Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-18 / 25. szám
A 1938. június ií KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Választási furcsaságok Mióta titkosan szavazunk, ilyen elkeseredett választáson még nem mentünk keresztül. Mintha valóban előre érezte volna mindenki a nagy változást, pro és kontra kitörtek a szenvedélyek éspedig nem egyszer nagyon visszatetsző módon. Különösen feltűnő volt egyes hivatalok eddig szokatlan túlbuzgósága. A megérzést, a változás sejtését az is jellemezte, hogy majdnem kivétel nélkül az egyesült magyar párt ellen nyilvánultak meg a szenvedélyek. Úgyszólván egyik párt sem állotta meg anélkül, hogy az egyesült magyar pártot ne támadja, sőt olyan röpirat is jelent meg, amely kizárólag csak a magyar párt ellen iparkodott hangulatot kelteni. Egyedüli kivétel a zsidópárt volt, viszont ez egyáltalában nem nyilatkozott sem jobbra, sem balra, sem plakátot, sem röpiratot nem adott ki, sem nyilvános gyűlést nem tartott, a többi pártokkal szemben elfoglalt állásponjta tehát véka alatt maradt. Adóintések. Még soha Komáromban a községi választásról szóló törvény életbelépte óta meg nem történt, hogy a városi képviselőjelölteket az egy évnél régebbi esetleges községi köztartozások befizetésére felhívták volna a választhatóság elvesztésének terhe mellett. Soha eddig nem jutott eszébe az adóügyi hatóságoknak, hogy a törvény rossz és tendenciózus rendelkezését felhasználták volna a hátralékok behajtására. Most ezt is meg kellett érnünk, mert tudták és látták, hogy nem babra megy a játék. Minden lehetséges eszközt ’ igénybe kellett venni, hogy a titkos választás eredményét befolyásolják. Elsősorban tehát a jelöltek zsebe ellen indították meg az attakot. Sokra nem mentek ugyan vele, mert nem tartották be a törvényes intézkedéseket és így az adóintés nem hozhatja meg a kívánt eredményt, mégis meg kell állapítanunk, hogy ez a szokatlan eljárás is elsősorban az egyesült magyar párt ellen irányult, mert ennek a jelöltjei túlnyomó részben adófizetők. És éppen itt ütközik ki a törvény hiányossága. Mert aki adófizető, de némi hátralékban van, a törvény szerint nem lehet városi képviselő, míg az, aki egyáltalán nem adófizető, tehát hátraléka nem is lehet, kiválóan alkalmas arra, hogy a város vagyoni ügyeit intézze. Az állampolgárság kikezdése. Már a választás előtt szóvá tettük, hogy a szavazók névsorát felületesen állították össze, mert nagyon sok választót kifelejtettek belőle, akiket pedig a szavazati jog kétségtelenül megillet. Hogy miért, ezúttal nem kutatjuk, de tanultunk belőle. Ellenben annál többet vettek bele olyant, akit viszont szavazati jog állítólag nem illetett volna. De ha már felvették őket, hallgattak volna vele, senkinek eszébe nem jutott volna az állampolgárság kálváriáját járókat újabb jogfosztással sújtani. De eszébe jutott éppen annak a jegyzői hivatalnak, amelynek kötelességében állott volna a névjegyzék öszszeállítására fokozottabb gondot fordítani. Nosza megindultak választás előtti napon a küldöncök a szélrózsa minden irányába, szedték vissza az egyszer már kiadott igazolványokat. Majd amikor tiltakozás merült fel, hogy ez törvényellenes, mert ehhez csak a választási bizottságnak van joga, megint visszavitték az igazolványokat a tulajdonosaiknak, hogy azután a szavazó urnánál üssék el őket jogaik gyakorlásától. Hát ez a játék már igazán a komolyság rovására ment. És mit használt? A tekintélynek semmit,, sőt ártott. A falragaszjog kisajátítása. Aki bírja, marja! Ez volt a jelszó a plakátharcban, mely a túlfűtött harciláz folytán végül is itt-ott közelharccá fajult s eredményeként azok lettek az ucca urai és bírlalói, akik fizikummal jobban bírták. így azután a város egész külképén a 4. és 6. szám dominált. Falakon, fákon, kirakatokban, aszfalton úgyszólván csak ezek a számok voltak láthatók és szervezett útonálló csapatok akadályoztak meg az elvek szabadságának nagyobb dicsőségére minden más pártot abban, hogy gyakrolatilag is egyenjogú lehessen velük. Az éjjeli közlekedés abszolúte nem volt biztonságosnak nevezhető, léptennyomon megállították a gyanútlan járó-kelőt, arcába vi’ágítottak, zsebeit plakátok keresése címén kikutatták, sőt teljesen ártatlan, békés polgárokat tetleg bántalmaztak. Az egységes magyar párt végre is a levegőbe volt kénytelen menekülni, megközelíthetetlennek vélt magasságokba. Ez sem használt. Egyik nagy bérház házmesterét terrorcsapat kényszerítette a padláskulcs átadására és így semmisítették meg a padlásablakon kilógatott magyar plakátot. E miatt a plakátharcnak a bíróság előtt is folytatása lesz, ahová a háztulajdonos megtorlásért fordult. Mert sajnos, az e fajta visszaélések előzetes megakadályozására nem akadt hatósági védelem. A magyar szavazatok számaránya. Hiábavaló volt a terror, hiábavaló volt az erőszak, az egyesült magyar párt mégis győzött. Sőt ha a választások eredményét abból a szemszögből vizsgáljuk, hogy a magyar szavazatok miként oszlottak meg, ahhoz az örvendetes eredményhez jutunk, hogy az egyesült magyar párt a magyar szavazatoknak 62 százalékát, tehát majdnem kétharmadát kapta, amint ezt a következő számítás igazolja: A leadott szavazatok száma ugyanis 9745 ebből a csehszlovák blokkra esett . 1245 a zsidópártra esett........................511 Összesen : 1756 Ezt levonva az összes érvényes szavazatból 1756 marad magyar szavazat: 7989 Ebből az egyesült magyar párt 4760 szavazatot kapott, ami meghaladja a 62 százalékot. Minden valószinűség szerint még javulna ez a számarány, ha meg lehetne pontosan állapítani, kik hova szavaztak. Minthogy azonban a vá'asztás titkos, nincs módunkban feltevésekkel kalkulálni, hanem el kell fogadnunk a száraz választási számadatokat. A zsidó szavazatok. Nagy fejtörést okoz a választás statisztikai hiénáinak, hova lehetett a zsidók hiányzó szavazata? A legutóbbi városi választások alkalmával ugyanis a zsidópártokra 747 szavazatot adtak le, most pedig csak 511-et. Hova lett tehát a hiányzó 236 szavazat? Hát biz ez fogas-kérdés. Mert csak egy bizonyos, hogy t. i. a zsidó összszavazatok száma most sem lehetett kevesebb, mint 1932-ben volt. Lehet eltérés jobbra vagy balra néhány szavazat, de 236 semmi esetre sem. Megnyugtatjuk a nyugtalankodókat, ez a számrejtvény megoldhatatlan. Fogadjuk tehát el, hogy a hiányzó szavazatok megoszlottak. A probléma megoldatlan marad, ami azonban a tényeken nem változtat. Mu'álságos epizódok. Közderüt keltett, hogy a marxisták Rákóczira, Klapkára, Petőfire és Adyra hivatkoztak aszfaltfestményeikben. Jobb neveket keresve sem találhattak volna ahhoz, hogy híveiket pont a magyar táborba tereljék. Komárom magyarsága ugyanis ráeszmélt, mivel tar-FÜRDÖSZEZON ABBÁZIÁBAN HOTEL QUISISANA és EDEN legszebb központi fekvés, minden komfort, finom konyha. Május—Június előszezonárak. — Kérjen prospektust és pausálarangement ŐEDOK utazási irodában Bratislava és Piestany._____ Június 4.6-lói 2-sxev heíenUirst, csüiöviöU és ssomtaion FÜRDŐI701V2VT0K as ÜDRIÁRM íessáiUloit árakon SUSAKBA, SP&ITSE, ABBÁZIÁBA sib. Előnyös fársasutak a Fekete tengerre VARNA, CONSTANCA és CARMEN SYLVÄBAI 4—13. VI. a Fooiballvilágbajnokságra Le Havreba és Párizsba KŐ líSSO.-~. GÖRÖGOR» SZAGBA június 4 — I9*ig Ké 22Í0’—. Előnyös földközi iengeriuíak és Hoielpausálok 280 olasz „ és jugoszláv hotelben. »GEDOK« utazási iroda R. T. BRATISLAVA és PiEáTANY. A Cedok június 16»íól hetenkéni külonvonatokat indít a Balatonra. Beszállás magyar Komáromban. 7 (hét) nari balatoni tartózkodás (beleértve az utazást, lakás*, ellátási, fürdődíjat, borravalót); dija csak Ke 3S5.— Közelebbi információt, prospektusokat ad, valamint az összes utakra jelentkezé» sekel elfogad lapunk kiadóhivatala, Komárno, Masaryk utca 29. Köszönet a magyar hűségért Perzselő nyári napsütésben vívtuk meg június 12-én létünkért és boldogulásunkért 26 éve folyó küzdelmünknek nagy csatáját. Segítettünk magunkon és megsegített az Isten! Szavunk nem volt pusztába kiáltott szó, de meghallgatásra laláit minden magyar család minden egyes tagjának megváltást váró lelkében és szívében. Hűségért hűséget kaptunk és ez a mi — legértékesebb jutalmunk! Köszönetét mondunk a magyar falu népének, hogy zászlónk alatt csatasorba állott, mert a magyar nemzet csak akkor lehet erős, hatalmas, fejlődő- és küzdőképes, ha a magyar falu nyújtotta erőforrás soha el nem apad és ki nem szikkad. Köszönetét mondunk a magyar városok népének, hogy megértett minket, mellénk szegődött, mert felismerte, hogy a magyar város magyar jellegét meg kell őrizni., fejleszteni kelt és ahol ez a magyar jelleg elhalványul, ott vissza kell szerezni annok eredeti pompázó színeit. Köszönetét mondunk a szellem és a kéz minden magyar munkásának, tisztviselőnek, gazdának, földmunkásnak, iparosnak, kereskedőnek és bármely foglalkozást iiző magyar embernek, sok-sok nyomorgó magyar testvérünknek, mert mindnyájan tudatára ébredtek annak, hogy a magyar nem tagozódhatik osztályérdekek szerint, a Magyar Sors egy — és bárki űzzön bármilyen foglalkozást, csak akkor juthat mindennapi kenyeréhez, csak akkor boldogulhat, ha ezí az egységes Magyar Sorsot egyesült erővel, vállvetett munkával az isteni és emberi törvények szerint a magunk énjének megfelelően ki tudjuk alakítani. A magyar nemzeti gondolat, keresztény erkölcsiség és szociális felelősségérzet a mi lényegünk, ezzel állunk vagy bukunk! Büszkén tapasztalhattuk most, hogyha a magyar dacos öntudattal értékes és nemes egyéniségének minden, még legkisebb részével is sorompóba áll a mi nagy céljainkért, akkor legyűr minden akadályt és sietteti a magyar gondolat győzelmét. Köszönetéi mondunk minden őslakos testvéreinknek is, akik a fegyvertársi hűséggel állottak mellénk az ezeréves együttélés sohasem lazítható kapcsolatainak bizonyságául. És háláiéit szívvel mondunk köszönetét a Magyarok istenének, akinek áldásával akarjuk mindig kezdeni, folytatni és befejezni napi munkánkat, de akinek védőpajzsa alá helyezzük küzdelmünket is, mert tudjuk, hogy csak így lehet teljes és végleges a mi győzelmünk! ESTERHÁZY JÁNOS. JAROSS ANDOR. tozik ezeknek a történelmi neveknek, amint ezt az eredmény is igazolja. Ugyancsak mosolyt váltott ki, amikor a választók megtévesztésére szánt »magyarok a 6-ra szavaznak« feliratú plakát elé ismeretlen kezek odapingálták a »Gyász-« szócskát. Gyászmagyarok pedig nem sokan akartak lenni. A Szentháromság szobor előli például a kommunisták nem átallották a maguk javára használni a „szent“ szót s ilye*' neket irtak: „A szent békéért szavazzon ránk!“ — „A szent egyetértés jegyében szavazzon kommunistára!“ — öreg, vi» haredzett kommunisták is fejüket csóválták erre az ismeretlen szóra, amely a moszkvai szótárban elő sem fordult s ha előfordult is, csak gyalázó szavak kíséretében. A komáromi kommunisták, — más fegyvert már nem találván a szavak arzenáljában, — a „szent“ szóra vetették magukat s azt profanizálták, de mint az eredmény mutatta, igyekezetük nem sokat ért. Magyar Testvérek I Jövőnkbe vetett bizalommal tölt el bennünket a lezajlott községi választások eredménye. Az egész országban elhatározó módon nyilvánult meg a magyar élniakarás, amiből kiolvasható az az Ígéret is, hogy a magyar összefogás mind tökéletesebb, mind teljesebb lesz és végül is jogaink teljes kivívására vezet. Ebben az országos sikerben vezető szerep jutott városunknak. Komárom város magyar közönsége megmutatta, hogy megérti az idők szavát és vá’ságos pillanatban oda megy, ahova nemzete hívja. Komárom magyarsága nemzete boldogulásáért félre tud tenni egyéni és osztályérdekeket, felül tud emelkedni kicsinyes személyi kérdésekben, nem csábítható el nagyhangú Ígéretekkel. Komárom magyar közönségének túlnyomó része bebizonyította, hogy elsősorban és mindenekelőtt a keresztény és magyar nemzeti eszmében hisz és azt vallja. A legnagyobb elismerés hangján mondunk ezért köszönetét választóinknak, a melegszívű magyar nőknek, az öntudatos magyar férfiaknak, a megértő magyar munkásságnak, gazdatársada'munk tagjainak, iparosnak, kereskedőnek, értelmiségnek, a lelkes ifjúságnak és általában mindazoknak, akik bármilyen módon elősegítették ezt a sikert, amely teljesnek ugyan nem mondható, de mégis igazolja, hogy a magyarnak is helye van a nap alatt, a magyar népnek is joga van ahhoz, hogy az itt élő többi nemzetekkel egyenjogúnak tekintsék. Komárom, 1938. június hó 15-én. Nemzettestvéri szeretettel: Az Egyesü t Országos Kenesztínyszociaüsa és Magyar Nemzeti Párt komáromi helyiszervezete. Vasárnap lesz a SzMKE főközgyülése Komáromban A Szlovenszkói Magyar Kultúr Egye» süléi idei főközgyülése Komáromban lesz, délelőít fél 11 órai kezdettel, a Jó» kai Egyesület kuiúrházának képfárfermé» ben. Elnöki megnyitói mond dr. J a n » kovics Marcell. Főtitkári jelentési tér» jeszt elő Szombafhy Viktor, a köz» zeti munkáról Haltenberger Ince, Tichy Kálmán, Varga Imre, B o c z Eick, J ó k a y János számol be. A pénztári ügyekei előterjeszti ifj. Nagy János. Napirenden még: az uj választ* mány s felügyelőlanács megválasztása, az országos gyűjtés ügye, az alapszabály módosítása, szervezeti ügyek, indítványok. Délután 3 órakor dr. Flei sch mann Gyula Eri előadást a különböző cseh* szlovákiai nemzetiségek kulturéletének szervezet iről. Délben közebéd.
