Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-18 / 25. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. június 18. DIÁNA SÓSBORSZESZT H A S Z N A L I tották. A párthely iséget zsúfolásig megtöltötték a párttagok, akik óriási lelkesedéssel fogadták az eredményt. A párttagok révén azután hamarosan elterjedt a városban a magyar lista győzelmének örömteljes híre, s a város lakossága hatalmas tömegben gyűlt össze a Klapka téren, hogy a hivatalos kihirdetésnél jelen legyen. Az eredményt Herczegh István számvevőségi igazgató, központi biz. tag hirdette ki s eszerint a választási Városi Magyar Demokrata Párt Csehszl. Fasisztapárt . A Zsidópárt . . . Kommunistapárt Egyesült Magyar Párt Szociáldemokrata Párt Csehszlovák pártok Az eredmény kihirdetése alatt a legnagyobb csend volt, de amikor az Egyesült Párt 5-ös listájának eredményét hirdették ki, az ezrekre menő közönség szűnni nem akaró éljenzésben és tapsban tört ki, így fejezvén ki végtelen örömét a magyarság győzelme fölött. Sok ember szemében az öröm könnye ragyogott, a polgárság lelkesedése határtalan volt. Az eredmény értékét nagyban emelte az a körülmény, hogy az Egyesült Magyar Párt saját szavazataival szerezte meg mind a 21 mandátumát, kapcsolásra nem volt szüksége. A városi párt és zsidópárt szintén saját szavazataival jutott mandátumhoz, a kommunistapárt pedig az első menetben megkapta mandátumait. Megválasztottak még az Egyesült Párt fent közölt jelöltjein kívül a következők. Városi Magyar Demokraíapárí: Nagy Tenő bankigazgató, Loránd István hadirokkant. Zsidópárt: Nádor Ernő kereskedő, Hoffmann Simon gépkereskedő. Kommunistapárt: Trencsik János munkás, Szampel Márton kőműves, Domonkos Ferenc műszerész, Czina Béla cipész-iparos, Csevár Ferenc kőműves, Repka Gyula munkás, Győri Ferenc festő-segéd, Szociáldemokrata munkáspárt: Tarics István hajókovács, Pálffy Antal vasmunkás, a Csehszl. Fasisztapárt kapott 25 szavazatot, a Zsidópárt 511 szavazatot, a Kommunisták csehszl. pártja 1680 szavazatot, az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt 4760 szavazatot, a Komáromi Magyar helyiségekben leadtak összesen 9746 érvényes szavazatot, amely a következőképen oszlott meg: Városi Magyar Demokrata Párt kapott 446 szavazatot, Szociáldemokrata munkáspárt 1079 szavazatot és a Csehszlovák pártok 1245 szavazatot nyertek. A mandátumok elosztása a szavazatok arányában a következőképpen történt. Az első skrutiniumban az osztószám 227 volt, amikor 39 mandátumot állapítottak meg. Az Egyesüli Párt már ekkor 20 mandátumot kapott, amikor még 220 szavazata maradt. A második skrutiniumban 213 volt az osztószám, s ekkor' az Egyesült Párt még egy hrandátumot nyert, a másik két mandátumot a Városi Párt és a szociáldemokraták kapták, ez utóbbiak a cseh pártokkal történt kapcsolás folytán a maradék csehpárti szavazatok segítségével. A képviselőtestü'eti mandátumokat a következő arányban nyerték e’ a pártok: . . 2 mandátum (i9*32-ben o) . . o mandátum (1932-ben o) . . 2 mandátum (1932-ben 4) 7 mandátum (1932-ben ioj 21 mandátum (1932-ben 12) . . 5 mandátum (1932-ben 9) . 5 mandátum (1932-ben 4) ;en: 42 mandátum. Dr. Váradi Aladár közjegyző, Neuwirth József tisztviselő, Id. Wágner István lakatos. Csehszlovák pártok: Ruzsicska Emil fődohánytőzsdés Böhm Ferenc gépész Sindler Jarosláv bíró Zachár András magánhiv. Hrivnyák János bírósági tisztviselő. Mi vo'-t 1938-ban és 1932-ben? Összehasonlítva az 1932-ben tartott községi képviselőtestületi választás eredményét a mostani eredménnyel, a következő képet nyerjük. A szociáldemokrata párt 1938-ban kapott 1079-et, 1932-ben 1809-et (veszteség 730), a kommunistapárt 1938- ban kapott 1680-at, 1932-ben 2257-et (veszteség 577), a zsidópárt 1938-ban kapott 511-et, 1932-ben összesen 747- et (veszteség 236), a csehszlovák pártok 1938-ban 1245-öt, 1932-ben Hlinkáékkal együtt 1139-et (nyereség 106), az Egyesült Magyar Párt kapott 1938- ban 4760-at, 1932-ben a két magyarpárt 2520-at (nyereség 2240 szavazat). 1932-ben a városi magyar demokrata párt és a fasisztapárt nem vett részt a választásban, de akkor az iparospárt 290, a hadirokkantak pártja 355, a független városi párt 44, a két nyugdíjasok pártja pedig összesen 1 10 szavazatot kapott. Ezekből a számokból következtetni lehet arra, hogy a most lefolyt választáson a szavazatok milyen arányban oszlottak meg. A komáromi járás községeiben is nagy győzelmei aratóit az Egyesüli Párt listája Vasárnap folyt le a komáromi járás 22 községében is a községi választás, amely mindenütt az Egyesült Magyar Párt listáját vitte diadalra. Egyes községekben megháromszorozódott a szavazatok száma s a kommunisták, szocialisták és agrárok igen nagy vereséget szenvedtek. Felsőgellénen és Csicsón csak az Egyesült Párt listájára szavaztak, ami az összes mandátumokat a magyarság pártjának biztosította. Az Egyesült Magyar Párt az egyes községekben a következő eredményt érte el: Apácaszakállas 1938-ban 376 (1932-ben 196), 11 mandátum; Bogya 310 (239), 8 mandátum; Ekecs 700 (399)> 19 mandátum; Ekel 446 (225), 14 mandátum; Komáramfüss 234 (83), 10 mandátum; Alsógellér 170 (129), 9 mandátum; Felsőgellér Egyesült Párt 12 mandátum; Csicsó Egyesült Párt 24 mandátum; Gúta 3162 (1289), 22 mandátum; Izsap 118 (69), 6 mandátum; Kamocsa 671 (419), 16 mandátum; Keszegfalva 908 (278), 20 mandátum; Nagykeszi 329 (197), 12 mandátum; Lak 383 (173), 9 mandátum: Nagymegyer 1260 (610), 17 mandátum; Kolozsnéma 373 (142), 12 mandátum; Örsújfalu 403 (145), 13 mandátum; Szilas 160 (126), 10 mandátum; Turiszakállas 148 (70), 8 mandátum; Szimő 670 (401), 13 mandátum; Megyercs 405 (230), 12 mandátum. * A gyallai járásban a következő községekben ért el döntő eredményt az Egyesült Párt: Udvard 1879 szavazat, 23 mandátum, Komáromszentpéter i486 sz. 27 m., Kürth 1449 sz. 25 m., Perbete 1648 sz. 24 m., Kurtakeszi 358 sz. 12 m., Hetény 887 sz. 19 m. A somorjai és dunaszerdahelyi járásból: Somorja 1266 szav. 21 mand., Dunaszerdahely 1333 szav. 18 mand., Hodos 476 szav. 14 m., P.-Eperjes 316 szav. 10 m., Patas 297 szav. 10 m., Csilizradvány 227 szav. 8 mandátum. London, Páris megelégedett — Gúta elégedetlen Tudniillik a nemzetiségi statútummal. Mert az éppen most záruló héten újabb néhány vagon papid nyomtattak tele an» goiul, franciául, csehszlovákul és más nyelveken is a nemzetiségi statútumról, anélkül, hogy a dolog érdemben akárcsak egy lépéssel haladt volna előbbre. A cseh* szlovákiai németek lapja, a Die Zeit a hét derekán első oldalon ezl a tényt a következő címzésű cikkben szögezte le: „Túlgyors optimizmus Parisban. — Osusky jelentése erősítette azt meg. — A franciák másként vannak tájékoztatva, mint a csehek.“ Nos, igy vélekednek azok a németek, akiknek képviselőik naponkint tárgyalnak hol a miniszterelnökkel, hol a »jogi szakér* tőkkel“, hol másfajta szakértőkkel a nem* zetiségi statútumról és az általuk beadott javaslatokról. Hogyan vélekedjünk a kérdésről mi, magyarok ? A hivatalos hírszolgálat már pünkösd ünnepén bejelentette, hogy a nemzeti sta* tutum tervezete annyira kész, hogy an* nak megtárgyalására közvetlenül ünnepek után meghívhatok majd nemcsak a né* met, hanem a magyar, a lengyel nemze* tiségek képviselői is. Igen, meghívhatok voltak. De elmúlt a pünkösd hete és Szentháromság vasárnapja előtt szómba* ton a prágai rádió bejelentette és a né* met nyelvű kormányhivatalos meg is írta, hogy „szombaton a miniszterelnökségről kimentek a meghívások nemcsak a ma* gyár, hanem a lengyel nemzetiség kép* viselőihez is úgy, hogy e tárgyalások most már kétségtelenül megkezdődnek a hé* ten.“ A csehszlovákiai magyarság választott képviselői várták, várták az állítólag szom* baton megküldött idézéseket, meghívókat, de hiába várták. A legilletékesebb he* lyen, a miniszterelnökégen aztán a hét közepén megtudták, hogy a „Prager Presse eme híréből egy betű sem igaz.“ A meghívások nem mentek el. Hogy mikor mentek el, nem tudni. Senki se tudja megmondani. Sem a miniszterelnö* ki titkár, sem a miniszterelnökség sajtó* osztályának főnöke, sem az elnöki ősz* tály főnöke. Vagyis a lengyel és magyar nemzetek képviselőit csak a Prager Pres» seben hívták meg a miniszterelnökségre, nemzetiségi statútumot tárgyalni. És mert a Prager Pressét a belföldön sokkal ke* vesebben olvassák, mint Londonban és Parisban, nyilvánvaló, hogy az egész hir nem a csehszlovákiai magyaroknak és lengyeleknek szólott, hanem az angolok* nak, franciáknak. Érthető az is, hogy ilyenképpen „a tárgyalások menetével“ Páris és London a legnagyobb mérték* ben meg van elégedve, de már a kisal* földi magyar és a szlovák, lengyel ke* vésbbé. A nemzeti statútummal folyiatott hu* zavona láttán eszünkbe jutnak a Magyar Nemzeti Párt tiz év előtt folytatod, való* ban heroikus, mert nagy önmegtaríózta* tást megkövetelt tárgyalásai. A kormány* többséghez való csatlakozásnak voltak el* vi előfeltételei, amiket a csekszlovák tár* gyaló fél teljes mértékben akceptált, noha azok között első helyen szerepelt a ba* rátságos politika Magyarországhoz és a szabad kéz a trianoni halárrevizió békés tárgyalása esetére. A gyakorlati föltéfe* lekkel már nagyobb bajok voltak. A te* lepiiési akció abbahagyását megboldogult Zoch püspökkel kellett volna tárgyalni. Zoch püspök a földhivatali elnökhöz, Vozenilekhez küldte a delegátusokat, Vozenilek az osztályfőnökökhöz, ezek a miniszteri tanácsosokhoz, a miniszteri tanácsosok a szakosztálytanácsosokhoz, ezek a miniszteri biztosokhoz, akik végül ki* jelentették, hogy ebben és ebben a kon* krét dologban semmit sem tehetnek, mert nincs felsőbb utasítás ... És — mutafis mutandis — igy ment a „tár* gyalás“ a bírósági járások módosításáról az igazságügyben, a magyar középisko* Iákról az iskolaügyben, a pénzintézetek* rői a pénzügyben és a többi szakkérdés* ről a többi minisztériumban. Amig vé* gül a jó magyarok megunták az örökös kilincselést, mert nyillan látták, hogy nincs mákszemnyi jóakarat a magyar kérdés megoldására s a tárgyalásokat be* szüntették. Az azóta lefolyt tíz év alatt, a leg* utóbbi nehéz hetek és hónapok komoly eseményeiből a csehszlovák kormányre* zsim semmit se tanult. A nemzeti sta* tutummal immár hónapok óta űzött já* ték nyilván azt mutatja, hogy Hodzami* niszterelnök most valamennyi nemzettel ugyanazt a játékot akarja megismételni, amit eredménytelenül csinált meg 1926— 192r telén a Magyar Nemzeti Párttal. A nemzeti statútumot az érdekelt nem* zeteknek nem mutatja meg, hanem a jogi szakértőknek . . . Minek?... Miért nem mutatja meg a törvényhozásnak, ha va* lanr komoly akarása van? Mi dolga a jogi szakértőknek a törvényjavaslatokkal? Különösen ha e jogi szakértők a legfelső bíróság vezető funkcionáriusai 1 Ezek föladata lesz majd a hozandó törvény ma* gyarázata, értelmezése, de a törvényhozó föladata a jogszabályalkotás. Érdekes, hogy a sajtószabadságot megszigorító tör* vényjavaslalokat például nem mutatták be előzőleg a szakértőknek. Nos, és még valamit. A nemzetiségi statútumon kivül Hen* leinek a múlt héten külen is készítettek memorandumot, amelyről a sajtó azt írta, hogy Henlein karlsbadi pontjait ismétlik meg. Nos, a mi — nem a szudéfané* metektől, hanem cseh körökből eredő ér* fésülésünk az, hogy ez a „memorandum“ nem is memorandum, hanem a lehető legtökéletesebb jogászi alkotás, kidolgo* zott javaslat»sorozat, melyet csehszlovákiai német jogászprofesszoroknak kellett készi* teniök (ez a cseh jogi»szakériők nézete). És e szép alkotásról a szudétanémei kép* viselőknek mégis csak a cseh jogi szak* értőkkel kell tárgyalniok napokon át. A kormány mindent megtesz a nemzetisé* gek jóléte érdekében. Nemzeti statútumot készít, azt kiadja jogi szakértőknek. Éj* jeUnappal dolgozik, tanácskozik, London* ba, Parisba jelentéseket készít a tanács* kozások előrehaladásáról, csak egyel nem tesz: a nemzetiségvédelmi törvények ja* vaslatait nem teszi át a nemzetgyűléshez, az egyedül illetékes és jogosu't fórumhoz. Prága tárgyalási készségével, gyorsasá* gával mindenkit kielégít: Londont, Pá* rist, Berlint, csak azzal nem törődik, hogy elhatározásainak eddig semmi hasz* nát nem látta sem a brüxi német, sem a dunaszerdahelyi, sem a gútai magyar. * ... És közben a magyarság törvény* hozói — félrevezetletve a német nyelvű kormányhivatalos valótlan híreitől — oda* haza meghagyják, hogy a nap s hét mely órájában hova küldendő utánuk a miniszterelnökségi meghívás a tárgyald* sokhoz, csakhogy azt ne vethesse sze* műkre senki, hogy a tárgyalások elől ki» bújnak, — de ez a meghívás késik, egyre késik. * Egy cseh újságíró kollégám a minap azt kérdezte, hogy ugyan az Egyesült Magyar Pártban megvan*e most a ko* moly hajlam és tárgyalási készség? Ki* jelentette, h;gy nem veszi zokon, ha egyáltalán nem válaszolok kérdésére. Válaszoltam. Válaszom ez vo.f: — Nem nyilatkozhafom sem az Egye* sült Magyar Párt, se törvényhozói névé* ben. De aki naponként százkoronákat költ telefonra csak azért, hogy megtudja, hogy a várt meghívás nincs*e Prágában a klubban, esetleg a pozsonyi, vagy kas* sai pártközpontban, hogy nem ment*e esetleg tévútra, annak tárgyalási készsé* gét kétségbevonni nem illő. De furcsán kel! vélekedni annak tárgyalási készségé* ről, aki évi nehéz miliőkön német nyelvű lapot tart magának, csak azért, hogy ez időnkint ilyen hamis, valótlan, megté* vesztő híreket kolportáljon. Prágai magyar. Érelmeszesedés, neurasthenia, golyva, mirigy*, csont», izületi» és bőrbajok, hűlések, köszvé» nyes» csuzos lábaknál CSÍZ JÖD--BRÓM GYÓGYFÜRDŐ. Olcsó pausil árak az összköltségekkel: az elő és ufóidényben 14 napra Ke 760’- 21 „ „ 1100*Oíthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI JÓD»BRÓMOS GYÓGYVÍZ smertetől és használati utasítást küld: FURDÖIGAZGAT ÓSÁG CIZ--KÜPELE. SLOV.
