Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-07-02 / 27. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ÖlvenkileiKedSk évfolyam_______________________27. siém _____________Saombat, 1938. július 2. Alapította: néhai TUBA JANOS. Előfizetés: egész évre 50 Kő, félévre 25 Kő, negyedévre 12.50 Kő Külföldre egy évre 75 Kő Egyesszám ára 1 Kő Mi van a tervezetben? Komárom, július 1. Hosszas várakozás után végre szerdán, Péler és Pál napján rákerült a sor a magyarság képviselőinek kihallgatására is. A nemzetiségi alaptörvény elkészítése előtt 1 lodzsa Milán dr. miniszterelnök megbeszélésre hívta Szüllő Géza dr., Jaross Andor, Esterházy János és Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőket, az Egyesült Magyar Párt vezéreit, hogy eszmecserét folytasson velük annak a memorandumnak több pontjára vonatkozóan, amelyet még a kora tavasszal terjesztettek eléje a magyarság képviselői. A hivatalos jelentés szerint a miniszterelnök nem folytatott tárgyalást az Egyesült Párt képviselőivel, hanem információs jellegű beszélgetésben Szüllő Géza és vezértársai tájék áztatták a miniszterelnököt a csehszlovákiai magyarság aktuális kérdéseiről. Az egy óráig tartott megbeszélésen a nemzetiségi statútumról sem nyilatkozott a miniszterelnök, tehát a magyarság törvényes képviselői semmit sem tudhattak meg arról, hogy mi készül a nagy garral hirdetett kisebbségi alaptörvényben a magyarság számára. A rövid hivatalos jelentés szűkszavúsága azt a benyomást kelti bennünk, hogy a nemzetiségek önkormányzati jogának elérése még a messze távol ködös világában rejtőzködik és sok idő fog elmúlni, míg azt a nemzetiségek kiküzdhetik maguknak. Hogy ezzel szemben a koalíciós kormánylapok egy része biztosra veszi, hogy a kormány a július elején lezajló ünnepségek után a képviselőház elé terjeszti a statútum tervezetét, ezzel csak »jólérlesültségüket« akarják igazolni, valójában pedig ezek a jólértesült orgánumok sem tudnak többet az ügyek állásáról, mint a többi egyszerű halandó, akik kíváncsiságukban képzelőtehetségüket veszik igénybe s ennek segítségével gyártják a szenzációt. Vannak a kormányhoz közelálló lapok, amelyek napról-napra újabb részleteket közölnek a nemzetiségi törvénytervezetből, viszont vannak más szócsövek, amelyek cáfolják a »jólértesüll«-ek állításait és éles támadást intéznek a szenzációt hajhászó újságok ellen. Sőt ellene fordulnak a kormánynak is és már eleve tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetiségeknek valami jelentősebb »engedményt« adjanak. Hogy eebben a bizonytalanságban, amelyet maga a kormány teremtett terveinek eltitkolásával, egészen csinos kis sajtóháború keletkezik, azt, — ismerve a csehszlovák sajtó legnagyobb részének mentalitását, — nem lehet csodálni, ellenben a jogos csodálkozást hívja ki az a sok huzavona és információs jellegű megbeszélés, amelynek még annyi eredménye sincsen, hogy legalább nagy vonásokban ismertetné a kormány a törvényjavaslatot a nemzetiségek képviselőivel, akiket nagy kegyesen meghival a miniszterelnök ál-POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP - Főszerkesztő: gaal gyula Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főntunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Am EÁliesfiH Platlvor Pár 4 áfabb győzelme városbiró wálasziáson VávoabivónaU FÜLÖP Zsigmondoi választották meg. - Helyettes vávosbivák BANGHA Dezső dr. és BALOGH Miklós egyesüli pártiak lettek Komárom, — július i. A hétfőn végbement városbíró választás újabb győzelmet hozott az Egyesült Magyar Párt részére, amely a választáson saját jelöltjeit hozta be mindhárom városbírói tisztre. Úgy a városbíró, mint helyettesei az Egyesült Párt tagjai közül kerültek Komárom város élére, ami fényes bizonysága annak, hogy a polgárság a város vezetését azokra a képviselőkre akarja bízni, akik Komárom teherviselő polgárságának bizalmából választattak meg a képviselőtestület tagjainak s akik felelősségük tudatában kötelességüket egyedül a város érdekében fogják teljesiteni a köz javára. Ennek a választásnak nemcsak nagy helyi jelentősége van, hanem országof viszonylatban is nagy horderővel bír az a körülmény, hogy e régi magyar város kormányzására a magyar őslakosság 'soraiból választották meg a vezetőséget. A magyarság komoly elhatározása és nemzeti ereje nyilatkozott meg ebben a választásban is, mellyel Komárom példát mutatott az itt élő magyarság előtt arra, hogy csak az a nemzet boldogul, csak az a nép állhat meg helyén, amely a nemzeti öntudat átfogó erejével munkálkodik a maga sorsán és soha nem lankadó hittel végzi kötelességét nemzete érdekében .Az egész országban lelkes viszhangra talált a komáromi városbíró választás, mely a magyar városok és községek lakosaiban a nemzeti önérzetet fokozza s hasonló eredmény elérésére buzdítja. Az ország minden részében felhangzó öröm igazolja a komáromi magyarság helyes és céltudatos eljárását s a Szlovákia minden részéből érkező üdvözlő táviratok legélénkebben tanúsítják azt a lelkesítő hatást, amelyet ez fal. Míg a koalíciós lapok egymással vitatkoznak afelett, hogy a nemzetiségi önkormányzat megadása következtében nem volna egyenlő joguk a különböző nemzetiségeknek, ellenben előjogaik volnának az illető nemzeti autonóm területen a kormányon levő nemzeti csoportoknak, — addig a nemzetiségek belefásulnak a várakozásba, amit türelmi próbaképen kényszerít a kisebbségekre a kormány. Pedig ez helytelen taktika, amit az is bizonyít, hogy a nyugati nagyhatalmak, amelyek a legnyomatékosabban hívták fel Csehszlovákiát a súlyos veszedelmet rejtegető kérdés mielőbbi alapos megoldására, türelmetlenül ada magyar győzelem a magyar lelkekben életre keltett. Épen ezért nem lehet eléggé felbecsülni azt az erkölcsi értéket, amelyet a komáromi városbíró-választás jelent a magyarság szempontjából s amely egy nemzet őszinte akaratmegnyilvánulásának döntő jelensége. A megválasztott városbiró és társai a magyarság hűséges munkásai voltak eddig is, meg vagyunk arról győződve, hogy azt a bizalmat, melyet fontos pozíciójukban reájuk ruházott a komáromi magyarság, a város jól felfogott érdekében kifejtendő lelkes- és odaadó munkásságukkal teljes mértékben meg fogják érdemelni. A reájuk váró kö'e’ességek teljesítésében bizton számíthatnak nemcsak az Egységes Párt tagjainak, hanem a polgári pártok támogatására is, amelyek már a választásnál melléjük álltak. A kípviselőtesíü'et megaaku'ása. Mivel a június 12-én megtartott választás ellen törvényes időben fellebezést nem adtak be, a járási hivatal öszszehívta az új képviselőtestületet a megalakulásra. Az alakuló közgyűlést június 27-én tartották a régi vármegyeháza, jelenleg a járási hivatal nagytermében, ahol a képviselőtestület tagjai 4 órakor teljes számban megjelentek. A közgyűlésre nemcsak a rendes tagokat, hanem a képviselőtestület póttagjait is meghívták, hogy a fogadalmat letegyék a járási főnök kezébe. Az Egyesült Magyar Párt képviselőtestületi rendes és póttagjai a párthelyiségből vonultak testületileg a közgyűlésre, valamennyien sötét ünnepi ruhában és magyar nyakkendővel, ami nagyban emelte ünnepélyes megjelenésüket. A közgyűlést P a r a s s i n Sándor járásfőnök nyitotta meg, aki üdvözlő szavaiban rámutatott a közgyűlés fontosságára és felhívta a képviselőtestület megjelent rendes és póttagjait, hogy nak sajtójukban kifejezést annak, hogy az előkészületek elhúzódnak s a megoldás a teljes stagnálás állapotába került. A külföld közvéleménye türelmetlenkedik s igazán nem lehetne csodálkozni, hogyha a legközelebbről érdekeltek, a szudélanémetek, a magyarok, ruszinok, lengyelek elveszítenék türelmüket és nyugodtságukat. Elsősorban ezeknek a nemzetiségeknek kellene tudniok azt, hogy a kormány mit gondol tulajdonképen az ö jövendő sorsukról és mit akar velők. Hiszen a nemzetiségek létkérdése forog kockán, de tagadhatatlan, hogy az államnak is evidens érdeke a tizennvolc évvel ezelőtt maa fogadalmat tegyék le. Ennek megtörténte után a választásokra került a sor, mely a képviselőtestület doyennének, id. K o 11 á n y i Miklós nyug. főjegyző, korelnöknek vezetése mellett a legnagyobb rendben és a törvényes formaságok pontos betartásával folyt le. Városbíró-választás. Mindenekelőtt felhívta a korelnök a pártokat, hogy kivánják-e érvényesíteni a törvényben biztosított igényüket az első és második helyettes városbírói állásra. Mivel sem a pártok, sem a pártcsopertok közül nem jelentkeztek, az elnök elrendelte a szavazást a városbíróra. A választás szavazólapokkal történt. A képviselőtestületnek mind a 42 tagja szavazott és az eredmény a következő volt: Városbíróvá Fiilöp Zsigmond bankigazgatót, az Egyesült Párt országos végrehajtó bizottsági tagját, járási elnököt vá'asztották meg 25 szavazattak A megválasztott városbírónak nem állítottak ellenjelöltet. A kihirdetett eredményt az Egyesült Párt és a két polgári párt tagjai nagy éljenzéssel fogadták. A további választás során az első helyettes városbíróra leadott szavazatokból Bangha Dezső ügyvéd (egységespárti) kapott 24 szavazatot, Trencsik János munkás (kommunista) kapott 7-et, Ruzicska Emil (egyesült csehszlovák) 1- et, a többi boríték üres volt. így az első helyettes városbiró tisztre Bangha Dezső dr.-t választották meg. Második helyettes városbírónak Balogh Miklós asztalosmestert, iparisko'ai előadót (egységespárti) választották meg 23 szavazattal. A választásokat a polgári pártok örömmel vették tudomásul. A tanács és pénzügyi bizottság mega'akítás2. Majd a tanács tagjait és a pénzügyi bizottság tagjait választották meg a pártok által beterjesztett javaslatok alapján. A tanács tagjai lettek az gára vállalt kötelességeknek mielőbbi teljesítése. Sőt Középeurópa is ezt követeli, amelynek népe a nyugalom és béke, még pedig az igazi, a fejlődést biztosító béke után sóvárog. Csehszlovákia bölcsei azonban még mindig vonakodnak komolyan foglalkozni az ügygyei, még mindig a centralizmus délibábját kergetik s a legélesebb nacionalista ideológiában élnek, holott a nagyhatalmak komoly intése mellett a történelmi fejlődés parancsa is azt követeli, hogy végre valahára döntés legyen ebben a kérdésben. Más megoldás már, nincsen: nyilvánosságra a tervezettel, hogy az érdekeltek is megmondhassák véleményüket!
