrével szed­ve áldozatát. Hiába volt a város ma­­gistratusának minden intézkedése, 1710-ben Komáromot is elérvén, nagy pusztítást tett a már hírétől megrémült lakosságban. A kétségbeesett nép Is­ten ez újabb csapásában fogadalma be nem tartásának büntetését látta s ezért a bírót magistratusával egyetemben az 1705-ben tett fogadalma azonnali be­váltására kényszerítette, azzal, hogy az elmulasztott fogadalom kiegészítése­ként Isten haragja békülésére kápol­nát is állíttasson fel. így keletkezett a város határában a Szent János foga­dalmi kápo'na. A Szentháromság szob­rát fából állították föl, méh’ az idők­nek ellenállni nem tudván, csakhamar megrongálódott s ekkor helyette 1715- ben készült és Szentháromság vasár­napján szenteltetett föl a Primus Meny­hért háza előtti térségen a ma is meg­levő és eredeti helyén álló Szenthárom­ság szobra. A Szent János kápolna, mely körül­belül a mostani pozsonyi-kapu tájékán állt, sokáig búcsújáró helye volt a vá­ros lakosságának. Itt könyörögtek a vész idején annak elmúlásáért, itt ad­tak hálát Istennek megszűntéért, míg 1830-ban az építendő várerődök vona­lába esvén, a kincstár által ki nem sa­játíttatott. A kisajátított és lerombolt kápolna helyett épült aztán az akkori disznópiacon a Szent Rozáliáról elne­vezett kápolna, mely ma is dísze a Kossuth-térnek. * A Jókai Egyesület múzeumának ré­gi képtártermében elénk tárul egy szo­katlan nagyságú kép. Az idők múlása fekete patinával vonta be, de főalakja, a béke angyala tisztán látható. Őt nem homályosítá el az idők múlása, ma is olyan, mint évszázadokkal előbb volt, ragyogóvá tette őt jelképének hirde­tője: a szeretet. S mosolygó szemével amint szemlélőjét nézi, erőt nyújt és reményt ad a csüggedésben levő ma emberének. Farkas Péter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents