Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-15 / 3. szám
K)38. Január 13. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. ítósi tárgyalás? — kérdi dr. Soós Imre, & tárgyalás elnöke. — Az első közvetítés mindjárt a vizsgálat s az ügyészségen te.tt feljelentés után indult meg, — feléli a sértett. — Dr. Vajda Andor ügyvéd; hívta fel telefonon s hivatkozott dr. Krausszal való beszélgetésére. Másnap Fried Frigyes kereste föl, majd Fried Ernő valósággal gyötörte ezzel a kérdéssel. Annyira megindult a közvetítési akeió, — úgymond. —hogy belebetegedtem. Szabadságra mentem utána dr. Raab Mihály ügy védem közölte velem, iujgy Zsombor Kornél kezdeményezett közvetítési akciót, majd Schütz Béla is járt nálam. Feltételeimet megmondtam, azt nem teljesítették s a dolgot hagytam a maga medrében folyni. A bíróság dr. Krausz Artúrt és dr. Singer Dezsőt szembesítette egymással, dr. Krausz .tagadta, hogy a kormánybiztosnál dr. Singer ellen nyilatkozott volna s hogy közvetítőket felkért volna. A szakértői vélemények A bíróság ezekután a szakértői véleményeket ismertette. Két szakértő élőszóban adta elő véleményét, egy pedig írásban küldte el. Schmidt professzor és dr. Streich Norbert szakértők az írásban dr. Krausz Artur kezevonását ismerték föl, a harmadik szakértő ebben nem egészen bizonyos, mert írhatta valaki balkézzel is, esetleg utánozhatta dr. Krausz írását. Az írás azonban hasonlít. Tanúkihallgatások Ezekután dr. Mezey János egészségügyi tanácsost hallgatták ki, első tanúként. Úgy dr. Singer Dezső, mint dr. Mezey János kihallgatása alkalmával néhány percig zárt tárgyalás is volt. — Lelkiismeretemnek tartozom annak a kijelentésével, — mondotta dr. Mezey János, — hogy dr. Krausz Artúrral rossz viszonyban nem vagyok, egymás orvosai voltunk, kollegialitásunk baráti volt s mint magánembernek sem volt kifogásom ellene. Majd előadja, hogy 1936. november 28-án kapta bizalmasan a névtelen levél aktáját. A levél a sorok között őt is megvádolta, mint orvosi felügyelőt, aki nem teljesítette pontosan kötelességét. A levél elolvasása után ezeket mondotta a járási főnöknek: »Ha az írta, akire én gondolok, akkor nem az első esete az illetőnek, hogy ilyeneket ír.« A névtelen levélügy jogi részét Soltész Pál közigazgatási főbiztos, orvosi részét ő, dr. Mezey János intézte. Majd egy régebbi esetet is elmond dr. Mezey János, amikor dr. Göndör Ábris városi, majd betegsegélyző főorvosi alkalmazlalása történt meg s ennek kapcsán egyszer dr. Krausz Artúr bevallotta dr. Mezey Jánosnak, hogy feljelentette ő is dr. Göndört, akivel éppen dr. Mezey Jánosnak is volt pörös ügye. Mint később kiderült, a dr. Krausz Artur által említett feljelentés szintén álnéven írott levél volt, Krcsmár Ján aláírással, még pedig nem is egy, hanem két levél: egyik a pénzügyi hatóságnál vádolta meg dr. Göndört adóeltitkolás címén, a másik az országos hivatalba ment. (Az írásszakértők véleménye, hogy a Krcsmár-féle levelet dr. Schwartz Imre ügyvédjelölt, a vádlott rokona írta). Ezért volt gyanúja az egészségügyi főtanácsosnak ismét dr. Krausz Artúrra, akinek Írását különben a Horváth János-féle levélben határozottan felismerte. Később felkereste dr. Mezey Jánost dr. Krausz Arlurué is és megkérdezte, meddig tart a hajsza férje ellen: »Nem tudom, — felelte dr. Mezey János, — mikor fejeződik be az gyorsan segít a végtagok és az izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűléseknél. Legyen bizalommal a Togal iránt. Egy kísérlet meggyőzi Számtalan orvosi elismerés. Az összes gyógyszertárakban Ke l2-és27^0árbankapható ügy, de leheti, hogy mások felhajtására csclekadettt.« A szembesítésnél dr. Krausz Artur tagadja, hogy azl mondta volna, hogy dr. Göndört ieljeiesa tette. — A Slovenská Banka sarkán mondotta ezt nekem kolléga úr, — feleli dr. Mezey, — erre határozottan emlékszem. — S ha már azt mondtam, hogy följelentettem, — folytalja dr. Krausz, — akkor miért nem nyomozott ön annak utána, hiszen, mint felettes orvosi hatóságnak, utána kellett volna járni, hogy milyen feljelentéseket tesz egyik orvos a másik ellen? — Mert ön nem mondotta, hogy orvosi jellegű a följelentés, kolléga úr. Abban az időben önöknek a zsidó hitközséaben is voltak nézeteltéréseik dr. Göndörrel s joggal gondoltam, hogy a hitközségei érintő ügyben tette meg feljelentését. Soltész Pál közigazgatási főbiztost hallgatja ki ezekután a bíróság, aki a járási hivatal részéről a nyomozást vezette: határozottan felismeri az írásban dr. Krausz Artur kezevonását. Machácsek Pál államrendőrségi tanácsos, a komáromi rendőrség főnöke vallomásában szintén ugyanezt jelenti ki. Annakidején többízben hivatta magához dr. Krausz Artúrt, aki először beteget jelentett, majd mikor megjelent, tagadta a vádat. A rendőrfőnök előtt dr. Krausz Artur azt a gyanúját fejezte ki, hogy talán dr. Singer Dezső maga írta vagy Íratta u levelet olyképen, hogy a kézvonás a dr. Krauszéra hasonlítson. Majd, amikor ezt a lehetőséget a rendőrtanácsos kétségbevonta, akkor Görög földbirtokosra irányította a gyanút. Délután folytatódtak a tanúkihallgatások. Dr. Raab Mihály ügyvéd, akihez dr. Singer Dezső tanácsért fordult, szintén felismerte a levélíróban a vádlottat. »Nem hiszem, — jelentette annakidején ki, — hogy dr. Krausz írta volna mégis, mert ilyet egy hitközségi elnök nem tehet, — de, ha így van, akkor érintkezni kellene dr. Krausszal az ügy elintézése végett.« Majd vallomása további során lelki motívumokat keresett arra vonatkozólag, kinek érdekében állhatott ilyen levelet megírni. Állítja, hogy közvetítők, dr. Krausz megbízásából, fölkeresték. Dr. Göndör Ábris. betegsegélyzőpénztári főorvos elmondja vallomásában, hogy néhány évvel ezelőtt két névtelen levél ment ellene, az egyik az országos hivatalhoz, a másik a pénzügyi hatósághoz s meg volt győződve, hogy ezeket csakis a vádlott írhatta. vagy íratta mással. A szembesítésnél ezt kérdezte dr. Krausz: — Okoztam-e valami keserűséget valamikor a kolléga úrnak? — Nagyon szívesen elmondom, — feleli a tanú, — s elmeséli, hogy a Chevra Kadisa tagjául akart belépni, 500 koronát akart adni jótékony célra, de dr. Krausz közbelépésére ezt nem akarták elfogadni, hanem ezer koronát kértek tőle, mint jólkereső embertől. Vita támadt dr. Krausz s dr. Göndör közölt, dr. Krausz le akart mondani az elnökségről, majd dr. Göndört felvették választmányi tagnak s »itt kapott először zsidótársadalmi pofont«: többen lemondtak miatta válásztmá nyi tags ág ü kről. A közöttük levő harc egyébként akkor kezdődött, amikor a betegsegélyző főorvosi állást ketten pályázták meg s az állást dr. Göndör nyerte el. A feszültség sokáig tartott, de egyszer Abbáziában kibékültek. Ezekután a bíróság az úgynevezett »megbízottakat« hallgatta ki: Zsombor Koméit, Fried Frigyest, Schütz Bélát, akik mind azt vallották, hogy formális, írásbeli megbízást nem kaptak, mert csak az újságból értesültek arról, hogy dr. Krauszt gyanúsítják s emberi jóérzésüktől vezettetve, tisztára önzetlenül akartak a két ember között közvetíteni s békét teremteni, amely azonban a kéméig feltételeken meghiúsult. A Krcsmár-aláírású levélre vonatkozólag a távollévő Schwartz Imre dr. írásbeli vallomásában tagadta, hogy azt ő írta volna. Az ítélet Dr. Somora államügyész a bizonyítékok s a vallomások súlyával kérte a vádlott megbüntetését. Dr. Kendi Zoltán védőügyvéd szépen felépített, hatásos védőbeszédben cáfolta meg a vádat s kérte a felmentést. Az utolsó szó jogán dr. Krausz Artúr huszonöt éves tisztességes múltjára hivatkozott. A bíróság félórás tanácskozás után felmentő ítéletet hozott. Indokolásában kijelentette, hogy a felmentési kellő bizonyítékok hiányában teszi, mert szubjektív meggyőződés nem lehet irányadó annak a megállapí tásánál, hogy kinek a kezéből származik a levél. A szakértők véleménye nem volt teljesen azonos, s holm a gyanú nyomatékos volt, mégsem lehetett teljesen igazolni. Ezért a bíróság dr. Krausz Artúrt fölmenti. Az ügyész felebbezett. Az ügygyei valószínűleg felsőbb bíróságok is foglalkozni fognak. Az Irodalmi Szövetség közgyűlése Komáromban A Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség, — amely a Toldy Kör, Jókai Egyesület s a Kazinczy Társaság eszmei egyesüléseként tekinthető s amelynek célja a szlovenszkói irodalmi élet megszervezése, — vasárnap a Jókai Egyesület kullurházának képtártermében ülésezett. Az ülést dr. Staud Gábor elnök vezette. A Jókai Egyesület kiküldöttem kiviil megjelent: Révay István, Schubert Tódor, Tamás Mihály, Tamás Lajos, dr. Simon Menyhért a két másik egyesület képviseletében. A mostani közgyűlés A spanyolnáthát nem szabad lebecsülni! Ha valaki könnyen veszi vagypedig nemtörődömséggel akarja büntetni, nagyon megbosszulja magát. Legjobban cselekszünk, ha idejekorán megakadályozzuk. A L P A sósborszesszel való rendszeres kenegetés és szájöblítés erősíti testünket s fertőtlenít is egyúttal: ilymódon előzzük meg legjobban a spanyolnáthát! Kérdezzük meg az orvost! Ügyeljünk, hogy bevásárlásnál valóban Alpát kapjunk ! a második volt, az első közgyűlést tavaly tartották Kassán. A Jókai Egyesület részéről dr. Szijj Ferenc üdvözölte a Szövetség közgyűlését. Dr. Staud Gábor tartalmas beszámolót terjesztett elő a multévi munkáról, beszámolt a szövetség által kitűzött irodalmi pályázatról, melyre 595 mű érkezett. Megválasztották a bírálóbizottságokat s elhatározták, hogy elindítják a Nemzeti Kultúra c. folyóiratot, amelynek szerkesztőbizottságát is megválasztották. A szövetség egyik elnökének Szijj Ferenc dr.-t, választmányi tagjainak pedig Szombathy Viktort és Borka Gézát választották meg. Véres családi ütközet a Szekór-uccában Egy tisztviselő ablaküveggel akarta kivégezni feleségét Véres családi dráma történt szerdáról csütörtökre virradó éjjel a Szekér uccában: egy hivatalnok ki akarta irtani a családját. Messa Vilmos, 38 éves hivatalnok, a jövedékellenőrző osztály tisztviselője régtől fogva rossz viszonyban élt a családjával: feleségével s fiaival. Messa Vilmos ivott, sokat kimaradozott s emiatt sok zokszóban volt része. Messa, ahelyett, hogy megjavult volna, még jobban dorbézolt s állandóan fenyegette családjai. Olyan zajos jeleneteket rögtönzött mindenült, hogy lakóhelyüket s ürűn kellett változtatniuk, mert sehol sem tűrték őket sokáig. Felesége szinte bújt előle, mert állandóan azzal fenyegette, hogy meg fogja egyszer ölni. Legutóbb a Szekér ucca 24 szám alá költöztek, az asszony külön s a férj is külön. A férjet most az bosszantotta fel mértéktelenül, hogy a felesége nem akar vele együtt lakni. — Ki foglak végezni benneteket!— üzente Messa a feleségének. Szegény asszony, hetek óta remegésben élt, végül elment s a rendőrségen tett feljelentést életveszélyes fenyegetés címén s védelmet kért. Férje ezt meg tudta és még dühösebb lett: — Három napon belül agyonverlek benneteket! — kiáltotta a feleségének. Messát erre a rendőrség beidézte, kihallgatta s figyelmeztette a következményekre. Messa tagadott. Szerdán este azonban megjeleni felesége lakásán. Előzőleg azonban nagy előkészületeket lett a családirtásra. Kilépett a hivatalos szolgálatból s kijelentette, hogy semminemű követelése az állammal szemben nincsen, majd kocsmába ment, ahol nagyobbmennyiségű fröccsöt hajtott föl. Ezekután felkereste felesége lakását s dörömbölni kezdett az ajtón. A kétségbeesett asszony nem engedte be. Később újra visszajött azzal, hogyha ki nem nyitják rögtön az ajtót, agyonveri a családot. Az ajtót erre sem nyitották ki, — Messa öklével beverte az ajlóablakol, kirángatta helyéből az ablakrámát, amelyben az cllört ablak, mint valami fűrész foglalt helyet. Ezzel az éles gyilkoló szerszámmal ugrott be az ajtón és csépelni kezdte a családját. Az éles üvegfűrész borzalmas vér tócsát okozott: pár pillanaton belül folyt a vér. Messa vadul vagdalkozott, a felesége kétségbeesetten védekezett, fia is anyja pártjára állott s csak akkor állt el a harc, amikor a szomszédság sietett segítségül s rendőrt kerítettek elő. Valamennyien súlyosan megsebesültek. Elsősegélyben részesítették őket, a súlyosan sebesült asszonyt a kórházba vitték, Messát a rendőrség, — mivel tette súrolja a gyilkossági kísérlet határát, — átadta az ügyészségnek. Eladó a Vágduna partján álló, volt Farkas-féle csárda, mely áll: 3 szoba, konyha és több mellékhelyiségből. Kocsmaberendezéssel együtt esetleg bérbe is adó és azonnal elfoglalható. Érdeklődni lehet a tulajdonosnál, Vágdunasor 4 sz alatt. T
